Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)
1973-08-12 / 32. szám, Vasárnapi Új Szó
1973. augusztus 12. A NAP kel — Nyugat-Szlo- vákia: 4.39, nyugszik: 19.12, Közép-Szlovákia: *.31, nyugszik: 19.04, Ke- let-Szlovákla: 4.23, nyugszik: 18.56 órakor. A HOLD kel: 18.04, nyugszik: 2.40 órakor. NÉVNAPJUKON SZERETETTEL KÖSZONTJUK KLÁRA — DARINA nevű kedves olvasóinkat ■ 1848 ban halt meg GEORGE STEPHENSON angol feltaláló, az első gőzinoz- dony és az elsó vasút építője (szül.: 1781). ■ 1878- ban született ZDENÉK WIRTH akadémikus, művészettörténész, a CSTA tagja (+1961). ■ 1898-ban született Poll Sándor a nemzetközi munkásmozgalom harcosa (+1937). ■ 1928ban halt meg LEOŠ JANÁČEK, a cseh zeneszerzés egyik legkiemelkedőbb alakja, a modern opera egyik legnagyobb úttörője (szül.: 1854). A következő tartalmából: A mai fiatal nemzedék és a kommunisták Borisz Ponomarjov tanulmányának első része Szén és kőolaj Dr. Aba Iván írása A gazdagság óceánja tengernyi gonddal Sztirikovics akadémikus nyilatkozata a Szovjetunió energetikai forrásairól Üzem a határban Csető János riportja A fogyasztói pszichológia és a személyiség E. Gejusev professzor írása A fiú, aki szerette a szarvasokat Osváčh Gábor novellája E heti karikatúránk Bírálom és bizonyítás Az elmúlt napokban és hetekben fokozottabb figyelmet szenteltünk a tervteljesítés kérdéseinek. Volt is rá ok, hiszen az első fél év eredményeinek statisztikai kimutatásai, s az egész ötéves terv első felének eredményei tanulságos alapul szolgáltak az eddigi fejlődés eredményeinek értékeléséhez. Bár az idő halad s a dolgozók jelentős hányada éppen gondűző szabadságát élvezi, a többiek pedig helyettük is helytállva jelentősen előrehaladtak a második fél év feladatainak teljesítésében, mégis célszerűnek mutatkozik visszapillantani a megtett útra, méghozzá éppen a további feladatok teljesítéséhez szükséges tájékozódás szempontjából. Ami az ötödik ötéves tervet illeti, bátran megállapíthatjuk, hogy a CSKP XIV. kongresszusán jóváhagyott irányelvek nem voltak szerények. Igényes de reális tervet dolgoztunk ki az 1971—1975-ös évekre. Az irányelvek előkészítésénél számtalan sok anyagi és társadalmi vonatkozású tényezőt kellett figyelembe venni, ami bizonv nem volt egyszerű dolog. S most, amikor a terv eddigi teljesítését értékeljük, tulajdonképpen azt is vizsgáljuk, hogy milyen pontosan sikerült felmérni ezeket a tényezőket. A gazdasági fejlődés anyagi feltételei mellett — nyersanyagok, anyagok, termelőeszközök — a termelés bonyolultságával és sokoldalúságával összefüggésben egyre nagyobb szerepet játszik azonban a termelőerők másik tényezője, az ember. A termelés említett anyagi feltételeinek kérdéseiben a statisztikai kimutatások és a számítótechnika segítségével viszonylag könnyen el lehet igazodni. Sokkal nehezebb dió azonban maga az ember. A demográfiai fejlődés és az iskolai szerkezet adatai alapján itt is meg tudjuk határozni a munkaerő várható mennyiségi fejlődését és minőségi tagozódását, ez azonban még nem fejezi ki a munkaerő tényleges termelési hatékonyságát. Ez már az ösztönzők helyes alkalmazásától az egyének és a munkakollektívák hozzáállásától függ. Azt, bogy a CSKP XIV. kongresszusa az ötödik ötéves terv tényezői közé a dolgozók magas fokú aktív hozzájárulását is bekalkulálta, nem lehet másképpen jellemezni, mint a bizalom előlegezését. De nem is tehetett másképpen a párt, hiszen a terv a társadalom érdekeit fejezi ki. s az lett volna a legnagyobb hiba. ha ..szerényebb“ feladatokat tűztünk volna célul. Érdekes lenne ágazatok szerint is külön kimutatásokban értékelni az előlegezett bizalom és a ténylegesen megnyilvánult termelői aktivitás közötti arányokat. A CSKP megalapításának 50. évfordulója és a további jelentős évfordulók tiszteletére tett kötelezettségvállalások teljesítésének értékelése tulajdonképpen ezt fejezi ki. Célszerűbb azonban az egyes munkahelye, ken körülnézni, hogy eléggé kihasználjuk-e a termelésben az emberi tényező hatékonyságát. Örvendetes, és rendkívül nagy jelentőségű az a tény, hogy a százezresek mozgalmába egyre nagvobb mértékben bekapcsolódó műszaki dolgozók éppen erre a területre irányítják a figyelmüket. Nagy jelentőségű, mert a technika és technológia fejlesztésére, az anyagokkal és az energiával való takarékosságra, s a jobb munkaszervezésre irányuló javaslataikkal elsősorban ők diktálják a fejlődés ütemét. A százezresek mozgalma ez év januárjában kezdődött és még csak most kezd igazán kibontakozni. Ütödik ötéves tervünk második felében tehát még sokat várhatunk a műszaki értelmiségtől, akikre szintén vonatkozott a terv irányelveiben előlegezett bizalom. M. M. KÜLPOLITIKA! KOMMENTÁRUNK Jellemző tévedés Az indokínai harcok során immár több alkalommal előfordult, hogy az amerikai légierő, vagy éppen a tüzérség merő „tévedésből“ a szövetségesek állásait, bázisait támadta. Előfordult ez Dél-Vietnamban, Laoszban is. ám aligha hihető, hogy a Neak Luongi-i kambodzsai támaszpont — amely egyébként Lón Nol csapatainak legjelentősebb bázisa — ellen intézett támadásnak párja lenne. A baklövés, amely természetesen azonnal kiderült, pillanatok alatt bejárta a világ fővárosainak rádióállomásait, s természetesen számos lap epés gúnnyal reagált rá. Tagadhatatlan, hogy a sorozatos „tévedések“ jellemzőek arra a kapkodásra, amelyről a Phnom Penh-i hírügynökségi jelentések egyre sűrűbben számolnak be. Ugyanis a fővárostól mindössze ötven kilométerre levő támaszpont helyzete — a szabadságharcosok erőteljes támadásai nyomán — súlyos. Mint ahogyan rendkívül súlyosnak ítélik meg katonapolitikai megfigyelők Phnom Penh helyzetét is. !gv aztán nem csoda, ha Lón Nol tábornok ideges, sőt immár eléggé idegesek tengerentúli szövetségesei is. Tán az egyedüli „bátor“ ember Thieu saigoni elnök, aki több félreérthetetlen ajánlatot tett, amelyek értelmében „a vietnami életek megmentése érdekében“ (Pentagon- formula) a saigoni zsoldosok beavatkoznának Kambodzsában. Tán hangsúlyoznunk sem szükséges, hogy az ilyen beavatkozások mennyire veszélyeztetnék nem csupán az egész térség békéjét, hanem az ígéretesen kibontakozó nemzetközi párbeszédet. Másik oldalról nem téveszthetjük szem elől, hogy az Egyesült Államok ezúttal Kambodzsa földjén bonyolódik bele egyre mélyebben a háborúba, így tehát, ha a világnak ebben a térségében békéről beszélünk, ez inkább csak Vietnamra vonatkozik. Ugyanakkor több olyan információ is áll rendelkezésünkre, amelyek egészen egyértelműen bizonyítják: Saigon még mindig területszerzési akciókban sántikál, ezzel egyidejűleg természetesen húzza-halogatja a végleges politikai rendezéssel összefüggő tárgyalásokat. Minderre azért tértünk ki, hogy nyomatékosabban aláhúzhassuk: a kambodzsai beavatkozás saigoni terve nein szolgál egyebet, mint az indokínai háború újabb kiterjesztését, célja félreérthetetlenül a párizsi megállapodások felrúgása. Több ízben hangsúlyoztuk, hogy az indokínai béke a világbéke megszilárdításának rendkívül fontos függvénye. Megmutatkozott ez például a szovjet—amerikai párbeszéd kibontakozásának az idején is. tapasztalható az általános és teljes leszereléssel összefüggő tárgyalásokon. A párizsi megállapodások joggal keltettek a világ haladó erőiben derűlátást, hiszen valóban komoly lépést jelentettek a békés rendezés útján. Ezt az utat viszont folytatni kell. S ehhez pedig feltétlenül szükséges a haladó közvélemény aktív támogatása, az, hogy a szocialista közösség országai ismét felemeljék szavukat a párizsi tárgyalások és megállapodások szellemének megvédése érdekében. Erre már sor is került, hiszen számos nyilatkozat, közlemény, amely a diplomáciai élet fontos eseményein hangzott el, vagy fogalmazódott meg, példázza: a szocialista közösség országai mindent megtesznek az indokínai béke további megszilárdítása érdekében. Ennyit tehát a Neak Luongi-i „tévedés margójára, illetve kapcsán. Viszont valóban a nemzetközi feszültség további feloldását eredményezné, ha hasonló tévedésekre többé már nem kerülne sor. Nem csupán Indokína országaiban, hanem másutt sem, (bpi) BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Leszerelési megoldás Ludvik svoboaa naaseregtaoornoknaK, köziarsasagun/c elnökének vezetésével csehszlovák párt- és kormányküldöttség vett részt Walter Ulbrichtnak, az NDK Államtanácsa elnökének temetésén. (A CSTK felvételei Befejeződött Berlinben a X. VIT. Képünkön a Marx—Engels téri záróünnepségek vendéget jobbról: E. Honecker, G. Jahn, f. Tyazselnikov, P. Verne?, H. Sindermann és A. Davis. (A ČSTK felvétele) A bratislavai Lenin Múzeumban augusztus 6-án kiállítás nyílt, amely a Szovjetunió Kommunista Pártja hetvenéves történetét szemlélteti. (A CSTK felvétele/ 1973. VIII. 12. 2 Hl
