Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)

1973-07-07 / 160. szám, szombat

A CSKP KB 1973. július 3-4-i ülésén elhangzott viiafelszl^iläsok Az ifjú nemzedék szocialista név elés ének kérdéseivel együtt pártunk központi bizottsága elé terjesztették az évzáró pá r tta gg y ű lések I e f ol y ásá ró 1 szóló beszámolót és az ellen­őrző bizottság jelentését a CSKP KB irányelveinek megva­lósításáról. Az évzáró párttaggy ülések mindannyiunk számára kitűnő iskolának bizonyultak és érté­kes tapasztalatokkal szolgál­nak. amelyek nem kis mérték­ben járultak hozzá mostani ta­nácskozásunk sikeres előkészí­téséhez. Az évzáró taggyűlése­ken is gyakran hangsúlyozták, hogy az ifjú nemzedék szocia­lista nevelésének kérdései idő­szerűek, átgondolt és sürgős megoldásra várnak. Nem volt egy olyan évzáró párttaggyülés sem, ahol ne beszéltek volna a gyermekekről, az ifjúságról, az iskolákról, az ifjúsági szer­vezet tevékenységéről s a fia­tal emberek bekapcsolódásáról a termelőmunkába. Biztató az iis, hogy ezekről a kérdésekről túlnyomó többségben pozitívan nyilatkoztak, s többek között ez is bizonyítja, hogy pártunk a XIV. kongresszus óta eltelt idő alatt e téren is sokat tett, számos figyelemre méltó ered­ményt ért el. Természetesen nem hiányoztak a kritikai hangvételű felszólalások sem, melyek különösen a fiatalok egy része körében tapasztalha­tó néhány káros megnyilatko­zásokat s különösen egyes csa 1 á d okban megn y i Iván uló maradi gyermeknevelést érin­tették. Többen kifogásolták a tanítók egy részének formális munkáját,, s néhány gazdasági dolgozó, valamint néhány tö­megszervezeti vezető funkcio­nárius nemtörődömségét az if­júság igényei, valamint neve­lésének kérdései iránt. Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy pártunkban és egész tár­sadalmunkban megfelelő kö­rülmények alakultak ki ahhoz, hogy az Ifjú nemzedék neve­lésének, szocialista társadal­munk építésébe való bekapcso­lásuk kérdéseit ma sokrétűen, mindem lényeges mozzanatra kiterjedően napirendre tűzzük. Ezt a kérdést úgy értékeljük, hogy megoldásával újabb je­lentős lépést teszünk pártunk XIV. kongresszusa határozatai­nak a megvalósítása útján. A központi bizottság plénumá- nak mostani tanácskozása a megoldáshoz minden bizonnyal megfelelő talajt teremt, s az itt elfogadott határozatokat pártalapszervezeteink és egész köz vé 1 emé ny ün k i nege lége d és- sei fogadja majd. Az évzáró párt taggyűlések többek között bebizonyították, hogy társadalmunkban jelen­tős eredményeket értünk el a CSKP XIV. kongresszusa ha­tározatainak a megvalósításá­ban. Ismét bebizonyosodott, hogy a kongresszus által kitű­zött irányvonal helyes és reá­lis, minden téren számíthat a dolgozó tömegek széles körű támogatására. A pártalapszer- vezetek és a kommunisták ak­tivitásának eredményeképpen egyre nő pártunk befolyása és tekintélye. Pártunk vezető sze­repe ma gyümölcsözően érvé­nyesül társadalmi életünk va­lamennyi területén. Ezekről a kétségtelen sikerekről lépten- nyoinon meggyőződhetünk nép­gazdaságunkban, a nemzeti bi­zottságok munkájában, a kul­túra és művelődés szakaszéin, s máshol. A kommunisták az évzáró párttaggyűléseken teljes fele­lősséggel elgondolkoztak azon is, hogy jelenlegi munkánk, erőfeszítéseink a jövőben ele­gendők lesznek-e, hogy megte- szünk-e mindent terveink való­ra váltásáért, polgáraink meg­felelő neveléséért, állami és társadalmi szerveink hatékony munkájáért. Felmérték azt is, hogy vajon az egyetértés sza­vait mindenhol követik-e a gyakorlati tettek. Ezzel össze­függésben gyakran hangsúlyoz­ták a kommunisták és különö­sen a vezetők igényesebb, fe­lelősségtel jesebb mu nká jának szükségességét. Az elmúlt évzáró párttaggyű­lésekhez viszonyítva a mostani tanácskozásokon jóval nagyobb figyelmet szenteltek a párt bel­František Ondrich elvtárs felszólalása ső élete kérdéseinek. A tanács­kozások arról tanúskodtak, hogy a pártmunkában is na­gyot léptünk előre, leküzdöt­tük a nehézségeket, megerő­sítettük a párt- és az állami fegyelmet, elmélyítettük a kri­tika és az önkritika hatékony­ságát. Ojfent bebizonyosodott, hogy szocialista társadalmunk sikeres előrehaladása szoros összefüggésben áll pártunk helyzetével, munkájának szín­vonalával, eszmei és akcióegy­ségével, az elvek maradéktalan g ya k or lat i in e g va lósí t ásá v a 1. Az évzáró taggyűléseken is­mét megnyilvánult a kommu­nistáik összeforrottsága. Az itt elfogadott határozatok jó ala­pot teremtenek a pártmunka további sikeres kibontakozta­tásához a XV. kongresszusig. A tanácskozások isimét be­bizonyították a kommunisták növekvő aktivitását. A tagsági gyűléseken az elmúlt két esz­tendőben tíz százalékkal nőtt a részt vevők aránya. Szép eredmény, hogy az évzáró tag­gyűléseken a tagság 86 száza­léka vett részt és átlag minden harmadik részt vevő felszólalt a vitában. Ez olyan eredmény, amely párját ritkítja pártunk több mint fél évszázados tör­ténelmében. Természetesen örülünk ennek a sikernek, de nem pihenhetünk meg babér­jaim kon, hiszen van még javí­tanivalónk a pártmunka haté­konysági«, s a pártszervezetek belső élete terén. Sikereink mellett nem lehet nem látni, hogy akadnak még gyenge pontjaink. Egész sor olyan járás van, ahol a párt­tagsági gyűléseken ma már természetes a nagyarányú részvétel, az aktivitás. Itt nagy figyelmet szentelnek a párt- munka megfelelő tartalmára és hatékonyságára. Sajnos vannak még olyan járásaink is, ahol a pártmunka még elma­rad a követelményektől, s az illetékesek csaknem minden energiájukat csupán a pártgyű- Kések megszervezésére szente­lik. E téren sem lehetünk öncé­lúak. A kommunisták részvé­tele a párttagsági gyűléseken a kollektív munka, a szocia­lista elkötelezettség egyik fon­tos biztosítéka. Jó lenne tüze­tesen megvizsgálni miért van az. hogy egyes pártalapszer- vezetekben, illetve járásokban jól dolgoznak, máshol viszont gyengébben. A kerületi és já­rási szervek több figyelmet szentelhetnének ennek a kér­désnek, annál is inkább, hiszen a pártmunkában előforduló hi­báik általában visszatükröződ­nek a város, az üzem, a járás politikai helyzetében, gazdasági eredményeiben, tehát az élet valamennyi szakaszán. Az év­záró párttaggyűléseken és kon ferenciákon nagy figyelmet szenteltek a párt tagállomá­nyának, a fiatalokkal való rendszeres pártmunkának. Jel­lemző volt, hogy a párt továb­bi fejlődését párhuzamba hoz­ták az ifjú nemzedék iránti megfelelő gondoskodással. A CSKP XIV. kongresszusa óta több mint 91000 fiatal tagje­löltet vettünk fel pártunkba. Ez is bizonyítja, hogy pártunk politikájában az elvek és a tettek szoros összhangban áll­nak, a kommunisták célkitűzé­sei egyre széles körübb elisme­rést, támogatást szereznek, örvendetes, hogy a tagjelöltek közül 50 ezren a munkások közül kerültek ki, s ezzel to­vább erősítettük [jártunk össze- forrottságát munkásosztályunk­kal. Az a tény, hogy a felvett jelöltek több mint 87 százalé­ka olyan fiatalok közül került ki, akik még nem töltötték be a 35. életévüket, azt bizonyít­ja. hogy a párt és az ifjú nem­zedék kapcsolata tovább erő­södött. Minden tény azt bizonyítja, hogy pártunk XIV. kongresz- szusának irányvonala reális, megfelel pártunk és társadal­munk igényeinek. Ez a célki­tűzés a jövőre nézve Is kitűnő iránytű a párt további megszi­lárdítására, a kommunisták aktivitásának és elkötelezett­ségének további növelésére. A forradalmi pártban való tagság értelmét igyekszünk minél értékesebb tartalommal megtölteni, s ez a célkitűzé­sünk teljes mértékben megfe­lel Lenin felhívásának, aki ar­ra ösztökélte az illetékeseket, hogy egyre inkáibb erősítsék a párttagság tekintélyét és be­csületét. Ez az igény ezelőtt 70 esztendővel az orosz szo­ciáldemokrata munkáspárt má­sodik kongresszusán hangzott el, melynek évfordulójára ép­pen ebben « hónapban emlé­kezünk. A XIV. kongresszus óta el­telt két esztendő óta a párt- munka szakaszán sok értékes tapasztalattal gazdagodtunk. Ma már tudjuk, hogy milyen igényes folyamat ez. mennyi bonyolult problémát kellett e téren lekOzdenünk. Például több helyen bíráltuk azokat, akik a tagjelöltek felvételénél alacsony igényeket támasztot­tak, de nem értettünk * egyet azokkal sem, akik ugyanezen a helyen maximális követelmé­nyekkel léptek fel. Az évzáró párttaggy ülések tapasztalatai és a pártmunka más területén szerzett ismere­tek alapján elmondhatjuk, hogy a jövőben megkülönböz­tetett figyelmet kell szentel­nünk a munkások megfelelő felkészítésére a pártba való belépésükhöz. Ez abból adódik, hogy pártunk a munkásosztály pártja, s egyiik legfontosa-bb feladata, hogy egyre erősítse vezető szerepét és befolyását társadalmunk valamennyi te rületén. A munkásság az osz- tályöntudatával legközelebb áll a párthoz. A gyakorlat cáfolja azokat a helytelen nézeteket, melyek szerint a munkások nem érdeklődnek a párttagság iránt. Természetesen e téren sem ülhetünk ölhetett kézzel. A munkásság számára is közel kell hozni pártunk politikáját, nagy figyelmet kell szentel­nünk a különböző problémáik­nak, megfelelően ki kell hasz­nálnunk a munkás, a szakszer­vezeti és az ifjúsági kollektí­vák hatását. Ha a munkások­kal nyíltan beszélünk a párt­tagságról, akkor meggyőződ­hetünk róla, hogy nem akar nak félreállni, nem. közömbös számukra munkahelyük sorsa, a termelés hatékonysága, az emberek közötti kapcsolat és más kérdések. Nem közömbö­sek a párttagsággal szemben, hanem ellenkezőleg, a jelent­kezés lehetőségét kitüntetés­nek, megbecsülésnek veszik. Nem kell különösebben hangsúlyozni, hogy az emberek pártunkhoz való viszonyát nagymértékben befolyásolja a kommunisták példája, akik saját környezetükben képvise­lik pártunkat. Pártunk vonz­erejét jelentősen csökkentik a néhány alapszervezet tevékeny, ségében előforduló hibák, pél­dául a formalizmus, az egy­személyes vezetés stb. A párt soraiba lépő munká­sok kiválasztásában és neve­lésében sem időt, sem fárad­ságot nem ismerhetünk. A jól dolgozó ember megérdemli, hogy többször is utána men­jünk és alaposan megmagya rázzuk a párttagság jelentősé­gét. elmondjuk neki, mit vár tőle a párt és mit tehet ö a pártért. Természetesen itt nem arról van szó, hogy toborzá­sokat tartsunk, haneim azt szeretnénk elérni, hogy alapo­san és céltudatosan foglalkoz­zunk a fiatailok, különösen a munkások nevelésével. A hatékony kommunista ne­velés, az új tagok iránti sok oldalú gondoskodás egyik leg fontosabb központjai a n:sgy ipari üzemek, a járások és a kerületek székhelyei. Éppen ezért a kerületi pártkonferen­ciák határozatai e területre irányították a figyelmet. Ugyan­akkor azonban tudjuk azt is, hogy vannak kisebb üzemeink, ahol aránylag sok munkás dol­gozik, s ezért e helyeken is erősíteni kell a pártszervezete­ket. Ugyanez vonatkozik fal- vainkra is, ahol különösen a járási pártszervezetek segítsé­gét igényeljük. Ma mái’ számos olyan jó példáról, eredmény­ről számolhatunk be, ahol a pártszervezetek, különösen üzemeinkben, sokoldalúan gon­doskodnak a kiválasztott em­berekről, politikai fejlődésük­ről. Bevonják őket a társadal­mi szervezetek munkájába s a I egmegbízhatóbb embereket bízzák meg irányításukkal. A VŽKG-ben, a Kelet-szlovákiai Vasműben, a Sezimovo 0sti-i. Kov osvit be n dolgozó elvtársak ma már konkrét eredmények­kel bizonyíthatják, hogy érde­mes elkezdeni a pártmunkát az ipari tanulók körében. Számos járás tapasztalata meggyőzően bizonyítja, hogy milyen fontos a szocialista brigádok szerepe, ahol jobban, mint bárhol má­sutt, összeforrnak az emberek, elkötelezetten dolgoznak, meg­tanulnak szocialista módon él­ni. A munkások szocialista ne­velése — pártunk irányításá­val — mindannyiunk szívügye: a mester, és más vezetők, a szakszervezet, az ifjúsági szer­vezel és más társadalmi szer­vezet egyik legfontosabb köte­lessége. Olyan tevékenység ez, amelyben nem szabad egy pil­lanatra sem ellankadni. Többször felvetődik az a kérdés, hogy az ifjú munkások és szövetkezeti dolgozók irán­ti sokoldalú gondoskodáson kívül miképpen viszonyuljunk más érdeklődők jelentkezésé-' hez. Az irányelvek e téren Is világosak: pártunknak minden szoeiális réteggel kapcsolat­ban kell lennie. Rendkívüli örömünkre szol gál, hogy politikánk sikerei megfelelő visszhangra találnak az értelmiség körében, s ők is egyre nagyobb számban érdek­lődnek a párttagság iránt. Ezt mindenképpen pozitívan érté­keljük. A művelődés, a tudo­mány és technika feladata egyre inkább bővül, s ezzel nő társadalmi szerepe is. Ezért szükséges, hogy pártunk e te­rületen is tovább erősítse köz­vetlen befolyását. Ezért isko­láinkban, kísérleti intézeteink­ben, kulturális intézményeink­ben, egészségügyünkben és a szolgáltatásokban is szüksé­günk van párttagokra, s le­hetőség nyílik új tagok felvé­telére. Természetesen e terü­leten is érvényes az elv, hogy csak jól előkészített jelölteket vehetünk fel, és csak ott, ahol a pártnak erre szüksége van. Megkülönböztetett figyelmet kell szentelnünk a tanulók felvételének a pártba. Érde­künk, hogy a legjobb tanulók már mint párttagok kerüljenek ki a gyakorlatba. A párt szociális összetételé­nek megjavítása nem lehet né­hány hónap, sőt egy-két év feladata. Ez — miként a XIV. kongresszuson is hangsúlyoz­ták — hosszú időtartamú fel­adat. Ez a hosszú időtartam annak a következménye, hogy az elmúlt években megfeled­keztek a megfelelő utánpótlás kérdéséről. Ugyanakkor ma teljes mértékben tudatosítjuk azt is. hogy pártunkat nem egy rövid időszakra, hanem évtizedekre előre formáljuk. A párt fejlődésének az irá­nyítása elsősorban azt jelenti, hogy tovább erősítsük mun­kásjellegét, növeljük befolyá­sát társadalmunk valamennyi területén, megfelelő feltétele­ket teremtsünk a vezető sze­rep elvének gyakorlati megva­lósításához. Hazánk valamennyi kerüle­tében és járásában sikeresen valósítjuk meg elgondolásun­kat, miszerint elsősorban fia­talokat veszünk fel a pártba. Nem mondhatjuk el, hogy ez egyszerű dolog. Sok erőfeszí­tésünkbe kerül ugyan, de ma már örömmel nyugtázhatjuk, hogy politikánkkal megnyertük a fiatalok rokonszenvét. Éppen ez a plénum hivatott arra, lngy pártunk vezetésével utat mutasson az ifjú nemzedék szocialista nevelésében, hogy összehangolja a család, az is­kola, az állami szervek és tár­sadalmi szervezetek törekvé­seit e téren. Szeretném meg­említeni ezzel kapcsolatban, hogy mindannyian felelősek vagy u n’c fiataljaink megfelelő felkészítéséért az életre és a pártba. A mostani plénum határoza­tai minden bizonnyal még jobb lehetőséget biztosítanak arra, hogy politikailag és szak­mailag megfelelően felkészült fiatalokat vehessünk fel a párt­ba. és még céltudatosabban dolgozhassunk ifjú nemzedé­künk arculatának megfelelő formálásáért. Elsősorban eb­ben látom a mai plénum ta­nácskozásának eredményé', amely egyúttal tükrözi pártunk felelősségét és gondoskodását a CSKP és társadalmink jövő­jéért. Az ifjú nemzedék leg­drágább kincsür k, közülük kerülnek ki a jövő kommunis­tái. Ezért szocialista nevelé­sükre még nagyobb go*.dot kell fordítanunk, jobban kell velük, értük dolgozni. A tagjelöltek és az új párt­tagok felkészítése s az irán­tuk való gondoskodás ezérí egyre igényesebb lesz, s ez az egyik legfontosabb pártfela­datot jelenti. Ma mintegy száz­ezer ifjú tagjelöltünk van, s a XV. kongresszusig számuk nö­vekedni fog. Ugyanakkor tud­juk azt is, hogy hiába veszüni fel a pártba akármennyi em­bert, ha ez a gazdasági ered­ményekben, a pártmunkában és máshol nem mutatkozik meg a jobb eredményekben. Éppen, ezért a mostaninál még na­gyobb figyelmet kell szentel­nünk a jelöltek és az ifjú párt. tagok marxista—leninista neve­lésének. El kell érnünk, hogy alaposan ismerjék meg pártunk alapszabályzatát, a XIV. kong­resszus határozatát és más fon­tos pártdokumentumot. Gon­doskodnunk kell róluk, s igye­kezzünk bekapcsolni őket a pártmunkába. Csak így jelen­tenek majd valóban erősítést, csak így sajátítják majd el az Idősebb tapasztalatait, és csak így tudjuk elérni, hogy pár­tunkba felkészüli teltre kész, ifjú nemzedék kerüljön. Ugyan­is ma csak a megfelelően fel­készült kommunista képes megoldani azokat a feladato­kat, amelyeket dinamikusan fejlődő szocialista társadal­munk hoz felszínre. A tagjelöltek és ifjú pártta­gok iránti sokoldalú gondos­kodással fejezzük ki odaadá­sunkat szocialista hazánkhoz, és egyúttal kezességet válla­lunk, hogy forradalmi zászlón­kat jő kezekbe adiuk át Fontos feladatokról tárgyaltak (CSTKJ — A városi pártkon­ferencia határozatainak feldol­gozásával foglalkozott tegnap Bratislavában az SZLKP városi bizottságának plenáris ülése. Gejza Slapka, az SZLKP KB Elnökségének tagja és az SZLKP városi bizottságának ve­zető titkára bevezető beszédé­ben tájékoztatta a plénumot a CSKP KB és az SZLKP KB-nak a fiatal nemzedék neveléséről szóló tanácskozásainak, vala­mint a KGST prágai XXVII. ülé­sének eredményeiről A továb­biakban Slapka elvtárs felhívta a figyelmet azokra a fontos fel­adatokra, amelyeknek az ötödik ötéves terv végéig a legnagyobb figyelmet kell szentelni. Főleg a beruházási építkezésről és Bratislava főváros fejlesztéséről van szó.

Next

/
Thumbnails
Contents