Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)

1973-08-16 / 194. szám, csütörtök

Emelkedett a termelés színvonala A Mýtne Ludany-i (vámosla- dányi) zsúfolásig megtelt mű­velődési házban a 2130 hektá­ron gazdálkodó Csehszlovák— Szovjet Barátság Egységes Földművesszövetkezel tagjai el­ső ízben jöttek össze ilyen nagy számban, hogy számot adjanak egyrészt az aratási munkálatok lefolyásáról, másrészt, hogy ér­tékeljék az első félévben elért eredményeket. Az utóbbi azért is figyelemre méltó, mert a szövetkezet az idei év elejétől a Malý Kiar-i (kiskéri) szövetke­zettel közösen gazdálkodott. El­ső alkalom tehát, hogy közösen vizsgálják meg a nagyobb föld­területen való gazdálkodás elő­nyeit. Természetesein a szövet­kezet sorsának alakulását a já­rás vezető] is figyelemmel kí­sérik. A vendégek között meg­jelent Pavol Tarába elvtárs, a Levicei Jnb elnöke, Kazló Lász­ló és Szabó Béla, a [MI dolgo­zói, valamint Liöko fán, a CSSZBSZ járási bizottságának a képviselője. Elsőnek a szövetkezet elnö­ke, Adámi József elvtárs lépett az emelvényre. Üdvözlő szavai után nyomatékosan hangsúlyoz­ta, nemcsak azért szükséges ez az értékelés, hogy az egyes sza­kaszokon milyen százalékban sikerül teljesíteni a tervfelada­tokat, hanem főleg azért, hogy ezek alapján felszínre kerülje­nek az esetleges hibák, fogya­tékosságok is, amelyek az év végéig még jó munkával kikü­szöbölhetők. A szövetkezet 104 százalékra teljesítette az első félévi bruttó termelését, s ez összesen 4 990 000 koronát je­lentett. A teirvet így összesen 197 000 koronával szárnyalták túl. A növény termesztésben si­keresen teljesítették a növény- védelmi feladatokat, s a nö­vényápolási munkákat, mint a sorolást, a kapálást és az egye- lést is határidőben és jól vé­gezték el. Eddig 247 hektár szá­las takarmányt takarítottak be. Ebből 171 hektár a lucerna, 61 hektár a vödrös here és 15 hek­tár a szarvashere. Összesen 10 088 métermázsa szálast biz­tosított ak az ál lat tenyésztés számára, melynek túlnyomó többsége jó minőségű száraz széna, s az átlagos hektárho­zam csaknem 41 métermázsa. Az állattenyésztés területén is jól teljesítették az első fél évi tervet. Az átlagos tejhozam 7,25 liter tehenenként, ami az el­múlt évhez viszonyítva 0,5 lite­res emelkedést mutat. A tej­termelési tervet az első félév­ben 29 876 literrel teljesítették túl, s 26 403 literrel a beadási Természet és technika (Hóra Tibor felvétele) tervet is túlszárnyalták. A hízó marháknál a 271 métermázsa tervezett súlygyarapodás he­lyett j^tíl métermázsát értek el. A napi súlygyarapodást 118,9 százalékra teljesítették. A ter­vezett 850 gramm helyett ugyanis 1,01 kilogrammot értek el. Örvendetes jelenség, hogy az 1 kilogramm marhahús ter­melési költségeit 2,34 koroná­val csökkentették, vagyis 1 ki­logramm súlygyarapodás 12,67 koronájába került a szövetke­zetnek. Egy kocától átlagosan 9,3 malacot választottak el. A sertéseknél a tervezett 450 gramm helyett 500 gramm napi súlygyarapodást sikerült elér­ni. A hús eladási tervét 310 mázsával teljesítették túl. Az idei aratás itt is kitűnő eredményeket hozott, habár a szövetkezet földterületének 30 százaléka kavicsos, további 30 százaléka pedig dombos