Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)

1973-08-02 / 182. szám, csütörtök

KÖZÖS ERŐVEL A pártvezetés egy efsz kertészeteben Néhány év óta úgy ismeretes a Ievicei (lévai) járásban a Zbrojníkyi (Fegyverneki) Efsz kertészete, mint ahol jól szer­vezett a munka, s a kertészet eredményes, jövedelmező. Kiss Gyula elvtórs, az efsz agronó musa, a pártszervezet elnöke szerénységből nem dicsekszik ezzel, az adatok azonban bizo- nyitó erejűek. A kertészet 16 hektárun gaz­dálkodik. Az idei gazdasági év­re szóló bevételi terve 1,3 mil­lió korona. A naptári év felében alkalmi számvetést tartottak, s megállapították, hogy a bevételi terv teljesítése jó ütemben ha­lad, hisz az év első felében több mint 700 000 koronás bevételt könyveltek el. Nem rendkívüli, hanem inkább már hagyomá­nyos tény, hogy ezen a téren is egyenletes a tervteljesítés. A kertészet vezetője Dubu Já­nos >elvtárs. Munkatársa, he­lyettese, a „jobbkeze“ már ti­zenötödik éve Molnár Zoltán. Három állandó női dolgozója van a kertészetnek: H or nyák Ilona, Kaszala Ilona, Duba Emí­lia, akik még télen is naponta a kertészetben dolgoznak, hisz az üvegházakban, újabban a fó­liasátrakban is bőven van szá­mukra munka. Kora tavasztól késő őszig pedig rajtuk kívül még 30 asszony és lány dolgo­zik a kertészetben, valamint 6 férfi, akik az öntözőberendezést kezelik, a szállítómunkások, ha éppen szükség van rájuk Átgondolt, jó munkaszervezés Jól szervezett a munka, ez mindjárt szembetűnő. Egyébként nem tudnának eleget tenni a követelményeknek. Nagyobb vá ros, ahol könnyen értékesíthet­nék termékeiket, nincs a közel­ben. A ZELENINA felvásárló vállalatnak az idén még csak egyszer adtak át Jelentősebb szállítmányt. . Virágkertészetük termékeit — főleg 'szegfű ter­mesztésével! foglalkoznak, •— szerződéses alapon az egyik No­vá Baíía-i virágüzlet közvetíté­sével értékesítik. Zöldségfélé­ket, kezdve a primőráruktól a téli káposztáig, Banská Bystricá- ra szállítanak a kórház, s né­hány üzemi konyha megrende­lései alapján. Ilyen értékesíté­si viszonyok közepette döntő fontosságú, hogy a munkát jól megszervezzék. A pártszervezet tehát, amikor a kertészet problémáival foglal­kozott, elsődleges feladatként a munka jó, alapos, átgondolt megszervezését sürgette. Ez te­hát pártfeladatot is jelentett Duba János elvtárs számára. Nem volt könnyű. Régebben úgy szokták meg a munkát a ker­tészetben dolgozó asszonyok és lányok, hogy szükség szeíHnt hol ide, hol oda irányították őket. Vagyis: napról napra rög­tönöztek a vezetők. Ma már egészen más mód­szer szerint dolgoznak, bár a szükségnek megfelelő rögtön­zés sem marad el. Viszont mindegyik kertészetben dolgozó asszony és leány tudja, hogy a növénygondozási munkákat meghatározott időben, a számá­ra kimért területen el kell vé­geznie. Rendszerint „besegíte­nek“ ezen a munkaszakaszon család tagjai is, nagymamák, vakációzó diáklányok, viszont könnyebbé vált a napi munka­beosztás ezáltal mind a dolgo­zó, mind a vezető számára. Bevált ez a munkaszervezési módszer? Akármelyik dolgozót kérdezzük, mindegyik helyesli. FIATALOK (Tóthpál Gyula felvétele) TELJESÍTETTÉK KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSAIKAT A választási program ez évi feladatainak sikeres teljesítése érdedében a martini és a Banská Bystrica-i járás felhívására