Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)
1973-07-08 / 27. szám, Vasárnapi Új Szó
1973. VII. 8. i I 1973. július 8. A NAP kel — Nyugat-Szlo- vákla: 3.57, nyugszik: 19.55. Közép-Szlovákla: 3.49, nyugszik: 19.47. Ke- let-Szlovákla: 3,41, nyugszik: 19.39 órakor. A HOLD kel: 13.38, nyugszik: 23.16 órakor. NÉVNAPJUKON SZERETETTEL KÖSZÖNT JÓK ELLAK — IVAN nevű kedves olvasóinkat 1873-ban született KAREL NEJEDLf lestő (+1927) — 1883 ban született FRITZ PLATTEN a svájci és a nem zetköxl kommunista munkásmozgalom dolgozója (+1942) — 1958 ban halt meg PAVEL EISNER cseh- német fró, költő, mflfordí- tú, publicista, a cseh nyelv nagyszabású monográfiájának (Chrám a tvrz) szerzője (szfil.: 1889). A következő tartalmából: Az egész emberiség jövője V. Zaglagyin cikkének második része Tudomány és gyakorlat Beszámoló a Szlovák Mezőgazdasági Akadémia és a bratislavai Öntözőgazdálkodási Kutatóintézet áltol rendezett témotikus * napról A szovjet állattenyésztés az ioarosítás útján P. Morozov cikke Ahol a múlt a jövővel találkozik Németh János svidníki riportja Séta a háborúban Krajczár Imre libononi riportja A kultúra teljessége Hermann István írása Rendkívül különös történet Viktor Nyekraszov novellája BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Évről évre jobb eredmények Örvendetes jelenség, hogy hazánkban egyre többen tanulnak. Munkások és tisztviselők, mérnökök, technikusok szakmai ismereteik gyarapítása mellett politikai látókörük szélesítésére is törekednek. Mind többen és többen vesznek részt a pártoktatásban— és ami ugyancsak örvendetes — nemcsak párttagok, hanem pártonkívüliek is. Ez azt bizonyítja, hogy a párt programját, határozatait minden dolgozó kötelezőnek érzi saját magára nézve is. Az alapfokú pártiskolázáson az 1972—73- as oktatási évben az SZSZK-ban 11 279 csoport keretében negyedmillió, ebből 70 198 párton kívüli dolgozó vett részt. Legtöbben a szocialista társadalmunk fejlődésével kapcsolatos aktuális kérdéseket tanulmányozták. A középfokú pártoktatás keretében ebben az oktatási évben 1509 esti iskolában megközelítőleg 44 000 dolgozó gyarapította politikai ismereteit. Legtöbben — 599 esti iskolában — a marxizmus—leninizmus alapjait sajátították el. Közel 500 esti iskola résztvevője — mintegy 15 000 tanuló — pártunk gazdaság- politikájával ismerkedett. A pártoktatás felsőbb formájának — a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemének — keretében 14 000 párttag és több mint ezer párton kívüli dolgozó folytatott tanuumányokat. Az illetékes pártszervek megelégedettséggel állapították meg, hogy az alapfokon a legaktuálisabb témákkal — belpolitikai eseményekkel, fontos évfordulók jelentőségével — foglalkoztak. A pártoktatás egyre növekvő színvonalát jelentősen előmozdította ebben az iskolai évben az egyes járásokban tevékenykedő propagandisták elméleti és módszertani képzése. A propagandisták oktatása azokban a járásokban volt a legeredményesebb, melyekben a legfontosabb, legidőszerűbb kérdések megvilágítása érdekében járási szemináriumokat szerveztek. Ezeken lényegre szorítkozó, kiválasztott tematikájú anyagukkal foglalkoztak. Az utóbbi időben az egyes járási pártbizottságok mellett állandó jellegű szemináriumokat hoztak létre, melyeken az SZLKP járási bizottságainak legnagyobb ismeretekkel rendelkező lektorai 25 — 30 propagandista képzésével foglalkoztak. A lektorok képzését pedig a kerületi, a járási és a városi pártbizottságokon az SZLKP KB titkárságának az agitációs és propaganda-tevékenység színvonalának további emelését célzó, ezzel kapcsolatban kiadott irányelvei szerint végezték. A lektorok képzéséhez, ismereteik gyarapításához jelentős mértékben járult hozzá a bratislavai Politikai Főiskola, a kerületi és a járási pártbizottságok, valamint a nagyobb üzemek pártszervezetei mellett működő politikai iskolák. A CSKP KB Elnökségének egy korábbi határozata alapján nagy segítséget nyújtottak a tanulóknak a tömegtájékoztatási eszközök is. A Rudé právo, a Pravda és az Üj Szó az egyes témákat mellékleten juttatta el >.z olvasókhoz és a pártiskolázás résztvevőihez. Az oktatási év végén végzett felmérések azt bizonyítják, hogy a pártoktatás színvonalának emelését célzó párthatározatok megtartása a kívánt eredmények eléréséhez vezetett, ami azt jelentL. hogy ebben az iskolai évben a párttagok és párton- kíviilíc&'’'ij£zreinek sikerült tovább mélyíteniük politikai tudásukat, ami*a tömegpolitikai és közvetetten a termelőmunka szakaszán az eddiginél jobb eredmények eléréséhez vezet. (k 1.) KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK TANÁCSKOZÁS HELSINKIBEN Napjaink kétségkívül legnagyobb nemzetközi politikai eseménye a helsinki tanácskozás. A világ közvéleménye rendkívül nagy érdeklődéssel figyeli a finn fővárosból érkező híreket. Tagadhatatlan, hogy a Finlandia-palotában Európa sorsáról, jövőjéről döntenek. Tán kissé korai lenne következtetéseket levonni az európai biztonsági és együttműködési konferencia eredményeivel összefüggésben. Viszont tény, hogy a konferencia összehívása a Szovjetunió és a szocialista társadalomközösség elvszerű lenini külpolitikájának történelmi jelentőségű sikere. Éppen ezért nem árt emlékeztetni arra, hogy a konferencia összehívását a szocialista társadalomközösség országainak valóban elsöprő erejű diplomáciai offenzívája előzte meg. A Varsói Szerződés tagállamainak budapesti felhívását követően a Szovjetunió és a szocialista országok a két és többoldalú tárgyalások valóban hosszú sorát bonyolították le. E megbeszélések homlokterében a konferencia előkészítése állott. Magától érthető, hogy ilyen nagy horderejű tanácskozás előkészítése sok időt igényel. Ugyanakkor köztudomású, hogy a szocialista országok már a felhívás elhangzása idején alaposan felkészültek arra, hogy tárgyalóasztalhoz ülhessenek. Ez a megállapítás természetszerűleg nem tartalmaz új momentum t. A második világháború befejezését követő időszakban ngyanis egymást követték a Szovjetunió és a szocialista országok építő javaslatai, amelyek kivétel nélkül az európai és a világbéke megszilárdítását, a hidegháborús feszültség feloldását cjlozták. Feltétlenül szólni szükrsges arról is, hogy az európai biztonsági és együttműködési konferencia összehívását bizonyos körök, a NATO héjái köré tömörülő politikai csoportosulások megkísérelték megakadályozni. A szovjet külpolitika rugalmasságát és hatékonyságát dicséri, hogy a különböző akadályokat sikerült a konferencia összehívásának az útjából elgördíteni. F'ibcn a vonatkozásban mindenekelőtt az úgynevezett „német ••déskoHiplexiimot“ kell megemlítenünk. Ám a szovjet—nyu'riémet, lengyel—nyugatnémet államszerződések megkötése, a két német állam párbeszédének ígéretes kibontakozása, a Nyugat-Rerlinről szóló négyhatalmi egyezmény aláírása megnyitották az utat a helsinki tanácskozás konkrét előkészítése elé. Felmerül a kérdés, vajon »4 európai kontinens és a világ népei általában mit várhatnak az európai biztonsági és együttműködési konferenciától. Helsinkiben feltétlenül őszinte és nyílt eszmTserére kerül sor, függetlenül a napirenden szereplő témaköröktől. így tehóí már a tanácskozás légköre is jelentős hozzájárulás az európai nemzetek baráti együ**"iű- ködéséhez, a kontinens biztonságának további megszil?' á- sához. Feltételezhető azonban, hogy a konferencia soron következő szakaszain — háfm« szakaszról van szó — valóban történelmi jelentőségű dokumentumokat fogadnak el. Éppen most, hogy az európai biztonsági és együttműködési konferencia külügyminiszteri szinten megkezdte tanácskozását, feltétlenül szükséges a haladó közvélemény erőteljes támogatása, amely immár a múltban is hatékony fegyvernek bizonyult a reakció erőivel szemben, (bpi) ... a nyugati bulvár-sajtó képviselője! {Hubert Bačík karikatúrája) Alapállás Az osztrák kormány meghívására hivatalos látogatásra Béesbe érkezett Alekszej Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke, ahol megbeszéléseket folytatott Bruno Kreisky osztrák kancellárral. (A ČSTK felvétele) K. Hojjmannak, a Központi Szakszervezeti Tanács elnökének vezetésével (balról a második) hétfőn szakszervezeti küldöttség utazott Bukarestbe. A küldöttséget Mihai Dalea (középen), a román szakszervezeti szövetség elnöke fogadta. (A ČSTK felvétele) A Finlandia-palota... itt döntenek Európa sorsáról. (ČSTKJ HD mmi mMßm mm. ml