terület­re esik. A jól megművelt föld azonban meghálálta a szorgos munkát. A 959 hektáron elvetett gabona betakarítása 12 napot vett igénybe. Főleg a szovjet búzafajták, az Aurora és a Kaukaz hozott kiemelkedő termést. Búzából a tervezett 38 métermázsa helyett 43,1, árpá­ból pedig a tervezett 35 méter mázsa helyett 40 métermázsát értek el. Ez azt jelenti, hogy búzából összesen 2746 mázsa, árpából pedig 932 mázsa a ter­ven felül elért termés mennyi­sége. A felvásárlási tervei 670 métermázsával szárnyalták túl. Az aratók valóban becsületes munkát végeztek. Különösen a kombájnosok érdemelnek dicsé­retet, akik gondosan és minimá­lis veszteséggel takarították be a termést. A legjobbakat, név szerint.* Köteles Gézát, Bogár Józsefet, Harmady Józsefet, jut­ák Pétert és Kurucz Józsefei az aratási ünnepélyen jutalomban részesítették. Amint látjuk, Mýtne Ludanyban a szövetkezel vezetői szép eredményekről számolhattak be. A tagság meg­győződhetett róla, hogy az egyesítés után emelkede'tt a termelés színvonala. BENYÁK JÓZSEF Az új fcenyér ünnepe 1973. VIU 16. Az aratás befejezése, az új kenyér ünnepe mindig a legna­gyobb, legjelentősebb esemény falvainkon. Ilyenkor az emberek elfelejtik a verejtékes munkát, a rengeteg nehézséget, az idő­járás viszontagságait és örül­nek, hogy tető alá került az életet adó és jelentő gabona. Az aratási ünnepség, a koszo­rú átadása, régi szép hagyo­mány. A vezetőség kiértékeli az elért eredményeket, szól az el­következendő feladatokról, a tagság megvitatja a problémá­kat, de a fő hangsúly, ahogy az elnevezésből is kitűnik, ilyenkor már az ünnepélyen van. S minél jobbak az eredmé­nyek, minél nagyobbak az át­lagos hektárhozamok, annál jobb a hangulat, annál őszin­tébb az öröm. A zbrojníky-i (fegyverneki) szövetkezet dolgozóinak augusz­tus 11-én volt elegendő okuk örülni, ünnepelni. 681 hektárról 16 nap alatt takarították be a gabonát. A munka jelentős ré­szét 5 kombájnnal végezték el, így 136 hektár jutott egy-egy kombájnra. Az egész idő alatt sem az embereknél, sem pedig a gépeknél, nem történt komo­lyabb kiesés. És az eredmé­nyek? Azok, figyelembe véve a kedvezőtlen időjárást, minden várakozást fölül múltak. Búzá­ból, amelyet 419 hektáron ter­meltek, a tervezett 37 mázsás hektárhozam helyett 43,1 má­zsát értek el. Az árpára sem le­hetett panasz: 262 hektárról át­lagosan 39,7 mázsát takarítot­tak be, itt a terv 38 mázsát irányzott elő. összesítve a ga­bona átlaghozama 41,7 mázsa volt a tervezett 37,3 mázsával szemben, ami azt jelenti, hogy a gabona teirmelési tervét 112 százalékra teljesítették. Eladási kötelességüknek is maradéktalanul eleget tettek, hiszen a tervezett 11 vagont 450 mázsával még meg is toldották. Az említett napon a fegyver- neki kultúrház és környéke egy óriási kaptárhoz hasonlított. Mire sor került a megnyitóra, a tágas terem valamennyi széke gazdára talált. A zsúfolásig megtelt teremben Trnavszky László, a közös elnöke tartotta a beszámolót. — A mi részünkről a becsüle­tesen végzett munka volt a leg­nagyobb ajándék, melyet a győ­zelmes február 25. és a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évforduló­jának tiszteletére nyújthattunk — mondotta beszéde