ver­seny indult Szlovákia járásai között. A komáromi járásban a ver­senybe való bekapcsolódás alapján értékes kötelezettség­vállalások születtek. Az ipari és a mezőgazdasági üzemek, továbbá a nemzeti bizottságok több mint 132 millió korona ér­tékű, a Nemzeti Front szerve­zetei több mint 51 millió koro­na értékű kötelezettségválla­lást tettek. A Nemzeti Front szervezetei már teljesítették vállalásaikat. A kötelezettséget vállalt egyének és kollektívák o legtöbb brigádórát a nyugat­szlovákiai kerületi és a komá­romi járási pártkonferencia al­kalmából dolgozták le. Az első fél évben a kötelezettségválla­lások keretében végzett mun­kából a járás fiataljai is kivet­ték részüket. Brestovec (Szi- las} községben a 337 000 koro­na befektetéssel épült járdák építésénél, a parkosításnál, Hur- banovón (Ögyallán) és Vojní- cén (Bátorkeszin) a kultúrház építésénél, Čalovec (Megyercs) községben medence építésénél, más községekben útépítési mun­kálatoknál, zöldövezetek létesí­tésénél, nyilvános térségek kar­bantartásánál segítettek a fia­talok és az idősebb állampolgá­rok. MILAN PUŠKÁR Igazolja ezt a kereset is. Az asszonyok havonta átlag 1400— 1500 koronát keresnek, s meg­kapják a H mázsa gabonát, a term észetb én i járandóságokat is. ' A rögtönzés azonban szükség­szerű az öntözés és a szállítás terén. Befolyásolja az időjárás és a megrendelések. Ezen a munkaszakaszon arra van szük­ség, hogy az időt a lehető leg­jobban líeosszák. Néha még az is szükséges, hogy lelkesítse, biztassa valaki a dolgozókat, hisz ha egész délután, késő es­tig a Szince-partján az öntöző- berendezés szerelésével foglal­koztak, nem könnyű kimonda­ni: Holnap hajnalban háromkor indulunk, mert az uborkát be kell szállítani a kórházba. A szállítók között azonban ott dolgozik Hornyuk Mihály elvtárs, aki párttag, kommunis­ta, s jól tudja, hogy meghatáro­zó jellegű a munka szervezésé­re vonatkozó párthatározat, melynek elsősorban példamuta­tással lehet érvényt szerezni. Eddig még sohasem fordult elő, hogy a G-tagú munkacso­port, mely az öntözőberendezés kezelésével, a szállítással fog­lalkozik, elmulasztott volna va­lamit. Persze, a száraz tavasz, a forró nyári napok az öntözés megszervezése terén nemegy­szer próbára tették ügyességü­ket, munkabírásukat. Ugyanak­kor pedig hetente legkevesebb szer két alkalommal, mint szál­lítók, rakodók is jeleskedtek. Felvilágosító, meggyőző munka A kertészetben dolgozó kom­munisták igyekeznek megértet­ni a dolgozókkal: bővíteni, fej­leszteni kell a kertészetet. Jövő­re sor kerül arra, hogy a Fegy­vernek) Efsz egyesül a Hont. Vrbica-i (hontfüzesgyarmati) és a kukučinovói (nemesoroszi) szövetkezettel. A kertészet bőví­tése, fejlesztése szempontjából elsősorban a Hontfüzesgyarmati Efsz-szel való egyesülés jelen­tős, mert közvetlen szomszédos. Területileg tehát nem lesz aka­dálya a bővítésnek. Különfélék az elképzelések a hogyanra vo­natkozólag, de állandó téma, mert a kertészetben dolgozó kommunisták a bővítés, a fej­lesztés, a magasabb szinten va­ló gazdálkodás ügyét napiren­den tartják. így érvényesül a pártvezetés a szövetkezet kertészetében. Meghatározó jellegű a pártszer­vezet döntése, határozata, mert közvetlen munkahelyi problé­mákkal foglalkozik, az ott dol­gozó kommunisták pedig be­csülettel teljesítik a határozat­ból