Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)
1973-08-21 / 198. szám, kedd
5 1973. VIII. 21. ERDEMES FELKERESNI Akinek ebben a kánikulában Safarikovón (Tornaiján) keresztül vezet az útja, már a város határában észreveheti a háromnyelvű (szlovák, magyar, német) táblát, mely hirdeti, felhívja a figyelmet a strandfürdőre. Aki meglátogatja a strandot, kellemes meglepetésben részesül. Ugyanis nem egy ember- ember hátán, zsúfolásig megtelt ktis fürdőmedencét talál (nem mintha kevés lenne a fürdőző), hanem csakugyan egy hatalmas strandfürdőt, melynek vízfelülete 1,5 hektárnyi területet foglal el. Felkerestük Kiss Györgyöt, a strand fejlesztési munkálataival megbízott mérnököt. Megtudtuk, hogy a strandot már évekkel ezelőtt kezdték építeni a Z-akció keretében a lakosság és a diákság bekapcsolódásával, több mint kétmillió korona beruházással. Hivatalosan 1971 nyarán adták át a fürdőzőknek. A strand vízszükségletének fedezésére fő forrásul a mellette lévő körülkerített tó szolgál. A hatalmas medence vize állandóan cserélődik, másodpercenként 45 liter friss víz folyik be a tóból. További vízforrás az úgynevezett csevice-ásványf orrás, melyből másodpercenként 35 liter ásványvíz kerül a medencébe, ahol a maximális vízmélység 3 méter. Természetesen az úszni nem tudók és a gyerekek is jókora területen veszélytelenül ) ubi okolhat nak. Hogy a strandfürdő híre bejárta a környéket, sőt a környező falvak határán túlra is eljutott, azt a strand előtti réten létesített 350 férőhelyes — szombaton és vasárnap zsúfolásig megtelt — parkolóhely autói bizonyítják legjobban. Még Poprádról, Spišská Nová Ves- ről, és Liptovský Mikulásról is járnak^ ide fürdeni. Távaly a legforróbb vasárnapok egyikén 3800 látogatója volt a strandnak. Idén, azon a vasárnapon, amikor mi ott jártunk, 2300-an fürdőztek. A strand bejáratánál gondozott virágágyak köszöntik a látogatókat. Itt találhatók az öltözők és a higiéniai berendezések is. A strandolók két büfében vásárolhatnak enni és innivalót. A fürdőmedence melletti füves térségen sátrak sorakoznak. Jelenleg még itt van a sátorozók számára kijelölt terület. Hamarosan megkezdik azonban a Sajó melletti ligetben, a strand közvetlen közeléA Trenčíni Járási Építkezési Vállalatnál a kollektív szerződés biztosítja a kulturális és szociális alap felhasználását a dolgozók érdekében. A majdnem másfélmilliós összegből háromszázezer koronát juttatnak a dolgozóknak kamatmentes kölcsönök formájában, kétszázezret fordítanak az üdülőközpon üzemeltetésére, harmincötezerrel járulnak hozzá az üzemi étkeztetéshez. A kollektív szerződés értelmében nemcsak a nagy építkezéseken biztosítják a megfelelő szociális berendezéseket, hanem olyan kisebb építkezéseken is, ahol csak tíz-tizen- két munkás dolgozik. Jaroslav Kríž vállalatigazgató kezdeményezéséből és személyes felügyelete alatt téli és nyári üdülésre alkalmas üdülőközpontot épít a vállalat Kubrlca-Trenčínben. Eddig tíz falazott víkendház, húsz kis faházikó a gyermekek részére, konyha, étterem, klubhelyiség és egy gazdasági épület készült el. Az üdülőközpontnak saját vízvezeték-rendszere van. Az üdülőközpontba vezető, kilencszáz méter hosszú bekötőutat a vállalat dolgozói, társadalmi munkában aszfalt útburkolattal látták el. Társadalmi munkában rendezték az épületek közti terepet is. Jelenleg egy újabb hatvan ágyas épület készül. Az épületet finn szaunával látják el. Társadalmi munkában épül a közvilágítási berendezés és egy szabadtéri színpad is. Az idén a Kubrica-TreCíni-i üdülőközpont a vállalat dolgozóin kívül harminc szovjet és harminc bolgár gyermeket is vendégül látott. Az üzem vezetősége, a párt- szervezet és a szakszervezet így képzeli el a CSKP XIV. kongresszusa, a szakszervezetek VIII. kongresszusa