Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)

1973-08-25 / 202. szám, szombat

ľSiBbBM >TTí1KB31Hm ÉLJÜNK A KAPOÜ LEHETŐSÉGEKKEL! Üzemlátogatás alkalmával sajnos gyakran lehetünk tanúi annak, hogy a dolgozók megsértik a munkabiztonsági sza­bályokat. A gyors fordulatú csiszoló felett ott a figyelmez­tető tábla: Használd a védőszemüveget, süt a szemüveg o>tt is lóg, a dolgozó, azonban — talán hetvenkedésböl, talán mert siet és nem akar „pepecselni“ a szemüveggel — vígan csi­szol a szikratengerben. Pedig a védőszemüveg >és a felirat nem dekoratív jellegű; célja a munkás szemének az esetleges sérüléstől való megvédése. Feliratok figyelmeztetnek a nyí­lások, a gödrök letakarásának szükségességére. Ahol ne­héz, fémes anyagokkal dolgoznak, a botlás veszélyéi elő­idézhető vasdarabok szétszórását tiltják a táblák, napjában mégis országos viszonylatban sok dolgozó válik munkakép­telenné és esik ki a termelésből ezeknek a szabályuknak a megszegése miatt. Az az igazság, hogy a dolgozók egy része nem értékeli kellőképpen azt a nagyfokú gondoskodást, melyet szocialis­ta társadalmi rendszerünk a dolgozó emberek egészségének megvédése céljából foganatosít. A ma már nyugdíjas eszter­gályosok, géplakatosok, kuvácsok visszaemlékezéseiből tud­juk, hogy egykur a szakszervezetnek maximális erőit kel­lett kifejtenie, ha alapvető, létfontosságú egészségvédelmi berendezés megvásárlására akarta kényszeríteni az üzem vagy a gyár tulajdonosát és igyekezete legtöbbször kárba veszett, mert a gyáros ilyen célokra nem volt hajlandó egyetlen fillért se adni. Ma a munkabiztonsági felszereléseket gyártó vállalatok több mint 650 féle, a dolgozók egészségét védő berende­zést, eszközt gyártanak, melyet a termelőüzemek meg is vásárolnak. Ezek a felszerelések sok pénzbe kerülnek, ép­pen ezért elítélendő azoknak a dolgozóknak az eljárása, akik hanyagságból, nemtörődömségből nem használják eze­ket és így saját testi épségüket és társaik egészségét ve­szélyeztetik. A szakszervezetek VIII. kongresszusán célul tűzték ki, hogy az idén — a múlt évhez viszonyítva — lényegesen csökkenteni kell a munkabalesetek számát, el­lenőrizni kell. hogy a dolgozók használják-e a balesetek megelőzését szolgáló munkabiztonsági felszereléseket. Az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket minden dolgozónak meg kell tartania. Helytelenül jártak el azok a gazdasági vezetők, akik csak e fontos határozat megjelenése után eltelt néhány héten keresztül, vagy az áprilisban megrendezett munka- biztonsági hónap folyamán ellenőrizték: a dolgozók meg­tartják-e a munkabiztonság szabályait. Olyan feladat ez, melyet nem kampányszerűen, hanem rendszeresen, tervsze­rűen kell ellenőrizni. Nem kisebbről, az emberek egészségé­ről, munkaképességéről, sőt az életükről van szó! A munka­baleset miatt huzamos időre kieshet a dolgozó a munkából, pedig az egyre igényesebb feladatok teljesítése minden dol­gos kézzel számol. A vállalati tervek kidolgozásánál figye­lembe veszik a többi tényező mellett a dolgozók létszámát is. Az üzemi baleseteket az érvényben levő jogszabályok alapján kivizsgálják. Az esetek nagy részében a szakem­berek megállapították, hogy a kéz vagy lábtörés, zúzódás, valamelyik végtag elvesztése