Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)
1973-08-16 / 194. szám, csütörtök
Emelkedett a termelés színvonala A Mýtne Ludany-i (vámosla- dányi) zsúfolásig megtelt művelődési házban a 2130 hektáron gazdálkodó Csehszlovák— Szovjet Barátság Egységes Földművesszövetkezel tagjai első ízben jöttek össze ilyen nagy számban, hogy számot adjanak egyrészt az aratási munkálatok lefolyásáról, másrészt, hogy értékeljék az első félévben elért eredményeket. Az utóbbi azért is figyelemre méltó, mert a szövetkezet az idei év elejétől a Malý Kiar-i (kiskéri) szövetkezettel közösen gazdálkodott. Első alkalom tehát, hogy közösen vizsgálják meg a nagyobb földterületen való gazdálkodás előnyeit. Természetesein a szövetkezet sorsának alakulását a járás vezető] is figyelemmel kísérik. A vendégek között megjelent Pavol Tarába elvtárs, a Levicei Jnb elnöke, Kazló László és Szabó Béla, a [MI dolgozói, valamint Liöko fán, a CSSZBSZ járási bizottságának a képviselője. Elsőnek a szövetkezet elnöke, Adámi József elvtárs lépett az emelvényre. Üdvözlő szavai után nyomatékosan hangsúlyozta, nemcsak azért szükséges ez az értékelés, hogy az egyes szakaszokon milyen százalékban sikerül teljesíteni a tervfeladatokat, hanem főleg azért, hogy ezek alapján felszínre kerüljenek az esetleges hibák, fogyatékosságok is, amelyek az év végéig még jó munkával kiküszöbölhetők. A szövetkezet 104 százalékra teljesítette az első félévi bruttó termelését, s ez összesen 4 990 000 koronát jelentett. A teirvet így összesen 197 000 koronával szárnyalták túl. A növény termesztésben sikeresen teljesítették a növény- védelmi feladatokat, s a növényápolási munkákat, mint a sorolást, a kapálást és az egye- lést is határidőben és jól végezték el. Eddig 247 hektár szálas takarmányt takarítottak be. Ebből 171 hektár a lucerna, 61 hektár a vödrös here és 15 hektár a szarvashere. Összesen 10 088 métermázsa szálast biztosított ak az ál lat tenyésztés számára, melynek túlnyomó többsége jó minőségű száraz széna, s az átlagos hektárhozam csaknem 41 métermázsa. Az állattenyésztés területén is jól teljesítették az első fél évi tervet. Az átlagos tejhozam 7,25 liter tehenenként, ami az elmúlt évhez viszonyítva 0,5 literes emelkedést mutat. A tejtermelési tervet az első félévben 29 876 literrel teljesítették túl, s 26 403 literrel a beadási Természet és technika (Hóra Tibor felvétele) tervet is túlszárnyalták. A hízó marháknál a 271 métermázsa tervezett súlygyarapodás helyett j^tíl métermázsát értek el. A napi súlygyarapodást 118,9 százalékra teljesítették. A tervezett 850 gramm helyett ugyanis 1,01 kilogrammot értek el. Örvendetes jelenség, hogy az 1 kilogramm marhahús termelési költségeit 2,34 koronával csökkentették, vagyis 1 kilogramm súlygyarapodás 12,67 koronájába került a szövetkezetnek. Egy kocától átlagosan 9,3 malacot választottak el. A sertéseknél a tervezett 450 gramm helyett 500 gramm napi súlygyarapodást sikerült elérni. A hús eladási tervét 310 mázsával teljesítették túl. Az idei aratás itt is kitűnő eredményeket hozott, habár a szövetkezet földterületének 30 százaléka kavicsos, további 30 százaléka pedig dombos területre esik. A jól megművelt föld azonban meghálálta a szorgos munkát. A 959 hektáron elvetett gabona betakarítása 12 napot vett igénybe. Főleg a szovjet búzafajták, az Aurora és a Kaukaz hozott kiemelkedő termést. Búzából a tervezett 38 métermázsa helyett 43,1, árpából pedig a tervezett 35 méter mázsa helyett 40 métermázsát értek el. Ez azt jelenti, hogy búzából összesen 2746 mázsa, árpából pedig 932 mázsa a terven felül elért termés mennyisége. A felvásárlási tervei 670 métermázsával szárnyalták túl. Az aratók valóban becsületes munkát végeztek. Különösen a kombájnosok érdemelnek dicséretet, akik gondosan és minimális veszteséggel takarították be a termést. A legjobbakat, név szerint.