határozatainak, valamint a kollektív szerződésnek a gyakorlatban való megvalósítását. Jelszavuk, az üzem a dolgozóknak — dolgozók az üzemnek, kettős célt szolgál: sikeresen teljesíteni a vállalat évi tervét, biztosítani a dolgozók részére a munkafeltételek javítását, a szociális létesítmények fejlesztését, az egészség- ügyi és biztonsági intézkedések megvalósítását. — mťš — GYARAPÍTJÁK TUDÁSUKAT Céljuk az aktivitás fokozása • A kommunisták szívesen tanulnak Az SZLKP (losonci) járási bizottsága céltudatos segítséget nyújt az alapszervezeteknek annak érdekében, hogy növelje a funkcionáriusok tevékenységének színvonalát. Elsősorban azzal törődik, hogy az alapszervezetek elnökei, vezetőségi tagjai elsajátítsák a marxizmus— leninizmust, a gyakorlatban pedig érvényesítsék a pártmunka lenini normáit, módszereit. A járási pártbizottság és az alapszervezetek erre Irányuló törekvésében már eddig is jó eredményeket értek el. így például az alapszervezetek munkaterve átgondolt, és a legfontosabb feladatok időszerű megoldását tartalmazza. Az elmúlt évekkel szemben lényegesen megjavult a taggyűlések kol lektív előkészítése, színvonalasabbak a tanácskozások, és növekedett a résztvevők száma. A taggyűléseken való megjelenés járási viszonylatban az év elejétől 89,2 százalékos. 100 százalékos a megjelenés például a Poltári Téglagyárban, a Bol’kov- cei Magtermesztő Állami Gazdaság igazgatóságán. Az elért eredmények annak tulajdoníthatók, hogy a kollektív irányítással egyetemben helyesen érvényesítik az alapszervezetek a személyes felelősséget, azaz minden kommunistának konkrét feladatot adnak. A feladatokat nyilvántartják, teljesítésüket pedig rendszeresen ellenőrzik és értékelik. Az alapszervezetek munkájában konkrét segítséget nyújtanak a járási pártbizottság választott szerveinek tagjai, dolgozói és az aktivisták, akik arra törekednek, hogy minden kommunista állandóan fokozza közreműködését. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az alapszervezetek bizottságaiban sok odaadó, áldozatkész pártfunkcionárius van. A pártmunkában azonban nincs mindegyiküknek elég tapasztalata. Ezért az elvtársaknak több segítséget, tanácsot kel) nyújtani és oda hatni, hogy a pártmunka és a politikai képzettség terén mind nagyobb színvonalat érjenek el. Ezt a kérdést a járási pártbizottság az alapszervezetekkel úgy oldja meg, hogy a káderek nevelésének terve alapján az említett elvtársakat egy- és háromhónapos tanfolyamokra küldi ki a kerületi párt iskolába. Maximálisan kihasználjuk a felsőbb pártszervek által rendezett kéthetes, háromhetes tanfolyamokat a Politikai Főiskolán Prágában és annak bratislavai karán. Áz 1971 és 1972-es évben 71 elvtárs vett részt az említett tanfolyamokon. Közel öt- venen végzik tanulmányaikat a marxizmus—leninizmus esti egyetemének szlovák és magyar nyelvű tagozatán és a járási pártbizottság mellett működő esti iskolákon. Megköveteljük, hogy minden kommunista tanuljon, képezze magát a pártoktatás keretén belül. Az alapszervezetek funkcionáriusainak nevelésében nagy jt Tentőséget tulajdonítunk a há- romhónapos bentlakásos iskoláztatásnak, amelyet minden évben megtartunk. Ebben az évben is közel 2000 alapszervezeti funkcionárius vett részt az iskolázáson az alapszervezetek funkcionáriusaival együtt. A megtartott előadások a párt- munka formáinak és módszereinek alkalmazását vázolták fel, gyakorlati példákkal kiegészítve. Az iskoláztatás igen eredményesnek mutatkozik, ami abban nyilvánul meg, hogy az alapszervezetek munkájának színvonala állandóan növekszik és tevékenységükkel egyre jobban befolyásolják az állami, gazdasági és társadalmi szervek és szervezetek munkáját. Az alapszervezetek funkcionáriusairól való gondoskodást, nem csupán az ideológiai ne>- velésükben látjuk, hanem abban is, hogy megtanítsák őket önállóan dolgozni. TANKINA ISTVÁN A népművelés napi feladat A felszabadulás óta eltelt 28 év alatt falvaink óriási fejlő désen, változáson mentek keresztül. Az életmód, a környezet, az anyagi viszonyok, a gondolkodás, az emberek egymás hoz való viszonya, a falu népművelési és kulturális élete is sokat változott. Növekedett az életszínvonal. Viszont ha a falu kulturális életének jelenlegi helyzetét közelebbről is meg vizsgáljuk, rájövünk, hogy annak mostani helyzetével — fejlődésünk üteméhez mérten — nem lehetünk elégedettek. Még a felszabadulást követő időben, egészen a hatvanas évekig lelkes kultúrcsoportok működtek csaknem minden faluban, ma viszonylag kevés a számuk. A falvakat járva, gyakran hal lom: „Ma már csuknem min den második háznál oan aulő, ha a fiataloknak kedvük szoty tyan bemehetnek a városba, ott színház is van.“ Tény, hogy a gépkocsivezetők számának rohamos növekedése lehetővé teszi a falun élő embereknek a városi rendezvények látogatását. Ezt pozitívumként könyvelhetjük el. de vajon ennyivel és rádió hallgatásával, televízió nézéssel ki elégíthetjük e az átlagos ember kulturális Igényeit?! Elégedettek lehetünk-e ilyen kul turálls élettel? Nem. A további fejlődés érdekében szükség van a falu kulturális életének állandó fejlesztésére, bővítésére, tökéletesebbé tételére is! Arra kell törekednünk, hogy a falun élő emberek minél nagyobb számban bekapcsolódjanak a rendezvényekbe és színvonalas műsorokkal fejlesszék, neveljék embertársaikat és önmagukat, szem előtt tartva azt a valóságot, hogy a kultúra összetartó erő az emberek közölt. Ahol nincs aktív kulturális élet, ott az emberek egyéni érdekeit, saját gondjaikat helyezik előtérbe, gyakorlati megvalósítóivá válnak annak a mondásnak, hogy: „Ez a saját házam, ez a saját váram, ne kém senki se parancsoljon“. Nem tudom manapság talál nánk-e könnyűszerrel egy olyan falut, ahol az emberek esténként, vagy vasárnap délutánonként — úgy, mint az valamikor szokásban volt — ösz- szejönnek, elbeszélgetnek egy mással, megvitatják bajaikat, gondjaikat, majd szórakozásképpen előkerül a citera vagy a harmonika, vagy a mai, modernebb hangszerek valamelyike és együtt énekelgetnek, kikapcsolódnak a mindennapok problémáiból... A televízió, a rádió, a személykocsik elszaporodása bizonyos fokig az emberek jólétének bizonyítékai, viszont nem téves megállapíJegyzct a lalvak kulturális életéről (ás az sem, hogy ezek a tárgyak részben megfosztják az embert az aktív társadalmi élettől. Állításunknak ad igazat a Közvéleménykutató Intézet legutóbbi felmérése is, melynek alapján az alábbi megállapításra jutottak: „Az egykori falu szellemi fellendítésének problémái szorosan összefüggtek a földművesek és a mezőgazda' sági munkások széles tömegének nincstelenségével és kizsákmányolásával. A mai falu kulturális fejlődésének problémái viszont már jobbára az emberek jólétével függnek ösz- sze“. A felszabadulás óta számtalan művelődési otthont, mozit, sportpályát építettünk. E létesítmények többsége a kulturális élet fejlesztésére törekszik, de vannak olyan művelődési otthonok is, melyek évek óta porosodnak^ kihasználatlanul áll nak. Mi ennek az okozója? A rátermett, jó szervezöképességű emberek hiánya? Nem. Falvain- kon a pedagógusokon kívül ma már több olyan magas politikai és kulturális látókörrel rendelkező fiatal él, akiknek nem okozna különösebb problémát a falu kulturális életének irányítása. Akkor talán az emberek passzivitása lenne a legnagyobb hiányosság? Erre sem válaszolhatunk egyértelműen igennel. A falvainkon végzett kulturális munka, a népművelés legnagyobb gyengéje, az egységes és tervszerű irányítás hiánya. A jövőre nézve optimizmussal tölt el, hogy most dolgozzák ki a nemzeti bizottságok