Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)

1973-07-04 / 157. szám, szerda

'A nemzeti bizottságok versenyének legutóbbi értékelésénél a bratislavai II. körzet Szlovákiában az első helyen végzett, elnyerte a kormány első fokú díszoklevelét és az ezzel járó negyedmillió korona jutalmat. E szép siker eléréséről és általában a nemzeti bizottság munkájáról és törekvéseiről beszélgettem Juraj Žemlička elv- társsal, a Bratislavai II. Körzeti Nemzeti Bizottság elnökével.

9 Arra a kérdésre, hogyan alapozták meg az eredményeket, Žemlička elvtárs a következőképpen válaszolt.

— Bratislava, az SZSZK fővárosa körzeti nemzeti bizottságai a választásokat követő megalakulások után komoly feladatok előtt álltak. Ismeretes, hogy köztársaságunkban egyedül itt került sor a nemzeti bizottságok területi átszervezésére, az addigi tizenkettő helyett négy körzeti nemzeti bizottság alakult. Ezzel kapcsolatban azzal is számoltak, hogy ezek a szervek a választásokat követő első évben nehezen birkóznak majd meg feladataikkal. Megmutatkozott azonban, hogy a reális választási program kidolgozása, teljesítésük alapos politikai, szervezési és anyagi megalapozása meghozta eredményeit.

# Mire irányították elsősorban igyekezetüket?

— Mindenekelőtt a választó- polgárok között a politikai, nevelő és szervező munka kibontakoztatására ós a választási program lebontására. Reális évi programot tüztünk ki körzeti

kötelezettségvállalásunkban, amelyet nemcsak teljesítettünk, hanem túl is szárnyaltunk. A Galántai Jnb és a Trnavai Vnb által kezdeményezett szocialista versenyben azért értünk el jó eredményeket, mert a feladatok teljesítésében érdekeltté tettük a polgári bizottságokat, a Nemzeti Front társadalmi szervezeteit és az üzemeket, kitűzött céljainkról tájékoztattuk a választópolgárokat és elérésükre mozgósítottuk őket.

Rá kell mutatni arra is, hogy eredményeinket nem érhettük volna el körzetünk kommunistáinak hatékony részvétele nélkül. A körzeti pártbizottság és elnöksége ülésein rendszeresen foglalkozik azzal, hogyan teljesíti a körzeti nemzeti bizottság a választási programot.

# Szemléltethetné néhány adattal az elért eredményeket.

— 1972-ben a ,,Z“-akció beruházási részében 26 millió 487

Az aktivitás a fejlődés hajtóereje

Beszélgetés Juraj Žemlička elvtárssal,

a Oratislavai II. Körzeti Nemzeti Bizottság elnökével

ezer korona ráfordítással körzetünk lakossága 58 millió 726 ezer korona értékű alkotást hozott létre. A több mint harminckét millió korona tiszta értékből körzetünk egy lakosára

299,8 korona jut. A „Z“-akc:ó beruházáson kívüli részében hétszázhetvenkétezer korona költséggel 61 millió 342 ezer korona értékű alkotás született, ami azt jelenti, hogy minden egyes lakosra átlagosan 563 ko róna érték jut.

E számok mögött látni koll az embereket, akik tevőlegesen részt vettek a körzet fejlesztésében,. úgyszintén látni kell a nemzeti bizottság apparátusának jelentős szervezői tevékenységét, valamint komisszióinak és a polgári bizottságoknak az utcai pártszervezetekkel karöltve végzett munkáját.

Néhány adat a lakosság aktivitásának szemléltetésére: A

körzeti pártszervezet idei konferenciája tiszteletére megszervezett műszakban 26 533 brigá- dos vett részt, akik 147 000 órai munkával 2 585 000 korona értéket alkottak. Ugyanakkor összegyűjtöttek 345 tonna ócskavasat és 37 382 kilogramm papírhulladékot. A városi pártkonferencia köszöntésére tartott műszakban körzetünkben 29 958 ember dolgozott és 149 790 órai brigádmunkával 3 90) 000 korona értéket hozott létre. Ezenkívül összegyűjtöttek 453 tonna vashulladékot és 7,5 tonna papírhulladékot.

A körzeti nemzeti bizottság természetesen nemcsak a „Z-ak- cióban valósítja meg a választási programot, hanem a lakás- gazdálkodásban, valamint a kulturális élet szakaszán és a pénzügyi gazdálkodásban is.

0 A nemzeti bizottságok átszervezése előtt bizonyos aggályok is felmerültek, hogy a megnagyobbodott körzetben a nemzeti bizottság figyelme nem terjed majd ki egyformán minden területre.

— A választások előtt, amikor előkészítették Podunajské Biskupice és Vrakuňa községek, valamint a trnávkai városkörzet csatlakozását, valóban hallatszottak olyan aggodalmaskodáfuraj Žemlička

sok, vajon az új körzeti nemzeti bizottság kellőképpen gon doskodik-e majd e területek fejlesztéséről. A körzeti nemzeti bizottság tevékenységének elmúlt időszaka meggyőzően igazolta ezeknek az aggályoknak a megalapozatlanságát. Mindenki láthatja, hogy a nemzeti bizottság arányosan osztja el a rendelkezésére álló anyagi eszközöket a körzet valamennyi részének egyenletes fejlesztésére. Püspökiben például a központi park rendezésére fordított egymillió korona költséggel több mint két és fél millió korona értékű művet alkottak. Ezenkívül tizenkét utcát rendeztek, csupán a járdák építésére kétmillió koronát fordítottak. Befejezték a testnevelési egyesület épületének teraszát, három emésztőgödröt építettek és számos kisebb akciót valósítottak meg. Vereknyén is több utcát rendeztek mintegy ötmillió korona értékben. A testnevelési egyesület sportpályájának építésénél negyedmilliós befektetés 543 000 korona értékű alkotás létrehozását eredményezte. Itt is több más akciót valósítottak meg több százezer koronás befektetésekkel. Trnáv- kán a többi között tavaly elkészült a testnevelési egyesület épülete 1 443 000 korona értékben, számos utat és járdát építettek több millió koronás beruházással, folyamatban van a nyugdíjasok és az ifjúság otthonának az építése, a mintegy ötmillió korona értékű alkotást még az idén átadjuk rendeltetésének.

A tavalyi eredmények igazolták a ,,Z“-akció beruházási része központosításának előnyeit. A körzeti nemzeti bizottságon külön osztályt létesítettünk, a „Z“-akció feladatainak összehangolására, ez az osztály törődik az anyagok beszerzésével és a szükséges gépek előteremtésével.

Tudjuk, hogy mind Trnávkán, mind a csatolt községekben még sok munka vár ránk az elkövetkező időszakbah is. A feladatok elvégzésére a további években is arányosan osztjuk el az anyagi eszközöket.

9 Beszélgetésünk elején említette a körzeti nemzeti bizottság apparátusinak érdemeit az eredmények elérésében.

— Igen. A tevékenység széles skáláját a nemzeti bizottság apparátusának kell biztosítania. Nálunk, a II. körzeti bizottságban a választások után változások történtek a szakosztályok vezetői tisztségeiben, amelyekbe többnyire politikailag és szakmai szempontból jól felkészült fiatal dolgozókat állítottunk. A nemzeti bizottság dolgozóit nagyfokú politikai elkötelezettségre vezetjük. A tudatukba véssük, hogy — amint mondani szokták — ők vannak az állampolgárokért, nem pedig fordítva. Értekezleteinken, a szemináriumokon szüntelenül hangsúlyozzuk ennek az alapelvnek a fontosságát.

Ugyanakkor nem feledkezünk meg arról sem, hogy megfelelő feltételeket teremtsünk a körzeti nemzeti bizottság dolgozói részére, akiknek kilencvenhá- rom százaléka nő, nagyrészük családanya. Üzemi konyha felállításával sikerült megoldanunk az étkeztetéssel kapcsolatos problémákat, a közeljövőben pedig meg akarjuk szervezni a nálunk dolgozó nők részére az élelmiszerek minden napos bevásárlását.

0 Hogyan értékelhető a körzeti nemzeti bizottság képviselőinek aktivitása?

— A képviselők aktív tevékenysége bebizonyította, hogy a választások előkészítésénél kiválasztásukat gondosan végezték. A képviselők tevőlegesen részt vesznek a plénum és a nemzeti bizottság szerveinek,

komisszióinak munkájában. A tanács tagjait beosztottuk az egyes mikrokörzetekbe, hogy mindegyikük közvetlen kapcsolatban legyen az ott tevékenykedő képviselőkkel, alaposan megismerje a problémákat, ezekről operatívan tájékoztassa a tanácsot. Ezt a feladatukat a tanácstagok nagyon agilisait látják el, minek eredményeképpen a felmerülő kérdésekben a tanács rugalmasan intézkedhet.

Egyéves tapasztalataink alapján elhatároztuk, hogy a képviselők munkája hatékonyságának növelése érdekében berendezzük a képviselők kabinetjét, amelyben a munkájukhoz szükséges minden anyagot egy helyen megtalálhatnak, s rendelkezésükre áll majd azoknak a törvényeknek és rendelkezéseknek a szövege is, amelyekhez tevékenységükben igazodniuk keli. E kabinet létrehozásával még az időn számolunk.

Itt kell szólnunk a polgári bizottságok működéséről, amelyeket a múlt év áprilisában alakítottak meg. Körzetünkben negyven polgári bizottság tevékenykedik, s kijelenthetjük, hogy csaknem valamennyien nagyon jó munkát végeznek. Természetesen arra törekszünk, hogy a továbbiakban még inkább elmélyüljön munkájuk.

9 További törekvéseik?

— A tavalyi tapasztalatok és a körzet szükségletei alapján a választási kerettervből kiindulva készítettük el az 1973. évi realizációs programot. Az SZLKP körzeti bizottságával, a Nemzeti Front szervezeteivel és az üzemekkel együtt vállalt kötelezettségünk a választási programból eredő feladatok túlszárnyalására irányul. Az idén elért eredmények is azt mutatják, hogy helyes úton haladunk, Bár az első félévi versenyt még nem értékelték, azonban már ismeretes, hogy Bratislavában a „Z“-akció megvalósításában ismét a II. körzet érte el a legjobb eredményeket.

A választási programot további akciókkal gazdagítjuk, a jövő évi akciókról most tárgyalunk az illetékes üzemekkel. A körzeti nemzeti bizottság, szervei, komissziói, képviselői és dolgozói a jövőben is minden igyekezetükkel azon lesznek, hogy jól szolgálják a népet, maradéktalanul megvalósítsák a választási program feladatait, amelyeket a CSKP XIV. kongresszusa határozatai alapján tűztek ki.

# Köszönöm a beszélgetést.

GÁL lAszi.0

A centralizmus és a demokrácia egysége a kommunista párt életében

A járási és kerületi pár tkon fereneiák megmutatták, hogy a kommunista párt vezető szerepe csak akkar érvényesíthető hatékonyan, ha a párt állandóan felújítja, megszilárdítja és fejleszti sorainak egységét.

Pártunk Ideológiai egysége kiállásának alapja a marxista — leninista ideológia, a párt programja és politikája. A szervezeti egység alapja a pártalapszabályzat és a párt felépítésének és tevékenységének ebből adódó alapelvei — a demokratikus centralizmus, a pártonbelüli demokrácia, a kollektív vezetés, a bírálat és az önbírálat.

A párt szervezeti egységének alapja

A marxista—leninista párt felépítésének és tevékenységének alapja a demokratikus centralizmus elve. Ezt az elvet, már Marx és Engels, a tudományos kommunizmus megalapítói kitűzték és már az első forradalmi proletárszervezetben, a Kommunisták Szövetségében is érvényesült. A proletariátus pártja építésének új történelmi feltételei között Lenin továbbfejlesztette ezt az elvet és érvényesítette az új típusú párt kialakításában és tevékenységében.

A marxista—leninista pártok tapasztalatai és a mi eddigi tapasztalataink is azt bizonyítják, hogy olyan párt számára, amely nemcsak nézeteinek propagálására korlátozza, tevékenységét, hanem vezeti a munkásosztály és a dolgozók forradalmi harcát a felszabadulásért, a világ megváltoztatásáért, szükségszerű a demokratikus centralizmus elve. Lenin azt mondta, hogy a centralizálás és a proletariátus szigorú fegyelme a burzsoázia feletti győzelem. Q&Mik alapjeltétele.

A kommunista és munkáspártok 1960. évi moszkvai tanácskozása újból hangsúlyozta ennek az alapelvnek a jelentőségét. A kommunista pártok gyakorlata azt mutatja, hogy a párt ezen alapelv érvényesítése nélkül szükségszerűen felboimlana. Amennyiben azonban betartja, a legnehezebb próbákat is kiállja. Éppen a demokratikus centralizmus biztosítja a politikai munka egységét, akcióképességét és hatékonyságát.

A demokratikus cenrtalizmus kifejezi a párt egységes központi irányításának szerves ősz- szekapcsolását a tagok alkotó aktivitásának fejlesztésével. A tagok részt vesznek a közös cél megvalósításában.

A demokratikus centralizmus elve tehát azt jelenti, hogy a CSKP harci, centralizált szervezet, egységes programmal és alapszabályzattal, felelős vezető szervvel — pártkongresszussal és a kongresszusok közti időszakokban központi bizottsággal — rendelkezik. A pártban szilárd, az összes tag számára kötelező fegyelem uralkodik, olyan rend, amely szerint a kisebbség aláveti magáit a többségnek, az alacsonyabb szervek a felsőbbeknek. Az összes alacsonyabb pártszervezetnek teljesíteniük kell a felsőbb szervek határozatait.

A pártban azonban a centralizálás a párt felépítésében és irányításában, a szigorú pártfegyelem és egység megbont- hatatlanul összefügg a pártonbelüli demokrácia érvényesítésével. összekapcsolódik valamennyi szervezetének kezdeményezésével és alkotómunkájával, a kommunisták részvételével a pártpolitika kialakításában és megvalósításában. Minden pártszervet választanaik, s így ez számot ad azoknak, akik megválasztották, valamint a felsőbb pártszerveknek. A kommunisták a kongresszusokon, konferenciákon, a pártszervek ülésein, a taggyűléseken, a pártaktívákon és a pártsajtóban szabadon és bírálóén megtárgyalhatják a pártpolitika valameny- nyi kérdését, kicserélhetik nézeteiket, javaslatokat tehetnek és ezzel aktívan, kollektíván részt vehetnek a pártpolitika kialakításában és megvalósításában.

A demokratikus centralizmus lenini elve megköveteli a széles párton belüli demokráciát, az egész párt szilárd vezetését, valamint az egységes vezetés minden szervezet és kommunista kezdeményezésének és felelősségének harmonikus összekapcsolását.

A centralizmus és a demokrácia kapcsolata

1968-ban a j<fl#oMa,li opportunisták és revizionisták ellentétbe akarták állítani a centralizmust és a demokráciát.

Lenin elvileg mindig ellenezte, hogy a centralizmust sablonossá tegyék és elbürokratizálják. Egyúttal ellenezte a demokrácia ellaposodását és anarchista kötetlenséggé való változtatását. Amikor kiemelte a centralizálás jelentőségét a kommunista párt számára, nem becsülte le a demokratikus munkamódszerek jelentőségét.

„Nem szabad azonban elfelejteni, hogy amikor a centralizmust védelmezzük, csakis a demokratikus centralizmust védelmezzük“ írta (Lenin Művei, XX. kötet, 32. old.J. Ugyanakkor, amikor a párton belüli demokrácia jelentőségét védelmezte, sohasem becsülte le a párt centra li zálásának jelentőségét.

A kommunista pártok tapasztalatai és a mi tapasztalataink is, különösen az 1968—1969 évi tapasztalatok újból azt bizonyítják, hogy a centralizmus, a fegyelem s a demokrácia között kölcsönös összefüggés van. Ezért a párton belüli demokráciát sohasem állíthatjuk szembe a centralizmussal és a fegyelemmel. Mindkettő a pártnak, mint önkéntes harci kezdeményező szervezetnek a lényegéből adódik. Abból indul ki, hogy minden ipolgár, amikor úgy határoz, belép a CSKP-ba, és az alapszervezet felveszi őt, tudatosan és szabadon vállalja a párt történelmi fejlődéséből és küldetéséből, társadalmi szerepéből folyó kötelezettségeket. Természetesen egyúttal jogokat is kap, melyeket a párt alapszabályzata rögzít. A kommunista párt azáltal, hogy kitűzi és az alapszabályzatban rögzíti a szervezetek tagjainak jogait, biztosítja a pártban a demokratizmust. Olyan szervezetet alakít ki, amely az összes párttagé, a kommunisták töme- géé.

A párton belüli demokrácia elvének lényege a párttömegek uralma a pártban. Tehát a párt egészének helyzete a döntő, a párttagok közvetve vagy közvetlenül döntenek a párt tevékenységéről, A párt demokratikus jellegét kifejezi — amint Lenin mondotta — hogy az ösz- szes pártügyet vagy közvetlenül, vagy képviselőik által egyforma jogok alapján a párttagok irányítják. Közben az ösz- szes funkcionárius, tanácsadó testület és a párt minden intézménye választott, felelős és leváltható.

A párton belüli demokrácia értelme az, hogy lehetővé teszi minden párttagnak, hogy aktívan részt vegyen a párt programcéljainak kidolgozásában és megvalósításában. E feltételek kialakítása nélkül pártunk nem tölthetné be az alkotó-gondolkodó, az egyesítő, a kollektív nevelő és szervező, a vezér szerepét. Ezért mindenütt és mindenkor tudatosítanunk kell, hogy a demokrácia és a demók- ratikus munkamódszerek korlátozása gyengíti a tagok alkotó energiáját, kezdeményezését, és aktivitását, ami kihat a párt tevékenységére és egységére.

A párt csak az egységes tevékenység és az összes szervezet és tag közös harcával érheti el kitűzött célját. Ezért a CSKP- ban a centralizálás nem jelent formális centralizálást, hanem az egész párttevékenység centralizálását, mely erős és rugalmas harci szervezetet alakít ki, irányítja és vezeti a munkás- osztály és a dolgozók harcát a szocializmus felépítéséért. .

A kommunista pártok, köztük a mi pártunk gyakorlata is azt bizonyítja, hogy a centralizmus

1973

VII. 4