Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)
1973-08-15 / 193. szám, szerda
Több mint két év telt el a párt XIV. kongresszusa óta. A fejlődés sok bizonyítékot adott arról, hogy a kongresszusi határozat a pártnak, a Nemzeti Front szervezeteinek, az állami és a gazdasági szerveknek reális programja. Egyre növekedik a dolgozók aktív, öntudatos részvétele a határozatok megvalósításában, fejlődik munkakezdeményezésük és az ötödik ötéves terv feladatainak a teljesítéséért folyó szocialista verseny. Ezért sikerült teljesíteni a XIV. kongresszus alapvető feladatát — emelni az életszínvonalat, megszilárdítani a nép politikai, szociális és létbiztonságát Annak ellenére, hogy pozitívan értékeljük a politikában, a gazdaságban, az életszínvonal emelésében, a nemzetközi helyzet fejlődésében elért eredményeket, nem eshetünk önelégültségbe. A CSKP Központi Bizottsága az elért eredmények bíráló értékelését szorgalmazza. Állandó figyelmet kell szentelni továbbra is a pártmunka színvonala emelésének, a párt elvi egysége elmélyítésének, forradalmi jellege megszilárdításának. Az elért eredmények és az Aktivitás növekedése ellenére továbbra is tartalékaink vannak a pártszervezetek egyenlőtlen munkaeredményeiben, a párttagok aktivitásának növelésében. Nem minden párttag kapcsolódik be az aktív munkába. így például több mint félmillió kommunista nem tölt be semmilyen funkciót. Egyesek a lagkönyv- csere után is passzívak maradtak, míg másokat túlterhelik a funkciók és gyakran nem jut idejük a családra, a pihenésre, a művelődésre. A párt alapszabályzatából következik, hogy a párttag nem lehet közömbös, passzív megfigyelő a társadalomban, hanem aktívan kell harcolnia a szocializmusért. Meg kell nyernie a dolgozókat a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak a teljesítésére, propagálni kell a marxista—leninista eszméket, fel kell lépnie a fogyatékosságok és a rendetlenség ellen, küzdenie kell a párt- és az állami fegyelem, valamint a szocialista törvények megtartásáért. Ezen a téren még sok mindent meg kelt javítanunk. Meg kell javítanunk a taggyűlések tartalmát is úgy, hogy jobban felfegyverezzék a kommunistákat és a felsőbb pártszervek határozataival összhangban megoldják a konkrét problémákat. A figyelem előterébe kell állnia a határozatok teljesítése ellenőrzésének, hatékonyságuk növelésének, valamint annak, hogy a pártmunkából kiküszöböljük a formalizmust és a felületességet. A XIV. kongresszus határozatainak következetes teljesítése megköveteli, hogy fokozott igényeket támasszunk a tagokkal és tagjelöltekkel szemben a feladatok teljesítésében, értékeljük a jó munkát és az alap- szabályzat értelmében levonjuk a következményeket a kötelességek nem teljesítéséből. Az eddigi gyakorlatban a következményeket csak akkor vontuk le, ha a kommunista hosszabb ideig nem teljesítette alapvető kötelességeit, ha megsértette a köztársaság törvényeit, vagy erkölcsi kihágást követett el. A határozatok nem teljesítését, ami szintén az alapszabályzat megsértését jelenti, gyakran tolerálják. Ez az opportunizmus gyakorlati megnyilvánulása. Az opportunizmus még mindig megmaradt azokból az évekből, amikor komolyan fékezte a XIII. kongresszus feladatainak a teljesítését. Állandóan érvényesítsük a CSKP alapszabályzatát A pártmunka színvonalának további emelése megköveteli a pártalapszabályzat jobb érvényesítését és következetesebb megtartását. Ez nem jelenti azt, hogy minden párttagot vagy tagjelöltet minden hibáért meg kell büntetni, meg kell fosztani funkciójától, vagy ki kell zárni a pártból. Az alapszabályzat alapvető törvény, amely szabályozza a pártélet valamennyi lényeges oldalát. Arról van szó tehát, hogy következetesen, KÉT KONGRESSZUS KÖZÖTT A PÁRTMUNKA EGYES KÉRDÉSEIRŐL ÍRTA: MILOŠ JAKES, A CSKP KÖZPONTI ELLENŐRZŐ ÉS REVÍZIÓS BIZOTTSÁGÁNAK AZ ELNÖKE komplexen megtartsuk a mindennapi munkában, megköveteljük, hogy minden tag és tagjelölt szerinte járjon el. Az alapszabályzat megköveteli, hogy a pártgyűléseken idejében hívjuk fel a figyelmet és bíráljuk a fogyatékosságokat, s követeljük megszüntetésüket. Ahol az elvtársi bírálattal nem érhetünk el javulást, vagy pedig az alapszabályzat, a törvények súlyos megszegéséről van szó, ott a pártszervezeteknek