eredő pártfeladatokat. HAJOÜ ANDRÁS Fejlődik a szlovákiai vegyipar A szlovák vegyipar ez év vé­géig csaknem 37 százalékkal részesedik az ország vegyipa­rának termelésében. A Slovché- mia 17 vállalata közül legna­gyobb mértékben a novákyi Wilhelm Pieck Vegyipari Üze­mek polivinilklorid gyártási osztálya, a Georgi Dimitrov Vegyipari Művek, a sviti Che- mosvit textilviszkóza gyártási osztálya és a humennéi Chem­lon poliamid műszál gyártási osztálya veszi ki ebből a ré­szé*. A senicai Szlovák Műse- lyemüzem fokozza a slotera poliészter műszál gyártását, amely iránt külföldön nagy az érdeklődés. A gépkocsibenzin, a motorolaj, az ammóniaműtrá­gyák országos termelésének több mint a felét az idén a bratislavai Slovnaft éte a šafai Duslo szolgáltatja a CSSZSZK népgazdasága számára. A pú- chovl Május 1. Gumigyár a gu­miabroncs-termelésnek több mint a felét produkálja a sze­mélyautók számára. A szlovák vegyipari üzemek az idén 40 százalékkal vesznek részt a nitrogén- és a káliumműtrá­gyák gyártásában, valamint a papíripar számára a nem fehé­rített cellulóz- és félcellulóz- termelésben. A Spišská Nová Ves i Kelet szlovákiai Te}jeldolgozó Üzem az idei szezonban az USÁbu több mint 180 000 kilogramm liptói túrót — a szlovák konyha keresett ínyencségei egyikét — exportál. Ebben az évben több mint ezer tonnu juhtúrót gyártanak. Képünkön: Az USA ba irányuló brindzás bödönök előkészítése. (Felvétel: A. HaSčák — ČSTK) A népnevelő Fiatalos mozgású, mosolygós arcú, közvetlen emberrel ülök szemben. Életkorára csupán az ezüstösen csillogó hajából kö­vetkeztetek, mely megpróbál­tatásokkal teli életútját jelké­pezi. A pedagógusok népes családjában Csallóközben szin­te mindenütt ismerik Kossányi Istvánt, a népszerű Pista bá­csit, aki 43 éves pedagógiai pályája során generációkat nevelt és oktatott. Szinte nem is lehetett más, mint pedagó­gus, hiszen családjában már az ősök is tanítók voltak. A nyolctagú családból heten pe­dagógiai pályán tevékenyked­nek. 1930-ban végzett a bratis­lavai tanítói akadémián, innen az Ipoly menti Seöiunkyra (Szécsénkére) került. Itt kez­dődik a pályafutása. A község lakosságának többsége cseléd vagy földmunkás volt, a hala­dó eszmék tehát jó talajra ta­láltak. Major András szemé­lyében már ekkor kommunista bírója volt a községnek, aki­vel a fiatal tanító csakhamar felvette a kapcsolatot. Osztat­lan iskolában 86 tanulót taní­tott, mégis jutott ideje a nép­művelésre. Dalárdát szerve­zett, színmüveket tanított be, melyekkel a környező falvak­ban is felléptek. Útja innen szülőfalujába, Murcelovára IMarcellházára) vezetett. Szí­vesen emlékszik vissza a ked­ves, értelmes gyermekekre, akiket szüleik a nehéz anyagi körülmények ellenére is rend­szeresen járattak iskolába. Kapcsolatba került az ottani vörös szakszervezettel, mely­nek vezetője Máriássy István volt. Egyre közelebb került a baloldali mozgalomhoz és Ba­logh Edgár „beszervezte" őt a Sarlósok közé. Okoöon (Eke­csen) 15 évig tanítóskodott; itt a község kulturális életé­nek a hajtóereje volt. Meg­szervezte a dalárdát, színmű­vek betanítását szorgalmazta. Nagy sikerrel adták elő Gár­donyi Géza Bor című művét, továbbá a Piros bugyellárist és a Cigányt. — A községben nagy volt az érdeklődés a kultúra iránt, valamennyi rendezvény zsúfolt nézőtér előtt zajlott. A lakos­ság két rétegre tagolódott: földbirtokosokra és földmun­kásokra. Számukra a legna­gyobb öröm az volt, hogy fel­lépéseiken a legszegényebb emberek is megjelentek. Az énekkar és színtársulat mun­kájába őket is bevontam — emlékszik vissza Pista bácsi. Tanítványai között van mi­niszterhelyettes, mérnök, pe­dagógus, akikre joggal büszke. A felszabadulás után a ma­gyar tannyelvű iskolák meg­nyitásáig szlovák iskolában tanított. Ott volt a magyar is­kolaügy újjászervezésénél. Ek­kor került Gaböíkovóra (Bős­re) polgári iskolai igazgató­nak. Ezekre az évekre így em­lékszik vissza: — Nagyon nehéz volt a kezdet. Az iskolában mindösz- sze öt szakképzett tanerő volt, így soraikat munkáskáderek­kel kellett feltölteni. Egy éves tanfolyamot szerveztünk szá­mukra Dunaszerdahelyen, majd r nyári szünetben Bra­tislavában tartottunk összpon­tosítást. Kevés volt a magyar tanító, így a felsőbb szervek­től 10 hónapos tanfolyam megszervezésére kaptam meg­bízatást. A tanfolyam sikeres volt, amit az is bizonyít, hogy a résztvevők közül ma sokan iskolaigazgatók, vagy középis­kolai tanárok. Módszertani és szakmai tu­dását később mint a járási pe- dagógiai központ vezetője ka­matoztatta. Tanfolyamokat szervezett ós vezetett a szlo­vák és a magyar nyelv taní­tásának színvonala emelése érdekében. Utána újabb fe­lelősségteljes beosztással bíz­ták meg. Tomásíkovón (Tállá­son) a szellemileg fogyatékos tanulók részére magyar nyel­vű osztályt nyitottak és Kos­sányi Istvánt az intézet igaz­gatójává nevezték ki. Nyolc magyar járásból kerültek ide azok, akik az alapiskolában nem tudtak lépést tartani a többi gyermekkel. Probléma bőven volt, hiszen nem voltak szakképzett pedagógusok és nevelők, s az intézet befoga­dóképessége is kevésnek bizo­nyult. Eredményt itt csak sze­retettel, és gyengédséggel, tü­relemmel és tapintatos bánás­móddal lehet elérni. Érdemdús pedagógiai mun­kája mellett sosem feledke­zett meg a nép kulturális igé­nyeinek a kielégítéséről. A pedagógus számára az iskolán kívüli munkát nélkülözhetet­lennek tartja, ebben látja a tisztelet és a tekintély növe­lésének a lehetőségét, Jó al­kalom nyílik a szocialista er­kölcs propagálására, az iroda­lom és a kultúra megkedvelte- tésére. Megalakulása óta aktív munkát végez a CSEMADOK- ban. A szervezet népművelési bizottságának a lektora, tag­ja a dunaszerdahelyi járási bi­zottság elnökségének. Ebben a munkában fontosnak tartja a népi hagyományok ápolását. A szervezeti élet fellendítését különféle rendezvények és előadások megszervezésében látja, melyek érdeklődésre tarthatnak számot. Régi aktív tagja a CSSZBSZ-nek és a ba­rátsági hónapban előadásokat tart a szovjet népek kultúrá­járól. Mint járási lektor be­kapcsolódik a Szocialista Aka­démia munkájába is. Elenged­hetetlen számára az állandó önművelés, mert csak így le­het eredményes oktató-nevelő munkát végezni. — Aki ezt elmulasztja, az csak mécses lehet és nem ref­lektor, Jó pedagógus és nép­nevelő csak az lehet, aki sze­reti az embereket, a gyereke­ket, a dolgozó népet. Az emberek közötti kapcso­latokban az őszinteséget, az egymás problémáinak a meg­értését és a segíteni a kar ást tartja a legfontosabbnak. E célok megvalósításának szen­teli életét Kossányi István, a népnevelő pedagógus. SVINGER ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents