Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)
1973-07-05 / 158. szám, csütörtök
Befejeződött Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülése (Folytatás az 1. oldalról) folyását bizonyítják és kialakítják a feltételeket az egészséges jó légkör megteremtéséhez Európában és az egész világon. • • • Szerdán a CSKP KB ülése vi- tával folytatódott. A tanácskozást Josef KorCák, a CSKP KB Elnökségének tagja nyitotta meg és vezette. Juraj Varholík elvtárs kiemelte, hogy fiataljaink többségében megújult a bizalom a szocializmus értékei iránt. Értékelte azt a tényt, hogy az új pártvezetés funkcióba lépése óta kialakultak a feltételei, hogy fiatalságunk aktív szubjektumává váljon a társadalmi fejlődésnek és ajánlotta, növeljük tovább a fiatalok részvételét társadalmunk igazgatásában és irányításában. Ľubomír Štrougal elvtárs részletesen tájékoztatta a CSKP Központi Bizottságát a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Prágában megtartott 27. ülésszakának eredményeiről. Hangsúlyozta, hogy ezek az eredmények hozzájárultak a komplex szocialista integráció elmélyítéséhez és bővítéséhez, mely integráció társadalmunk fejlődésének egyik fő feltétele. Ugyanakkor új ötleteket és javaslatokat is hozott, amelyek elősegítik a tervezés hatékonyságának fokozását a KGST keretében és a szocialista országok közösséginek további szilárdítását. lubomír Štrougal elvtárs rámutatott, hogy az integrációs irányzatokat topábbra is érvényesíteni kell már az állami népgazdasági terv előkészítésénél is, ezt megkívánják a KGST tagországok tervezési együttműködésének új formái. Ezek a formák egyebek között elősegítik a sokoldalú és elmélyült nemzetközi együttműködést a szocialista közösség országaiban levő nyersanyagforrások kihasználásában, valamint energetikai, vegyipari és egyéb jelentős beruházások megvalósításában. Ezzel kapcsolatban Ľubomír Štrougal elvtárs elismeréssel értékelte a Szovjetuniónak azt a javaslatát, létesítsünk közösen ipari létesítményeket és üzemeket a szovjet területen levő új gazdag nyersanyaglelőhelyek kiaknázására az összes érdekelt KGST-országok javára. Igen nagy jelentőséggel lesznek a komplex szocialista integráció további fejlődésére — mondotta tovább Štrougal elvtárs — az energetikai berendezések előállítása, a fűtőanyagok és nyersanyagok termelésére, a gépipar fejlesztésére és egyes könnyűipari berendezések gyártására létrehozandó nemzetközi társulások. Štrougal elvtárs a továbbiakban beszélt a csehszlovák küldöttség és a Szovjetunió, valamint a többi szocialista ország küldöttségei közötti kétoldalú tárgyalások eredményeiről, a KGST ülésszakával kapcsolatban. Rámutatott az atomerőművekhez szükséges berendezések közös gyártása fejlesztésének jelentőségére, s arra, hogy a Szovjetunió az atomerőművek építésén műszaki és tervdokumentációkat bocsát rendelkezésünkre. A továbbiakban Štrougal elvtárs részletesen foglalkozott a fejlett kapitalista államokkal való gazdasági együttműködés fejlesztésének lehetőségeivel. Ez az együttműködés hozzájárulhatna a béke megszilárdításához és jó kapcsolatok kialakításához az egyes országok között. Ezzel kapcsolatban rámutatott a KGST-országok és Finnország között fennálló kapcsolatokra és azt mondotta, hogy ez példája a nem szocialista államokkal való együttműködésnek és bizonyítéka a KGST nemzetközi tekintélyének. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa hajlandó együttműködni az Európai Gazdasági Közösséggel is — hangsúlyozta Štrougal elvtárs —, ha az EGK elismeri az európai realitásokat, a KGST-tagországok érdekeit és megszünteti diszkrimináció, juk összes formáit. Fordulat következik be a világ fejlődésében, egyre erősebben érvényesülnek a nemzetközi gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés felé mutató tendenciák — mondotta végezetül Štrougal elvtárs — éspedig az eltérő szociálpolitikai rendszerű országokkal is. Köztársaságunk kész hatékonyan együttműködni az ilyen együttműködés hatékony formáinak érvényesítésében. Oktatásügyünk jelenlegi helyzetével és feladataival foglalkozott Matej LúCan elvtárs. En- lékeztetett rá, hogy pártunk mindig tudatában volt az iskola társadalmi szerepe rendkívüli fontosságának. Hangsúlyozta, hogy a CSKP oktatásügyi politikájának sikerei nagymértékben függnek attól, milyen egységesen és következetesen fogja -végrehajtani az egész párt, az egész Nemzeti Front. Emília Jüzlová elvtársnő felszólalásában rámutatott, milyen fontos a személyes példamutatás a fiatalokra nézve. Kiemelte ezzel kapcsolatban a szocialista brigádok rendkívüli jelentőségét a fiatalok nevelése szempontjából. A dolgozó fiatalok, különösen az ipari tanulók problémáival foglalkozott Josef Hlavička elv- társ. Rámutatott, mennyire szükséges, hogy a fiatalok nagyobb mértékben vegyék ki a részüket a szakszervezeti szervek és szervezetek munkájából. A testnevelés, a sport és a turisztika területével s ezeknek a fiatalok nevelésében való jelentőségével foglalkozott Antonín Himl elvtárs. Hangsúlyozta, hogy a tudományos-műszaki forradalom időszakában a testnevelés megszűnik magánkedvtelés lenni és mindennapos szükségletté, hatékony eszközzé válik a munkára és a szocialista haza védelmére való nevelésben. A fiatalság munkáshivatásra való nevelése, szakmai felkészítése terén végzett pártmunka tapasztalatairól számolt be Emil Mertl elvtárs. Kulcskérdésként jelölte meg annak szükségességét, hogy megfelelőképpen kell gondoskodni a pedagógusokról is, akik a munkásfiatalokat nevelik. Az iparitanuló-iskolák és a szakmunkásképzés jelentőségéről s arról, milyen felelősséget visel a munkásosztály új váltásának nevelésében, beszélt Stanislav Červenka elvtárs. Foglalkozott egyebek között a kladnói Egyesült Acélgyárak szakmunkásképző iskoláinak jelenlegi helyzetével és szerkezetével, az ipari tanulók toborzása kérdéseivel, valamint a Szocialista Ifjúsági Szövetségnek a fiatalok nevelésével kapcsolatos küldetésével. Vasii Való elvtárs a csehszlovák néphadseregben a harci és politikai felkészítés feladatainak teljesítéséről és a harcosok eszmei-politikai neveléséről beszélt. Foglalkozott továbbá a katonai iskolákban folyó politikai és szakmai oktatás fő feladataival. A Cseh Szocialista Köztársaság Oktatásügyi Minisztériuma irányító tevékenységének jelentőségével foglalkozott az oktatásügy továbbfejlesztése szempontjából felszólalásában Josef Havlín elvtárs. Ezzel kapcsolatban rámutatott a minisztérium és a nemzeti bizottságok kölcsönös együttműködésének fontosságára. A művészeti irányzatú iskolák küldetésével és a növendékeknek a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus szellemében való nevelésével foglalkozott felszólalásában Jiŕina Švorcová elvtársnő. Ajánlotta, hogy ezekben az iskolákban fordítsanak rendkívüli figyelmet a fiatal nemzedék eszmei-politikai nevelésére. A délutáni ülést Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja vezette. A főiskolák oktatási-nevelési tevékenysége minőségének és hatékonyságának kérdéseit boncolgatta felszólalásában Vladimír Hajko elvtárs. Elmondotta, hogy a főiskolákon az elmúlt négy év folyamán szembetűnő pozitív változásokra került sor, de rámutatott arra is, hogy sürgősen szükség van az irányító és az ellenőrző tevékenység