Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)
1973-08-12 / 32. szám, Vasárnapi Új Szó
1973. VIII. 12. 3 KÁDERMUNKA A párt központi bizottságának ez év februárjában megtartott plenáris ülése értékelte a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak teljesítését. Az elért eredményeket és a további feladatokat a kommunisták megvitatták az évzáró taggyűléseken, a párt járási és kerületi konferenciáin is. A kongresz- szusi határozatok teljesítésében jó eredményeket érünk el. Sikeresen teljesítjük az ötéves terv feladatait az iparban, az építészetben, a mezőgazdaságban és a népgazdaság többi ágazatában is. A szocializmus építésében a párt vezetésével elért sikerek a munkaközösségek áldozatos munkájának eredményei. A jó eredmények igazolják, hogy a munkaközösségek élén álló vezető dolgozók is sikeresen megbirkóztak a pártban és a társadalomban bekövetkezett válság leküzdésével kapcsolatos bonyolult feladatokkal. A kádermunka emelkedő színvonala elősegíti a XIV. kongresszus irányvonalának teljesítését. A gyakorlat igazolja a CSKP KB Elnöksége káder- és személyzeti munkáról szóló határozata helyességét. A káderek kiválasztásánál érvényesülnek a kádermunka lenini elvei. Hangsúlyt helyeznek főleg az osztályszempontokra és a dolgozók elkötelezettségére a szocializmus építésében. Nem becsülik le a vezető dolgozók szakmai tudását, iskolai végzettségét, gyakorlati élettapasztalatait. Az emberek értékelése során mindig a figyelem homlokterében áll a CSKP politikája, a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus alapján a szocializmus építése iránti magatartásuk, valamint munkaeredményeik. A XIV. kongresszus központi bizottsági üléseken lebontott irányvonalának — a népgazdaság hatékonysága növelése — következetes megvalósítása a párt szervei és szervezetei munkája, valamint minden szinten az irányító gazdasági tevékenység a káderek értékelésének alapvető ismérve. Ezt a CSKP KB 1973. február 21-i ülésén hangsúlyozta. Ennek szellemében komplex módon értékelték a kádereket. Igazolást nyert, hogy az 1960 után tisztségbe lépő sok ezernyi új dolgozó teljes mértékben beválik és túlnyomó többségük sikeresen teljesíti a rábízott feladatokat. Hangsúlyozták egyben annak szükségét, hogy fokozott igényeket támasszanak a vezető dolgozókkal szemben. Túlnyomó többségük ezért feladatul megkapta, hogy mélyítse el képzettségét, ami a tudományos-technikai forradalom kibontakozása és fejlődése időszakában a feladatok teljesítésének elhanyagolhatatlan feltétele. A KÁDEREK NEVELÉSE A szocialista társadalom építésében jelenleg ez a kulcsa a további sikerek elérésének. A vezető dolgozók képzettsége nem azonos csupán bizonyos megkívánt iskolai végzettséggel.“ ... az igazgatáshoz szakértelem, a termelés minden feltételének teljes és pontos ismerete, a termelés korszerű technikájának Ismerete, bizonyos tudományos képzettség szükséges“ (Lenin Művei, XXX. k., 431. o.), — hangsúlyozta V. I. Lenin. A képzettség dinamikus tényező. A technika, a technológia, a gazdaság és az igazgatás fejlődése törvényszerűen fokozza a mérnökök, a technikusok és a további dolgozók színvonalával szemben támasztott Igényeket. A társadalom termelő erőinek további fejlődésével az irányítás folyamata módszereiben és technikájában bekövetkezett változásokkal párhuzamosan az irányító dolgozóknak a megfelelő szintre keli emelniük ejméleti tudásukat. Képzettségük nem tekinthető örök időkre lezártnak. Tisztségében csak az állhat helyt, aki szüntelenül elsajátítja az új ismereteket és azokat képes a gyakorlatban alkalmazni. Az intenzív és szüntelen művelődés létfontosságú objektív követelmény minden káder esetében. A komplex értékelés kimutatta, hogy sok vezető dolgozó nem rendelkezik a szükséges politikai vagy szakmai képzettséggel. A káderek nevelése manapság a kádermunka