a megfelelő büntetést kell alkal- mazniok. A megfelelő büntetések nem alkalmazása az indokolt esetekben szintén az alap- szabályzat megsértését jelenti. Az alapszabályzat megtartása továbbá azt jelenti, hogy következetesen érvényesítenünk kell a demokratikus centralizmus elveit, a pártfegyelmet és a széles párton belüli demokráciát. A párt megköveteli tagjaitól, hogy aktívan viszonyuljanak a feladatok teljesítéséhez. Ehhez többek között a párt keretében folytatott szabad véleménycsere, a bírálat és az önbírálat fejlesztése, a tárgyszerű hozzászólások helyes és idejében történő megoldása útján kell kialakítani a feltételeket. A bírálat és az önbírálat fejlesztése az egészséges politikai légkör jellege az alapszervezetekben. A pártmunkában azonban még mindig találkozunk a bírálat elnyomásának különböző formáival, az önbírálat visszautasításával, a hozzászólások közömbös kezelésével stb. A szervezeteiknek nem szabad megtűrniük az ilyen eseteket. Kötelességük, hogy kiáll janak a fogyatékosságok kiküszöbölését, a munka megjavítását célzó bírálatuk miatt üldözött párttagok mellett, fejlesszék az önkritikát, megszüntessék az észrevételek és a javaslatok iránti közömbösséget. Az alapszabályzat feljogosítja a párttagokat és a tagjelölteket, hogy a párt- gyűléseken bármelyik tagot, vagy tagjelöltet megbírálják, tekintet nélkül arra, milyen funkciót töltenek be. Megkövetelik, hogy a bírálatot elnyomó személyeket szigorúan felelősségre vonják, egészen a pártból való kizárásig. Százezer új tagjelölt Ma a fontos pártfeladatok közé tartozik a párt tagsági alapjának megjavítása, munkásjellegének a megszilárdítása és kor- összetételének a megjavítása. Ez bonyolult, igényes, hosszú időt igénylő feladat. A XIV. kongresszus határozatainak sikeres teljesítésével kapcsolatban egyre nagyobb az érdeklődés a CSKP-ban való tagság iránt, A CSKP XIV. kongresszusának határozatával összhangban már csaknem százezer új tagjelöltet vettek fel. Nincs szó kampányról, hanem a legjobbak kiválasztásának, előkészítésének és felvételének tartós feladatáról. Döntő a minőség, a fiatal munkások részarányának emelése és kommunista nevelésük biztosítása. A jövő párttagjelöltek ma a Szocialista Ifjúsági Szövetség- bein, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban, a nemzeti bizottságokban és másutt dolgoznak; a kommunisták gyermekei és más haladó fiatalok ők. Sokan közülük a szocialista munkabrigád címért versenyeznek, vagy már tagjai az ilyen brigádoknak. A főiskolákon és a középiskolákban számos elkötelezett fiatalember, a haladó értelmiség jövő tagjai tanulnak. Ök mindannyian természetes forrást jelentenek az új tagjelöltek kiválasztásához. Nevelésük azonban a kommunista és haladó családokban kezdődik, s az iskolákban, a pionírszervezetekben, a SZISZ-ben, a szakszervezetekben ós másutt folytatódik. Rendszerint itt születik meg politikai irányzatuk szilárd alapja, amelyet sikeresen felhasználhatunk a kommunisták nevelésében. A CSKP fiatal munkásokat, szövetkezeti parasztokat, a haladó értelmiség tagjait akarja felvenni soraiba, olyanokat, akik hajlandók aktívan harcolni a párt politikájáért és nem munkakönyvnek tekintik a pártkönyvet. A kommunizmus építőinek nevelése Az ifjúságra gondolva a jövő re gondolunk. Az ifjúság előtt a kommunista társadalom építésének távlata áll. Ezért céltudatosan meg kell Javítanunk a fiatalok előkészítését az igényes feladatokra, fel kell nevelnünk a kommunizmus építőinek politikailag és szakmailag fejlett nemzedékét. A CSKP Központi Bizottságának júniusi ülése az ifjúság neveléséről és az iskolapolitika időszerű feladatairól tárgyalt. Feladatul adta az iskolák neve lő funkciójának, szocialista jellegüknek és a társadalom építő törekvésével való kapcsolatuknak elmélyítését. A CSKP Központi Bizottságának határozata felhívta a figyelmet az állam, a tömegtájékoztatási eszközök sze repének a megszilárdítására, a Szocialista Ifjúsági Szövetség munkájának az elmélyítésére, kiemeli az összes társadalmi szervezet együttműködését az ifjúság nevelésében. A CSKP Központi Bizottsága ezen határozatának teljesítése még jobban megjavítja a fiatalok viszonyát a CSKP-hez és ezáltal az új tagjelöltek magas színvonalú kiválasztásának a feltételeit