Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)

1973-08-12 / 32. szám, Vasárnapi Új Szó

1973. augusztus 12. A NAP kel — Nyugat-Szlo- vákia: 4.39, nyugszik: 19.12, Közép-Szlovákia: *.31, nyugszik: 19.04, Ke- let-Szlovákla: 4.23, nyug­szik: 18.56 órakor. A HOLD kel: 18.04, nyug­szik: 2.40 órakor. NÉVNAPJUKON SZERETETTEL KÖSZONTJUK KLÁRA — DARINA nevű kedves olvasóinkat ■ 1848 ban halt meg GE­ORGE STEPHENSON angol feltaláló, az első gőzinoz- dony és az elsó vasút épí­tője (szül.: 1781). ■ 1878- ban született ZDENÉK WIRTH akadémikus, művé­szettörténész, a CSTA tag­ja (+1961). ■ 1898-ban szü­letett Poll Sándor a nem­zetközi munkásmozgalom harcosa (+1937). ■ 1928­ban halt meg LEOŠ JANÁ­ČEK, a cseh zeneszerzés egyik legkiemelkedőbb alakja, a modern opera egyik legnagyobb úttörője (szül.: 1854). A következő tartalmából: A mai fiatal nemzedék és a kommunisták Borisz Ponomarjov tanulmányának első része Szén és kőolaj Dr. Aba Iván írása A gazdagság óceánja tengernyi gonddal Sztirikovics akadémikus nyilatkozata a Szovjetunió energetikai forrásairól Üzem a határban Csető János riportja A fogyasztói pszichológia és a személyiség E. Gejusev professzor írása A fiú, aki szerette a szarvasokat Osváčh Gábor novellája E heti karikatúránk Bírálom és bizonyítás Az elmúlt napokban és hetekben fokozottabb figyelmet szen­teltünk a tervteljesítés kérdéseinek. Volt is rá ok, hiszen az első fél év eredményeinek statisztikai kimutatásai, s az egész ötéves terv első felének eredményei tanulságos alapul szol­gáltak az eddigi fejlődés eredményeinek értékeléséhez. Bár az idő halad s a dolgozók jelentős hányada éppen gondűző sza­badságát élvezi, a többiek pedig helyettük is helytállva jelen­tősen előrehaladtak a második fél év feladatainak teljesítésé­ben, mégis célszerűnek mutatkozik visszapillantani a megtett útra, méghozzá éppen a további feladatok teljesítéséhez szük­séges tájékozódás szempontjából. Ami az ötödik ötéves tervet illeti, bátran megállapíthatjuk, hogy a CSKP XIV. kongresszusán jóváhagyott irányelvek nem voltak szerények. Igényes de reális tervet dolgoztunk ki az 1971—1975-ös évekre. Az irányelvek előkészítésénél számtalan sok anyagi és társadalmi vonatkozású tényezőt kellett figye­lembe venni, ami bizonv nem volt egyszerű dolog. S most, amikor a terv eddigi teljesítését értékeljük, tulajdonképpen azt is vizsgáljuk, hogy milyen pontosan sikerült felmérni eze­ket a tényezőket. A gazdasági fejlődés anyagi feltételei mellett — nyersanya­gok, anyagok, termelőeszközök — a termelés bonyolultságával és sokoldalúságával összefüggésben egyre nagyobb szerepet játszik azonban a termelőerők másik tényezője, az ember. A termelés említett anyagi feltételeinek kérdéseiben a statiszti­kai kimutatások és a számítótechnika segítségével viszonylag könnyen el lehet igazodni. Sokkal nehezebb dió azonban ma­ga az ember. A demográfiai fejlődés és az iskolai szerkezet adatai alapján itt is meg tudjuk határozni a munkaerő várha­tó mennyiségi fejlődését és minőségi tagozódását, ez azonban még nem fejezi ki a munkaerő tényleges termelési hatékony­ságát. Ez már az ösztönzők helyes alkalmazásától az egyé­nek és a munkakollektívák hozzáállásától függ. Azt, bogy a CSKP XIV. kongresszusa az ötödik ötéves terv tényezői közé a dolgozók magas fokú aktív hozzájárulását is bekalkulálta, nem lehet másképpen jellemezni, mint a bizalom előlegezését. De nem is tehetett másképpen a párt, hiszen a terv a társadalom érdekeit fejezi ki. s az lett volna a legna­gyobb hiba. ha ..szerényebb“ feladatokat tűztünk volna célul. Érdekes lenne ágazatok szerint is külön kimutatásokban érté­kelni az előlegezett bizalom és a ténylegesen megnyilvánult termelői aktivitás közötti arányokat. A CSKP megalapításának 50. évfordulója és a további jelentős évfordulók tiszteletére tett kötelezettségvállalások teljesítésének értékelése tulajdon­képpen ezt fejezi ki. Célszerűbb azonban az egyes munkahelye, ken körülnézni, hogy eléggé kihasználjuk-e a termelésben az emberi tényező hatékonyságát. Örvendetes, és rendkívül nagy jelentőségű az a tény, hogy a százezresek mozgalmába egyre nagvobb mértékben bekapcso­lódó műszaki dolgozók éppen erre a területre irányítják a fi­gyelmüket. Nagy jelentőségű, mert a technika és technológia fejlesztésére, az anyagokkal és az energiával való takarékos­ságra, s a jobb munkaszervezésre irányuló javaslataikkal el­sősorban ők diktálják a fejlődés ütemét. A százezresek moz­galma ez év januárjában kezdődött és még csak most kezd igazán kibontakozni. Ütödik ötéves tervünk második felében tehát még sokat várhatunk a műszaki értelmiségtől, akikre szintén vonatkozott a terv irányelveiben előlegezett bizalom. M. M. KÜLPOLITIKA! KOMMENTÁRUNK Jellemző tévedés Az indokínai harcok során immár több alkalommal előfor­dult, hogy az amerikai légierő, vagy éppen a tüzérség merő „tévedésből“ a szövetségesek állásait, bázisait támadta. Elő­fordult ez Dél-Vietnamban, Laoszban is. ám aligha hihető, hogy a Neak Luongi-i kambodzsai támaszpont — amely egyébként Lón Nol csapatainak legjelentősebb bázisa — ellen intézett támadásnak párja lenne. A baklövés, amely természetesen azonnal kiderült, pillanatok alatt bejárta a világ fővárosainak rádióállomásait, s természetesen számos lap epés gúnnyal rea­gált rá. Tagadhatatlan, hogy a sorozatos „tévedések“ jellemzőek arra a kapkodásra, amelyről a Phnom Penh-i hírügynökségi jelenté­sek egyre sűrűbben számolnak be. Ugyanis a fővárostól mind­össze ötven kilométerre levő támaszpont helyzete — a szabad­ságharcosok erőteljes támadásai nyomán — súlyos. Mint aho­gyan rendkívül súlyosnak ítélik meg katonapolitikai megfigye­lők Phnom Penh helyzetét is. !gv aztán nem csoda, ha Lón Nol tábornok ideges, sőt immár eléggé idegesek tengerentúli szö­vetségesei is. Tán az egyedüli „bátor“ ember Thieu saigoni elnök, aki több félreérthetetlen ajánlatot tett, amelyek értel­mében „a vietnami életek megmentése érdekében“ (Pentagon- formula) a saigoni zsoldosok beavatkoznának Kambodzsában. Tán hangsúlyoznunk sem szükséges, hogy az ilyen beavatko­zások mennyire veszélyeztetnék nem csupán az egész térség békéjét, hanem az ígéretesen kibontakozó nemzetközi párbeszé­det. Másik oldalról nem téveszthetjük szem elől, hogy az Egyesült Államok ezúttal Kambodzsa földjén bonyolódik bele egyre mélyebben a háborúba, így tehát, ha a világnak ebben a térségében békéről beszélünk, ez inkább csak Vietnamra vonatkozik. Ugyanakkor több olyan információ is áll rendelke­zésünkre, amelyek egészen egyértelműen bizonyítják: Saigon még mindig területszerzési akciókban sántikál, ezzel egyide­jűleg természetesen húzza-halogatja a végleges politikai ren­dezéssel összefüggő tárgyalásokat. Minderre azért tértünk ki, hogy nyomatékosabban aláhúzhassuk: a kambodzsai beavatko­zás saigoni terve nein szolgál egyebet, mint az indokínai hábo­rú újabb kiterjesztését, célja félreérthetetlenül a párizsi meg­állapodások felrúgása. Több ízben hangsúlyoztuk, hogy az indokínai béke a világ­béke megszilárdításának rendkívül fontos függvénye. Megmu­tatkozott ez például a szovjet—amerikai párbeszéd kibonta­kozásának az idején is. tapasztalható az általános és teljes leszereléssel összefüggő tárgyalásokon. A párizsi megállapo­dások joggal keltettek a világ haladó erőiben derűlátást, hi­szen valóban komoly lépést jelentettek a békés rendezés útján. Ezt az utat viszont folytatni kell. S ehhez pedig feltétlenül szükséges a haladó közvélemény aktív támogatása, az, hogy a szocialista közösség országai ismét felemeljék szavukat a párizsi tárgyalások és megállapodások szellemének megvédése érdekében. Erre már sor is került, hiszen számos nyilatkozat, közlemény, amely a diplomáciai élet fontos eseményein hang­zott el, vagy fogalmazódott meg, példázza: a szocialista közös­ség országai mindent megtesznek az indokínai béke további megszilárdítása érdekében. Ennyit tehát a Neak Luongi-i „tévedés margójára, illetve kapcsán. Viszont valóban a nemzetközi feszültség további fel­oldását eredményezné, ha hasonló tévedésekre többé már nem kerülne sor. Nem csupán Indokína országaiban, hanem másutt sem, (bpi) BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Leszerelési megoldás Ludvik svoboaa naaseregtaoornoknaK, köziarsasagun/c elnöké­nek vezetésével csehszlovák párt- és kormányküldöttség vett részt Walter Ulbrichtnak, az NDK Államtanácsa elnökének te­metésén. (A CSTK felvételei Befejeződött Berlinben a X. VIT. Képünkön a Marx—Engels téri záróünnepségek vendéget jobbról: E. Honecker, G. Jahn, f. Tyazselnikov, P. Verne?, H. Sindermann és A. Davis. (A ČSTK felvétele) A bratislavai Lenin Múzeumban augusztus 6-án kiállítás nyílt, amely a Szovjetunió Kommunista Pártja hetvenéves történetét szemlélteti. (A CSTK felvétele/ 1973. VIII. 12. 2 Hl

Next

/
Thumbnails
Contents