* Köteles Gézát, Bogár Józsefet, Harmady Józsefet, juták Pétert és Kurucz Józsefei az aratási ünnepélyen jutalomban részesítették. Amint látjuk, Mýtne Ludanyban a szövetkezel vezetői szép eredményekről számolhattak be. A tagság meggyőződhetett róla, hogy az egyesítés után emelkede'tt a termelés színvonala. BENYÁK JÓZSEF Az új fcenyér ünnepe 1973. VIU 16. Az aratás befejezése, az új kenyér ünnepe mindig a legnagyobb, legjelentősebb esemény falvainkon. Ilyenkor az emberek elfelejtik a verejtékes munkát, a rengeteg nehézséget, az időjárás viszontagságait és örülnek, hogy tető alá került az életet adó és jelentő gabona. Az aratási ünnepség, a koszorú átadása, régi szép hagyomány. A vezetőség kiértékeli az elért eredményeket, szól az elkövetkezendő feladatokról, a tagság megvitatja a problémákat, de a fő hangsúly, ahogy az elnevezésből is kitűnik, ilyenkor már az ünnepélyen van. S minél jobbak az eredmények, minél nagyobbak az átlagos hektárhozamok, annál jobb a hangulat, annál őszintébb az öröm. A zbrojníky-i (fegyverneki) szövetkezet dolgozóinak augusztus 11-én volt elegendő okuk örülni, ünnepelni. 681 hektárról 16 nap alatt takarították be a gabonát. A munka jelentős részét 5 kombájnnal végezték el, így 136 hektár jutott egy-egy kombájnra. Az egész idő alatt sem az embereknél, sem pedig a gépeknél, nem történt komolyabb kiesés. És az eredmények? Azok, figyelembe véve a kedvezőtlen időjárást, minden várakozást fölül múltak. Búzából, amelyet 419 hektáron termeltek, a tervezett 37 mázsás hektárhozam helyett 43,1 mázsát értek el. Az árpára sem lehetett panasz: 262 hektárról átlagosan 39,7 mázsát takarítottak be, itt a terv 38 mázsát irányzott elő. összesítve a gabona átlaghozama 41,7 mázsa volt a tervezett 37,3 mázsával szemben, ami azt jelenti, hogy a gabona teirmelési tervét 112 százalékra teljesítették. Eladási kötelességüknek is maradéktalanul eleget tettek, hiszen a tervezett 11 vagont 450 mázsával még meg is toldották. Az említett napon a fegyver- neki kultúrház és környéke egy óriási kaptárhoz hasonlított. Mire sor került a megnyitóra, a tágas terem valamennyi széke gazdára talált. A zsúfolásig megtelt teremben Trnavszky László, a közös elnöke tartotta a beszámolót. — A mi részünkről a becsületesen végzett munka volt a legnagyobb ajándék, melyet a győzelmes február 25. és a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának tiszteletére nyújthattunk — mondotta beszéde során Trnavszký elvtárs. Becsületes munka, így igaz! Mert csak becsületesen, lelkiismeretesen dolgozva lehetett leküzdeni a nehézségeket és elérni a fent említett eredményeket. Amint a beszámolóból megtudtuk, jó eredményeiket elsősorban az agrotechnikai idő be>- tartásának, a jól előkészített, megművelt földnek és a repülőgéppel történő, kellő mennyiségű műtrágyázásnak köszönhetik. A szövetkezet előtt álló feladatokkal kapcsolatban nem tévesztik szem elől, hogy az idejében és szakszerűen elvégzett vetőszántás és talajzárás optimális feltételeket teremt az őszi vetemények számára. Azon szorgoskodnak, hogy legalább egy hónap legyen az időkülönbség a szántás és vetés ideje között, hogy a talajnak ideje legyen az érésre, szétbomolhassanak a szerves anyagok, s hogy kialakulhasson az optimális feltételekkel rendelkező magágy. A beszámoló további részéből megtudtuk, hogy a gépek jobb kihasználása érdekében nagyobb gondot fordítanak a szocialista munkaverseny kibonta koztatására és. az igazságos elveken alapuló jutalmazásra. Növelik a dolgozók anyagi ér dekeltségét, több prémiumot fizetnek az éjjeli műszakban dolgozóknak, a díjazásnál figyelembe veszik a munka minőségét és az agrotechnikai idők lerövidítéséhez való hozzájáru lás fokát is. Az elnök köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik az aratá si munkálatokba aktívan bekapcsolódtak és mindent megtettek gyors és veszteségmentes befejezéséért. Nem feledkezett meg a javítóműhely dolgozóiról sem, akik, ha elromlott egy- egy gép, egész éjjel dolgoztak, hogy