során Trnavszký elvtárs. Becsületes munka, így igaz! Mert csak becsületesen, lelkiis­meretesen dolgozva lehetett le­küzdeni a nehézségeket és el­érni a fent említett eredménye­ket. Amint a beszámolóból meg­tudtuk, jó eredményeiket első­sorban az agrotechnikai idő be>- tartásának, a jól előkészített, megművelt földnek és a repülő­géppel történő, kellő mennyisé­gű műtrágyázásnak köszönhe­tik. A szövetkezet előtt álló fel­adatokkal kapcsolatban nem té­vesztik szem elől, hogy az ide­jében és szakszerűen elvégzett vetőszántás és talajzárás opti­mális feltételeket teremt az őszi vetemények számára. Azon szorgoskodnak, hogy legalább egy hónap legyen az időkü­lönbség a szántás és vetés ide­je között, hogy a talajnak ide­je legyen az érésre, szétbomol­hassanak a szerves anyagok, s hogy kialakulhasson az optimá­lis feltételekkel rendelkező magágy. A beszámoló további részéből megtudtuk, hogy a gépek jobb kihasználása érdekében na­gyobb gondot fordítanak a szo­cialista munkaverseny kibonta koztatására és. az igazságos el­veken alapuló jutalmazásra. Növelik a dolgozók anyagi ér dekeltségét, több prémiumot fi­zetnek az éjjeli műszakban dol­gozóknak, a díjazásnál figye­lembe veszik a munka minősé­gét és az agrotechnikai idők lerövidítéséhez való hozzájáru lás fokát is. Az elnök köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik az aratá si munkálatokba aktívan bekap­csolódtak és mindent megtet­tek gyors és veszteségmentes befejezéséért. Nem feledkezett meg a javítóműhely dolgozói­ról sem, akik, ha elromlott egy- egy gép, egész éjjel dolgoztak, hogy reggelre minden ismét rendben legyen. Az ünnepély hivatalos része után jó borocska került az asz­talra, majd a zenekar vette át a szót, amely a késő éjjeli órá­kig szórakoztatta az ünneplő szövetkezet tagjait és vendé­geit. VERESS VILMOS CSÚCSHOZAMOK NYOMÁBAN „Friss gyümölcsöt tessék..." — mondják az érsekújvári piacon áruló asszonyok (Tóthpál Gyula felvétele) Az idén a nyugat-szlovákiai kerület valamennyi járásában elérték a búza 40 mázsás átla­gos hektárhozamát. A Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) já­rás elsőként az országban 50,4 mázsás átlaghozammal az 50 mázsás célszalagot Is átszakí­totta. Ezekhez a „negyvene­sekhez“ és „ötvenesekhez“ mél­tán csatlakoznak az úttörő „hatvanasok“, azok a mezőgaz­dasági üzemek, amelyek búzá­ból hatvan mázsán felüli hoza­mot értek el. Nem véletlen, hogy éppen a Dunajská Streda-i járásban találhatjuk a rekord­hozamok mestereit. Mielőtt ter­melési módszereik iránt érdek­lődnénk, adjuk át a szót prof. dr. ing. Emil Spaldofínak, a tu­dományok doktorának, aki a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola növénytermesztési tanszékének többi dblgozójával együtt szo­ros és eredményes kapcsolat­ban áll a gyakorlati szakem­berekkel. Elsősorban az iránt érdeklődtünk, hogy mi a véle­ménye a legutóbbi gabonater­mesztési idényről, és milyen ta­pasztalatokat hozott az idei aratás. — Hihetetlenül száraz volt az utóbbi gabonatermesztési idény — mondotta. — Az el­múlt év novemberétől március végéig az emlékezetes 1947 es aszályos évben hullott csapa­déknak alig 60 százalékát kap­ta a talaj. A növényzet azon­ban szerencsésen