irányító tevékenységének Ijon- cepcióját, melyben különös figyelmet szentelnek a kulturális — népművelő munkára. E koncepció kidolgozásában feltétlenül szükséges a falun végzett kulturális és népművelő munka feltételeit is konkretizálni, figyelembe véve annak sajátosságát, mert a szocialista kultúra fejlődése szempontjából nagy jelentősége van a széles néptömegek sokoldalú kulturális alkotó képességéhez szükséges feltételek rendszeres kialakításának. Köztudott, hogy emelkedik a dolgozók életszínvonala, bővül a szabad idő, új szükségletek és érdekek keletkeznek. Fejlődésünket éppen ezért nem szabad a véletlenre bízni, hanem helyesen kell irányítanunk és felhasználni a szocialista nevelés céljaira. Az SZLKP Központi Bizottsága már fel is szólította a nemzeti bizottságok, a Szocialista Ifjúsági Szövetség és a többi társadalmi és kulturális szervek funkcionáriusait, hogy az eszmei-nevelő tevékenység intenzitása fokozásának érdekében jobban használják ki a rendelkezésükre álló népművelési és kulturális intézményeket. A CSEMADOK-nak, az UDKSZ-nek, a Matica slo- venská-nak is tartalmasabban, célszerűbben kell végezni falvainkon kulturális munkát. Az egész kulturális tevékenység fontos feladata a cseh és szlovák nemzet, valamint a hazánkban élő nemzetiségek barátságának és együvétartozásá- nak szellemében való nevelés. Kölcsönös megismerésünk és közeledésünk szempontjából igen hatékony eszköz a kultúra és a művészet. SZASZÁK GYÖRGY A bratislavai Kablo vállalat az év első felében a termelési terv mutatóit — a nyerstermék gyártás és az árugyártási tervet 101 százalékra teljesítette;, terven felUl 3 700 000 korana értékű árut gyártottak. A múlt év azonos időszakához viszonyítva ez 7,2 százalékkal több árut jelent. A munkatermelékenység tervét 105,7 százalékra teljesítették. Képünkön Ervin Melkner (balra) műhelyvezető és Karol Brikovstyý mester a kész kábeleket ellenőrzi. (Felvétel: B. Palkovič — ČSTK) AZ ÜZEM A DOLGOZÓKNAK — DOLGOZÓK AZ ÜZEMNEK A medene» egy rész»« (A szerző felvétele) ben egy aulócamping építését. A strand fejlesztési tervei között szerepel továbbá egy újabb 250 férőhelyes parkolóhely létesítése és 270 személyt befogadó, részben fedett teraszos étterem építése. Még az idén befejezik a röplabda- és teniszpálya, valamint a gyermekjátszótér felszerelését. Tavaly készült el a strandhoz vezető betonút. Az új út és a parkolóhely építéséhez az idegenforgalmi hivatal 90 000, az erre és a következő évre tervezett munkálatokhoz pedig 600 000 koronával járult hozzá. A megvalósításra váró tervek között szerepel még egy 1000 négyzet- méter területű, csónakozásra alkalmas tó létesítése is, a strand melletti réten. Ezek a közeli és távlati tervek. Akadnak azonban neihe- zehbi problémák is. A legfájóbb és legsürgetőbb problémaként Kiss mérnök a strandolók számára leginkább hiányzó, megfelelő közlekedési lehetőségek megoldását hozta fel. A strand a város főterétől (ide érkeznek az autóbuszok, közelében van a vasútállomás) körülbelül három kilométernyire fekszik. Az autósok számára ez nem távolság, de akinek a hőségben gyalogolnia kell, az idősebbekről nem is beszélve, az bizony megérzi. Autóbuszjárat a főtér és a strand között csak szombaton és vasárnap van, akkor is csak naponta egyszen\ A város kérvényezte ugyan az Autóközlekedési Vállalat Rimavská Sobota-i (rimaszombati) vezetőségétől egy autóbuszjárat létesítését, de a kérelmet elutasították azzal az indoklással, hogy a menetrendszerű járat nem fizetőd- ne ki. Azt is felvetették, hogy nincs elegendő autóbuszuk. Hogy ez valóban így van-e, arról nem ám módunkban meggyőződni. Annyi azonban biztos, hogy a közlekedés jobb megoldásával jó hírnévnek örvendő és sűrűn látogatott strandfürdőt még többen látogathatnák. FLORIÁN MÁRTA