reggelre minden ismét rendben legyen. Az ünnepély hivatalos része után jó borocska került az asztalra, majd a zenekar vette át a szót, amely a késő éjjeli órákig szórakoztatta az ünneplő szövetkezet tagjait és vendégeit. VERESS VILMOS CSÚCSHOZAMOK NYOMÁBAN „Friss gyümölcsöt tessék..." — mondják az érsekújvári piacon áruló asszonyok (Tóthpál Gyula felvétele) Az idén a nyugat-szlovákiai kerület valamennyi járásában elérték a búza 40 mázsás átlagos hektárhozamát. A Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járás elsőként az országban 50,4 mázsás átlaghozammal az 50 mázsás célszalagot Is átszakította. Ezekhez a „negyvenesekhez“ és „ötvenesekhez“ méltán csatlakoznak az úttörő „hatvanasok“, azok a mezőgazdasági üzemek, amelyek búzából hatvan mázsán felüli hozamot értek el. Nem véletlen, hogy éppen a Dunajská Streda-i járásban találhatjuk a rekordhozamok mestereit. Mielőtt termelési módszereik iránt érdeklődnénk, adjuk át a szót prof. dr. ing. Emil Spaldofínak, a tudományok doktorának, aki a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola növénytermesztési tanszékének többi dblgozójával együtt szoros és eredményes kapcsolatban áll a gyakorlati szakemberekkel. Elsősorban az iránt érdeklődtünk, hogy mi a véleménye a legutóbbi gabonatermesztési idényről, és milyen tapasztalatokat hozott az idei aratás. — Hihetetlenül száraz volt az utóbbi gabonatermesztési idény — mondotta. — Az elmúlt év novemberétől március végéig az emlékezetes 1947 es aszályos évben hullott csapadéknak alig 60 százalékát kapta a talaj. A növényzet azonban szerencsésen átvészelte ezt a kritikus időszakot, ami elsősorban a kiváló szovjet ne mesítésű biológiai anyagnak, s a hibátlan agrotechnikai munkának köszönhető, természetesen a helyes tápanyagellátást is beleértve. Emellett a májusban bekövetkezett újabb „szárazguta“ az új hajtások 90 százalékát beszárította, s így olyan helyzet alakult ki, hogy többnyire csak a fő szár és kalász fejlődött tovább — a nagy hozamokhoz is a fő kalász mag- vainak nagyobb súlya járult hozzá. Elsősorban a mezőgazdasági szakemberek jó politikai és szakmai felkészültségét kell kiemelni, akik a tavaszi leltározás után megerősítették a növényzet kondícióját és termőképességét. Az idei aratásban annak is nagy jelentősége volt, hogy a mezőgazdasági üzemek a tava lyi kellemetlen tapasztalatok alapján minden tekintetben jól felkészülve várták a munkák kezdését. Növekedett a kooperációs alapokon kihasznált gépek száma, az aratás még a teljes érés előtt elkezdődött, s a munkák folyamatosságát az egyes fajták eltérő beérési ideje is elősegítette. Ezért továbbra is ragaszkodni kell a szélesebb fajtaösszetételhez, az egyes üzemekben legalább 3—4 fajta búzát kell vetni, mert éppen az egyes évjáratok különbözősége jelenthet veszélyt a magas hozamok állandósítására. A tavaly kitűnő Auróra és Kaukaz például az idén valamivel gyengébben szerepelt, bár a Dedina Mládežén (Ifjúság Falujában) egy 20 hektáros parcella az idén is átlagosan 72,6 mázsát adott. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériuma az Idén már nagyobb mennyiségű korai búzafajtát biztosított a déli járások számára: a jugoszláviai Sá- va és Slavónia, valamint a romániai Lovrin 10-es és 13-as az üzemi kísérletekben már nálunk is jól beváltak. Ami az elmúlt gabonatermesztési idény termesztési tapasztalatait illeti, a fő fogyatékosságok még mindig az alapvető komplex agrotechnikában fordultak elő. Főleg a tökéletes magágy elkészítésére kellene nagyobb gondot fordítani, melynek az a rendeltetése, hogy a magvak 4—6 cm mélységben jól csírázzanak, a növények a tél beálltáig jól megerősödjenek és baj nélkül áttelelhessenek. A magágy előkészítésének igényessége párhuzamosan növekszik a termesztett fajták igényességével. Az idén több olyan parcellán arattak búzát, ahol az elővete- mény után csak egyszer szántottak. Az alapvető agrotechnika bizonyos