fő láncszeme. A CSKP Központi Bizottsága a komplex értékelés eredményeiből kiindulva a figyelmet ezért elsősorban a káderek eszmei színvonala emelésére összpontosítja, amelyet a múltban hosszú ideig elhanyagoltak, továbbá a szakmai tudás gyarapítására. Egyes vezető dolgozók szakmai felkészültsége nem felel meg a növekvő követelményeknek. A CSKP KB határozata hangsúlyozza, hogy vezető tisztségekben és a társadalom felelős posztjain sikeresen csak hozzáértő és politikailag szilárd emberek dolgozhatnak. Társadalmunkban az irányítás színvonalának emelése, a szocialista rendszer előnyeinek kiaknázása megköveteli, hogy a közéleti, politikai, gazdasági és más tisztségekben levő emberek a párti.skolákon, az egyes tárcák és a társadalmi szervezetek nevelő intézményeiben szüntelenül mélyítsék el politikai és szakmai ismereteiket. Bizonyos képzettségi szint elérése még nem jelenti azt, hogy már nem kell növelni a vezető dolgozó kvalifikációját. V. I. Lenin hangsúlyozta, hogy: „A kormányzás művészete nem veleszületett tulajdonsága az embernek, hanem csak tapasztalat útján sajátítható el“. (Lenin Művei, XXVII. k. 241. o.). Az Iskola nyújtja az alapvető politikai, műszaki és gazdasági ismereteket. A szervezőkészség, az emberek irányításának művészete főleg a gyakorlati munkában, a társadalmi életben való aktív részvételben fejlődik. Az irányító munka, az irányítás alacsonyabb szintjén a tisztségek ellátása. A politikai, a termelési, a műszaki és a gazdasági problémák megoldásához és az emberekkel való kapcsolatban próbának van kitéve a tudás és a tapasztalatok alkalmazásának képessége. A vezető dolgozóktól ezért megkövetelik azt, hogy sajátítsák el a legjobb gyakorlati tapasztalatokat, az új irányítási módszereket és a tudományos ismereteket. A CSKP KB februári ülésén hangsúlyozta, hogy „Sikereink az iparban és a mezőgazdaságban döntő mértékben az irányító és a szervező munkától függnek“. A plénum rámutatott arra, hogy az iparban és a mezőgazdaságban általában sikeresen teljesítik az ötéves terv feladatait. A globális eredmények mögött azonban megbújik néhány olyan ipari és mezőgazda- sági vállalat, illetve üzem, amelyben a termelés nem éri el a szükséges színvonalat. A szocialista társadalom építésének meggyorsítását tenné lehetővé, ha az átlagon aluli és az átlagos vállalatokat az élenjáró vállalatok színvonalára emelnénk. Az irányítás színvonala elsősorban a vezető dolgozók képességeitől függ. A központi szervek és a vezérigazgatóságok feladata terjeszteni az élenjáró dolgozók és munka- közösségek irányítási tapasztalatait, közülük a legjobbakat általánosítani, és ismertetni azokkal a vezető dolgozókkal, akik a termelésben mindmáig fogyatékosságokkal küszködnek. TÖBB PERSPEKTIVITÁST A KÁDERMUNKÁBAN A kádermunkában előtérbe kerül a nagyobb pers- pektivitás és céltudatosság követelménye. Ez a kádermunkában alapja a különféle véletlenszerűségek kiküszöbölésének, amelyek keresztülhúzzák a számításokat, nem járulnak hozzá az irányítás színvonalának emeléséhez és a kádermunka hatékonyságának fokozásához. A helytelen döntés következménye végül is az, hogy megkárosul a népgazdaság. A kádermunkában a perspektivitág fokozása megköveteli, hogy tisztában legyünk a vezető tisztségek betöltése módjaival és a vezetők felkészültségével. A párt-, az állami és a gazdasági szervek a káderek komplex értékelése során áttekintést nyertek több tízezer irányító dolgozó előnyeiről, fogyatékosságairól és általános felkészültségéről. Ezeket az ismereteket maradéktalanul fel kell használni minden szervezetben a káderekkel folytatott munka koncepciójának kidolgozásában. A képzettség szüntelen növelése létrehozza a káderek stabilizálásának feltételeit, ami manapság nagyon szükséges, mivel számos új dolgozó kerül vezető tisztségbe. A káderek stabilizálásának