Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)
1973-07-08 / 27. szám, Vasárnapi Új Szó
A PÉNZ NEM VOLNA lWi l Egy autóbuszmegálló ügye * Jetim problémát*, tűz, üzlet lakás * Közel 200 új lakás még csak a kezdet * Mindegyik lakos kapott egy fíizetecskét * Segítsenek, önmaguk érdekében A rajzolás és a rajzolvasás a műszaki életben a gondolat- közlés eszköze. Elképzeléseinket csak akkor tudjuk megvalósítani, ha azokat a műszaki rajz szabályainak felhasználásával először papírra vetjük. Tessék kérem, itt a vaus átépítésének a rajza... Ezzel kezdte magyarázatát Bá- bela Károly elvtárs, a FiTakovói (Füleki) Városi Nemzeti Bizottság elnöke, amikor a gyár előtti autóbuszmegálló ügyében felkerestem, hisz gyakran írnak erről a problémáról olvasóink, a város lakosai, s tőle, a legilletékesebbtől kértem tájékoztatást. Ketten hajoltunk a tervrajz fölé. Később már hárman, mert Geri Zoltán elvtárs, a vnb titkára is csatlakozott hozzánk. Mindhárman arra törekedtünk, hogy a tervet tanulmányozva, a helyzetet ismerve minél tökéletesebb, minél valósabb és tárgyilagosabb tájékoztatást adhassunk olvasóinknak az autóbuszmegálló problémájáról, a városépítés helyzetéről. Bábela Károly elvtárs, a városi nemzeti bizottság elnöke hangsúlyozta: ,,A különb, de nehezebb megoldást választottuk!“. A VÁLASZTÁSI PROGRAMBAN nem szerepel az autóbuszmegálló építésének, rendezésének ügye. A járási nemzeti bizottság részletesen kidolgozott választási programjának 28. oldalán egyetlen mondat utal erre: „Arra fogjuk irányítani a városi és járási szervek törekvését, hogy Lufíenecen (Losoncon) és Füleken felépítsék az autóbuszállomást.“ Ez az utalás is csak közvetett, mert nem a gyár előtti megállót emlegeti, hanem az autőbuszállomást, melynek helyét azon nyomban megkerestük a tervrajzon. Rendben van. A CSAD igazgatósága 14 millió koronás beruházással számol az autóbuszállomás építését illetően. A gyár előtt új utat építenek majd. Megmutatta a tervrajz azt is, hogy ez az út a távolsági és gyors közlekedés érdekében kikerüli majd a várost. Pontosan meghatározott, vagyis „beütemezett“ távlati terv alapján a gyár előti térségben felüljárót építenek a 6—7. ötéves terv idején. Ml LESZ ADDIG? Ez a kérdés közérdekű. Érdekli az utasokat. Főleg azokat, akik a KOVOSMALT üzembe, a Béke bútorgyárba, az állami gazdaság telepére járnak dolgozni. Eddig még ugyan senki sem végzett utasszámlálást, de ha csak hozzávetőlegesen próbáljuk meghatározni az érdekeltek számát, akkor is bátran állíthatjuk: több ezer utast érdekel a kérdés. Pontosabban: a válasz. — Csak ideiglenes megoldásról lehet szó — hangoztatta a városi nemzeti bizottság elnöke, s mindjárt vázolta is, hogy mit tett eddig a városi nemzeti bizottság a probléma megoldása érdekében. — Megbeszélésre hívtuk az érdekelt üzemek képviselőit, a járási nemzeti bizottság közlekedési és építkezési osztályának képviselőit. Először április 26 án. Többen nem jelentek meg. Másodszor május 10- én tartottunk megbeszélést az érdekeltekkel. Ez már sikeresebb volt. Megállapítottuk, hogy Z-akció keretében megoldható a megálló átépítése, illetve rendezése. A városi nemzeti bizottság titkára kiegészítette ezt a magyarázatot: — Megoldható... Annak ellenére, hogy nem szerepel a választási programban ... Annak ellenére, hogy csíik átmeneti megoldásról van szó. TERVEN FELÜLI feladatról van szó tehát. Úgyis mondhatnánk, hog" rendkívüli feladatról. Megpróbáltam kíváncsiskodni. — Úgy talán, hogy néhány autóval kavicsot hordanak majd a sár tetejére és a gödrökbe? Az elnök elvtárs kissé kesernyésen elmosolyodott: — Felmerült ez a lehetőség is, de különb megoldást választottunk. Különb, de nehezebb* megoldást. A terep felső rétegét le kell szedni, majd kőalapot építeni Úgy, hogy esésbe kerüljön a szint, mert bizonyos csatornázást Is ki kell építeni. Végül pedig aszfal tozni kell ... — Sok pénzbe kerül — vetettem közbe. Határozottan kijelentette: — A pénz nem volna probléma ... MÁS AKADÁLYOZZA a terv mielőbbi megvalósítását. Az, hogy a megálló építése nem olyan egyszerű munka, mint például a fásítás, virágágyak létesítése, vagy általában bármelyik városszépí- tési munka. A kivitelezési tervet például feltétlenül szakembereknek kell kidolgozniuk. Danko Stefan elvtárs, a ČSAD losonci üzemének igazgatója megpróbálja majd, hogy ugyancsak soron kívül, terven felül elkészítsék ezt a tervet a vállalat szakemberei. — Még ebben az évben megkezdjük a megálló építését — mondta a titkár elvtárs. . — Megkezdjük — mondta az elnök elvtárs is, de figyelmeztetett mindjárt: — Viszont korai volna még arról beszélni, hogy mennyire, mikorra sikerül ... Ezt ne feledjük! Mindjárt megemlítettem, hogy ha sikerül, akkor az komoly siker lesz, mert a sokat emlegetett, Füleket jellemző hármas jelszóból — sár, vár, gyár — a kellemetlenséget kifejező szó eltűnik majd. Másképpen határoznám meg a város jellemző problémáit — vetette közbe az elnök elvtárs, — valahogy így: víz, út, üzlet, lakás. Feljegyeztem. EMLÉKEZTETNI KELL erre a város lakosságát, mert amikor újra a tervrajz fölé hajoltunk, s tanulmányozgattuk a jövő körvonalait, mindjárt szembe tűnt, hogy a következő ötéves terv idején kell megvalósítani a városközpont átépítését. Az még csak kezdet, hogy a jelenleg 9300 lakosú város központjának közvetlen környékén ott áll a 36 lakásos állami épülettömb, jobb oldalon a 48 lakásos, legújabb szövetkezeti lakótömb, s a legnagyobb, a 108 lakásos, szintén szövetkezeti lakótömb. Az új lakások építése nem ért véget. Bontani régi, elavult, öreg házakat, újakat építeni helyükbe. Ez csak a soron levő feladatok egyike. Vízre, útra, üzletekre is szükség van. — A pénz nem volna probléma talán ezen a téren sem — jegyeztem meg. — Igaz — mondta az elnök elvtárs, — a legfontosabb, hogy a lakosok segítsenek a város átépítésében. rendezésében ... Segítsenek: önmaguk érdekében. Geri Zoltán eívtárs, a városi nemzeti bizottság titkára kijelentette: „Még ebben az évben megkezdjük!“. A KÉPVISELŐK minden hónapban megbeszélést tartanak választóikkal. Közismertek tehát a problémák. Újabban a város mindegyik lakosa kapott egy füzetecs- két a képviselőktől, hogy abba az illetékes szervek bevezessék, igazolják: ki, mikor, hol, milyen társadalmi munkában vett részt. Megnéztük még egyszer a tervrajzot. Megmutatta, hogy merre vezet majd az új út, hol lesz a felüljáró, tíz év múlva melyik térséget kell majd átrendezni. Megmutatta azt is, hogy a pénz nem volna probléma. Másról van szó. A lakosok megértéséről, akaratáról. Segítsenek: Önmaguk érdekében. HAJDÚ ANDRÁS T ársadalmunk életében fontos küldetése van a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetségnek. Ebbe a szervezetbe tömörülnek azok a munkások, földművesek, szellemi dolgozók, asszonyok és fiatalok, akik felelős és becsületes munkájukkal állandóan bizonyítják, hogy hűek Csehszlovákia Kommunista Pártjához. A CSSZBSZ tagjainak száma egyre szaporodik az új üzemi és helyi szervezetek megalakításával. A Kosice-vidéki járásban 1972 elején 6870 tagja volt a szervezetnek, ez a szám jelenleg már 10 333. Ebből látható, hogy gyarapodunk — de vannak még tartalékaink is. Mivel járásunk egy nagyváros (Košice) tőszomszédságában terül el, s nincs saját székhelye, speciális körülmények között kell dől «óznunk. Nem könnyű szaporítanunk a tagsági alapot, mert járásunk 19 200 lakosa különböző, a járás területén kívül működő vállalatokban, üzemekben és szervezetekben dolgozik. Ez összlakosságunk egyötöde. Ezek mind munkaképes felnőttek. Az említett szám tehát gyermekek és nyugdíjasok nélkül értendő. Ennek ellenére azonban a járásban levő tartalékokat még nem tártuk fel teljesen egészében. Sok párttag, nemzeti bizottsági képviselő, földművesszövetkezeti, ifjúsági szervezeti és más tömegszervezet tagja biztosan belépne a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség járásunk területén működő szervezetébe, de eddig még nem találtuk meg hozzájuk az utat, megnyerésüknek nem szenteltünk kellő figyelmet. Az egyes üzemek vezetői és tisztségviselői sokszor látják is ezt a problémát, de arra várnak, hogy az említett dolgokat helyettük valaki más szervezi majd be a szövetségbe. Hasonló a helyzet falvainkon is. Nézetem szerint természetesnek kell lennie, hogy a helyi pártszervezetek, nemzeti bizottságok, a Nemzeti Front helyi bizottságai olyan helyeken, ahol még nem működik a CSSZBSZ, minél előbb hozzálátnának a helyi szervezet megalakításához. Járásunk területén még 38 községben nincs a CSSZBSZ-nek helyi szervezete. Ezek túlnyo mó részben kis községek, de vannak közöttük nagyobbak is — Kavečany, Nižná Mvšľa, VyšTöbben is lehetnénk... ná Mysfa (Kavecsány, Alsómislye, Felsőmis- lye), olyanok is, ahol a pártszervezet jó eredményeket ér el — Hraničná pri Hornáde, Nová Polhora, Sokol (Határfalva, ŰJpolhora, Sólyomkő), és olyanok is, amelyekben a második világháború idején jelentős antifasiszta tevékenységet fejtettek ki a partizánok — Vyšný Klátov, Zlatá ldka, (Felsötőkés, Aranyida). Ezekben a községekben a lakosok — csakúgy, mint másutt — barátian viszonyulnak a Szovjetunióhoz, éppen ezért felmerül a kérdés: miért nem alakították meg a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség helyi szervezetét? Járási szervezetünk a kitűzött feladatokat a járás adottságaihoz mérten aránylag sikeresen oldotta meg. Tanúskodik erről dolgozóinknak a szövetség iránti növekvő érdeklődése, a CSSZBSZ tekintélyének növekedése, társadalmi küldetésének elismerése. A CSSZBSZ ténykedésében fontos a tagoknak a szovjet emberekkel való találkozása. Járásunkban szeretettel üdvözlünk minden szovjet küldöttséget, együttest és a szovjet emberek más csoportjait, mert tagjaik átadják tapasztalataikat. Hazánkból is-sok dolgozó eljuthat a Szovjetunióba, ahol saját szemükkel győződhetnek meg mindarról, amit már hallhattak erről az országról. Az ez évi első „Barátságvonattal“ is hatan utaznak járásunkból a Szovjetunióba. Sokat láttunk, sokat tapasztaltunk. A szovjet emberek barátságosak és a legjobb benyomást keltették bennünk. Látni Moszkvában pl. a „Rosszija‘‘-szállót 3200 szobájával, 27 éttermével, 1200 alkalmazottjával, ahol. egyszerre hatezer vendéget tudnak elszállásolni, a Lomonoszov Egyetemet a Lenin- hegyen, melynek főépületében 22 000 szoba van, a luzsnyiki stadiont, a Vörös teret, a Kremlt, Lenin Mauzóleuma mellett a díszőrségváltást, az Ismeretlen Katona sírját az örök- tűzzel — igon, ezt látni kell! Ezt mondották a trebišovi járási Byšťa és Cejkov (Bistye és Céke) község efsz-tagjai is, akik szintén ott voltak. A televízió tornya 537 méter magas, a Szovjetunió fegyveres erőinek központi múzeuma, a Tretyakov Képtár nagy hatással van az emberre. Ezek által is érezni a Szovjetunió óriási erejét, világraszóló technikai és kulturális vívmányait. Járni Leningrád utcáin, megnézni az Aurora cirkáló fedélzetét, ellátogatni a Razltvi Lenin Múzeumba, ahol Lenin dolgozott, s megírta az „Állam és forradalom“ című művét, megcsodálni az Ermitázs gyönyörű képeit. Látni Kijevet, a zöldterületek városát, az aluljárókat — még távirati stílusban sem lehet leírni be>- nyomásainkat. Csak jelszavakkal tudtam érzékeltetni, mi mindent alkottak a szovjet emberek, milyen boldogan építik új társadalmukat. Szövetségünknek az a küldetése, hogy ismertessük mindezt az emberekkel, tudomásukra adjuk, hogy szocialista, békés jövőnk biztos és gyönyörű, mert velünk vannak igaz barátaink — a Szovjetunió népei. IVAN SÁNDOR 1373. VII. 8. 6 A város üj lakónegyede igazolja, hogy Ffllek sxerény urbanitású látványa már tűnőben van TÖTHPÄT, OYTJT.A PP’T.VÍT’íl.F'
