Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)
1973-07-07 / 160. szám, szombat
A CSKP KB 1973. július 3-4-i ülésén elhangzón vitafelszőlalások 1973. VII. 7. A gazdasági és tudományos- műszaki együttműködés fejlesztése és elmélyítése a CSSZSZK és a KGST-tagállamai között, a szocialista gazdasági integráció fejlesztése a jelenlegi időszakban, de még inkább a következő években objektív előfeltétele mind az egyes szocialista országok sikeres fejlődésének, mind pedig egész közösségünk egysege megszilárdításának, ereje, tekintélye növekedésének. E tényezőknek fontos szerepük van azokban a sikerekben, amelyeket a Szovjetunió és a többi szocialista ország ért el és ér el az SZKP XXIV. kongresszusa bé.keprogramjának megvalósításában. Engedjék meg, hogy ezzel összefüggésben figyelmüket a KGST legutóbbi, június elején hazánkban megtartott üléssza kának eredményeire irányítsam. Az ülésszak kétségtelenül tovább vitte a szocialista integráció fejlődését. Az eddigi tapasztalatok, valamint a nemzetközi gazdasági és politikai kapcsolatok új jelenségei alapján az ülésszak megtárgyalt néhány új javaslatot, amelyek jelentősége teljes mértékben megnyilvánul majd a konkrét integrációs akciókban és az integráció mechanizmusának tökéletesítésében. Olyan javaslatok ezek, amelyek: — megnyitják az utat a tervezés területén folyó együttműködés magasabb fokú hatékonyságához, ezáltal a szocialista integráció fő tényezőinek maradéktalanabb felhasználásához; — hangsúlyozzák a termelési és a tudományos kutatási szféra közvetlen kapcsolatának jelentőségét; — utat mutatnak a szocialista közösség elvtársiasságának megszilárdításához, belső erőinek hatékonyabb felhasználásához és új lehetőségeket mutatnak ahhoz, hogy szélesebb körben bekapcsolódjanak a világ többi országával való előnyös együttműködésbe. Ezeknek az új javaslatoknak a jellegzetes vonása mindenekelőtt az, hogy hangsúlyozzák a terv feladatait a változó feltételek között, továbbá hogy az igényes és nagyarányú integrációs célkitűzések érdemi megoldására mindig megfelelő, hatékony szervezési formát kell választani. Tehát a tárgyilagos és rendszeres szándékok kiegyensúlyozott egységére törekszünk, hogy közöttük teljesen reális kapcsolatok legyenek. Pártunk vezetősége éppen ezért súlyt helyez arra, hogy idejében és jól befejezzük a csehszlovák gazdaságnak a nemzetközi szocialista gazdasági integráció folyamatába való bekapcsolása teljes koncepciójának kidolgozását, amint ezt a Központi Bizottság tavaly februári plénuma elhatározta. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy az integrációs célkitűzéseket nem lehet utólagosan beépíteni a tervekbe, amint erre érthető okokból a jelenlegi ötéves tervben került sor, hanem arra van szükség, hogy azok a terveknek már az előkészítés során szerves részét alkossák. Az integrációs akciók sokkal mélyebb gazdasági kapcsolatokat követelnek meg az egyes testvéri országok között. E kapcsolatokat eddig túlnyomórészt kölcsönös szállítási egyezmények biztosították. Most el kell érni azt, hogy az államok között szorosabb kapcsolatok legyenek a termelés, a tudomány, a technika és a beruházási építkezés területén. Közösségünk méretei között a tervszerűség feltétlen elmélyítését fejezte ki a Koszigin elvtárs vezette szovjet küldöttség azon javaslata is, hogy a KGST-tag- államai már az 197G—1980 as ötéves tervre terveikben konkrétan határozzák meg a tervek nemzetközi egybehangolása során elhatározott integrációs intézkedések megvalósításához szükséges munka-, anyagi és pénzügyi forrásokat. Az egyes államok ezen eljárásának lehetővé kell tennie, hogy a KGST keretében kidolgozzák a sokoldalú Integrációs intézkedések ötéves tervét, amely konkrétan kifejezné közösségünk integrációs célkitűzéseit a jövő ötéves terv, esetLubomír Strougal elvtárs felszólalása leg az 1990-ig terjedő előrejelzés folyamán. A tervezési együttműködés említett új formája különböző irányokban érvényesülhet, főként nagy akciók biztosításánál, a nyersanyag és energiaalap fejlesztésénél, a termelés sokoldalú szakosításának és kooperációjának fejlesztésénél. A csehszlovák küldöttség támogatta a Szovjetuniónak az említett eljárás kidolgozására, valamint a jövő ötéves tervben való bevezetésére és kipróbálására tett javaslatát. E gondolatok kidolgozása a Tanács keretében sok nehézséget és problémát okozhat, de ennek ellenére kidomborodnak a célkitűzés progresszív oldalai, amely a Tanács tagországai keretében az integrációs kooperációs és a szakosítási folyamat meggyorsításának, ki- szélesítésének és elmélyítésének egyedüli lehetséges útja. A tervezési tevékenység erő sítését érintő alapvető kérdé sekkel egyidejűleg értékelték a meglevő nemzetközi gazdasági társulások szerepét és tevékenységét, amelyek már néhány éve több oldalú alapon működnek egyes népgazdasági szakaszokon. Az ülésszak résztvevői teljes mértékben, megegyeztek abban, hogy e társulások jogkörét ki kell szélesíteni, növelni kell önállóságukat annak érdekében, hogy sokkal jobban teljesíthessék kitűzött gazdasági feladataikat. Világos, hogy ezek az új követelmények fokozott igényeket támasztanak a Tanács és szervei saját tevékenységével szemben. Az eddigi módszerek az új feltételek között már nem elegendőek, és nyilvánvaló, hogy mind a tervezési együttműködés erősítése, mind pedig a nemzetközi gazdasági társulások feladatainak növekedése szükségszerűen változtatásokat igényel a Tanács helyzetében is. Igen érzékeny politikai kérdés ez, amelyet azonban a termelőerők nemzetközi méretekben való társítása progresszív felfogásának érdekében meg kell oldani. Az ülésszak igen konkrétan foglalkozott a távlati fejlesztés, főként az 1978-tól 1980 ig tel je dő időszak egyes alapvető kérdéseivel. Elsősorban a gazdasági fejlődés tüzelőanyaggal, energiával és nyersanyagokkal való ellátásáról, továbbá a fő ágazatokban, így a gépiparban és a könnyűiparban a feldolgozó ipar struktúrája fejlesztésének fontos problémáiról, végül pe dig az életkörnyezet megjavításának és védelmének kérdéseiről volt szó. Gyakorlatilag a KGST valamennyi országa feltételezi, hogy tüzelőanyag, energia és fő nyersanyagszükségletének növekedését mindenekelőtt a Szovjetunióval való együttműködésben tudja majd fedezni. Emellett ismeretes, hogy ennek biztosítása a Szovjetunióban ma már új lelőhelyek kiaknázásával függ össze, mégpedig mind a fejtés, mind a termelés, mind- pedig a szállítás szempontjából a legbonyolultabb feltételek kö zött. A tőkés világban megnyilvánuló jelenlegi irányzatok közepette kidomborodik a Szovjetunió internacionalista eljárása a KGST többi tagállama jövő fejlődése szempontjából e lét- fontosságú kérdések tnegoldá sában. Azok a javaslatok, amelyeket Koszigin elvtárs az Orenburg! föklgázlelőhely kiaknázására és a Komi Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságban lévő olajlelőhelyeknek a KGST tagállamai szükségleteire való felhasználására tett, ennek újabb bizonyítékai. E problémák megoldása szempontjából nagy jelentősége van az atomerőmű-berendezések közös fejlesztésére tett javaslatnak is. Ez a termelés nemzetközi együttműködés keretében, és a Szovjetunió ehhez rendelkezésre bocsátja tudományos-műszaki és szervezési bázisát. Ezzel öszefüggésben újból teljes sürgősséggel előtérbe kerül az a feladat, hogy a leghatéko nyabban kell felhasználni a tüzelőanyagokat, az energiát és a nyersanyagokat. Főként most, amikor új ötéves tervet készítünk elő, s amikor hosszú tartamra szóló távlatokon dolgozunk, tudatában vagyunk annak, hogy ezen anyagok jövőbeni biztosítása mennyire igényes és bonyolult. Újból felül kell vizsgálnunk mérlegeléseinket és az eddiginél határozottabban kell keresnünk a csehszlovák gazdaság jövő fejlesztése koncepciójának gazdaságosabb megoldását. A szocializmus építésének fejlesztésével a nyersanyagtermelő ágazatok, a gépipar és a vegyipar mellett törvényszerűen előtérbe került a könnyűipari együttműködés kérdése is. A nemzetközi együttműködés problémái e téren viszonylag bonyolultabbak, főként azért, mert a tömeges fogyasztás megkívánja, hogy valamennyi államban épüljenek termelővállatok. Emellett azonban vannak olyan területek, amelyeken a nemzetközi szocialista munkamegosztás elmélyítése erőteljes eredményeket hozhat a ráfordított eszközök és erők megtakarításában. Mindenekelőtt a nyersanyagok és a technológiai berendezések biztosításának kérdéseiről van szó. Az e téren jóváhagyott intézkedések a csehszlovák gazdaság számára is számos ösztönzést és lehetőséget adnak, hogy aktívan hozzájáruljon e problémák megoldásához. A nemzetközi textil és kötőipari gépek és berendezések gyártására javasolt nemzetközi társulás létrehozása számos fontos ismeretet hozhat az integrációs kötelékek szervezése terén, a gépipari termelés igen tagolt szakaszán, s ugyanakkor lehetővé teszi nemcsak a nemzetközi szakosítás kibontakoztatását, hanem az államok között igen nagy arányú szakosítást és kooperációt eredményezhet a késztermékek központi szerelésében és az alkatrészek gyártásában. Ami a deviza, a pénzügyi, a külkereskedelmi és az árintézkedéseket illeti, a Komplex Program munkálatai még nem haladtak annyira előre, hogy a KGST prágai ülésszaka azokkal behatóbban foglalkozhatott volna. Ezek bonyolult kérdések, amelyeknek megoldása az integráció fejlesztése szempontjából igen fontos. Az értékmutatóknak és a pénzeszközöknek meghatározó jelentőségük van, érvényesítésük és tökéletesítésük igen fontos a döntések szempontjából a központ színvonalán éppúgy, mint a vállalatok szintjén. Az értékeszközök következményeikben ugyancsak reálisan hatnak. Ez magyarázza a tagállamok körültekintő eljárását, ami egyúttal ahhoz vezet, hogy az esetek többségében eddig inkább csak bizonyos kiindulópontok alakultak ki, vagy pedig csupán tisztázták a jövö kidolgozás pozícióit. Komoly megoldásra törekszünk, amely a legnagyobb mértékben tekintetbe veszi az egyes tagállamok érdekeit. Elvtársak! A különböző társadalmi és gazdasági rendszerű országok gazdasági kapcsolatainak fejlesztése kétségtelenül fontos politikai célkitűzés, mert a népek javára válik és megteremti a béke megbízható anyagi alapját. Ezen a téren a Tanács prágai ülésszaka megerősítette a KGST-tagállamok készségét az ilyen irányú együttműködés sokoldalú fejlesztésére és értékes útmutatást adott országaink politikája számára is. A nemzetközi helyzet fejlődése, azok a sikerek, amelyeket a Szovjetuniónak a testvéri szocialista országok által támogatott békepolitikája ér el, valamint a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése alapelveinek érvényesítésében bekövetkezett jelentős haladás új keretet ad a Komplex Program megvalósításának is. Ebben a szellemben kell értelmezni a Finnország és a KGST közötti együttműködésről szóló egyezményt is. amely le hetövé teszi, hogy a Finnország és a KGST egyes tagállamai kö zötti eddigi viszonylag nagyarányú kétoldalú gazdasági kapcsolatokat szélesebb alapokra és sokoldalú keretbe helyezzük. Ez az első egyezmény a KGST és egy nem szocialista állam között. Az együttműködés for mái érthetően eltérnek a KGST- tagállamai közötti együttműkö dés formáitól. Az egyezmény je lentős mértékben beilleszkedik a politikai és gazdasági kapcsolatok szélesebb össz európai kereteibe. Végül pedig a KGST növekvő tekintélyét, nyílt jellegének gyakorlati megvalósítását bizonyítja. Ugyanakkor nemcsak Finnország érdeklődik az együttműködés iránt, hanem más orszá gokkal is tárgyalások folynak az együttműködésről. Mindez részét alkotja elvhű internacionalista irányvonalunknak, amely világszerte a békés haladást szolgálja és objektiven hasznos a szocializmus ügyének. Következetesen érvényesítjük a szocialista internacionalizmus, az egyenlőség, a szuverenitás, a kölcsönös előnyök, a belügyekbe való be nem avatkozás elveit. Ezt az irányvonalat fogjuk követni a KGST és az Európai Gazdasági Közösség közötti kapcsolatok megoldásé nál is. Emellett abból indulunk ki, hogy az Európai Gazdasági Közösség a mai Európában és a mai világban reálitás. Természetesen nem táplálunk illúziókat az EGK politikai jellegéről és célkitűzéseiről. Úgy véljük azonban, hogy az érdemi együttműködés lehetséges, ha az EGK tagállamai és maga az EGK is elismeri az Európa szocialista részében kialakult realitást és ha tiszteletben tartja a KGST-tagállamainak érdekeit. Ezért ragaszkodni fogunk ahhoz, hogy a nyugati országok kiküszöböljék a diszkrimináció valamennyi formáját, ami nemcsak a kereskedelem és az együttműködés fejlődésének árt, de politikailag is elfogadhatatlan. Végül pedig megkívánjuk, hogy az EGK tagállamai hozzájáruljanak az össz európai együttműködéshez. A KGST és az EGK esetleges együttműködése természetesen nem helyettesítené sem a sokoldalú európai együttműködést, sem pedig az egyes európai államokkal való együttműködést. Az Európai Gazdasági Közösség ugyan Európa tőkés részének legnagyobb és legbefolyásosabb csoportosulása, de távolról sem öleli fel az egész nem szocialista Európát. Ugyanakkor to vább kell fejleszteni a kereskedelmet, a gazdasági, a tudományos-műszaki kapcsolatokat, beleértve a kölcsönösen előnyös ipari kooperációt az egyes tőkés államokkal, közöttük az EGK egyes tagállamaival is. Fel kell használni a befolyásos vállalkozói körök és cégek érdeklődését a szocialista országokkal való együttműködés iránt. Ügy véljük, hogy nagy lehetőségek nyílnak ennek az együttműködésnek különféle formákkal való bővítésére, mert nincs ok arra — amint Brezs nyev elvtárs legutóbbi tárgyalásai megmutatták—,hogy a szocialista közösség gazdaságilag túlságosan önmagába zárkózzék, ha megfelelő feltételek nyílnak politikai területen. Erre irányulnak mindazok a tárgyalások, amelyeket országaink kormányai folytatnak, és súlyt helyezünk az egybehangolt, közös eljárásra. Elvtársakl A Német Szövetségi Köztársasághoz fűződő nem normális kapcsolatok hosszú időszakának végén, számos nem könnyű pu- hatolódzó és hivatalos megbeszélés-sorozat után olyan megegyezésre jutottunk, amely nor- malizálja államaink kölcsönös kapcsolatait és lehetővé teszi, hogy azok a jó szomszédság és az együttműködés kapcsolataivá váljanak. A Német Szövetségi Köztársasággal kötött egyezményünk nem jelentéktelen részét alkotja a nemzetközi kapcsolatokban bekövetkezett változások egész folyamatának, aminek főként Európában vagyunk tanúi. A Szovjetunió és a többi szocialista ország békeoffenzívájának egyik eredménye ez, annak az offenzívának, amely az utóbbi két év alatt nagy sikereket aratott. Habár az NSZK-val folytatott tárgyalások során bizonyos kompromisszumokat kellett tennünk, az összeredmények megfelelnek a magunk elé tűzött céloknak. Elértük a müncheni egyezmény semmisségének elismerését és erőteljes erkölcsi politikai elítélését. Nem engedtünk semmi olyan megfogalmazást, amiből akár közvetve is levezethető lett volna az akkori Csehszlovák Köztársaság területi változtatásainak jogi elismerése. Európa neuralgikus pontja — a müncheni egyezmény — nem áll tehát többé a békés egymás mellett élés és együttműködés útjában. A világ sokkal gyorsabb ütemben halad a nemzetközi munkamegosztás, a magas fokú szakosítás és kooperáció útján. Habár számunkra létfontosságú a szocialista gazdasági integráció, nem lehet figyelmen kívül hagyni a különböző társadalmi rendszerű államok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködése elmélyítésére irányuló tendenciákat sem. Kétségtelen, hogy egyre intenzívebben fog fejlődni a kereskedelmi csere és általában a sokoldalú gazdasági együttműködés. Ezen a téren a világban tényleges fordulat következik be, új gazdasági mozgás indul meg, új fejlődés, s ebben Csehszlovákia sem állhat pasz- szívan félre. Ezért haladéktalanul fontolóra kell vennünk e kérdések új megközelítését, s a szocialista és tőkés államok gazdasági és politikai kapcsolatainak változó feltételei között meg kell találni a kibontakozó gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésbe való bekapcsolódásunk legmegfelelőbb, hatékony formáit. A különböző társadalmi rendszerű államok között fejlődő kapcsolatokat nem mindig értelmezik helyesen. Gyakran túlbecsülik és hamis illúziókat keltenek, máskor viszont lebe-< csülik e kapcsolatok jelentőségét. Főként az a fontos, hogy ezekre az új feltételekre gyorsabban reagáljanak a központi, az állami és a gazdasági szervek, s a gazdasági szférában azokat gyakorlatilag a mi javunkra használják fel. A termelési és a kereskedelmi együttműködés legsokrétűbb formám ról, bankérintkezések felvételéről, a hitelpolitika felhasználásáról, a kooperáció legkülönfélébb formáiról van szó. A nemzetközi kapcsolatokban bekövetkező nagy fordulat, amelyre a Szovjetunió és a többi szocialista ország ésszerű és türelmes, de emellett elvhű politikája folytán került sor, megköveteli, hogy figyelmet szenteljünk a világban kialakuló új feltételek megvilágításának és magyarázatának is. Mindenkinek meg kell értenie, hogy a szocialista országoknak ez a politikája a békés egymásmelleit élés lenini elveinek a következetes érvényesítése, s teljesen összhangban áll a marxizmus— leninizmus elveivel s osztályérdekeinkkel. A szocialista fejlődés és a békés egymás mellett élés jelenlegi időszaka, amely oly sikeresen fejlődik, sok reményt nyújt a jövőre nézve. De ugyanakkor nagy igényeket támaszt a párt és valamennyi állami és társadalmi szerv sokoldalú politikai, ideológiai, nevelési, gazdasági és szervezői tevékenységével szemben, s ezeknek az igényeknek eleget kell tennünk.
