Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)

1973-08-19 / 33. szám, Vasárnapi Új Szó

mmm A NAP kel — Nyugat- Szlovákia: 4.48, nyug­szik: 18.59 Közép-Szlovákia: 4.40, nyugszik: 18.51 Kelet-Szlovákia: 4.32, nyugszik: 18.43 órakor A HOLD kel: 20.36, nyug­szik: 10.54 órakor NÉVNAPJUKON SZERETETTEL KÖSZÖNT JÓK HUBA - LYDIA nevű kedves olvasóinkat 1873 ban született LUDVlK VACÁTKO festő (+ 1956) ■ 1883-ban halt meg BORSOS ]ÓZSEF festő, a magyar pol­gári romantika legjelleg­zetesebb képviselője (szül.: 1821) ■ 1898-ban balt meg FRANTIŠEK SEMBERA tSr ténész (szül.: 1842). A következő tartalmából: Tanúságtétel a Szlovák Nemzeti Felkelésről Részlet Gustáv Husák könyvéből Csehszlovák—szovjet együttműködés az atomerőmüvek fejlesztésében Dr. Ing. Baláž Vincent CSc írása A villanyenergia­termelés gyors növekedése a KGST tagállamokban Az őrtüzek tovább lobognak Böjtös János riportja A mai fiatal nemzedék és a kommunisták Borisz Ponomarjov tanulmányának második része Rekviem Ivan Izakovič novellája BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Elősegítik a minőségi változásokat Napjainkban a gazdasági életben a ,,minőség“ az egyik leg­gyakrabban emlegetett fogalom. Mindez nem véletlen. A CSKP XIV. kongresszusa hosszú távra megszabta fejlődésünk irányát s többek között azt is feladatul adta, hogy minőségi változást kell elérnünk a szocialista munkaversenyben. A szakszerveze­tek VIII. kongresszusának határozata kijelölte a fenti feladat megvalósításának útját, rámutatott a cél elérését szolgáló lelie tőségek sokrétűségére. Ekkor már konkrét példák jelezték a munkaverseny mozgalomban a minőségi változást elősegítő új vonásokat. Azokban az üzemekben, ahol a szakszervezetek megfelelően tudatosították felelősségüket pártunk gazdaság- politikájának megvalósításáért, ott nemcsak szavakkal hang­súlyozzák, hogy „a dolgozók állásfoglalása döntő jelentőségű“, hanem konkrét intézkedésekkel segítik elő ezen állásfoglalás kialakítását. Példák bizonyítják, ott sikerül elsősorban minő­ségi változást elérni a szocialista munkaversenyben, ahol a szakszervezetek harmonikus egységben valósítják meg ket­tős feladatukat: szervezik a dolgozókat, a tervfeladatok tel­jesítésére, ugyanakkor biztosítják a dolgozókról való fokozot­tabb gondoskodást. Bár ismerünk olyan példákat is, hogy az üzem vezetősége és a szakszervezeti bizottság nem képes leküzdeni a formaliz­must a munkaversenyben, ennek ellenére az elmúlt hét hónap ■redményei azt bizonyítják: e példák egyedi jelenségek, a szo­cialista munkaversenyt napjainkban az jellemzi, hogy a kol­lektívák vállalásaikkal a munkatermelékenység növelését, a tartalékok feltárását, az anyag megtakarítást és a termékek minőségének javítását szorgalmazzák. A szocialista munkabri­gád címet viselő kollektívák kezdeményezésére az ostravai bányákban, valamint néhány gép-, kohó- és élelmiszeripari üzemben komplex racionalizációs brigádot szerveztek. E bri­gádok alakításával elérték a szocialista munkaverseny és a racionalizációs intézkedések összekapcsolását. Ez olyan mi­nőségi vonás a versenyben, melyet erősíteni kell. Többhelyütt felvetődött a kérdés: mi a különbség a szocia­lista munkabrigád és a komplex racionalizációs brigád között? A versenyző kollektívákat főként az egy munkahelyen dolgo­zók alkotják, s a brigád tagjai a „Szocialista módon élni és dolgozni“ jelszót igyekeznek megvalósítani. Ügy végzik felada­taikat, hogy egyéni példamutatásukkal nevelő, serkentő hatást fejtsenek ki. A szocialista munkabrigádok segítségére mindig számíthatnak a gazdasági vezetők, ha valami „közbe jön“ és többletmunka árán kell biztosítani a feladatok teljesítését. Az eddig alakult komplex racionalizációs brigádokat egy-egy szocialista munkabrigád keretében szervezték a legjobb mu/n- kásokból, műszakiakból és azokból az egyénekből, akik von­zalmat éreztek az adott feladatok megoldására. Ez a kis cso­port, munkakollektíva, egy határozott feladat megoldásán dol­gozik. A csoport tagjai lehetnek azok is, akik nem tartoznak a szocialista munkabrigádba, pl. szakemberek más munkahely­ről, esetleg más üzemből, vagy tudományos kutatóintézetből. A komplex racionalizációs brigád összetétele és munkatartal­ma nem azonos a szocialista munkabrigádokkal szemben tá­masztott követelményekkel. E komplex brigádok egy egy feladat megoldásával elősegítik a gazdaságos termelést, vagyis segítenek abban, hogy a versenyző szocialista munkabrigád még jobb eredményeket érjen el. A komplex racionalizációs brigádok szervezésére nagy gondot kell fordítaniuk a szakszer­vezeti bizottságoknak, mert a szocialista munkaversenyben e brigádok egyik lépcsőjét jelentik a minőségi változásoknak. — cs — KÜLPOLITIKA! KOMMENTÁRUNK Békepolitika — reáSpelitika A nemzetközi politikai eseményeket követve tapasztalhatjuk: a Szovjetunió és a szocialista közösség országainak külpoliti­kai törekvései a baladó erők feltétlen támogatását élvezik. Nem vitás, hogy az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott bé­keprogram történelmi jelentőségű egyezmények, szerződések megkötéséhez vezetett. Több ízben hangsúlyoztuk, hogy a szov­jet-nyugatnémet, majd lengyel—nyugatnémet tárgyalások eredményes befejezése megnyitotta az utat az európai bizton­sági és együttműködési konferencia felé. Magától érthető, hogy az enyhülési folyamat rendkívül fontos láncszemévé vált a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti párbeszéd alakulása. Ma elmondhatjuk, hogy a szóban forgó megbeszélések pozitív eredményei az európai béke és biztonság alapvető jelentőségű komponensévé váltak. Azt jelzik, hogy a szocialista közösség békeoffenzívája a reálpolitikai elveket követve olyan nemzetközi politikai lég­kört teremtett, amely felettébb alkalmas a kölcsönös előnyö­kön alapuló együttműködés kibontakozásához. Ma, ha békepolitikáról beszélünk — a fogalom tulajdonkép­pen fedi a kommunista és a munkásmozgalom forradalmi osz­tályharcát — nem hagyhatjuk figyelmen kívül az erőviszonyok alakulását. A szocialista közösség országai szilárd ideológiai egységben láttak hozzá a nemzetközi politikai légkör „fellazí­tásához“. Viszont a reálpolitika, amely éppen a kialakult erő­viszonyokat figyelembe véve érvényesül a nemzetközi politikai kapcsolatokban, nem jelenti a marxista—leninista elvek fel­adását. Sőt! ... Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter az SZKP XXIV. kongresszusán elhangzott felszólalásában egyér­telműen leszögezte: Ideológiai szinten nem létezik békés egy­más mellett élés. Ha a szocialista közösség országai az együtt­működés kibontakozására törekednek, ezt a békés egymás mel­lett élés lenini politikájának szellemében teszik. Annak érde­kében, hogy az emberiséget megóvják egy újabb pusztító há­ború borzalmaitól, hogy biztosítsák a szocialista építés feltéte­leit. Aligha vitás, hogy a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom érdekeit éppen ez a politikai vonalvezetés szolgálja a legjobban. Megmutatkozott, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán elfogadott határozatok szelleme determi­náns tényezővé vált a nemzetközi politikai folyamatokban. Az európai biztonsági és együttműködési konferencia külügymi­niszteri szintű tanácskozásainak szakaszán — amely meghatá­rozó jellegű volt a „folytatás“ szempontjából —, a szocialista közösség országainak javaslatai domináltak, illetve váltak al­kalmassá a különböző problémák és nézeteltérések áthidalá­sára. Végezetül elmondhatjuk, hogy a szocialista diplomácia cél­kitűzései hűen követve a hagyományokat, ellenállhatatlanul törnek ntat a nemzetközi politikai életben. A békepolitika cél­kitűzéseit dialektikusán összekötve a kialakult realitásokkal, szinkronba hozzák a reálpolitikai alapelvekkel. Hogy ez a po­litikai vonalvezetés elnyerte a világ haladó közvéleményének feltétlen támogatását, arra utal: a progresszív erők felsora­koztak a kommunista és munkásmozgalom élcsapata, a Szov­jetunió és a szocialista közösség országai mögé. Ez viszont olyan erőt jelent, amely képes lefogni a Pentagon és a NATO köré csoportosuló agresszív politikai erők kezét. (bpi) Diplomáciai küldetésének befejezésével kapcsolatban Sailen Hi~ ralal, az Indiai Köztársaság csehszlovákiai rendkívüli és meq- nagykövete a hét elején búcsúlátogatást tett dr Co- lotkánál, az SZSZK kormányának elripkénél is (ČSTK Felvétele) Hétfőn kezdődtek meg Bonnban az NSZK és Magyarország közötti tárgyalások. A képért jobbról Günter Veil, az NSZK Arüfc ügyminiszterének megbízottja és Nagy János külügyminiszter helyettes, a magyar küldöttség vezetője (ČSTK felvétele) A hazánkban tartózkodó Kuba Ifjú Kommunistái Szövetségének küldöttsége a Zsivkov hegyen megkoszorúzta az ismeretlen ka­tona, valamint Klement Gottwald sírját. A képen jobbról Juraf Varholík, a SZISZ KB elnöke, és Kuba Ifjú Kommunistái Szö­vetségének első titkára, Luis Orlando Dominguez (ČSTK felvétele) A szabadság új szobra Nixon és a Water (gate) (Paese Sera) 1973. augusztus 19. A iLE'V Kltl'ĽKBEN E heti karikatúránk

Next

/
Thumbnails
Contents