minimalizálását azzal érhetjük el, ha az őszi gabonafélék egy részét sűrűn vetett tavasziak után termesztjük. Itt a tarlóhántást közép- raély szántás helyettesíti, mely «lőtt az alaptrágyázásra tervezett trágyát is a talajba juttatják. A szántást azonnal el kell dolgozni, a talajt be kell zárni, ez száraz talajokon nehéz hengerrel, kevésbé száraz talajokon hengerekkel vagy tárcsás boronákkal végezhető. A szántás a vetésig jól megü- lepszik, a gyomokat a tervezett vetési mélységnél 1—2 centiméterrel mélyebben végzett felszíni kultivátorozással kell irtani. A tarlóhántás ebből a rendszerből kimaradt, tekintve hogy a gyomok ellen vegyszerekkel is védekezhetünk. Akkor is elég az egyszeri szántás, ha az elővetemény lucerna, azzal a feltétellel, hogy a szántást a második kaszálás után végezzük el. A felszántott lucernást a búza vetéséig legalább 3—4 hétig kell pihentetni, MIT MOND A FOAGRONOMUS? J. Mikulec mérnök, a Dunajská Streda-i Járási Mezőgazda- sági Igazgatóság főagronómusa a járás idei gabonatermesztési eredményeivel kapcsolatban így nyilatkozott: — Az idéji járási átlagban búzából 50,4, tavaszi árpából 45 mázsás hozamot értünk el. Öt szövetkezetben túlszárnyalták a hatvan mázsás, továbbá 24 mezőgazdasági vállalatban pedig az 50 mázsás szintet. Nyolc üzemben tavaszi árpából is elérték a féltonnás átlagot. Én személyesen az idei eredmények mögött az Aurora, a Kaukaz, és a Jubilejná ja 50-es teljes elterjedését látom, az elmúlt évi őszi vetésnél már ezek a fajták képezték a búza vetésterületének 95 százalékát. A Kaukaz részesedése volt a nagyobb, ez a búza vetésterületének 45 százalékát adta, s mivel jól reagál a Duna és a Kis- Duna környékének intenzív feltételeire, részesedését kereken 50 százalékra növeljük. Az említett fajtákhoz 5—8 százalékos arányban még a Libelulla és a Sáva zárkózik fel. Ami a tápanyagellátást illeti, 1 hektár búzára átlagosan 320 mázsa tiszta tápanyaggal számolunk, éspedig 1:0, 8:1-1,2 NPK arányban. Az idén főleg a foszforban mutatkozó hiányokat szeretnénk kiküszöbölni. Az idei aratás sikerességének méltatásánál azonban a kombájnosok kiváló minőségű munkáját is ki kell emelni. A parcellák aratását jóval korábban kezdték mint máskor, a szem nedvességtartalmából indultak ki és kiváló minőségű gabonát takarítottak be. A jövő évi jó termés érdekében érzékenyen kell még kutatni az egyes fajták agrotechnikájában mutatkozó követelményeket, tovább kell fejleszteni a termés betakarítás utáni kezelésének technikáját, további vállalatokra is ki kell terjeszteni a gabona mesterséges szárítását, hogy a kombájnok munkájában ne forduljanak elő felesleges idő- veszteségek. A PÁRTMUNKA SZEREPE Végli Ferenc mérnök, a Dunajská Streda-i járási pártbizottság mezőgazdasági osztályának agilis, fiatal vezetője a szakmához is jól ért. Vajon mi a véleménye a vállalatok termelési sikereit elősegítő politikai tényezőkről? — Politikai munkánknak az az alapja, hogy minden határozatot széles körű aktívával vitatunk meg. Az alapszervezetek elnökei és aktivistái körzeti és járási aktívákon vesznek részt. Az időszerű feladatokat nem körlevelekkel tolmácsoljuk, hanem élőszóval a körzeti aktívákon, ahol mindenki kifejtheti nézetét, véleményét és javaslatait. Ezen az úton nagyon sok ésszerű, kezdeményező elgondoláshoz jutunk. Az aratási munkák szervezésével kapcsolatban például nagy súlyt helyeztünk arra, hogy a kommunisták és az aratásban érdekelt további dolgozók teljes áttekintést nyerjenek például a felvásárló üzem átvevő képességeiről, a szárítók kapacitásáról, az aratásban részt vevő gépek elhelyezéséről. így az aratást sikeresen, idegeskedések és veszteségek nélkül, jókedvűen fejezhettük be. Most már az őszi vetések előkészítésére fordítjuk a legnagyobb gondot. Ezt a mezei munkák mindennél szemléletesebben bizonyítják: az ekéket mindenütt hengerek vagy boronák követik, egyetlen nyitott felszínű tábla sincs a járásban. B. DUSEK