lényeges megjavítására a főiskolák irányításának valamennyi szintjén. Indra Labut'ová elvtársnő a tanfelügyelők tevékenységének problémáira összpontosította a figyelmét. Konkrét példákon mutatott rá, milyen nagy terjedelmű a tanfelügyelők társadalmi munkája és milyen nagy a felelősségük. Pavel Auersperg elvtárs felszólalásában a nemzetközi kommunista mozgalom néhány időszerű kérdésével foglalkozott. Štefan Chochoľ elvtárs az iskolai pártszervezetek munkájával foglalkozott, amely növelte az iskolai létesítmények életének eszmei-politikai színvonalát és hozzájárul a tanulók ok. tatási eredményeinek növeléséhez. A kommunista tanítók hatása megmutatkozik a gyere- rekek hatékonyabb ateista nevelésében is. Az iparitanuló-iskolák és a szakmunkásképző intézetek munkájával kapcsolatos tapasztalatokról számolt be Jan Zubí- iíek elvtárs. Hangsúlyozta, hogy javítani kell ezeknek az iskoláknak anyagi és főképp káder-ellátottságát, hogy biztosítani lehessen a munkásfiatalok nevelésének magas színvonalát. Vladimír Krupauer elvtárs, aki utolsóként szólalt fel a vitában. a pedagógusok és a diákok viszonyának kérdéseit elemezte, különösen a főiskolákat illetően. A vitában összesen. 25 elvtárs, illetve elvtársnő szólalt fel. A CSKP Központi Bizottsága ezután elfogadta a határozatot és jóváhagyta a káder-intézkedések javaslatát. A záróbeszédet Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára mondotta el. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tanácskozása az Internacionálé hangjaival ért véget. A Bodrogközben is aratnak A komor esőfelhőket terelgető szél valamennyire „rendet csinált“ a bodrogközi közös gazdaságok határai felett, tegnap reggel a nap sugarai is átfurakodtak a kókesszürke felhőkön. Számoltunk azzal, hogy Helmec környékén ezekben a napokban kezdetét veszi a kenyércsata. Nem tévedtünk, a trebišovi járási mezőgazdasági igazgatóság vezetője, Juraj Bol- téš mérnök — akivel Streda nad Bodrogom (Bodrogszerda- hely) határában találkoztunk — közölte, hogy a járás területén immár hagyományosan a Veľký és Malý Horeš-i (Nagy- és KisgéresJ Efsz-ek és a Kráľ. Chlmec-i (Királyhelmecij Állami Gazdaság határában elkezdődött az aratás. A nagygéresi közös gazdaság mezőgazdásza, Pál Vince elv- társ éppen a mezőről érkezett a faluba, amikor találkoztunk. Elmondta, már harmadik napja aratnak. A „hazajáró“ dűlő-ben Szomjú Sándor, Laho József, Pál János traktorosak rendrakókkal 92 hektárról levágták a búzát. Jelenleg egyik további társukkal, Furik Andrással, a „Kerekrét“ dűlőben aratják a „Bezosz- táját“. A 418 hektáros kalászos le- aratását 12 napra tervezik, ha engedi az idő — jegyzi meg Pál elvtárs. — A termés jónak ígérkezik, a tervezett 36 mázsás átlaghozam biztosan meglesz a szovjet búzafajtákból. Ha nem jött volna közbe a tavaszi szárazság, negyven mázsán felüli terméshozamról beszélhetnénk. A szomszédos Malý Horeš-i (KisgéresJ szövetkezet határában is harmadik napja vágják a rendrakók a búzát az egyiik útmenti dűlőben... A Kráľ. Chlmec-i (Királyhelmec J Állami Gazdaság fejszééi részlegének habárában Muszka László és János rend- rakóval tegnap látott hozzá a rozs aratásához. A 30 hektáros „Fejszésdomb“ dűlőben csak délig folyt a munka, mert megnyíltak az ég csatornái és a rövid, de kiadós eső fedél alá kényszerített mindenkit.. . ( kulik J Európa váljék a biztonság és haladás földjévé (Folytatás az 1. oldalról) cia első szakaszának sikere mindenekelőtt azon múlik, vajon megvan-e valamennyi részvevőben az eltökéltség, hogy nem feledkezik meg a már elért eredményekről és nem kezdi újra a vitát az 1972. novemberi álláspontokból kiindulva. A következő felszólaló Dag- finn Vaarvik norvég külügyminiszter az ajánlásokban foglaltakat áttekintve, azt fejtegette, hogy a biztonsági konferencia általánosságban foglalkozhat katonai vonatkozású kérdésekkel is. Vaarvik kifejezte meggyőződését, hogy a konferencia második szakasza szeptember közepén, esetleg 18-án kezdődhet meg Genfben. Michel Jobert francia külügyminiszter beszédében azt fejtegette, hogy milyen nagyot változott a világ az utóbbi tíz esztendőben, és hogy ez a konferencia éppen ennek a mélyreható átalakulásnak az eredménye. Utalt az utóbbi években megkötött nemzetközi szerződésekre és megelégedését fejezte ki, hogy a közeljövőben minden bizonnyal sor kerül a két német állam felvételére az ENSZ- be. Az ismert francia álláspontnak megfelelően Jobert fenntartásait hangoztatta a Bécsben ősszel sorra kerülő kölcsönös haderőcsökkentési tárgyalások iránt és kétségbe vonta, hogy azok „valóban a részvevők érdekeit szolgálnák". A francia külügyminiszter azzal zárta fejtegetéseit, hogy, küldöttsége a konferencián annak érdekében fejti ki tevékenységét, hogy „Európa valamennyi nép számára a biztonság és a haladás földje lehessen". A Mladenov bolgár külügyminiszter elnökletével megtartott délelőtti ülés következő szónoka Laureano Lopez Rodo spanyol külügyminiszter volt. A konferencia délután plenáris ülésen folytatta munkáját. A lehetőségek kimeríthetetlenek Bohuslav Chňoupek, a CSSZSZK külügyminiszterének felszólalása a helsinki európai biztonsági és együttműködési konferencián Az európai biztonsági és együttműködési konferencián tegnap délután felszólalt Bohuslav Chňoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere. Beszéde bevezető részében rámutatott, hogy a konferenciának lehetősége van megteremteni a békés egymás mellett élés alapjait, amely példaképül szolgálhat a többi világrész számára is. „Nem áll jogunkban elszalasztani ezt a lehetőséget“ — hangsúlyozta Bohuslav Chňoupek. A továbbiakban a CSSZSZK külügyminisztere tolmácsolta dolgozó népünk őszinte köszönetét a finn kormánynak, amiért oly kitartóan és türelmesen vett részt az európai biztonsági és együtt- müködési konferencia előkészítésében. Hangsúlyozta, hogy a konferenciának valóban történelmi küldetése van. Földrészünk történetében első ízben ül össze ilyen nemzetközi konferencia, amely valóban széles körben és demokratikus alapokon tűzte ki célul a béke biztosítását, a biztonság feltételeinek megteremtését, a kölcsönös és sokoldalú együttmüködés kialakítását. Beszéde további részében Bohuslav Chňoupek foglalkozott azokkal a jelentős eseményekkel, amelyek megváltoztatták a nemzetközi politika légkörét. Itt mindenekelőtt Leonyid Brezsnyev washingtoni látogatását helyezte előtérbe. Majd rámutatott, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népe bizalommal tekint az európai biztonsági és együttműködési konferencia elé. Kiemelte, hogy népeink, amelyeknek valóban régi európai hagyományai vannak, mindig szoros kapcsolatban álltak az európai fejlődéssel és legjobb fiaik sokat tettek a béke és a biztonság megteremtéséért. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság álláspontja világos és egyértelmű. Büszkék vagyunk rá, hogy a szocialista társadalomközösség országai közé tartozunk és ennek a társadalomközösségnek az erejére támaszkodva készek vagyunk mindent megtenni annak érdekében, hogy biztosítsuk a tartós békét kontinensünkön. Megelégedéssel vesszük tudomásul — mutatott rá Bohuslav Chňoupek —, hogy a szocialista társadalomközösség az a tényező, amely kezdeményezte a konferencia ősz- szehívását. Történelmi tény, hogy a világ első szocialista államában született meg a békedekrétum is. Ám akkor, amikor a szocializmus reális és befolyásos nemzetközi erővé vált, konkrét lehetőség nyílott Európa népei régi vágyainak valóra váltására. Ezt az SZKP XXIV. kongresszusának békeprogramja fejezte ki a legjobban, amelyet a világon mindenütt magasra értékeltek. Bohuslav Chňoupek beszéde további részében hangoztatta, hogy a szocialista társadalomközösség országai megbecsülik Nyugat-Eu- rópa államainak reális külpolitikát folytató kormányait. Ezzel egyidejűleg magasra értékeljük a semleges országok szerepét. A továbbiak során a CSSZSZK külügyminisztere említést tett arról, hogy néhány nap előtt parafálták a CSSZSZK és az NSZK viszonyát rendező szerződést. Ez a szerződés, mintegy szimbólumként jelzi, hogy a müncheni diktátummal ellentétben, amely a világtörténelem legborzalmasabb háborújának kirobbanásához vezetett, éppen most, ebben az időszakban az európai béka megszilárdításának fontos tényezője. Mindannyian igényes feladat előtt állunk: biztosítanunk kell a szilárd és tartós békét Európában, a politikai kapcsolatoknak olyan rendszerét kell kialakítanunk, amely Európa összes nemzete számára lehetővé teszi, hogy bizalommal tekintsen a jövő felé. Felvetődik természetesen a kérdés: mit szükséges ezért tennünk. Mindenekelőtt el kell ismerni azt a tényt, hogy a történelmi fejlődés Európát két különböző társadalmi berendezésű országok csoportjára osztotta. Ezt a tényt magától érthetően tiszteletben kell tartani. És éppen ebből kifolyólag kap fokozottabb hangsúlyt az európai határok sérthetetlenségének kérdése. Bohuslav Chňoupek a következőkben rámutatott, hogy az európai biztonsági és együttműködési konferencia részvevői rendkívüli figyelemmel hallgatták meg Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter beszédét és javaslatait. Az a véleményünk — emelte ki Bohuslav Chňoupek —, hogy a szovjet javaslatok teljes mértékben kifejezik Európa és az egész világ nemzeteinek közös érdekeit. Ezért sik- raszállunk elfogadásukért, és meggyőződésünk, hogy valóban a tartós béke, a biztonság és az együttmüködés alapjává válhatnak. Bohuslav Chňoupek külügyminiszter a konferencia elnökéhez fordulva kijelentette a továbbiakban, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya kész következetesen betartani az említett alapelveket, továbbra is respektálja más országok társadalmi berendezését, nem avatkozik más országok belügyeibe, viszont ugyanezt várjuk a többi európai államoktól is. A továbbiak során Bohuslav Chňoupek külügyminiszter az együttműködés szinte korlátlan lehetőségeit vázolta. így kitért a gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális együttműködés több vonatkozására. Végezetül hangsúlyozta, hogy a konferencia réndkivül igényes feladatok megoldására hivatott. Kifejezte meggyőződését, hogy a konferencia mindhárom szakasza rövid időn belül befejeződhet, javasolta, hogy az európai biztonsági és együttműködési konferencia alakítsa meg azt a konzultatív bizottságot, amely az érdekelt államok képviselőiből állana és feladatkörébe a kontinens békéjének, biztonságának, a kontinens országai együttműködésének kérdései állanának. ■ „A Nap az ember szolgálatában“ — így nevezték el azt a Párizsban megnyílt kongresz- szust, amelyre 70 ország 600 tudósa (mérnökök, orvosok, biológusok, építészekj jött el. A nemzetközi tanácskozást megnyitó beszédében Jacques Charbonnel francia iparügyi miniszter hangsúlyozta a napenergia felhasználására irányuló kutatások jelentőségét és méltatta az UNESCO ezzel kapcsolatos kezdeményezését. 1973. VII. 5.