is. A tagsági bázis megjavítására kifejtett törekvésünkben nem szabad megfeledkeznünk a mai tagsági bázis színvonalának az emeléséről. Ez megköveteli, hogy elmélyítsük a pártokta- tást, a pártnevelési, növeljük az igényességet, megváljunk a karrieristáktól, a becstelen, a politikailag ingatag emberektől, a tartósan passzív tagoktól úgy, ahogyan ezt a pártalapszabá 1 y- zat előirányozza. A kádermunka tartós jellege A feladatok sikeres teljesítése szempontjából elsődleges jelentősége van a párt kádermunkájának, elsősorban a káderek nevelésének. A múltban hosszú ideig elhanyagolták a vezető dolgozók politikai és sok esetben szakmai felkészítését is. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni a CSKP XIV. kongresszusának a határozatát, miszerint a vezető helyeken nemcsak párttagok lehetnek. Feltétel azonban a politikai fejlettség, az osztály- és az ideológiai szilárdság, a mély szakismeretek, a jó jellembeli tulajdonságok és a szervező képesség. A múltban különböző időszakokban lebecsülték a politikai, vagy pedig a szakmai és a jellembeli alkalmatosságot, ami mindig negatívan hatott az irányító folyamat színvonalára. Ezt nem engedhetjük meg magunknak. Gazdaságunk fejlődése nem képzelhető el a politikailag és szakmailag sokoldalúan fejlett káderek nélkül. A CSKP Központi Bizottsága Elnökségének a káder- és személyzeti munkáról elfogadott határozata teljesítésének ellenőrzésénél megállapíthatjuk, hogy egyre javul a helyzet. Ennek ellenére a kádermunka eredményeit illetően különbségeket, egyenlőtlenségeket tapasztalhatunk a párt-, az állami és a gazdasági szervek között. A káderalakulatok kialakítása nem fosztja meg a vezető dolgozókat a kádermunkáért és eredményeiért való > felelősségüktől. A legbonyolultabb feladat az ember gondolkodásmódjáért folytatott harc A párt ma rendkívüli figyelmet szentel az ideológiai munkának, a műveltség és a kultúra fejlődésének, az új, szocialista emberért folyó küzdelemnek. A CSKP Központi Bizottságának októberi ülése 1972- ben részletesen megtárgyalta özeket a kérdéseket. Az ülésen jóváhagyták az ideológiai munka programját, amelynek megvalósítása minden pártszervezet, minden egyes kommunista feladata. Az ideológiai egység — a marx i zin us—len i n izmus el vei alapján —, a párt programja, az egész párt egységes hatása az alapfeltétele annak, hogy a szocializmus eszméi az egész társadalom közkincsévé váljanak. Saját tapasztalatainkból tudjuk, hogy az emberek gondolkodásmódjáért folytatott harc a legbonyolultabb és legigényesebb feladat. Az ezen a fronton elért haladás nélkül nem tudjuk biztosítani a szocializmus további fejlődését. Az ideológiai munkában már sokat tettünk. Leküzdjük a válságos évek és a jobboldali bom- lasztás következményeit. A párt elvhű politikája volt a fő tényező abban, hogy az emberek tudatában felújítottuk a szocialista értékeket. Nem torpanhatunk azonban meg. Ideológiai munkánk értelme az, hogy köztársaságunk minden becsületes polgára megértse, hol a helye, milyen távlatok előtt áll ő maga és egész társadalmunk. Célunk az új típusú ember nevelése, aki szocialista módon viszonyul a munkához, a társadalmi tulajdonhoz és megtartja a szocialista erkölcs alapelveit. Ennek érdekében állandóan el kell mélyíteni a politikai öntudatot, a marxizmus—leninizmus eszméinek helyességébe vetett hitet, a szocialista haza iránti szeretetet, a proletár internacionalizmust, a Szovjetunió és a többi szocialista ország iránti barátságot. Az ideológiai munkában minden probléma osztályszempontú megítélése a döntő. Ez az osztályszempont összeegyeztethetetlen a nacionalizmussal, a liberalizmussal, az opportunizmussal, vagy a revizionizmus- sal. Amint a Tanulságok mutatják, a munkásosztály pozíciójától való meghátrálás mindig súlyos következményekkel jár. A burzsoázia is következetesen, saját osztályszempontjából ítéli meg a problémákat, még akkor is, ha ezt nyíltan nem ismeri el. Nekünk nincs okunk arra, hogy osztályszempontunkat leplezzük. Nyíltan megmondjuk, hogy a munkásosztály és a többi dolgozó érdekeit tartjuk szem előtt, melyeket csakis a szocialista és a kommunista társadalomban valósíthatunk meg. Célunk a kommunista mozgalom, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való szövetség fejlesztése. Nincs középút a szocializmus és a kapitalizmus között. A szocializmus a marxista—leninista ideológia alapjára épül, a termelő- eszközök társadalmi tulajdonára támaszkodik, míg a kapitalizmus a termelőeszközök magántulajdonán, az ember ember általi kizsákmányolásán alapszik. A problémák látszólagosan osztályszempontot mellőző megítélése azt jelenti, hogy a búr zsoázia malmára hajtják a vizet. Az opportunizmus minden válfaja ellen A párt által vezetett dolgozó nép sikerei az utóbbi években olyan légkört teremtettek, amelyben a jobboldali opportunisták és revizionisták nehezen tudnak tevékenykedni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy eltűntek. Itt vannak, és a megfelelő alkalomra várnak. Abban bíznak, hogy az emberek gyorsan felejtenek. Tévesen azzal számolnak, hogy a nemzetközi helyzet fejlődése az ő javukra befolyásolja a belpolitikai helyzetet. Ebből következik, hogy a XIV. kongresszus által kitűzött feladat — marxista—leninista eszméink és a szocializmus előnyeinek offenzív propagandája, a jobboldali opportunizmus és revizionizmus elleni harc — továbbra is időszerű. Az opportunizmus és a revizionizmus nemcsak ideológiai területen hat. Megnyilvánul a feladatok teljesítésénél tapasztalható felelőtlenségben, a társadalmi érdekek mellőzésében, a közömbösségben és a passzivitásban, a határozatok nem teljesítésében, a fogyatékosságok tolerálásában, az elvsze- rűtlenségben, a szavak és a tettek közötti ellentétben. A szocialista ember csakis az ilyen negatív jelenségek, az individualizmus, az önzés és a kispolgáriasság elleni harcban nevelhető. A CSKP XIV. kongresszusa határozatainak teljesítéséért folytatott küzdelem annál sikeresebb lesz, minél mélyebb és szilárdabb lesz a kommunisták meggyőződése politikai fejlettsége, határozottsága. Megtanultuk, hogy mindenekelőtt védenünk kell a párt ideológiai, szervezeti és akcióegységét, amely a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvein épül. Arra kell törekednünk, hogy a kommunisták minden feladatot elv- hűen, következetesen oldjanak meg. Emlékezünk még arra, hogy az elvhű marxista—leninista politika, amely megfelel a dolgozók valódi alapvető érdekeinek, a szavak és a tettek egysége megszerezte a legszélesebb tömegek támogatását. Az emberek elfordultak a hamis „szószólóktól“, akik elárulták a szocializmust és a dolgozó népet. Ebből a jövőt illetően is le kell vonnunk a tanulságot. Az előttünk álló megoldandó feladatok egyre összetettebbek. A politikai munka iránya A XIV. kongresszus irányvonalának teljesítésére kifejtett törekvésben előtérbe kerülnek a gazdasági fejlődés feladatai. Ez az életszínvonal emelésének, a társadalom szociális és más problémái megoldásának, a fő útja. Az ötéves terv feladatainak teljesítése az út reális voltát bizonyítja. A kommunistáknak a termelés minőségi mutatóira kell fordítaniuk figyelmüket úgy, hogy teljesítsük a XIV. kongresszus feladatát — áttérjünk a gazdaság intenzív fejlesztésére. A pártszerveknek és -szervezeteknek az ipari és mezőgazdasági termelésben, a bel- és a külkereskedelemben, a kutatóintézetekben és másutt is meg kell határozniok a politikai munka irányvonalát, azt, hogy milyen irányban fejlesz- szék a dolgozók kezdeményezését úgy, hogy ezzel hozzájáruljanak az igényes célok eléréséhez. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a pártnak elegendő ereje van e kitűzött feladatok teljesítésének biztosításához. Ez megköveteli, hogy minden szervezet elvtársiasan, nyíltan, bí- rálóan és önbírálóan értékelje tevékenységét, felülvizsgálja, milyen hatást gyakorol a dolgozókra és értékelje, hogy milyen konkrét eredményeket ért el politikai munkájában. Társadalmunk sikeres fejlődése egyre bonyolultabb feladatokat állít társadalmunk elé. A párt ezért egyre nagyobb igényeket támaszt minden szervezettel és minden tagjával szemben. A XIV. kongresszus határozatainak következetes teljesítése ma a legfontosabb feladat. Ehhez kedvező feltételeket biztosítanak a Szovjetunió külpolitikájának eredményei, a különböző társadalmi rendszerű országok közti békés együttélés megvalósítására, valamint a béke és az együttműködés megszilárdítására kifejtett törekvése. Nálunk teljes mértékben támogatjuk ezt a politikát.