követelménye azonban nem áll ellentmondásban a szükséges káderváltozásokkal. A szocialista társadalom építése tovább folyik. A káderekkel szemben fokozódnak az igények és így törvényszerűen távozni fognak azok, akik már nem bírnak megbirkózni a feladatokkal. Mások jól elvégzett munka után megérdemelt nyugdíjba vonulnak. Bár az 1969—1970-es években több ezer új dolgozó lépett tisztségbe, ezzel nem merítettünk ki minden kádertartalékot. A szocialista társadalom építése során szüntelenül új, felkészült és öntudatos dolgozók fejlődnek ki, akikre vezető tisztségeket bízhatunk. Itt érvényesek V. I. Lenin szavai, hogy „A proletár forradalom az emberek tömegeit emeli ki, akik talán kevésbé tapasztaltak, kevesebbet tudnak és kezdetben kevésbe jártasak, de olyan emberek, akiket széles körű kapcsolatok fűznek az emberekhez és akik képesek arra, hogy az eltávozott igen nagy tehetségek helyébe az emberek olyan csoportjait hozzák felszínre, amelyek folytatják művüket, nyomdokaikban haladnak, betetőzik azt, amit ők elkezdtek.“ (Lenin Művel, XXIX. k., 83. 0.). A vezető káderek életkor szerinti összetétele és a káderek munkájával szemben támasztott, szüntelenül növekvő igények sürgőssé teszik a kádertartalékok kialakítását. A kádertartalékokkal folytatott munka egyelőre a kádermunka gyönge pontja. E helyzet megváltoztatásához kellene hozzájárulnia a CSKP KB Elnöksége által élfogadott dokumentumnak: „A kádertartalékok kiválasztásának és felkészítésének elvei“. Ezek az elvek a kádertartalékok rendszere építésében a korábbi és a jelenlegi jó, valamint rossz tapasztalatokból indulnak ki. A közelmúltban ezen a szakaszon előfordult néhány negatív jelenség, elsősorban az asszisztensek rendszere. Minden tisztségre kijelölték a kádertartalékokat, tekintet nélkül a reális szükségletre. A döntő törekvés az volt, hogy minél több kádertartalék legyen. Ez a formális eljárás következményeiben arra vezetett, hogy a valóságban a kádertartalékok csak adminisztratív névjegyzékek voltak, ezekkel az emberekkel nem dolgoztak és ezért nem is helyettesíthették a tisztségeikből távozó kádereket. Az említett dokumentum hangsúlyozza, hogy nem minden tisztségre hozunk létre kádertartalékokat, hanem csak ott, ahol változással számolunk. A kiválasztásnál olyan alacsonyabb tisztségekben levő dolgozókra kell orientálódni, akik teljes mértékben beválnak. A kádertartalékokba az emberek kiválasztásának és besorolásának fő Ismérve a munkában elért eredmények és a magasabb tisztség ellátásának képessége. A káderhelyzet elemzése és a káderekről a komplex értékelés során nyert ismeretek világos áttekintést nyújtanak arról, hogy a közeljövőben milyen a káderszükséglet. Ez legyen a kádertartalékok építésének alapja. Ennek az igénynek megfelelően kell kiválasztani a kádertartalékokba az emberek szükséges számát és kidolgozni felkészülésük tervét. A felkészülés első részében fejleszteni kell a káderek általános képességeit és látókörét. A második részben f_: kell őket készíteni a kiszemelt konkrét tisztség gyakorlására. A kádertartalékok kiválasztása minden vezető dolgozó feladata. Ezzel kapcsolatos magatartásuk értékelésére teljes mértékben vonatkoznak Klement Gottwald szavai, hogy „a legjobb funkcionárius az, aki tudja a munkát szervezni, szétosztani, irányítani és ellenőrizni, aki igyekszik, hogy mindig nélkülözhető legyen és az általa felnevelt új dolgozók pótolhassák“. (Klement Gottwald Művei, XIII. k. 488. o.). A KÁDERMUNKA AZ IRÁNYÍTÁS SZERVES RÉSZE Ezt a fontos elvet sok vezető dolgozó mindmáig nem tudatosítja eléggé, illetve nem érvényesíti. Erről tanúskodnak a káderek komplex értékelésének tapasztalatai is. Sok vezető dolgozó annyira sem ismerte beosztottjait, hogy kidolgozhassa a komplex értékelés javaslatát. Ezzel a feladattal a káder- és a személyzeti osztályokat bízták