vagy a baleset egyéb vele­járója elkerülhető lett volna, ha a dolgozó nem szegi meg a munkabiztonsági előírásokat és használja a rendelkezésére álló védőfelszerelést. Az embernek — ahogy mondani szokás — egy élete és egy egészsége van. Drága kincs, melyre vigyázni kell. Ma erre dolgozóinknak lehetőségük van, azért használják az emberekről való gondoskodást rendkívül fontosnak tartó és ennek érdekében mindent megtevő szocialista társadalmi rendszer által nyújtott védő eszközöket, berendezéseket a balesetek elkerülése céljából. KOMLÖSI LAJOS Válasz olvasóinknak 1973. VIII. 25. SZOMSZÉDOK VITAI J. M. és M. A.: Sajnálatos, hogy a mai szocialista társadal­mi rendünk idejében is, ami­kor maguk a szomszédok, nem egyszer az efsz vagy más szo­cialista nagyüzemek dolgozói, saját beltelkükön néha hihetet­len agresszivitásukkal akarnak érvényt szerezni sokszor csu­pán vélt igazuknak, ahelyett, hogy vitájukat az arra hivatott hatóság vagy a bíróság előtt tisztáznák. Ami a J. M. és szomszédja vitáját illeti, a szomszédnak igénye van arra, hogy az önök trágyás szekerével a meglevő kimélyített keréknyom igénybe­vételével, a szomszéd földjén keresztül, az ő beleegyezése nélkül keletkezett kárt az önökre eső arányos részben megtérítsék. — Ami a határvi­tát illeti, a szomszédnak joga van a saját telkén kerítést fel­állítania és joga van a lejtős telkét a határon betonnal meg­erősíteni. A szomszéd önöket Ilyen betonfal felállítására nem kényszerítheti, és nem kényszerítheti önöket arra sem, hogy az eső által korábban el­sodort földjét visszaállítsák a telkére. A szomszédnak joga van az említett módon kerítést felállítania, de ügyelnie kell arra, hogy más kárára az eső­víz folyását ne változtassa meg. Mivel azonban az említett be­tonfal állítása az önök érdeke is, ajánljuk, hogy járuljanak hozzá a falépítés költségeihez. Ami M. A. olvasónk vitáját illeti szomszédjával, az erősen füstölgő kémény miatt, az ügy jogi része nem vitás: a régen tisztított kéményt ki kell tisz­títani és olvasónknak szükség esetén joga van erről értesíteni a kéményseprő vállalatot. A kéményseprő vállalat a tűzren­dészed szempontból is jogosult a kéményt megvizsgálni és el­rendelheti a szükséges javítást is. A szomszéd közeli ablakai miatt, mivel már meglevő — örökölt — állapotról van szó, semmit nem tehetnek. Az ilyen szomszédvitákból származó sértegetések kivizsgá­lása rendszerint mint kihágás a hnb hatáskörébe tartozik, sú­lyos életveszélyes fenyegetés esetén a sértett fél a közbiz­tonsági szerveknél, ill. a járási ügyészségen tehet feljelentést fa Büntetőtörvénykönyv 197/a §-a szerinti bűncselekmény miatt). Meg kell jegyezni, hogy a bi­zonyítás rendszerint nem ered­ményez egyöntetű ténymegálla­pítást, és végül is az ilyen hi­vatalos eljárás nem egyszer még inkább fokozza a szomszé­dok közti feszültséget. M. A. esetében a feleségét a szomszédasszony elöl saját portáján megvédő Térj közbelé­pése nem minősíthető kihágás­nak, ha nem lépte túl a jogos védelem határát. Ebben az esetben férje az elmarasztaló pénzbírság ellen a hnb-n ke­resztül a jnb-hez fellebbezhet. Mindkét esetben, és minden hasonló esetben a vitát gyak­ran a tájékozatlanság, és en­nek alapján a tévesen igaznak vélt álláspont túlzott