átvészelte ezt a kritikus időszakot, ami elsősorban a kiváló szovjet ne mesítésű biológiai anyagnak, s a hibátlan agrotechnikai mun­kának köszönhető, természete­sen a helyes tápanyagellátást is beleértve. Emellett a május­ban bekövetkezett újabb „szá­razguta“ az új hajtások 90 szá­zalékát beszárította, s így olyan helyzet alakult ki, hogy több­nyire csak a fő szár és kalász fejlődött tovább — a nagy ho­zamokhoz is a fő kalász mag- vainak nagyobb súlya járult hozzá. Elsősorban a mezőgazda­sági szakemberek jó politikai és szakmai felkészültségét kell kiemelni, akik a tavaszi leltá­rozás után megerősítették a nö­vényzet kondícióját és termőké­pességét. Az idei aratásban annak is nagy jelentősége volt, hogy a mezőgazdasági üzemek a tava lyi kellemetlen tapasztalatok alapján minden tekintetben jól felkészülve várták a munkák kezdését. Növekedett a koope­rációs alapokon kihasznált gé­pek száma, az aratás még a teljes érés előtt elkezdődött, s a munkák folyamatosságát az egyes fajták eltérő beérési ideje is elősegítette. Ezért to­vábbra is ragaszkodni kell a szélesebb fajtaösszetételhez, az egyes üzemekben legalább 3—4 fajta búzát kell vetni, mert ép­pen az egyes évjáratok külön­bözősége jelenthet veszélyt a magas hozamok állandósításá­ra. A tavaly kitűnő Auróra és Kaukaz például az idén vala­mivel gyengébben szerepelt, bár a Dedina Mládežén (Ifjú­ság Falujában) egy 20 hektáros parcella az idén is átlagosan 72,6 mázsát adott. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériuma az Idén már nagyobb mennyiségű korai bú­zafajtát biztosított a déli járá­sok számára: a jugoszláviai Sá- va és Slavónia, valamint a ro­mániai Lovrin 10-es és 13-as az üzemi kísérletekben már ná­lunk is jól beváltak. Ami az elmúlt gabonatermesz­tési idény termesztési tapaszta­latait illeti, a fő fogyatékossá­gok még mindig az alapvető komplex agrotechnikában for­dultak elő. Főleg a tökéletes magágy elkészítésére kellene nagyobb gondot fordítani, melynek az a rendeltetése, hogy a magvak 4—6 cm mély­ségben jól csírázzanak, a növé­nyek a tél beálltáig jól megerő­södjenek és baj nélkül áttelel­hessenek. A magágy előkészíté­sének igényessége párhuzamo­san növekszik a termesztett faj­ták igényességével. Az idén több olyan parcellán arattak búzát, ahol az elővete- mény után csak egyszer szán­tottak. Az alapvető agrotechni­ka bizonyos minimalizálását azzal érhetjük el, ha az őszi gabonafélék egy részét sűrűn vetett tavasziak után termeszt­jük. Itt a tarlóhántást közép- raély szántás helyettesíti, mely «lőtt az alaptrágyázásra terve­zett trágyát is a talajba jut­tatják. A szántást azonnal el kell dolgozni, a talajt be kell zárni, ez száraz talajokon ne­héz hengerrel, kevésbé száraz talajokon hengerekkel vagy tárcsás boronákkal végezhető. A szántás a vetésig jól megü- lepszik, a gyomokat a tervezett vetési mélységnél 1—2 centi­méterrel mélyebben végzett fel­színi kultivátorozással kell ir­tani. A tarlóhántás ebből a rendszerből kimaradt, tekintve hogy a gyomok ellen vegysze­rekkel is védekezhetünk. Ak­kor is elég az egyszeri szán­tás, ha az elővetemény lucerna, azzal a feltétellel, hogy a szán­tást a második kaszálás után végezzük el. A felszántott lu­cernást a búza vetéséig lega­lább 3—4 hétig kell pihentetni, MIT MOND A FOAGRONOMUS? J. Mikulec mérnök, a Dunaj­ská Streda-i Járási Mezőgazda- sági Igazgatóság főagronómusa a járás idei gabonatermesztési eredményeivel kapcsolatban így nyilatkozott: — Az idéji járási átlagban búzából 50,4, tavaszi árpából 45 mázsás hozamot értünk el. Öt szövetkezetben túlszárnyal­ták a hatvan mázsás, továbbá 24 mezőgazdasági vállalatban pedig az 50 mázsás szintet. Nyolc üzemben tavaszi árpából is elérték a féltonnás átlagot. Én személyesen az idei ered­mények mögött az Aurora, a Kaukaz, és a Jubilejná ja 50-es teljes elterjedését látom, az el­múlt évi őszi vetésnél már ezek a fajták képezték a búza ve­tésterületének 95 százalékát. A Kaukaz részesedése volt a na­gyobb, ez a búza vetésterületé­nek 45 százalékát adta, s mi­vel jól reagál a Duna és a Kis- Duna környékének intenzív fel­tételeire, részesedését kereken 50 százalékra növeljük. Az em­lített fajtákhoz 5—8 százalékos arányban még a Libelulla és a Sáva zárkózik fel. Ami a tápanyagellátást illeti, 1 hektár búzára átlagosan 320 mázsa tiszta tápanyaggal szá­molunk, éspedig 1:0, 8:1-1,2 NPK arányban. Az idén főleg a foszforban mutatkozó hiányo­kat szeretnénk kiküszöbölni. Az idei aratás sikerességének mél­tatásánál azonban a kombájno­sok kiváló minőségű munkáját is ki kell emelni. A parcellák aratását jóval korábban kezd­ték mint máskor, a szem ned­vességtartalmából indultak ki és kiváló minőségű gabonát ta­karítottak be. A jövő évi jó termés érdekében érzékenyen kell még kutatni az egyes faj­ták agrotechnikájában mutatko­zó követelményeket, tovább kell fejleszteni a termés beta­karítás utáni kezelésének technikáját, további vállalatokra is ki kell terjeszteni a gabo­na mesterséges szárítását, hogy a kombájnok munkájában ne forduljanak elő felesleges idő- veszteségek. A PÁRTMUNKA SZEREPE Végli Ferenc mérnök, a Du­najská Streda-i járási pártbi­zottság mezőgazdasági osztá­lyának agilis, fiatal vezetője a szakmához is jól ért. Vajon mi a véleménye a vállalatok ter­melési sikereit elősegítő poli­tikai tényezőkről? — Politikai munkánknak az az alapja, hogy minden hatá­rozatot széles körű aktívával vitatunk meg. Az alapszerve­zetek elnökei és aktivistái kör­zeti és járási aktívákon vesz­nek részt. Az időszerű felada­tokat nem körlevelekkel tol­mácsoljuk, hanem élőszóval a körzeti aktívákon, ahol minden­ki kifejtheti nézetét, vélemé­nyét és javaslatait. Ezen az úton nagyon sok ésszerű, kez­deményező elgondoláshoz ju­tunk. Az aratási munkák szer­vezésével kapcsolatban például nagy súlyt helyeztünk arra, hogy a kommunisták és az aratásban érdekelt további dolgozók tel­jes áttekintést nyerjenek pél­dául a felvásárló üzem átvevő képességeiről, a szárítók kapaci­tásáról, az aratásban részt ve­vő gépek elhelyezéséről. így az aratást sikeresen, idegeskedé­sek és veszteségek nélkül, jó­kedvűen fejezhettük be. Most már az őszi vetések előkészíté­sére fordítjuk a legnagyobb gondot. Ezt a mezei munkák mindennél szemléletesebben bi­zonyítják: az ekéket mindenütt hengerek vagy boronák köve­tik, egyetlen nyitott felszínű tábla sincs a járásban. B. DUSEK

Next

/
Thumbnails
Contents