meg, amelyek kellő ügyismerettel nem értékelhetik az olyan dolgozó tevékenységét, akiket nem irányítanak. Ilyen dolgozó hogyan töltheti be vezető tisztségét, hogyan irányíthat, ha a legközelebbi munkatársait sem ismeri, akiktől függ a feladatok teljesítése? A termelési feladatok teljesítését ugyanis nemcsak aszerint kell figyelemmel kísérnünk, hogy hány százalékra teljesítettük a tervet, milyen a munkatermelékenység, és növekedése összhangban áll-e a bérek emelkedésével stb. Az emberek és felkészültségük figyelemmel kísérése, valamint megismerése, ennek alapján besorolásuk a munkaközösségekbe, a legjobbak kiválasztása a kádertartalékokba és megbízása vezető tisztségekkel, ez olyan feladat, amelyet minden vezető dolgozónak minél jobban teljesítenie kell, mivel ez munkájában a siker alapja. A népgazdaság hatékonysága az emberek körében kifejtett munka hatékonyságától is függ. Az eredmények attól függnek, hogy a munkahelyeken milyen képzettségű emberek lesznek és hogyan használjuk ki képességeiket. EMELJÜK A KÁDER- ÉS A SZEMÉLYZETI ALAKULATOK MUNKÁJÁNAK SZÍNVONALÁT A kádermunkában a vezető dolgozók nagy segítségére vannak a káder- és a személyzeti alakulatok. Építésük bázisa a CSKP KB Elnökségének a káder- és a személyzeti munkára vonatkozó 1970. november 6-i keltezésű határozata lett. Ezek az alakulatok túl vannak létük kezdeti szakaszán. Munkájuk fogyatékosságai túlnyomórészt jelentőségük fel nem ismeréséből, munkájuk tartalma tisztázatlanságából és hiányos káderellátottságukból erednek. Sok vezető dolgozónak az volt az elképzelése, hogy ez az alakulat felel majd az ő hatáskörébe eső kérdésekért is. Mások úgy képzelték, hogy ezek az alakulatok az emberekkel való közvetlen kapcsolat nélkül, csak írásban fogják intézni az ügyeket. Ezáltal az alakulatokban kezdett érvényrejutni a kádermunka feladataival kapcsolatos adminisztratív eljárás. Számos vezető dolgozó úgy vélekedett, hogy egyáltalában nem kell foglalkozni a kádermunkával, ez az alakulat dolga. Sőt mi több, a káder- és a személy zeti alakulatokra rábíztak és gyakran még ma is rábíznak olyan tevékenységet, amely dolgozóikat elvonja munkájuktól, a vezető dolgozók káderdöntései alapanyagainak kidolgozásától, a káderekről való gondoskodástól, például a munka biztonsága, a társadalmi berendezések, köztük a lakásgazdaság igazgatása, a tűzvédelem, az üzemi étkeztetés stb. feladataitól. A CSKP KB Elnöksége már tavaly, amikor megvitatta a káder- és a személyzeti munkáról szóló határozat megvalósításával kapcsolatos jelentést, bírálta az alakulatok építésének fogyatékosságait. Ennek alapján ezek az alakulatok fokozatosan kiküszöbölik a kezdeti hibákat és munkájuk javul. A káder- és a személyzeti munka valamennyi alakulata azonban még nem mentesült azoktól a fogyatékosságoktól, amelyeket tavaly bírált a CSKP KB Elnöksége. Ezek továbbra is előfordulnak, amint arra rámutat a CSKP KB Elnöksége által tavaly februárban megvitatott, a káder- és a személyzeti munkáról szóló határozata megvalósításával kapcsolatos jelentés is. Nem mindenütt határozták meg ezeknek az alakulatoknak hatáskörét, helyenként nem eléggé színvonalas a káderellátottságuk, sőt előfordulnak esetek, hogy a CSKP-ből kizárt emberek dolgoznak bennük stb. A fogyatékosságok végleges megszüntetése megalapozza az alakulatok .tevékenysége további tökéletesítését, a vezető dolgozók káderdöntéseinek jó feltételeit. A CSKP KB februári plenáris ülésén hangsúlyozta a kádermunka nagy jelentőségét. A politikai, gazdasági, szociális és ideológiai problémák ugyanis mind összetettebbek. Ez mind nagyobb és nagyobb követelményeket támaszt a káderek polikai és szakmai képzettségével szemben. A káderek felelnek azért, hogy érvényre jut a párt vezető szerepe és sikeresen teljesítik a szocializmus építésének feladatait. KAREL KOVÄR, MILOŠ HENDL
