Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)

1973-08-23 / 200. szám, csütörtök

Válasz olvasóinknak KÖZLEKEDÉSI BALESET KÁRTALANÍTÁSA K. L. Banská Bystrica: 1973. ja­nuár 12-én a gépkocsivezető gondatlansága miatt súlyos köz­lekedési baleset áldozata lett, a gázolásnál mindkét lába el­roncsolódott. Hat havi kórházi kezelés után házi ápolásban van. Élettársának fizetetlen szabadságot kellett kivennie, hogy gondoskodjék ápolásáról. Kérdi mire van igénye a balese­tével kapcsolatban. A közlekedési balesettel kap csolatos kártérítési igényeit a legtanácsosabb a polgári tör­vénykönyv 427. és köv. §-ai ér­telmében a gépkocsi üzemelte­tőjével szemben érvényesítenie (nem mindig azonos a gépko­csivezetővel). A gépkocsi üze­meltetője a törvény alapján ugyanis tárgyi (objektív) fele­lőssége alapján köteles a kelet­kezett károkat megtéríteni, ha­csak nem bizonyítaná, hogy a baleset nem függötj össze an­nak üzemeltésével vagy azt ki­zárólag a sérült hibájából okoz­ta. Minden gépkocsi üzemelte­tője kártérítési kötelezettsége esetére az 1964/197. sz. biztosí­tási feltételek szerint törvény alapján részese a felelőség­biztosítási szerződésnek és en­nek alapján igényelheti a Szlo­vák Állami Biztosító illetékes fiókjánál, hogy a károsult jogos kártérítési Igényeit a biztosító helyette térítse meg. Az ön Indokolt igényei a balesetből adódóan a következők: fájda­lomdíj és a társadalmi érvénye­sülés megnehezülése címen já­ró egyszeri térítés. A pontokat az ön esetében a kórház szá­mítja ki. A betegállómányos Időre igénye lesz a táppénz és az 1972. évi átlagkeresete közti különbség teljes megtérítésére. Ha a betegállomány befejező­dése után részben vagy teljesen rokkant maradna, akkor igénye lesz arra a különbözeire, amely 1972. évi átlagkeresete és rok­kantjáradék plusz kereset ösz- szege között fog mutatkozni. Ezt a különbözetet azonban legfeljebb 2500 korona összegű átlagkereset összegéig köteles a biztosító a károkozó helyett téríteni. (Lásd a nemrég megje­lent 1973/67. sz. hirdetményt.) A magasabb összegű állagfize­tés esetében a teljes különbö­zetet csak szándékos károkozás esetében lenne köteles a kár­okozó (helyette esetleg a bizto­sító) téríteni, ha az ilyen igény teljes mértékben való meg nem ítélése nem lenne összhangban ü szocialista együttélés elvei­vel. A károkozó, illetőleg az üze­meltető és helyette a biztosító tartozik továbbá megtéríteni a balesettel kapcsolatos dologi károkat (ruházat, karóra stb), valamint a gyógykezeléssel kapcsolatos célszerű kiadáso­kat, amelyekben az állami egészségügyi intézmények a károsultat nem részesítették. Ilyen célszerű kiadásnak számít a szükséges ápolás biztosításá­val kapcsolatos költség is (nem lehet az éllettárs egész, esetleg magasabb elesett keresetének megtérítését igényelni), a kór­házi ápolás ideje alatt a koszt esetleg szükséges feljavítása (főként gyümölccsel). Mivel az egyes részigények az esedékességüktől számított egy éven belül elévülnek, ajánl­juk, hogy képviseletével időben ügyvédet bízzon meg. A biztosí­tó az ilyen súlyos kár esetében a polg. törv. könyv 355. § 3. bek. értelmében köteles megfe­lelő előleget folyósítani a való­színű kártérítési összegekre, amelyeknek végleges megálla­píthatósága még hosszú időt is igénybe vehet. Fontos minden ilyen ügyben odahatni, hogy a felelős üze­meltető a káresetet minél előbb bejelentse az Állami Biztosító­nál, mert az csak az ilyen üze­meltető részéről történt káreset bejelentés (ami az üzemeltető érdeke is) esetében köteles kártalanítani a balesetet és kö­vetkezményeit. NYUGDÍJÜGYEKBEN L. I. Gömörtáj: Ahhoz, hogy az I. munkakategória szerinti bányásznyugdíjat kaphassa a törvény megkívánja, hogy lega­lább 25 ledolgozott éve legyen, hogy betöltse legalább az 55. életévét (az egyébként III. munkakategória számára előírt Ö0. illetve a II. munkakategória számára előírt 58. életév betöl­tése helyett) feltéve, hogy lega­lább 20 éven ál végzett I. mun­kakategóriába tartozó munkát és ilyen jellegű munkaviszony­ban van az 55. életéve betölté­sekor is, esetleg nein múlt el 2 évnél hosszabb idő az ilyen munkaviszony megszűnése óta. A 20. évbe be kell számítani a részbeni vagy teljes rokkantság idejét, valamint azt az időt is, amikor a társadalmi biztosítás véleményező bizottsága határo­zata alapján egészségi okokból kellett a nehéz bányászmunkát megszakítania. Mivel Ön most lesz 60 éves, több mint 30 le dolgozolt beszámítható éve van, de az 55. életéve (25 ledolgo­zott év mellett) betöltésekor nem volt meg az I. munkakate­góriában előírt 20 ledolgozott éve, nem keletkezett igénye az I. munkakategóriájú nyugdíjra. Az Ön esetében is alkalmaznia kell majd az 1964/101. sz. tör­vény 13. § 3. bekezdését, amely szerint a nyugdíj emelkedése szempontjából azon dolgozók esetében, akik különböző mun­kakategóriában dolgoztak, az első 25 ledolgozott évbe elő­ször a III. munkakategória éveit, majd a II. és végül az I. munkakategória éveit kell érté­kelni. Dubai Istvánné, Galanta (Ga- lánta): Ön legkorábban lega­lább 20 beszámítható év meg­szerzése után, a 60. életéve be­töltése után (mivel gyermeket nevelt fel) kb. 4 évig tartó munkaviszony alapján kaphatna aránylagos öregségi nyugdíjat. A mai napig 10—12 ledolgozott éve van, 2 gyermeke felnevelé­sével maximálisan 6 évet sze­rezhet (ha a gyermekek szüle­tése között nem telt el 3 évnél rövidebb idő, továbbá feltéve, hogy a gyermekek születését követő időben már nem volt munkaviszonyban. Továbbá meg kell jegyezni, hogy a korábbi 10 ledolgozott évét az öt évnél hosszabb megszakítás miatt csak akkor lehet majd beszámí­tani, ha a mostani munkaviszo­nya legalább 3 évig fog tartani. Aránylagos öregségi nyugdíjra, ha meg lesz majd az említett 20 beszámítható éve, a nyugdíjba lépése (a nyugdíjigény megnyí­lása) előtti 5 év átlaga alapján kiszámított havi átlagkereset 40 %-a lesz. A fenti feltételezés szerint valószínűleg csak a 64. életévében szerzi meg az előírt legalább 20 évet. Ha korábban hagyná abba a munkát, nem lenne igénye öregségi nyugdíj­ra. Kivételesen a 65. életéve be­töltésekor, ha akkor még mun­kaviszonyban lesz, vagy ha a munkaviszonya nem szűnik meg a 65. életéve betöltése előtt két évvel, már 10 elismerhető le­dolgozott év alapján is igényi szerezhetne aránylagos öregsé­gi nyugdíjra. Ebben az esetben is szükséges azonban az 5 évnél hosszabb munkaviszony meg­szakítás miatt legalább három óv ledolgozása, hogy a koráb­bi 10 évét beszámíthassák. Min­den beszámítható évért a havi átlagkereset 2 %-ának megfele­lő összeg aránylagos öregségi nyugdíjra lenne igénye. MUNKAJOGI ÜGYEKBEN Kelény Sándor Kap. Klafrany Kaposkelecsény): ön 1940. VI. 14.-én született. A két heti alap- szabadságánál hosszabb sza­badság szempontjából az ön esetében a 18. életéve betöltése utáni ledolgozott illetve beszá­mítható időt kell figyelembe venni. Ha állandóan (még ha több munkaadó vállalatnál foly­tatólagosan ) munkaviszonyban volt, 1963-ban 5 ledolgozott éve alapján szerzett igényt évi 3 heti szabadságra és a folyó naptári évben 15 beszámítható éve alapján (mivel a 15 ledol­gozott év feltétele 18. életéve betöltése után a folyó év de­cember 31-ig teljesíti) már évi 4 heti szabadságra van igénye. A munkaviszonyok összessége egybe számítandó. A 15 ledol­gozott évét (a katonáskodás idejét is be kell számítani) Ön tartozik igazolni. „Óvoda“: Az étkezdékben dol­gozókra vonatkozóan a munka- szerződés és vonatkozó előírá­sok szerint kimondható a köte­lező közös étkezés. R. E.: Az üdülési kiutalásokra vonatkozóan — a dolgozók szo­ciális és kulturális alapjából — vásárolt beutalásokról van szó, az üzemi bizottságnak a válla­lat vezetőségével egyetértve dönt. Megjegyzéseit a szakszer­vezett szervek útján teheti meg. Dr. F. J. GYERMEKVERSEK Kél új kötet margójára A z Élet és Irodalom idén tavasszal vitát indított „Mit olvasnak a gyerekek? címmel a gyermekirodalom ak­tuális kérdéseiről. A közel öl hónapig tartó vita során több értékes hozzászólás próbálta esztétikai, gyermeklélektani és pedagógiai szempontból tisz­tázni a gyermekirodalom neve­lő szerepét és küldetését. Fel­tételezem, hogy ez a tanulsá­gos és útmutató vita nem ke­rülte el gyermekirodalmunk művelőinek figyelmét. Nem áll szándékomban itt valamiféle összefoglaló értékelést adni a vitáról, de olvasóink tájékoz­tatásául szükségesnek érzem, hogy a problémákat bőségesen megvilágító írásokból Szilvásy György, a Móra Ferenc Ifjúsá­gi Könyvkiadó Vita — soha jobbkor című cikkének gondo­latmenetéből néhány összefog­laló, gondolatgazdag sort idéz­zek: „... a gyermekekből olyan felnőtteket szeretnénk nevelni, akiknek szocialista céljaik lesz­nek, humanisták, hazafiak és internacionalisták, művelt, kép­zelt, optimista, közösségi, köz­életi emberek, akik szeretik az életet, tisztelik embertársai­kat, akik felismerik és élvezni tudják a szépet és a jót a ter­mészetben, a társadalomban, a tudományban és a művészet­ben,^ a barátságban és a sze­relemben, akik életük értelmé­nek tartják, hogy maradandót alkossanak.“ Mindenképpen egyetérthe­tünk Szilvásyval abban is, hogy a gyermekirodalom egyetlen ágazatának sem lehet rangon aluli feladata megközelíteni ezeket a célokat olyan eszkö­zökkel, amelyek gazdagítják a gyermekolvnső tudatát, érze­lemvilágát, képzeletét, s javítva kedvét, közérzetét, erősítik em­berségét. Több új gyermekvers-kötet jelent meg ezekben a hetek­ben a Madách Könyvkiadó gon­dozásában, ez az örvendetes mennyiségi javulás késztetett arra, hogy a gyermekirodalom célját oly találóan meghatáro­zó sorokat idézzem. A z ifjúsági és gyermek- irodalom eléggé elha­nyagolt műfaja irodalmunknak. Prózában Rácz Olivér két köny­ve /Puffancs, Göndör és a töb­biek, 1961, Rezeda cirkusz, 1967), Ozsvald Árpád A kis postása jelentik itt a megkövetelt igé­nyes színvonalat; Dávid Teréz A feneketlen láda kincsei, va­lamint Rényi Magda két köny­ve (Egyszer volt, hol nem volt, 1957, A telhetetlen tarisznya, 1961) mondhatók gyermekiro­dalmunk nyereségének. Verseskötetek dolgában már szegényebbek vagyunk. Ordódy Katalin kezdte gyermekversek­kel írói pályáját (Évi, Pista, ide süss), Verseghy Erzsébet nevét jegyezhetjük még fel, és ha el­tekintünk Petrik Józsefnek ta­valy megjelent Nyolcszinü szi­várvány című gyűjteményétől, stagnálásról kell beszélnünk. (Sajnálatos, hogy Rácz Olivér, Ozsvald Árpád és Dávid Teréz kivételével nevesebb íróink nem foglalkoznak a gyermek- és ifjúsági irodalommal. Dénes Györgynek lapjainkban közölt gyermekversei még nem jelen­tek meg kötetben.) A most nyáron kiadott il­lusztrált gyűjtemények mintha a stagnálás megszűnését jelez­nék, de bizonyos minőségi ja­vulásnak jelei is megmutatkoz­nak bennük. Verseghy Erzsébet új, harma­dik kötetében, a Tavaszi szél­ben az idő, a természet, az év­szakok változását követi nyo­mon a gyermeklélek jó értésé­vel. Az elhatárolt, leszűkített körben megénekli a pázsitot csókolgató, pitypangot megté­pázó, felhőket űző, pillangók­kal fogócskázó pajkos kedvű tavaszt, a gyermek csodálkozó szemével figyeli a rügybontást, bolondos legénynek festi le az áprilist, megénekli a borzas, csicsergő madárfiókákat, a gyöngyvirágot hozó májust, s így eldalolgatva hol mókás kedvvel, hol elmélázva végigvo­nul a nyáron, a fecskéket bú­csúztató, szőlőt érlelő őszön át a házfödélnek hósipkát adó de­cemberig. Képei egyszerűek, vi­lágosak és tiszták, nem készte­tik merészebb csapongásra a gyermeki képzeletet. Pedagó­giai és gyermeklélektani szem­pontból semmiféle kifogás nem érheti a pergő ritmusú, játé­kos verseket, ám a gyermeklé- lekre is óhatatlanul kiható éle­tünk új ritmusában, s a gyö­keresen megváltozott társadal­mi helyzetünkben ezek a meg­becsülést érdemlő erények már nem bizonyulnak elegendőnek. A jó pedagógiai érzékkel bí­ró, jól verselő Verseghy Er­zsébettől többet kellene kap­nunk ennél a kitaposott úton járó hagyományos gyermeklírá­nál. A tévé képernyője előtt ülő gyerek a rajzos filmekben megismerte a groteszket és ab­szurdot, de ennél valami lénye­gesebbet is: valami parányit abból, hogy életünk társadalmi mechanizmusa merőben más a tegnapinál. Mások a feltételei és színei. Az elmaradhatatlan kalandosság csillapításában döntő szerepet kap a technika új, válóságosabb varázsa: a tenger mélyére ereszkedő bú­várhajó, a Holdon leszálló űr­hajó. A gyermek értelme job­ban reagál a valósággá válót fantasztikumra, a borzasra és fésületlenre is, mint a csengő­bongó rímekkel eldalolt anda­lító kedvességekre. Elmúlt a hamuban sült pogácsával fel- tarisznyázott, hercegkisasszo­nyok szívét meghódító, góbés pásztorfiúk, a sárkányölő da­liák mesevilága — ezt Verse­ghy Erzsébet is jól tudja —, he* lyét elfoglalta a földhöz iga­zabban, mélyebben kötődő nép­mesék világa, és a boszorká­nyos technikájú, újfajta varázs­lataival merőbben más életei mai hangvételű, maibban zené­lő ritmusban kell élővé tenni. Bizonyára nem lúlzás az a kí­vánságunk, hogy mindez az el­kötelezettség szellemében ér­vényre jusson, hangot kapjon a közösség eszménye gyermek- irodalmunkban, s így Verseghy Erzsébet költészetében is. S imkó Tibor első gyer­mekverseivel jelentke­zik. Tizenkét mesében Karcsi kacsa kalandjait ecseteli a kezdettől, ahogy kibújik a to­jásból, felcsap életmentőnek, cirkuszosnak, majd tengerre szállva eljut a messzi Afriká­ba, bennszülöttek háborújába cseppen, sok más kalandoit megél és végül hazakerül. A változatos kalandok rímbe szedése nem nélkülözi az öt- letességet, és humort, a ver­sek jó részében megvan az a maiság is, amelyet a jártasabb verselő Verseghy Erzsébetnél hiányolunk. A Karcsi békét te- remt című kalandban Simkó Ti­bornak sikerült egy további lé­pést is előre tennie: minden vulgáris célzatot mellőzve köz- életiséget, politikát kever me­séjébe. Okosan és elég színnel, az állatvilág mozgósításával megakadályozza, hogy a zsol- dossereg rátörhessen a benn­szülöttek seregére. (Hogy a „tonnás trombitás“ alatt ele* fántot kell érteni, azt csak a rajz érteti meg a gyermekol­vasóval.) Nem ártott volna a kalan* dókat helyenként feszesebbre fogni. Itt ott sután hangzó rí­mek is akadnak: tér be-fekve* vet rá, lett úrrá; a Krokod Ilus — krokodílus kínrímet a gro- teszksége enyhíti. A kötetek illusztrációja — Jaksics Ferenc és Kopócs Tibor: munkája — hangulatosak. EGRI VIKTOR Prágai felvétel Foto: Molnár János KULTURÁLIS HÍREK □ JIŔÍ SEQUENS Gyilkosságü kísérlet címmel lélektani drá­mát forgat egy idős orvosról, aki beképzeli magának, hogy hozzátartozói el akarják lenni láb alól. Később azonban rá­döbben, milyen igazságtalan ‘volt hozzájuk. A film szerep­lői Karéi Höger, Jana Brejcho- vá, Josef Abrhám, Martin Rft* žek. • □ A KAZAH FILMSTÚDIÓ­BAN Szultán Hadzsikov egy népballada alapján, színes fil­met forgatott, a címe Kiz-Zsi- bek. Az alkotás egy szépségei leány szerelméről szól. A fő­szerepeket Meruert Utehers é* Kuman Tasztainbehov alakítják. • □ HORST SEEMAN rendez* Érett cseresznye című filmjé­ben azzal foglalkozik, mire ké­pes egy jó kollektíva, milyen hatalmas erő rejlik benne. AZ NDK produkcióban a közelmúlt­ban elhunyt Günter Simon játssza a főszerepet. • □ ROBERT BRESSON Marika Greenre bízta A zsebtolvaj cí­mű filmjének egyik szerepét. A rendező nem csalódott az is­meretlen kezdőben: Marika Green a színiiskola elvégzése után egyre-másra kapta a sze­repeket. Legújabb filmjének cí­me: Grazzy Capo, Maurice Ro- net oldalán forgatja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents