Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)
1973-08-16 / 194. szám, csütörtök
A GYERMEK ÉS A JELLEM Mi a jellem? Elsősorban az érzelmek gazdagsága. Emlékezzünk csak olyan egyénekre, akik érzelemszegények, vagy akiknek a jellemén csorba esett, s emiatt összeütközésbe kerültek a társadalom erkölcsi és jogi törvényeivel. Többnyire megdöbbent bennünket az ilyen egyének könyörtelensége és ci- nikussága. Ha beszélgetünk velük, gyakran tapasztaljuk, milyen nehezen befolyásolható az ilyen emberek érzelmi világa. Ám nem akármilyen érzésekről van szó. Legfontosabbak a hozzánk közel álló emberek iránti érzelmi kapcsolataink, a tisztelet, a hála, az odaadás és a szeretet érzelmei. Naponta tapasztalhatjuk, hogy az ilyen érzelmek milyen erősen befolyásolják magatartásunkat. Az anyai szeretet oly erős érzelem, hogy az anya életét is képes feláldozni a gyermekéért. A gyermek a szülei iránti szere- tetből lemond különböző előnyökről stb. Az áldozatkészség és a segítségnyújtás legszebb tetteit a mély érzések motiválják. Az érzelmi nevelés tehát a jellem formálásának a legmegfelelőbb módja. Természetesen nem az érzelgősségre és a túlérzékenységre gondolunk. A jellem formálásában döntő szerepe van a lelkiismeretnek. A felnőtt lelkiismerete dönt arról, mely társadalmi értéket kell előnyben részesíteni. A gyermek lelkiismerete más jellegű. A gyermek még nem képes az emberi tettek helyes megítélésére. Gyakran ítél a következmények és nem az indítóokok alapján. Például kérdezzük meg a gyermeket, mi a véleménye a következő esetről: Péter torkoskodni akar. Kezét nyújtja a tányéron levő cukorkák után, de a tányért lerántja, s az eltörik. Pali segít édesanyjának az edény törölgetésé- ben és összetör három tányért. A kettő közül ki érdemel nagyobb büntetést? A gyermek minden latolgatás nélkül azt válaszolja, hogy Pali, mert több tányért tört össze. A gyermek még nem elég érett arra, hogy helyes erkölcsi nézeteket alakítson ki. A lelkiismeret formálódása során szembetűnően érvényre jut a gyermeknek a felnőtthöz való ragaszkodása. A gyermek a felnőttekkel, elsősorban az anyjával lelki kapcsolatokat teremt. A felnőttek gondoskodása és figyelmessége révén erősödik a ragaszkodása. A ragaszkodásnak két mozzanata van: a szeretet és a tekintélytisztelet. A tisztelet közel áll a tekintélyhez. A tekintéllyel rendelkező személynek szinte hatalma van azon egyén felett, aki az ő tekintélyét elismeri. A gyermek, aki tiszteli szüleit, utasításait magától értetődőnek tartja, amelyekkel szemben nem lehet ellenvetése. A ragaszkodáson kívül azonban a gyermeket még az önállóság, az önrealizálás iránti vágy is vezeti, amely a legszembetűnőbben a gyermeki dacosságban nyilvánul meg. Ez rendkívül értékes a lelkiismeret formálása szempontjából is, mivel az öntisztelet kialakulását feltételezi, amely éppen olyan fontos, mint a tekintélytisztelet. Az öntisztelet a környezet befolyására fejlődik ki. A gyermek igen korán tudatára ébred a róla alkotott véleménynek. Korán megérti, ha mások ügyesnek, jónak, tisztának, vagy rossznak, csintalannak tartják. A magáról alkotott képet könnyen nem változtatja. A gyermek beleéli magát abba a szerepbe, amelyet tőle elvárnak. Ennek alapján alakul ki öntisztelete és önérzete. Ha tehát a gyermek jellemét akarjuk formálni, akkor a nevelést a helyes tekintélyre kell alapozni. Milyen legyen a helyes tekintély? A szülői tekintélyhez nem elegendő a gyermek alárendeltségének a tudata, amely gépies engedelmességben nyilvánul meg. Nem a vakon engedelmeskedő gyermek az ideális, aki minden körülmény között megtesz mindent, amit parancsolnak. A félelmet keltő tekintély helyett a személyi tekintélynek kell érvényesülnie, amely a gyermek szemében szinte a tökélyt jelenti, Az édesanya a legszebb és a legjobb, az édesapa a legokosabb és a legügyesebb. Ha később itt-ott csorba is esik ezen a képen, a gyermeknek sohasem szabad elvesztenie a szüleiről alkotott jó véleményét. Ez is a szülői feladat lényegéhez tartozik s arra kötelez, hogy gyermekeinknek a legjobb oldalunkról mutatkozzunk be. A legrokonszenvesebb a szülők nyugodtsága, a legrosszabb módszer az ingerültség; a szülői igazságszeretetet magától értetődőnek tartjuk. A szigorú nevelés nem fokozza a tiszteletet, amint azt gondolnánk. Egy sokrétű pszichológiai felmérés során ösz- szehasonlitották a bűnöző gyermekeket a nem vétkező gyermekekkel s a következő megállapításra jutottak: A bűnöző gyermekek körében a szülők szigorúan büntettek, jóval többször fordultak elő fenyegetések, szidalmak, mint a jó gyermekek esetében. A gyermekeket azonban elkényeztetni sem szabad. A gyermeket nemcsak fizikailag, hanem érzelmileg is edzeni kell. A kevésbé ellenállóképes ember nem tud megbirkózni az élet nehézségeivel, ezért nem is tartják szilárd jellemű egyénnek. Ha a szülők meg akarják szilárdítani tekintélyüket, erre csak egy recept lehetséges: követésre méltó példaképpé kell válniok. Nem szabad, hogy a szülők gyermekeik előtt ala- koskodjanak és képmutatók legyenek, csak azért, hogy jobb megvilágításban tűnjenek fel. A nevelőnek tisztelnie kell a gyermeket is, tekintettel kell lennie rá, figyelmesnek, tapintatosnak kell vele szemben lennie. Ha figyelmesek vagyunk a gyermekkel szemben, az nem jelenti azt, hogy minden kívánságának eleget teszünk, hanem irányítjuk a viselkedését. A gyermekkel szembeni tapintatunk arra kötelez bennünket, hogy figyelmet fordítsunk megnyilatkozására, érdeklődési körére és véleményére. Már az iskoláskor előtt ébresszük fel a gyermekben a személyi büszkeség érzetét, pl. a következő szavakkal: méltánytalannak tartom, hogy ilyen becstelenséget kövessek el stb. A jellem a közösségben nyilvánul meg a legszembeötlőbben. A közösségi életnek két formája van; ezek különbözőképpen hatnak a jellemre. Egyik formája az együttműködés, a másik a versengés. Egyről azonban nem szabad megfeledkeznünk: sohase versengjen gyermekünk a testvéreivel, a kortársaival. A szülők ugyanis abban az igyekezetükben, hogy gyermekeiket buzdítsák, gyakran mondják: nézd csak a fivéredet, ő sohasem babrál az ételben. Évike sokkal jobb, mint te vagy, ezért őt mindenki nagyon szereti. Ilyen ösz- szehasonlítással éppen az ellenkezőjét érjük el, mint amit akarunk. Ha a gyermek testvérét vagy a barátját a kívánt tulajdonságokban nem tudja túlszárnyalni, akkor éppen az ellenkező tulajdonságokra helyezi a hangsúlyt, csakhogy felhívja magára a figyelmet és valamilyen módon érvényesülhessen. Sőt, féltékeny lesz „példaképére“ is. A jellem fontos része a szilárd akarat. A kitartás, az elvhűség, a feladatok befejezése, a gyengeségek leküzdése mind a jó jellemhez tartozik. A szilárd akarat azonban nem velünk született tulajdonság. A gyermekek nem rendelkeznek egyforma energiatartalékkal, az akarat lényegében a tanulás során edződik. A gyereket edzentink kell, s nemcsak úgy,* hogy elviselje a hideget, az éhséget, s ellenállóbb legyen, de úgy is, hogy megtanítjuk az akadályok leküzdésére. A gyermeket foglalkoztassuk, rendszeresen adjunk neki munkát, hogy ily módon kitartásra tanítsuk, mely a szilárd akarat legfontosabb jegye. A gyermeknek tudnia kell, mit várunk tőle, miért jó és hasznos az a tevékenység, amit végeztetünk vele. Ha a gyermeket helyesen foglalkoztatjuk, számos problémától mentesülünk. Dr. MÁRIA VALLAŠEKOVÁ 1973. VIII. 1B. TOpARTON (lóthpál Gyula felvétele) Feneketlen láda kincsei Dávid Teréz „Feneketlen Iá da kincsei“ című művét műfaji szempontból egyértelműen nehéz meghatározni. Formai szempontból ítélve ifjúsági novella, tartalmi részét tekintve azonban megtalálhatjuk benne a modern műmese és a fantasztikus elbeszélés nagyon sok elemét. Mégsem állíthatjuk, hogy mese, vagy fantasztikus elbeszélés ez a remek ötletből született mű, mert gondolati szempontból nézve az egész történet napjaink valóságában született meg. A mű főhőse Pityóka (Peti) és Csiribiri (Piroska). Édesap juk pipacsvörös Simcán elvitte őket dimbes-dombos szülőfalujába. Megérkezésük éppen egybeesett a cseresznye befőzésének az idejével. Befőttesüvegek keresésének az ürügyén felkerültek a padlásra, ahol a sok régiség-emlék láttán működésbe jön Pityóka és Csiribiri fantáziája. Pityóka egy ládát fedezett fel, amelyben játékbábuk voltak. A nagyszülők féltve őrzött kincsei. Miközben Pityóka és Csiribiri megismerkedik az idillikus falusi képpel az ópapa elbeszéléseiből, képzeletüket leköti a feneketlennek tűnő láda a maga ismeretlen tartalmával. Este Pityóka álmában életre kelnek a bábuk és ráveszik az amúgy is kalandokat kedvelő Pityókát, hogy vezesse űrbuszukat a Holdra. A történet akkor éri el kulmináIgor Grossmann felvétele Dávid Teréz könyve ciós pontját, amikor Pityóka rájön, hogy a padláson nagymama helytelenül határozott a bábuk sorsa felett, miszerint ki kell őket dobni. Ezért a bábuk elhatározták, hogy kivándorolnak a Holdra. Meg is történik a felszállás, hogy azután kezdődhessék az a gyermeki lelket lenyűgöző események sorozata, amelyek a Holdra vezető úton és a Holdon mennek végbe. Az űrbéli tapasztalatai egyre jobban elmélyítik Pityókában a szülőföldje iránt érzett ragaszkodását. Felébred benne a földi táj szeretete. Elhatározza, hogy hazamegy. Ha körülményes is, de a vágya valóra válik. A tartalmi elemek felvonultatása is igazolja a cselekmény egyszerűségét. Ez ifjúsági mű plusszát azonban inkább az esztétikai és az eszmei töltésben kell keresnünk. A mű jellegét főleg a múlt-jelen valóságának a konfrontálása adja. Az ópapa például így magyarázza meg az egyén és a társadalom kapcsolatát: „A társadalom megélhetést biztosít az embereknek, az ember viszont odaadja munkája gyümülcsét a társadalomnak, amelyben él... En adok, te adsz, ő ad... En kapok, te kapsz, ő kap.“ A műben felcsillan a falusi világ csodálatosan lenyűgöző varázsa, az ablakon beszűrődő csiripelés, kuruttyolás: a falusi éjszaka muzsikája. Dávid Teréz ifjúsági műve arra is felhívja az ifjú olvasók figyelmét, hogy becsüljék meg a múlt értékeit. „Nem engedhetünk meg magunknak any- nyi fényűzést, hogy a szerzett tapasztalatokat kihajigáljuk az ablakon.“ Pityóka tudatosítja magában azt is — az irónő jóvoltából —, hogy a bábuk kivándorlása nem más, mint lázadás. Lázadás a saját sorsuk ellen. Ez a lázadás Dávid Teréz kezében remek eszköznek bizonyult ahhoz, hogy az olvasóban pozitív érzelmi motívumokat ébresszen. „Az elnyomás elferdíti a jellemet“ — hangzik a főhős szájából az ítélet. Éppen ez a tudat oltja Pityókába az együttérzést és az igazságosságot. A „Feneketlen láda kincsei“ a szülőföld szeretetére Is nevel. Ezt bizonyítja a műnek az a része, amely kifejezi, hogy Pityóka egyre idegenebbnek érzi magát a Holdon. „... egyre gyakrabban fátyolozták köny- nyek a tekintetét.“ ... „A szép mindenütt szép. Csak attól lehet még szebb, ha szívünk sze- retetével felruházzuk azt, ami nekünk kedves.“ Melegséget árasztanak és közvetlenül hatnak ezek a sorok. A mű nyelvezete egyszerű, dinamikus elbeszélési formája leköti az olvasó figyelmét. A mű „fogyaszt- hatóságát“ növelte volna, ha Dávid Teréz a hosszabb elbeszélő és a leíró részek helyett a dinamikusabb dialógus formát választja. Azonban meseszövése így is könnyed, világos, jól érvényesül az arányosság elve. Célravezető és hatásos a fogalmak szinonimáinak az alkalmazása. Pl.: „Mikor a kutyus meglátta Pityókát, ugrált, csaholt, vinnyogott, kaf- fogott, nyüszített stb.“ A mesebábuk kitűnő alakok arra, hogy Dávid Teréz megfogalmazza az alak lényegéből adott adekvát mondanivalót. Hasznos az is, hogy a környezet és a világ dolgairól Dávid Teréz valóságos ismeretanyagot közöl. Nem fordít a valóságon a mese kedvéért: a mindennapi életben felmerülő kérdésekre ad választ. A mű tárgya időszerű, főleg ma, a tudomány és a technika rohamos fejlődésének az időszakában. Dávid Teréz jó érzékkel tapintotta ki, hogy a ma gyermekét milyen mértékben érdekli az idegen égitestek meghódításának a problémája. Hitelessé teszi ezt a művet az is, hogy az űrutazás történetének egyes kiemelkedő eseményei a maguk történelmi valóságukban vannak jelen. Megállapíthatjuk, hogy az eredeti alkotásokban olyan szegény csehszlovákiai magyar gyermekirodalmunk ismét egy sikeres prózai alkotással gyarapodott. A tíz-tizenkét éves gyermekek bizonyára érdeklődéssel forgatják, hiszen nekik íródott, de számot tarthat a mű minden igazi és lenyűgöző irodalmi alkotást szerető olvasó érdeklődésére is. SZITÁSI FERENC SZÜL ÖK, NE VELŐK FÓRUM A
