Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)

1973-08-11 / 190. szám, szombat

A közösség érdekében... A magyar és a szlovák nydv összehasonlító módszertana Komáméban 1955-ben alakult meg a bőrdíszműárukat gyártó kisipari termelőszövetkezet, 15 csökkentett munkaképességű dolgozóval. Az edső években a lakosságnak nyújtott különböző szolgáltatásokkal is nagymér­tékben foglalkoztak. 1960-tól a bőr- és díszműáruk készítésére helyezték a hangsúlyt, termé­keik 90 százalékát ma is ezek képezik. Sagát István, a termelőszö­vetkezet elnöke már 12 éve töl­ti be tisztségét. Irodájában be­szélgettünk eredményeikről és problémáikról. Mindenekelőtt néhány, a szövetkezet dolgozói­ra jellemző számadatra voltam kíváncsi. — Ma már 353 dolgozónk van az ipari tanulókon kívül — mondja Sagát István —, akik­nek több mint a 70 százaléka csökkentett munkaképességű. A túlnyomó többség, mintegy 78 százalék lány és asszony. Öt év vei ezelőtt 1200 korona volt, ma pedig 1500 korona az egy mun­kásra eső átlagbér. % Mi a helyzet a termelés Ven? — Termelésünk tíz százalé­kát a lakosságnak nyújtott szolgáltatások képezik. Komá­romban és Nové Zámkyban l Érsekújváron) van óra javító- műhelyünk, ezenkívül kerékpár­javítást, kulcskészítést is vál­lalunk. Van két kiskereskedel­mi mintaüzletiínk, ahol a többi szövetkezet termékeit is árul­juk. Amint szövetkezetünk ne­véből is kitűnik, főleg bőr- és díszműáruk gyártására vagyunk berendezkedve. A különböző méretű és rendeltetésű táskákat mind a hazai, mind pedig a külföldi piacra szállítjuk. Dol­gozóink 46 százaléka exportra termel. A szocialista államok közül a Szovjetunióval és Len­gyelországgal két éve van szer­ződésünk, kapitalista államok­ba pedig már negyedik eszten­deje szállítjuk termékeinket. Például a Hollandia számára készülő táskákhoz ők adják a fő nyersanyagot, mi a gyárt­mányokhoz a mellékanyagokkal és a munkával járulunk hozzá. Termékeink Hollandián keresz­tül Svédországba, Svájcba és az Egyesült Államokba is eljutnak. • Milyen az ez évi export- tervük? — Nagykereskedelmi áron a szocialista államokba 2 millió 300 ezer korona értékben, a kapitalista országokba pedig 3 millió 800 ezer korona érték­ben exportálunk. Ez összesen 200 000 táskát jelent. A jövő évben a kettő közötti különbség már kiegyenlítődik. Hazai piac­ra készült termékeink 60 szá­zalékát Csehországba szállít­juk. Ez évi tervünk kiskereske­delmi áron 16 millió 700 ezer korona. Ez 250 000 táskának fe­lel meg. • Az üzemfejlesztéssel kap csolatban' milyen céljaik van nuk? — A komárnói Stavba terme­lőszövetkezet dolgozói 20 millió korona befektetéssel ezekben a napokban kezdik meg egy új komplexum építését, amelyben műhelyek és irodahelyiségek kapnak helyet. Az építkezést 38 hónap alatt fejezik be. Nagyon nehéz dolgunk Jesz, amíg el nem készül. Ezt a három évet sokáig fogjuk emlegetni. Komáromban két műhelyünk üzemel, az idén nyitottunk még egyet Hurbanovón (Ögyallán) harminc dolgozóval. Az innen is jól látható kis műhelyben 120 ember dolgozik két műszakban. Nagy a zsúfoltság. A város má­sik részében, az egykori tej­csarnok épületében van elhe­lyezve a másik műhelyünk. Azonban ugyanott épül a VII. lakótelep, s ezért öltözőinket, Sagát István, a termelőszövet kezei elnöke raktárhelyiségeinket lebont jak. Nem marad meg más, mint a főépület, még udvarunk sem lesz. Ez — mutat az elnök a kiterített tervrajzon egy i>iros foltra — a szabók műhelye, szintén lebontják. Őket kell el­helyeznünk, mert nélkülük le­áll a termelés, az ő kezük alól kerül a varrodába a kiszabott bőr. Az amúgy is zsúfolt helyi­ségek még zsúfoltabbak lesz­nek. A városi és a járási szer­vekkel már megkezdtük a tár­gyalásokat, döntés azonban még nem született. A végső megöl dás az új épület mielőbbi át­adása lenne. Mivel járásunkban mi vagyunk az egyedüli üzem, amely felkarolja á rokkantakat, jó lenne, ha az illetékesek na­gyobb figyelemmel kísérnék az építkezést. • Ezek a problémák meny riyire befolyásolják a tervtelje­sítést? — Mielőtt rátérnék az idei fél év eredményeinek az ismer­tetésére, elöljáróban el kell mondanom, hogy a tervek ösz- szeállításánál' nem veszik kellő mértékben figyelembe azt, hogy nagyrészt csökkentett munka­képességűekkel dolgozunk. Ha­bár nehezen, de az első fél év­re szóló feladatainkat teljesítet tűk. Januárban és februárban, a teljesítmény alacsonyabb volt a megbetegedések magas száma miatt. Egy-egy napon 30 ember is kiesett a termelésből, s ezt bizony megéheztük. Hogy a fél évet mégis jól zártuk, ezt főleg a nők munkakedvének, a jó m un k a sze r v ezés n ek k öszönhet - jük. A belföldi árugyártás ter­vét 101,8 százalékra, az expor­tét i01,4 százalékra, a szolgál­tatásokét 101,2, ebből a javítá­sokat 107 százalékra teljesítet­tük. Csupán a nyereség tervét teljesítettük 87 százalékra, mi­vel az új műhely megnyitásával és az aszanációval kapcsolatban többletkiadásaink voltak. • Milyen a helyzet a szövet kezeiben a brigádmozgalom és a kötelezettségvállalások terén? — Hét kollektívánk versenyez a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. A legjobbak kö­zül Szalay Gizella munkatársait említem meg, akik jóval túltel­jesítik tervüket, s a munkán kívül a társadalmi életben is összetartanak, közösen járnak különböző rendezvényekre, színházba stb. Alakult egy ifjú­sági brigád, s a közeljövőben a fiatalok még kettőt akarnak alakítani. Szép eredményeket érünk el e téren. Ennek is kö­szönhető, hogy 1966-ban elnyer­tük a „Szocialista munka szö­vetkezete“, majd pártunk meg­alakulása 50. évfordulójának al­kalmából a „CSKP 50. évfordu­lójának szövetkezete“ címet. Dolgozóink mindig megértették, hogy a szövetkezet nem egy emberé, hanem közös, s így a tervteljesítés terén sem voltak problémák. Szövetkezetünk védnökséget vállalt a helyi kisegítő iskola felett. Az onnan kikerülő vég­zős növendékek a legegysze­rűbb munkákat el tudják végez­ni, természetes azonban, hogy munkájukra több gondot kell fordítani. Az üzem érdekeinek azonban találkozniuk kell az emberiességgel is. Erre említek egy példát: néhány esztendeje került hozzánk egy 30 éves fia­talember. Annyira játékos ked­vű volt, hogy a játékon kívül semmi más nem érdekelte. Az egyik brigád felkarolta, minden téren segítették, megtanították dolgozni. Ma már kitanult sze­relő. Ezek az emberek össze­tartanak, megbetegedés esetén látogatják egymást, elvégzik egymás munkáját is. Természe­tesen a legnagyobb szerepe a bánásmódnak van, mivel na­gyon érzékenyek. • Befejezésül? — Szeretném, ha ezt az évet is sikerrel zárnánk. MALINAK ISTVÁN Jelentős művet jelentetett meg a Szlovák Pedagógiai Ki­adóvállalat. Dr. Bertók Imre: A magyar és szlovák nyelv ta­nításának összehasonlító mód­szertana (SPN, Bratislava, 1973. 324. 1.) című műve túlnő egy módszertani mű jelentőségén. Mondanivalójának lényege az a goethei igazság, hogy aki nem ismer egy idegen nyelvet, anyanyelvét sem ismeri igazán. Míg fíeme László nyelvi gond­jainkat a magyar nyelvhaszná­lat felől közelítette meg (Ma­dách, Bratislava, 1970), tehát elsősorban azt a kérdést ele­mezte, hogy a termelőerők adott helyzete által meghatáro­zott más viszonyok összessége Magyarországon és a környező szocialista országokban lévő magyar nyelvterületeken mi­lyen nyelvhasználati eltérések­hez vezet (azaz a nyelvhaszná­lat kérdését világította meg, melyre „klasszikus“ példe a német nyelv eltérő használata az NSZK-ban és az NDK-ban), addig Bertók Imre az isko­lai gyakorlat szempontjából — a magyar és a szlovák nyelv együttes használatából eredő nyelvi hatásra mutat rá. Célja: a kétnyelvűségből eredő zava­ró (interferenciás) hatásoknak a minimumra csökkentése és a biíingv izmusból származó elő­nyök (a pozitív transzferhatás) maximális kihasználása. i.Vme László és Bertók Imre munká­ja ugyan más-más vonatkozás­ból, de mégis ugyanannak a problémának, nyelvi és nyelv­használati gondjainknak a líntá sál teszi teljesebbé. Bertók Imre munkáját ,,A ma­gyar és a szlovák nyelv tanítá­sának összehasonlítható mód- szertaná" nak nevezi. Pedig a mű valójában jóval többet nyújt. Először is azért, mert a „módszertan“ már egy meglé­vő tudományos eredmény taní­tásának a „hogyanját“ jelenti. Bertók Imrének azonban nem állt rendelkezésére a magyar és a szlovák nyelv összevető leírása, ezért ezt is el kellett végeznie. Egyszerre tehát, két, azaz nyelvtudományi (alapku- I tatásij és metodikai (alkalma­zott kutatási) feladatot oldott meg. A szerző munkáját ,,ösz- szehasonlítás“-nak, nevezi, pe­dig meg kell állapítani: ez a szerény külsejű, sokszorosított könyv a magyar és a szlovák nyelv kontrasztív elemzésének sikerült vázlata. A két nyelv kontrasztív (és nem csak ösz- szehasonlító) elemzését nyújtja, hiszen szoros kapcsolatba hoz­ta egymással a nyelvészeti és a módszertani vonatkozást. A szerzőnek sikerült ezzel a művével kézzelfoghatóan bizo­nyítania (és az üres szólammá szaturálódástól megmenteni!) azt a goethei-kodályi igazsá­got, melyet kétnyelvűségünk többleteként oly sokszor idéz­tünk, de amit — éppen az el­mélyült kutatás hiánya miatt — iskoláink gyakorlatában ez ideig kellően még nem érvé­nyesítettünk. Mert „ . . . az ide­gen nyelvekről nem mondha­tunk le — írja Kodály Zoltán —, de használjuk fel idegen nyelvtudásunkat arra, hogy ve­le magyar nyelvtudásunk is nyerjen, ne veszítsen. Az ide­gen nyelvvel párhuzamosan ta­nuljuk újra a magyart. Vegyük számba minden zenei ellérését, s mennél jobban elsajátítjuk az idegen nyelv kiejtését, annál tudatosabbá tehetjük a magyart. Akkor nem rontjuk vele ma­gyar tudásunkat, hanem meg­erősítjük. Régi igazság, hogy anyanyelvét is jobban tudja, aki még egy nyelven tud.“ (Vessünk gátat nyelvünk rom­lásának. Zeneműkiadó, Buda­pest, 1954, 64. old.) Ezt a Goethe tollahegyéről kölcsönkért kodályi idézetet Bertók Imre könyvéből vett számos példával igazolhatnánk. Hiszen a szerző művében elis­merést érdemlő szakértelem­mel elemzi mind a magyar, mind a szlovák nyelv hangta­ni, szótani és mondattani ösz- szevetését. Érdeme, hogy rá­mutat az eltérő nyelvszemlélet­re. A szlovakizmusok és a hungarizmusok, azaz a magyar és a szlovák anyanyelvű ember gondolkodásából eredő eltérő nyelvi kifejezési formák össze­vetéséből — véleményünk sze­rint — az igevonzatokról szóló rész a könyv egyik legsikerül­tebb fejezete, én most mégis a határozott névelő elhagyásából eredő kétértelműség illusztrálá­sára szolgáló példát idézem, mert úgy vélem, Itt vétünk a legtöbbet: „ ... A szomszéd ku­tyáját keresi. A mondat így kétértelmű, mert a szomszéd lehet alany is, de lehet birto­kos jelző is. Ezért a kétértel­műség elkerülése végett ki kell tenni a határozott névelőt, te­hát: A szomszéd a kutyáját keresi. Az eltérést frappánsan érzékelteti a fordítás: Hľadá susedovho psa. Vagy: Sused hľadá svojho psa ...“ A könyvet olvasva, annak minden sora igazolja: a szlovák nyelv tanulásával anyanyelvűn­ket is tanulhatjuk. A szlovák nyelv tudatos tanulásával gon­dolkodásunk hajlékonysága (fo­galmi flexibilitása) is fejődik. A szerzőnek nem az a célja, hogy iskoláinkban valamilyen „nyelvtudósocskákat“ nevelje­nek, hanem olyan művelt em­bert, akinek határozott nyelv- szemlélete van, s akinek anya nyelvi műveltsége eredményes alapot ad az idegen nyelv ok­tatásához. Bertók Imre mm.l*á- ja — ha azt a Pedagógiai Ku­tató Intézet dolgozói majd jól alkalmazzák — hozzásegíti ta­nulóinkat, hogy a magyar és a szlovák nyelvet, mint az embe­ri nyelv egyik változatát, meg­jelenési formáját ismerjék meg. Mert ez felel meg a nyelvvel kapcsolatos tudományos isme­reteinknek és az egyetemes — egyedi dialektikájának. Eszmei­politikai szempontból is ez az egyetlen helyes közelítés, mert csak az ilyen nyelvszemlélet válhat a proletár internaciona­lizmus szilárd érzelmi-asszocia­tív bázisává, válhat a nevelés- központú iskola minden tevé­kenységének tengelyévé. Ber­tók Imre érdeme, hogy nem­csak (elszigetelten) a magyar és a szlovák nyelvet tanítja, hanem a gyakorlati életnek megfelelően a két nyelv kere­tén belül az egyetemes, az em­ber egész életén át funkcionáló gondolkodási képességeket is fejleszti úgy, hogy az egyedit mutatja be az egyetemes minél alaposabb ismerete és szerete- te érdekében. MÖZSI FERENC kandidátus Újabb sörgyárak a Szovjetunió részére A csehszlovák sörgyárak leg­nagyobb vásárlója a Szovjet­unió. A Hradec Králové-i Győ­zelmes Február Üzeme a prágai Technoexport közvetítésével 1965-tól hatvan sörgyárat szál­lított már a Szovjetunióba, me­lyek évi termelése átlagosan húszezer hektoliter volt. Ezeket a sörgyárakat egyúttal alkohol- mentes italok gyártására alkal­mas berendezésekkel is felsze­relték. A jelenleg a Szovjetunió­ba szállított sörgyári berendezé­sek évi kapacitása 650 000 hek­toliter sör. 1975 végéig a Szov­jetunió különböző részein, az északi sarkkörtől a közép-ázsiai köztársaságokig 12 nagy telje­SZÁZHATVANEZER TELEVÍZIÓKÉSZÜLÉK A niznál Tesla-Orava n. v. az év eleje óta 200 000 korszerű televíziókészüléket gyártott, amelyek egyaránt alkalmasak a klasszikus és a színes adás vételére. Ez 7000 készülékkel több, mint amennyit az első hét hónap terve előírt. Az év végé­ig a belföldi és a külföldi piac számára további 160 000 televí­ziókészüléket szállítanak. Televizókészülékeink egyet­sítményű sörgyárat helyeznek üzeme. A napokban újabb sörgyárak szállításáról szóló egyezményt írtak alá Prágában. Egy-egy sörgyár évi termelése ötvenezer hektoliter sör lesz. Moszkvában megépül a „Szovjet—Csehszlo­vák Barátság Sörgyára“, amely többnyire csehszlovák malátá­ból és komlóból évente egymil­lió hektoliter Prazdroj típusú sört fog gyártani. A 160 millió koronás beruházásra vonatkozó szeződésl 0. Kuchta mérnök, a prágai Technoexport vezérigaz­gatójának helyettese és V. P. Daskevics, a moszkvai Teclino- promimport elnöke írtak alá. F K. len gyártója jelenleg 10 típusú televíziókészüléket gyárt, ame­lyek közül nyolcnak a szerelé­sét az idén kezdték el. A Szov­jetunióval való együttműködés alapján az idén kezdték el a Tesla-Color, az első csehszlovák színes televíziókészülék szállí­tását. A nižnái üzemel eddig 750 ilyen készülék hagyta el. Az év végéig további 2000 készü­lék gyártását vették tervbe. Zsr.mbijn Njama, a Mungol Népköztársaság csehszlovákiai rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete közelgő távozása alkalmából elbúcsúzott a Dunajská Streda-i (Dunaszerdahelyi) Csehszlovák— Mongol Barátság „Üj Élet“ Efsz földműveseitől. Zsambijn Njama, a Mongol Népköztársaság csehszlovákiai rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete, az üdvözlés után Štefan Bankónak, az efsz elnö­kének kíséretében megtekintette az érő paprikát (Felvétel: Z. Repová — CSTKJ Szalay Gizella csoportja versenyez a szocialista uuinkabrigád cím elnyeréséért

Next

/
Thumbnails
Contents