Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)
1973-08-23 / 200. szám, csütörtök
„NAGYSZABÁSÚ“ ÜLÉSEK? Moszkva — A nyugati sajtó pekingi diplomáciai forrásokra és a Kínában tartózkodó újságírók jelentéseire hivatkozva arról ír, hogy a kínai fővárosban — a teljes titokzatosság légkörében — valamiféle „nagyszabású ülések“ zajlanak. Ezzel kapcsolatban a nyugati sajtóban több találgatás látott napvilágot. A londoni Times például azt állítja, hogy a pekingi vezetés a KKP X. kongresszusára készülődik. Más lapok szerint talán arról van szó, hogy megkísérlik összehívni a Nagy Népi Gyűlést, amely utoljára 1964-ben ülésezett. Lapjelentések szerint a Pe- kinghen ezekben a napokban folyó „titkos előkészítő üléseken“ több mint ötezren vesznek részt, és egyharmaduk katona. Az angol sajtó arról számol be, hogy a Nagy Népi Gyűlés épülete előtti teret katonaság és a titkosszolgálat munkatársai veszik körül, az épülethez csak gépkocsi-konvojokat engednek, egyszerű kínaiak nem juthatnak be a térre. Mint a Reuter hírügynökség jelenti, Peking kívánságára bizonytalan időre elhalasztottak több „fontos“ külföldi látogatást. A jelenlegi pekingi helyzetet «lemezve a külföldi sajtó megállapítja, hogy a „kulturális forradalom“ és az utána következett tömeges „tisztogatások“ eredményeként a kínai politikai porondról eltávolították a párt- és az állami káderek jelentős részét. Megfigyelők rámutatnak, hogy a pekingi vezetők napjainkban egy olyan „kongresszus“ megtartásában érdekeltek, amely lehetővé tenné, hogy a pártszerveket —• régi elnevezésük megtartása mellett — a katonai bürokrata csoportosulás diktatúrája megszilárdításának eszközévé tegyék. Az AFP pekingi tudósítója úgy véli, a „kongresszust“ a muóisták arra is fel akarják használni, hogy nyilvánosan elítéljék „Mao Ce-tung egykor kijelölt utódját, Lin Piaot“. Ezzel kapcsolatban a külföldi sajtó felhívja a figyelmet arra, hogy Pekingben kiéleződött az úgynevezett „baloldaliak'1 és a Csou En laj vezette „pragmatikusok“ közötti harc. Az utóbbi időben a „baloldaliak“ újabb propagandakampányt indítottak „Mao Ce tung útmutatásai nak támogatására" azzal a céllal, hogy megerősítsék a csoport pozícióit és valamelyest igazolják a „kulturális forradalom“ túlkapásait. Nyugati hírügy nökségek kínai forrásokra hivatkozva emlékeztetnek a kínai politikai helyzet labilitására is. A pekingi lapok beszámolnak arról, hogy az országban „kél irányvonal“ elkeseredett harca folyik. A sajtó szerint a titokzatosság és feszültség légköre Pekingben arról tanúskodik, hogy a kínai vezetés komoly nehézségekbe ütközik, amelyek a maoista politikai irányvonal általános válságát tükrözik. A válságból pedig a jelenlegi ki nai vezetés szovjetel lenes kampány szításában keresi a kiutat. Egység bontó törekvések Santiago — A TASZSZ santiagói helyzetjelentése szerint a uhilei fővárosban ismét rendkívül kiéleződött a helyzet. Santiago központjában reak- alós jobboldali erők véres incidenseket provokáltak, megfigyelők szerint azzal a nyilvánvaló céllal, hogy bármi áron megakadályozzák a kormány és a sztrájkoló fuvarozók között megindult tárgyalások eredmé- ayességét. A szélsőséges Nemzeti Párt ďjúsági rohamcsapatának a Rolando Matusnak a tagjai, valamint az illegalitásba vonult Haza és Szabadság (Patria és Albertad] elnevezésű szervezet fiataljai a chilei parlament épülete közelében megrohanták a Népi Egység híveinek egy csoportját. Betörték a kommunista párt központi bizottsági szék- bázának ablakait. A főváros központjában fegyverropogást lehetett hallani. A karhatalom hosszú órák múlva tudta csak helyreállítani a rendet könnygázbombákkal és vízifecsken- dőkkel. A kormány bejelentése szerint az incidensnek 13 sebesültje van. Korábbi rádiójelentések szemtanúkra hivatkozva két halottról beszéltek, ezt azonban hivatalosan nem erősítették meg. A reakciós rádióadók provokatív híreket terjesztettek az incidensről és sugározták különféle jobboldali csoportok kormányellenes felhívásait. A Népi Egység országos Politikai Bizottsága sajtónyilakozat- han leplezte le a jobboldal provokációs akcióit, rámutatva, hogy e cselekmények többek között a fegyveres erők megbontására, a katonai fegyelem aláásására irányulnak. A hazafias nőszervezet felhívására mintegy harmincezer chilei nő vonult fel és naggyűlésen juttatta kifejezésre támogatását Allende kormánya iránt. ANDREJ BARCAK, csehszlovák külkereskedelmi miniszter az Irakban tartózkodó csehszlovák küldöttség vezetője Bagdadban Szadun Hamadi iraki kőolajipari és bányaügyi miniszterrel a két ország kőolajipari kapcsolatainak fejlesztéséről tárgyalt. KAZ1MIERZ OLSZEWSKI lengyel miniszterei nők-helyet les ötnapos hivatalos algériai látogatásának befejeztével elutazott Algírból. A lengyel miniszterelnök-helyettes hivatalos tárgyalásokat folytatott Buleflika külügyminiszterrel és gazdasági, kereskedelmi, valamint műszaki-tudományos megállapodásokat írt alá Lajasi Jaker külkereskedelmi miniszterrel. GENFBEN megkezdődött az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési tanácsának (UNCTAD) 13. ülésszaka. A napirenden elsősorban a tőkés világ valutaválságával, illetve a krízis következményeivel kapcsolatos kérdések szerepelnek. PERUBAN megkezdődött a chilei néppel való szolidaritás hete. A dél-amerikai ország nagyvárosaiban a dolgozók gyűléseken és tömeges demonstrációkon fejezik ki támogatásukat a Népi Egység kormánya mellett, síkraszállva a chilei belső reakció mesterkedéseivel szemben. A CIPRUSI fővárosban ismét hallattak magukról a kormány- ellenes terrorista szervezetek. Nicosia két különböző pontján kis időközökben három bomba robbant, kettő két parkoló gépkocsiban, a harmadik pedig egy könyvesboltban. AZ OECD, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet statisztikai adatai szerint Európa 14 tőkés országában 1973 első három hónapjában több mint 2,5 millió munkanélkülit tartottak nyilván. A BONNI Társadalomtudományi Intézet nyilvánosságra hozott felmérése szerint a megkérdezett nyugatnémetek 68 százaléka hisz a békés egymás mellett élésben, 19 százalékuknak az a véleménye, hogy a Kelet és a Nyugat közötti nézeteltérések a jövőben is folytatódnak. A SAIGONI rezsim több külföldi olajtársaságnak adott engedélyt arra, hogy Dél-Vietnam partvidékén olajlelőhe|yek után kutasson és próbafúrásokat végezzen. ROMÁNIA ÜNNEPE A Román Szocialista Köztársaság dolgozói ma ünneplik országuk felszabadításának 29. évfordulóját. 1944. augusztus 23 án fegyveres felkelés vette kezdetét, amelynek során letartóztatták a reakciós kormány tagjait és lefegyverezték a német fasiszta megszálló csapatok jelentős részét. A román hazafiak a Román Kommunista Párt vezetésével megdöntötték a fasiszta katonai diktatúrát és augusztus 25 én Románia hadat üzent a fasiszta Németországnak. Az antifasiszta erők fegyveres felkelése a munkásosztály, a parasztság és valamennyi demokratikus erő forradalmi mozgalmává szélesedett. Ez a harc, ez a küzdelem teremtette meg végül a Román Népköztársaságot. Elkezdődhetett tehát az országban a szocialista társadalom építése. Köztudomású tény, hogy 1945 előtt Románia elmaradott agrár-ipari ország volt. Arról nem is szólva, hogy a második világháború óriási károkat okozott nemzetgazdaságában. Ezt példázza a következő adat: 1944 ben az ipari termelés mindössze 40 százaléka volt a háború előttinek. Nos, a második világháborút követő esztendőkben, a szocialista építés keretei között a gazdasági élet gyors fejlődésnek indult. A román nép áldozatos munkával, relatíve rövid időn belül fejlett ipari agrár országgá alakította át hazáját, jelentősen emelkedett az életszínvonal, a kultúra a nép közkincsévé vált. A népgazdaság már 1950 ben 147 százalékkal túlszárnyalta a háború előtti szintet. Ezt követően az 1951—55. évi első ötéves terv során jelentős mértékben változott meg az ország gazdasági struktúrája. Románia 1965. augusztus 21 én felvette a Román Szocialista Köztársaság nevet. Románia a Varsói Szerződés és a KGST keretében gyümölcsözően együttműködik a szocialista közösség országaival. Kereskedelmi partnerei között a Csehszlovák Szocialista Köztársaság a harmadik helyet foglalja el. A közelmúltban megkötött csehszlovák—román árucsereforgalmi egyezmény az elmúlt évhez viszonyítva 17 százalékos növekedést irányoz elő. Tény, hogy a román gépipar rohamos fejlődése az ország exportja struktúrájában jelentős változásokhoz vezetett. Románia Csehszlovákiába megmunkáló gépeket, traktorokat, teher- és személygépkocsikat, vegyi , mezőgazdasági- és élelmi- szeripari termékeket szállít. Ezzel szemben Csehszlovákia kohászati és energetikai berendezéseket, kokszot, kokszolható szenet, valamint távközlési berendezéseket szállít Romániába. Július 21-én emlékeztünk meg az első csehszlovák—román barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 25., felújításának pedig 5. évfordulójáról. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a szóban forgó szerződés jelentős határkő az országaink közötti kapcsolatokban, fontos tényezője a csehszlovák és a román dolgozó nép, a két párt sokoldalú együttműködésének fejlesztésében, a marxizmus— leninizmus és a proletár nemzetköziség elvei alapján. Szocialista hazánk dolgozó népe érdeklődéssel kíséri figyelemmel azokat a sikereket, amelyeket a Román Szocialista Köztársaság a szocialista építés területén elért. A román nép nagy ünnepe alkalmából azt az óhajunkat fejezzük ki, hogy kölcsönös kapcsolataink — a szocialista közösség országainak egységét szilárdítva — egyre szilárdabbá váljanak, (m) Vorster fenyegetőzik Windhoek — Dél Afrika nem tartja érvényesnek az ENSZ Namíbiára vonatkozó határozatát, és nem hajlandó lemondani az első világháború óta mandátumaként kormányzott területről — jelentette ki Vorster dél-afrikai miniszterelnök. Vorster a délnyugat-afrikai (namíbiai) Windhoek városában pártja helyi csoportjának kongresszusán szólalt fel. Közölte, hogy az ország sorsáról csupán Namíbia mintegy százezer fehér bőrű lakosa dönthet. A fajüldöző rezsim vezetője e tervvel szeretné biztosítani, hogy ha közvetlen uralmát nem tudná fenntartani Délnyugat-Afri- kában, a dél-afrikai rendszerhez közelálló bábkormány álljon a „független“ ország élére. A miniszterelnök megfenyegette a namíbiai szabadságharcosokat és mindenkit, aki erőszakkal mer fellépni a fajüldöző rezsim uralma ellen, hogy „keményen leszámolnak“ velük. Kommentárunk 1973. VIII. 23. Az utóbbi években különö- »» sen intenzíven fejlődik *z országok közötti kereskedelem, az árucikkek, a szolgáltatások és a tudományos ismeretek cseréje. A kereskedelmi kapcsolatok bővülése természetszerűleg együttjár a nemzetközi pénzbeli elszámolások bővülésével. A nemzetközi elszámolások céljára azonban korántsem használható fel bármely ország nemzeti pénzegysége. Az országok egymás kOť- li pénztartozásaikat valutákban teljesítik. A nyugati világ tőkés országai az iparilag fejlett tőkés államok pénzegységeit használják, elsősorban a dollárt és a font sterlinget. A KGST-országok közös valutája a transzferábilis rubel. Sem a tőkés, sem a szocialista valutarendszer nem merev struktúra. Fejlődik, változik, alk.lmazkodík a termelés és u nemzetközi csere új feltételeihez. Jelenleg mind a tőkés, mind a szocialista valutarendszer átmeneti időszakban van, fejlődésük új szakaszába lépnek. Csakhogy míg a KGST- országok tervszerűen tökéletesítik sokoldalú pénzelszámolási rendszerüket, a tőkés valutarendszer válságokon keresztül kénytelen alkalmazkodni az új feltételekhez. A szocialista nemzetközi munkamegosztás elmélyítése érdekében tervszerűen folyik a szocialista valutarendszer fejlesztése, tökéletesítése. A szocialista államok 1964-ben áttértek a sokoldalú elszámolások rendszerére. A KGST államok ekkor létrehozták a tagállamok számára teljes egyenjogúságot, egyenértékűséget és stabilitást biztosító új valutá- ris-pénzügyi mechanizmust, melynek alapja az új szocialista valuta — a transzferábilis rubel lett. Egyidejűleg létretosan „félremagyarázzák” a transzferábilis rubel jellegét. Hamisan azt állítják, hogy a szovjet rubel lényegében azonos a transzferábilis rubellal. Valójában szó sincs erről, csupán az elnevezés hasonló, valamint a transzferábilis rubel aranytartalma megegyezik a Kollektív valuta hozták a KGST pénzügyi intézetét, a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankot, mely a tagországok jegybankjai között bonyolítja le a transzferábilis rubelban nyilvántartott elszámolásokat. A bank alaptőkéje 300 millió transzferábilis rubel, amely a tagállamok befizetéseiből képződött. Az egyes országok hozzájárulását a közös alaphoz a külkereskedelmi forgalom nagysága alapján állapították meg. A transzferábilis rubel megjelenési formáját tekintve nem létezik bankjegyek alakjában. Az országok között az elszámolások készpénzfizetés nélkül átutalás és számlajóváírás formájában valósulnak meg. Transzferábilis rubelek tehát csakis úgy keletkeznek, hogy egyik ország árukat exportál vagy szolgáltatásokat nyújt a másik országnak. A közös KGST-valuta tehát valóban az első kollektív valuta a világon. Ezt a tényt akarják mindenáron kétségbe vonni a nyugati közgazdászok különböző elméleteikkel: tudaszovjet rubeléval (egy szovjet rubel = 0,987 412 gramm arany). A Szovjetunió tehát nem élvez semmiféle előjogokat, ugyanis a szocialista valutarendszer a kölcsönös egyenjogúságon alapul. Minden valutának a szilárdság és a vásárlóerő stabilitása a legfontosabb jellemzője. A transzferábilis rubel stabilitását szilárd aranytartalma és a reális árufedezet biztosítja. A KGST-országok közötti árucsere tervszerűen, stabil szerződéses árakon bonyolódik le. A szocialista valuta stabilitása ezért nem függ a tőkés világpiac konjuktúrájától és nincs kitéve a tőkés valutarendszerben tapasztalható válságjelenségek hatásának. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának III. ülésszakán A. Koszigin hangsúlyozta: „A KGST-tagországok, amelyek a transzferábilis rubelt mint kollektív szocialista valutát használják, biztonságban vannak a tőkés gazdaság számára egyre nagyobb nehézségeket jelentő valutáris válságok különféle hatásaitól.“ Transzferábilis rubelban eddig csak a KGST országok bankjai között bonyolódtak le elszámolások és hitelüzletek, következésképpen a kollektív valuta alkalmazása ezekre az országokra korlátozódott. Mivel a KGST-valuta a világpénz valamennyi szükséges tulajdonságával rendelkezik, felhasználható a KGST-országoknak harmadik országokkal történő elszámolásaiban is. Ezzel kapcsolatban a szocialista gazdasági integráció komplex programja olyan intézkedéseket irányoz elő, amelyek a transzferábilis rubel alkalmazási körét a szocialista közösségen túlra is kiterjesztik. A KGST-országok sikeresen fejlesztik gazdasági kapcsolataikat más országokkal. A más államokkal lebonyolított áruforgalom 1950-ben 2,9 milliárd rubel volt, 1960-ban 9,7 milliárd, 1970-ben 21,6 milliárd rubel, tehát két évtized lefor gása alatt több mint hétsze resére növekedett. A komplex program hangsúlyozza azt is, hogy a szocialista integráció nem korlátozódhat a kereskedelmi kapcsolatokra, hanem a sokoldalú gazdasági és tudományos együttműködést is feltételezi. 1971- ben ilyen meggondolásból kezdte meg működését a szocialista országok Nemzetközi Beruházási Bankja Moszkvában. A pénzügyi intézmény alapvető feladata hosszú és középlejáratú hitelek nyújtása a tagállamoknak a nemzetközi szocialista munkamegosztással és a gazdasági kooperációval kapcsolatos nyersanyag és fűtőanyagbázis közös érdekű bővítései. A szocialista integráció komplex programja előirányozza: „1973-ban a KGST országok közösen kidolgozzák azon intézkedések megvalósításának rendjét és feltételeit, melyek lehetővé teszik a kollektív valuta átváltását a tagországok nemzeti pénzegységeire, valamint a nemzeti valuták egymásra történő kölcsönös átváltását." Az átválthatóság ösztönzi majd a közös létesítmények építését, főként pedig a szakosítás és a kooperáció kibővülését. Hangsúlyozni kell, hogy a transzferábilis rubel átválthatósága különbözni fog a tőkés rendszer valutáinak átválthatóságától. Szocialista viszonyok között a kollektív valuta átválthatósága nem függ a piaci spontaneitástól, mert a nép- gazdasági tervek hosszútávú összehangolásán alapul. A valutáris-pénzügyi mechanizmus állandó tökéletesítést igényel, összhangban a szocialista országok együttműködése fejlődésének konkrét feltételeivel. A valutáris pénzügyi rendszer megerősítését célzó intézkedések, amelyeket a komplex program irányoz elő, elősegítik majd a szocialista integráció sikeres elmélyítését. (T. A.)
