Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)

1973-08-24 / 201. szám, péntek

JOZEF GRÉGR, az első cseh­szlovák ciprusi nagykövet át­adta megbízólevelét Makariosz elnöknek. PUCCSKÍSÉRLET LAOSZBAN Chilei fiatalok támogatják az Allende kor mányi Vádaskodások Allende ellen Santiago — Az ellenzéki többségű chilei képviselőház megszavazott egy keresztény- demokrata határozati javasla­tot, amely jogsértésekkel vá­dolja az Allende-kormányt, és felszólította a kabinetbeu részt vevő katonatiszteket, kénysze­rítse rá az elnököt arra, hogy „a törvényeknek megfelelően“ kormányozzon. A vádak között szerepel többek között a tör­vényelőtti egyenlőség elvének, valamint a szólásszabadság jo­gának megsértése. A képviselőházi vitával egy­időben Salvador Allende ösz- szeliívta a nemzetbiztonsági ta­nácsot és három órán át tár­gyalt vele. Kormánytisztvise­lők szerint a feszült belső hely­zetről van szó. Luis Figueroa, a Chilei Egy­séges Munkásközpont (CUT) elnöke, nyilatkozatban szólítot­ta fel a chilei dolgozókat a legnagyobb éberségre. A nyi­latkozat szerint a belső reak­ció puccsot készít eiő, s ennek következményei belát ha la (la nők lennének az ország jövője szempontjából. A legújabb fa­siszta jellegű provokációk nyo­mán a helyzet a végsőkig fe­szültté vált. A CUT felhívja a dolgozókat és a szakszervezeti funkcionáriusokat, hogy gyüle­kezzenek az üzemekben. A nyi­latkozatot aláírta a CUT-veze- tőség valamennyi tagja. Mint ismeretes, a kormány tárgyalásokat kezdett a las­san egy hónapja sztrájkoló ma­gánfuvarosok képviselőivel. LISSZABON ÉS HÍVEI 1S73. Vfll. 24. Kommentárunk A világ békeszerető erői, nemzetközi és nemzeti békeszervezetei ez év márciu­sában közösen elhatározták, hogy októberben Moszkvában megtartják a Békevilágtanács kongresszusát. Ez a gondolat azóta széles körű támogatásra talált és aktivitást váltott ki a békeszerető tábor körében. A jelen időszakban a kongresz- szusi előkészületek már a vég­ső szakaszukhoz értek. A szov­jet fővárosban eddig két kon­zultatív megbeszélésre került sor. Ezeken vázolták és rög­zítették a kongresszus napiren­di pontjait. Az októberi nemzetközi béke­fórum programja nagyon válto­zatosnak ígérkezik. A résztve­vők — csaknem 100 állam kép­viselői — megtárgyalják az Indokínával, az európai bizton­sággal és együttműködéssel, a leszereléssel, a közel-keleti konfliktus békés rendezésével, a modern gyarmatosítással, a faji megkülönböztetés elleni harccal, a fejlődő államoknak nyújtandó segítséggel összefüg­gő kérdéseket. Mivel meglehe­tősen sokrétű témakörökről van szó a tanácskozások sza­kosított bizottságokban foly­nak majd. A világ békeszerető erői ré­széről széles körű érdeklődés és támogatás nyilvánul meg a moszkvai kongresszus iránt. Mi­vel magyarázható ez a szokat­lan érdeklődés és támogatás? Romesh Csandra, a Béke-világ- tanács főtitkára a második konzultatív tanácskozáson ezt így magyarázta: — „Napjaink­ban világszerte hatalmas erő- eltolódások szemtanúi vagyunk megsegítendőket, s még küzdő­ket képviselik. Hogy a jövő valóban ez, azt egy, ugyancsak a legutóbbi órákban elhangzott nagyon te­kintélyes hang is bizonyítja. Dr. Kurt Waldheim, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtit­kára a világszervezet egy esz­tendejéről tartott beszámolójá­ban jelentős terjedelmet és hangsúlyt biztosított a gyarma­tosítás és a fajüldözés marad­ványainak. Lisszabonban aligha vették jónéven, hogy a főtitkár em­lékeztetett arra: „az ENSZ-köz gyűlés Angola, Moeambigue, Guinea-Bissou és a Zöldfoki- szigetek nemzeti felszabadító mozgalmait olyan mozgalmak nak tekinti, amelyek megfelel­nek az e területeken élő népek jogos óhajainak“. Waldheim be­számolójában is javasolja vala­mennyi országnak, hogy adjon segítséget ezeknek a népeknek. BERLINBEN a miniszterta­nács épületében ismét találko­zott Mihael Kohl, az NDK mi­niszterelnökségi ál la in tit kára és Egon Bahr, nyugatnémet tárca nélküli miniszter. Kohl és Bahr kölcsönös érdeklődés­re számottartó kérdéseket vi­tat meg. KIM IJONG GJU a Koreai Kommunista Párt KB titkára vezetésével koreai küldöttség érkezett Belgrádba. SALVADOR és Honduras megállapodtak abban, hogy bé­keszerződést kötnek a két or­szág közt négy évvel ezelőtt kirobbant el lenséges kedések végleges megszüntetésének je­leként. KAIRÓBAN L>t* j eien t-tit lék, hogy Nagy Britannia 10 millió font sterling hitelt nyújt Egyiptomnak. A hitelt Egyip­tom angol felszerelések vásár­lására fordít ja majd. A 7. ARGENTIN fővárosban heves összeütközések zajlottak le a tüntetők és a rendőri egy­ségek között. A mintegy 2000- es fős menet 16 gerilla egy év­vel ezelőtt történt meggyilko­lásának első évfordulóján tar­tót!. felvonulást. SZADAT egyiptomi elnök rendelete értelmében minden olyan egyiptomi f atal aki si­keresen befejezte közép-isko- lai tanulmányait, jogosult ar­ra, hogy az ország felsőfokú taintézeteiben folytassa tanul­mányait. Az elmúlt tanévben 107 000 egyiptomi középiskolás szerzett érettségi bizonyítványt A műszerek szerint Houston — A Skylalj 2 le­génysége engedélyt kapott, hogy folytassa útját. Ez volt az első alkalom amikor a földi űrközpont az űrhajósok megfi­gyelése alapján, a műszerek adatai szerint döntötte el, ma­radhat-e tovább a világűrben a három asztronauta. A Skylab-2 programja 59 napos — ha ezt az űrhajósok nem is tudnák kitölteni, a szerdán engedélye­zett újabb kilenc nappal máris túllépik az amerikai űrállomás előző legénységének 26 napos űrtartózkodási rekordját. Kittikacsorn thaiföldi minisz­terelnök sajtókonferencián je­lentette be, hogy a szomszédos Laoszból átszökött puccsistákat katonai bíróság elé állítják. A kormányfő ezután beismerte, de azonnal sajnálatosnak minősí­tette, hogy a laoszi kormány megdöntésének kísérlete Thai­földről indult ki. Nem érdemes most azon tű­nődni, mit mondott volna Kitti­kacsorn, ha a kísérlet sikerül. Az mindenesetre elképzelhetet­len, hogy egy Tháiföldhöz ha­sonló országban a kormányfő — és az amerikai nagykövet — ne tudjon valamilyen lényeges készülődésről. De ma már az is biztosnak látszik, hogy ebben az esetben maga Bangkok is két vasat tartott a tűzben, ami az idők változásának jele. Kit­tikacsorn kabinetje nem bánta volna, ha a laoszi szélsőjobb- oldal Than Na tábornok által vezetelt rohamcsapata megszer­zi a hatalmat. De hogy ez nem sikerült, máris átváltott az ennek megfelelő hullámhossz­ra. Az igazság az, hogy rendkí vül veszélyes összeesküvés hiú­sult meg egy rendkívül lénye­ges időpontban. Ha a pártütő generális — a laoszi légierő egykori főnöke — megvalósít­hatja tervét, az nemcsak Laosz- nak, hanem egész Indokínának, ezzel az egész nemzetközi hely­zetnek érezhetően árthatott volna. Laoszt a régi krónikák „a millió elefánt országának", az újabbak „a három erő országá­nak" nevezték. A baloldalon, a Hazafias Fronton kívül sokáig valóban egymás mellett léte­zett Nosa van szélsőjobboldali és a jelenlegi kormányfő, Sou- vanna Phouma akkor „semle­gesnek“ nevezett blokkja. Azóta Nosavan Thaiföldre menekült, Souvanna Phouma jobbra. Wa­shington irányába tolódott el. A három erőből tehát két erő lett. Ez a kettő — a miniszter- elnök csoportja és a Laoszi Ha­zafias Front — most komoly, ígéretes tárgyalásokat folytat az ország jövőjéről. Egy ilyen pillanatban kitörő zendülés természetesen sok mindent veszélyeztet. Gyors le­verését ezért fogadta osztatlan megkönnyebbüléssel a laoszi és a nemzetközi közvélemény. (C) Ingerült hangú nyilatkozat Jeruzsálem — Abba libán iz­raeli külügyminiszter ingerült hangú nyilatkozatban reagált a Biztonsági Tanács és a Nemzet­közi Polgári Repülésügyi Szer­vezet Izraelt elítélő határoza­taira, amelyek a libanoni légi- társaság egy Caravelle típusú utasszállító repülőgépének au­gusztus 10-én történt elrablása ügyében születtek. A külügyminiszter, aki előbb a zsidó jogászok második nem­zetközi konferenciájának ülé­sén, majd valamivel később Kenneth Keating az újonnan kinevezett amerikai nagykövet fogadásán mondott beszédet, a palesztin gerillákra próbálta hárítani a felelősséget az egész világ közvéleményének felháborodását kiváltó izraeli géprablásért. Igazságtalannak minősítette a Biztonsági Ta­nács állásfoglalását s azzal ér­velt, hogy Izrael mindössze két órán keresztül tartotta vissza az erőszakkal területére kényszerített repülőgépet, s ezért — úgymond — nem mél­tányos a nemzetközi szintű megbélyegzés. Az ICAO hatá­rozatáról az előbbinél is elva- kultabb hangnemben nyilatko­zott, s példátlan cinizmussal szemére vetette a nemzetközi szervezetnek, hogy az előző géprablások esetében még so­hasem hozott ilyen súlyos ha­tározatot, s hogy „csak beszél, de semmit nem tesz“ a polgári légiforgalom szabadságának biztosításáért. Az izraeli légiirányítók tár­sasága közölte, hogy a szerve­zet „nem támogatja az izraeli hatóságok akcióját, amellyel Izraelbe térítettek egy libano­ni repülőgépet“. A szervezet ugyanezen a napon levelet in­tézet a Nemzetközi Légiforgal­mi Társasághoz kinyilvánít­va, hogy nem volt módjában megakadályozni az izraeli ha­tóságok cselekedetét. Levelében a szervezet emlékeztet arra, hogy az izraeli pilőtaszövetség, szintén elhatárolta magát az augusztus 10-i kalózakciótól s keményen elítélte azt. Letartóztatások Belfastban Belfast — Az Észak-íroiszág ban teljes gőzzel folyó hatósá­gi hadjárat során a brit hadse­a nemzetközi kapcsolatokban a békeerők javára. A kongresszus iránti támogatás annál erősebb és széles körűbb, minél jelentő­sebbek ezek a kedvező irányú változások a nemzetközi dip­lomáciai életben. Úgy vélem, BÉKE ÉS BÉKEPOLITIKA ennek következtében rendkívül kedvező a légkör a konferen­cia megrendezéséhez. Mindnyá­jan leszögezhetjük, hogy a csaknem két évtizedig tartó „hidegháborús“ politika már a múlté, helyébe a háborús konf­liktusok békés rendezésének időszaka lép. Az emberiség a békés, nyugodt, félelemmentes jövő küszöbén áll.“ Utólag megállapíthatjuk, hogy az eddig tartó út nem volt egyenes és buktatómentes. A jelenlegi állapot a következe­tes, céltudatos és mindenek­előtt reális szovjet politikai vonalvezetés eredménye. Az utóbbi két évtized a szovjet bé- keoffenzíva jegyében telt el. A szovjet diplomácia lépésről lé­pésre haladt a békepolitika út­ján. Első legjelentősebb sike­rét 1963-ban érte el, ugyanis ekkor írták alá a Kremlben a második világháború utáni idő­szak egyik legfontosabb nem­zetközi okmányát, az atomso- rompó-egyezményt, amely meg­tiltja a levegőben, a kozmikus térségben és a víz alatt vég­zett atombomba-kísérleteket. Az egyezményhez azóta több mint 100 ország csatlakozott, viszont a mai napig sem írta alá a megállapodást Kína és Francia- ország. Az atomcsend-egyez- mény jobb légkört teremtett a vitás nemzetközi kérdések tár­gyalásos megoldásához. A hatvanas évek végén továb­bi jelentős egyezmények megkö­tésére került sor: az atomso­rompó egyezmény, a SALT-tár- gyalások a hadászati fegyver- rendszerek korlátozásáról, a tengerfenék fegy vermen tesíté- séről szóló szerződés, amely ki­tiltja az óceánok térségéből az atomfegyvereket, a rakétaelhá­rító rakétarendszerek korláto­zásáról szóló szerződés — va­lamennyi megállapodás fontos láncszeme a Szovjetunió fárad­hatatlan békepolitikájának. A legutóbbi évek is fontos szakaszt jelentenek a nemzet­közi békés légkör megteremté­sében. A nyugat berlini politi­kai rendezéssel kapcsolatos négyhatalmi megállapodás, a Szovjetunió és az NSZK, a Lengyelország és az NSZK kö­zött létrejött megállapodások is döntő fontosságú lépéseknek bizonyultak, a békepolitika út­ján. A békeerők győzelmét je­lezték a vietnami háború befe­jezéséről szóló párizsi megálla­podások is. Ilyen kedvező előzmények után került sor 1973 júliusában a történelmi jelentőségű Brezs­nyev—Nixon találkozóra. Az SZKP főtitkára amerikai béke­misszióját — az egész embe­riség elégedettségére és meg­nyugvására — sikeresen fejezte be. A tárgyalásokról kiadott közös közlemény hangsúlyozza, hogy döntő fordulat követke­zett be a világ sorsáért rendkí­vüli felelősséggel tartozó Szov­jetunió és az USA kapcsolatai­ban. A két ország együttműkö­désének fejlődését világosan mutatják a washingtoni meg­állapodások, amelyek teljes összhangban vannak az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogrammal. A szocialista és a tőkés világ két vezető ha­talma között létrejött vala­mennyi egyezmény középpont­jában ez áll: a béke és az együttműködés biztosítása a különböző társadalmi rendszer­ben élő népek között a békés egymás mellett élés szellemé­ben. Történelmi jelentőségű ez a megegyezés, mivel a két nagyhatalom kötelezi magát, hogy nemcsak az erőszak al­kalmazásától tartózkodik, ha­nem lemond a nukleáris fegy­verek bevetéséről is. Megtették tehát az első konkrét lépést a nukleáris világháború veszélyé­nek elhárítása útján, aláírták az erről szóló egyezményt, amelyet joggal tarthatunk az atomkorszak eddigi legfonto­sabb megállapodásának. Az egész világon üdvözölték e nagy jelentőségű csúcstalálko­zó eredményeit. Fellélegezhet az emberiség annak tudatában, hogy elsősorban a nemzetközi erőviszonyoknak a szocializ­mus javára történő megváltozá­sa volt az a döntő tényező, amely az USA kormányát a bé­kés egymás mellett élés elfo­gadására késztette. A z októberi béke világ- kongresszus is fontos mérföldkövévé válhat a békés egymás mellett élés és az együttműködés biztosításához vezető úton. (APN) reg katonái Belfastban letar­tóztattak nyolc személyt, köz­tük az ír köztársasági hadse­reg ideiglenes szárnyának két tisztjét. Ugyancsak a letartóz­tatás sorsára jutott Tommy llerron, az Ulsteri Védelmi Szövetségnek {UDAJ, a tarto­mány legerősebb protestáns katonai szervezetének volt al­elnöke. Belfastból délkeletre fekvő Downpatrick városában két robbanás történt, amelyek sú­lyos károkat okoztak egy ét­terem és egy benzintöltő állo­más berendezéseiben. Személyi sérülés nem történt. A határ melletti Mayobrídge városkában a hatóságok egy fiatal férfi holttestére bukkan­tak. Feltevések szerint a fia­talember vallási megtorlás ál­dozata lett. Dublin — A Dublinban meg­jelenő Evening Herald című lap szerkesztője nyílt levelet intézett az ír Köztársaság igazságügyi minisztériumához, amelyben hangsúlyozza, hogy az angol hírszerző szolgálat minden kétséget kizáróan részt vett a dublini bombamerényle­tek szervezésében. Mint a lap hasábjain nyilvánosságra hozott levél rámutat: az Evening He­rald által korábban közölt té­nyeket a rendőrségi vizsgálat is megerősítette. A dublini bombamerényietek, amelyek több emberáldozatot követeltek, az ország történetében végre­hajtott eddigi legsúlyosabb bűncselekmények közé tartoz­nak. A BAGDADI rádió jelentése szerint augusztus 20-án kivé­gezték az iráni hírszerző szol­gálat három ügynökét, akiket június 11-én ítéltek halálra. A kémhálózat másik öt tagja fegyházbüntetést kapott. Az elmúlt órákban, többé-ke- vésbé egyszerre, több messzire hallható hang is megszólalt a huszadik század harmadik har­madának egyik legnagyobb szé­gyene, a faji elnyomás ellen. Az egyik hang Tanzániában hallatszott: ennek az afrikai or­szágnak a fővárosában, Dar- es-Salaam-ban kezdődött meg az Afrikai Egységszervezet fel­szabadítási bizottságának ta­nácskozása. Tizenhét állam hi­vatalos küldöttsége vitatja meg azt, hogyan segíthetnek a leg­eredményesebben azoknak,akik fegyverrel a kezükben harcol­nak gyarmattartó elnyomóik el­len. Dar-es-Saláam-ban, a légkon­dicionált tanácsteremben bizo­nyos értelemben a jövő Afriká­jának képe fogadja a belépőt. A felszabadítási bizottságban ugyanis nemcsak azoknak a né­peknek a delegátusai vannak jelen, amelyek segíteni akar­nak, hanem azok is, akik a NÉHÁNY

Next

/
Thumbnails
Contents