védelme- zése is okozza. A magyar köz­mondás szerint „rossz szom­szédság török átok“ és ennek megakadályozása érdekében az első alkalommal talán a meg­értő tartózkodás a célraveze­tőbb. Dr. F. J. A kezdeményezés bölcsőjénél A martiniak ki tesznek ma gukért A Túróc völgyében a meleg idő ellenére is jó utazni. Nem csak az erdőborította hegyek ben és a selymes rétekben gyö­nyörködhet az ember, hanem a nemrég épült üzemekben, há­zakban, üzletekben, iskolák ban, egyszóval az itt élő em­berek munkájának eredményei­ben is. Huszonkilenc évvel ez­előtt ezen a vidéken fegyve­rek ropogtak. Ma már csak emlékművek, temetők idézik a múlt emlé­keit. Az emberek alkotása, munkája azonban a múltban eresztett gyökereket és mint egy fa, egyre terebélyesedik. Talán ebből a gyökérből fa­kadt a martini járás és a Banská Bystricaiak felhívása is, amely a februári események 20. és a Szlovák Nemzeti Fel­kelés 30. évfordulója tiszteleté­re született. Ebbe a nemes ve­télkedőbe Szlovákia összes já­rása, városa és falva bekapcso­lódott. — Versenyfelhívásunk arra kötelez bennünket, hogy adott szavunkat, a választási progra­mot minél jobban teljesítsük, sőt azt meg is toldjuk valami­vel — mondja Alexander Pau- lovič, a jnb elnöke. Ezeket a szavakat teljes meg­győződéssel és büszkeséggel mondhatta. Asztalán ott feküdt az első félév eredményeinek értékelése. A 131,5 millió ko­rona értékű járási kötelezett­ségvállalásukat 84 százalékra teljesítették. Hátha még nem lett volna cementhiány! Az év végéig azonban még van idő arra* hogy az építkezéseknél keletkezett lemaradást behoz­zák. Sok függ a szervezéstől Ezt a tényt a martiniak már a felhívás megszövegezésekor tudatosították. Ezért is nyom­tattak ki egy kis füzetecskét, amelybe a brigádon részt vevők­nek beírják, hol, mikor és hány órát dolgoztak le. Akinek 100, 150 illetve 200 órát írtak a ja­vára, az emlékplakettet kap. — A legjobb meggyőző mun­ka a személyes példamutatás — mondja az elnök. — Ezért is tűztük ki, hogy minden tiszt­ségviselő legalább 100 órát dolgozzon le brigádmunkában. Természetesen ez vonatkozik a képviselőkre is. Az első fél­évben a lakosság 89 millió órát dolgozott le brigádmunkában. Hogy mi minden épült fel az év hat hónapja alatt, nehéz volna egytől egyig felsorolni. Ebben a választási időszakban például a vízgazdálkodás terén 23 akciót valósítottak meg 29 millió korona értékben. Vízve­zetéket kapott Martin-Podstrá- ňa, Liešne, Dvore, Abramová, Ondrašová és Ivančina. A víz­vezeték építését megkezdték Turčianske Teplicén, Turanyban és több más községben. Ebben az évben korszerű gépkocsi­szervizt kap |a Martin-észak városrész, és a Martin-Prieko- pa részlegen is megkezdik egy szerviz építését csaknem 10 millió korona beruházással. A falvak, városok csinosítá­sának bevált módszere a „Z“ akció. Ennek keretében az el­ső félévben 38 létesítményt ad­tak át rendeltetésének, össze­sen 23 278 000 korona értékben. Sklabiňa kilencéves alapfokú iskolát, Mošovcén óvodát, Tur­čiansky Peteren és Dubován tűzoltószertárat, Sečovcén és Bystričkán üzletet, másutt fut- ballpályák, sportlétesítmények épültek fel, több tíz kilométer parkot, zöld övezetet létesítet­tek. A választási programon kívül 9 akciót fejeztek be. Szép eredményt értek el az utak portalanítása terén is. Jú­lius 30-ig teljesítették azokat a feladatokat, amelyeket a vá­lasztási program szerint 1975- ben kellett volna megvalósíta­ni. — Az ötéves tervidőszak alatt 4862 lakást kell átadnunk rendeltetésének — mondja az elnök. — Az elmúlt két és fél év alatt 2291-be költözhettek be a lakók. Az egyéni lakásépítés terén a tervet 53,3 százalékra teljesítettük. A járás területén 30 polgári bizottság tevékenykedik, ebből 28 Martinban, amelyhez ma már Vrútky is tartozik. Az ő mun­kájuk, segítségük nélkül a vá­rosi nemzeti bizottság nehezen tudná a feladatokat megvalósí­tani. A polgári bizottságok munkájukban a lakóbizottsá­gokra támaszkodnak. — Hosszú fontolgatás és mérlegelés után arra a meg­győződésre jutottunk, hogy a járási versenyen kívül az egyes helyi nemzeti bizottságok, illet­ve falvak egymással párban is vetélkedjenek — mondja Pau- lovič elvtárs. — Ez a módszer bevált, persze azért a jövőben is csiszolni, tökéletesíteni fog juk. Előtérben o politikai tömegmunka A szülők akadémiája a mar­tini járásban már bevált neve­lési forma. Ezeken előadások hangzanak el az ateista neve­lésről, a fiatalok nevelésének kérdéséről stb. Ilyen rendezvé­nyek voltak Horná Stubňán, Pribovcén, Turčianske Tepli­cén, Mošovcén, Necpaliban, Martinban, Bélán és még szá­mos más községben. Ennek egyik kedvező erdeménye, hogy kevesebb tanuló jelentkezik hitoktatásra. Míg tavaly még a tanulók 12 százaléka, addig az idén már csak 7,5 százaléka je­lentkezett hitoktatásra. Az említetteken kívül több mint négyszáz előadást, szel­lemi vetélkedőt rendeztek. A régi pártharcosok, az ellenál­lási mozgalom résztvevői rend szeresen eljárnak a fiatalok közé. Minden bizonnyal ennek is nagy része van abban, hogy a járás vezetői elismerően be­szélnek a fiatalok munkájáról. A kulturális téren is jelentős fejlődést értek el a martini járásban. Az év első felében Sklabiňán, Turčiansky Peteren, Turčianska Stiavnicán színját­szó csoport, öt községben énekkar és háromban zenekar kezdte meg ténykedését. A kü­lönböző előadói versenyben 1510 en vettek részt. A versenyfelhívásban arról a törekvésről is szó van, hogy a könyvtárakban a könyvek mintegy 30 százaléka politikai tematikájú legyen. Jelenleg 23 százaléknál tartanak, s amint a "járás vezetői mondják, a köl csönzésiikkel is elégedettek. A jövőben ;i nagyobb könyvtárak ban külön politikai szakirodal­mi osztályt akarnak létesíteni. Az iskolákban 24 helyen ren­deztek be a forradalmi hagyo­mányok emlékeit felidéző sár kokat. A Szlovák Nemzeti Fel­kelés 30. évfordulójáig el akar­ják érni, hogy minden iskolá­ban emlékszobákat rendezzenek be. Ezekben nem általános dol­gokat, hanem a környék és a helybeli ellenállási harcok em­lékeit mutatják majd be. Az egykori, s ma még élő veterán harcosok képei, személyi tár­gyai, dokumentumok is helyet kapnak benne. Körúton a járásban Az első község, ahová ellá­togattunk, a közeli 4487 lakosú, a Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett Sučany volt. A 70 éves nyugdíjas Pavol Jamriš- ka, a hnb titkára és ugyancsak nyugdíjas Jozef Pavlik alelnök elmondották, hogy az egykor híres község két évtized alatt sem fejlődött annyit, mint az utóbbi négy évben. Az év első felében több utat tettek rend­be, illetve portalanítottak. Sa­ját aszfaltozó gépük és úthen­gerük is van. Természetesen meghívtak, nézzünk szét a községben. Első utunk a nemrég megnyílt strandfürdőhöz vezetett, amely­hez a meleg vizet a szomszé­dos vízi erőmű adja. A terv 2 200 000 koronát irányzott elő, de ii brigádmunkák lehetővé tették, hogy csak 1 600 000 ko­ronát használjanak fel. Pedig 3 medence és büfé, valamint kabinok is vannak itt. Jövőre a fürdő mellett autokemping épül. Az új üzlet hamarosan elké­szül. „Z“-akció keretében épül a 22 tantermes iskola. Számos épület tatarozásával több üzlet megnyitását teszik lehetővé. Évente mintegy 30 családi ház épül fel. Ügy is mondhatjuk, hogy az 1000 lakóház fele a felszabadulás óta épült fel. A faluvégén új lőtér készül. Eze­ket a munkálatokat a fiatal Jo­zef Štefanica szervezi és irá­nyít ja. — A jubileumi évfordulóig teljesítjük kötelezettségválla­lásunkat, s ha minden jól megy, még meg is toldjuk. — Ezekkel a szavakkal fogad Manka Miloš, a Podhradieei Hnb elnöke. Az új épületet, amelyben a művelődési otthon, a hnb iro­dái és tűzoltó szertár kaptak helyet, alig néhány héttel ez­előtt adták át rendeltetésének. Két-három házból nem jártak el brigádmunkába, de amikor a megnyitásra sor került, bo­csánatot kértek és megígérték, hogy máskor részt vesznek a társadalmi munkákban, meri látják, hogy azok a helybeli lakosok javát szolgálják. Az 1,5 millió korona értéket egyéb­ként 640 000 koronás ráfordí­tással, 22 000 órai brigádmun­kával hozták létre. Ilyen kö­rülmények között épült fel az óvoda, és készül majd a sport­telep is. — A legjobb módszernek mi is a személyi példamutatást tartjuk —- mondja Huštová Má­ria, a hnb titkára. — Hogy ez így van, bizonyítja azt az is, hogy Bušňáková képviselő már 400 brigádórát dolgozott le. A többi képviselő sem marad 1® mögötte. S így is van ez rendjén. Turčianska Stiavnička nem nagy község, mégis figyelem­reméltó eredményeket ér el. A hulladékgyűjtés terén az első helyen végeztek. Egy lakos 95 kiló, a község 843,6 mázsát jut­tatott a begyűjtőhelyre. Amint Stefan Simek, a hnb elnöke elmondotta, az ez évi kötele­zettségvállalásaikat már 90 százalékra teljesítették. A köz­ségben többen vannak, akik 100, 150 és 200 óra brigádmun­kát dolgoztak le. — Ennek ellenére nem fo­gunk ölhetett kézzel ülni — mondja az elnök. — További munkákba fogunk, s minden bizonnyal a jubileumi évfordu­lóig ezek is elkészülnek. A martini járásban járva az embernek akaratlanul az jut az eszébe, hogy annak a járásnak, amely elébük akar kerülni a versenyben, nagyon fokoznia kell az ütemet. A verseny a járásban olyan jól megy, mint egy olajozott gép. A verseny­be nemcsak a falvak, hanem a mezőgazdasági és központi­lag irányított üzemek is be­kapcsolódnak. Legtöbbjük már teljesítette ez évi kötelezettség­vállalását. Bármerre megy az ember, mindenütt találkozik az SZNF emlékeivel, s a jövőben ezek­ből még több lesz a Túróc völ­gyében. A jubileumi évfordulóra a martiniak alaposan felkészül­nek, mégpedig termékeny mun­kával. NÉMETH JÁNOS A lévai járásban levő horšai (horsai) pionírtáborban nem fe­ledkeznek meg a szemléltető agitációról (Tóthpál Gyula felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents