Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)
1973-07-04 / 157. szám, szerda
A TECHNOEXPORT magyarországi kapcsolatai A Technoexport csehszlovák külkereskedelmi vállalat a hagyományokhoz híven ebben ..z évben is részt vett az Inchebán. A nemzetközi vásár alkalmából felkerestük dr. Andrej Hatalát, Štefan Slezákot és Miloš Vašn viiíot, a Technoexport illetékes dolgozóit, hogy információt kérjünk tőlük a Technoexport és a magyar partnervállalatok legújabb export-import kapcsolatairól. Mint mondották, a Technoex- port közel öt éve több magyar- országi külkereskedelmi vállalattal tart fenn gyümölcsöző kapcsolatot. Ezek között elsősorban a Chemokomplex, a Ni- kex és a Technoimpex külkereskedelmi vállalatokat kell megemlíteni. A Technoexport a Chemokomplex közvetítésével a Bu dapesti Vegyiművek részére komplett korróziómentes vegyipari berendezéseket, vegyi tároló tartályokat, szivattyúkat és csővezetékeket szállít. A Dunai Vasművek részére pedig a vasgyártáshoz szükséges pácoló berendezéseket exportálnak. A Nikex külkereskedelmi vállalat ugyancsak a Budapesti Vegyiművek részére importál Csehszlovákiából kénpirító dobokat. A két magyar külkereskedelmi vállalattal a Technoexport az elmúlt két évben több A közeljövőben adják át rendeltetésének a Szovjetunióban, Kolszkban a 440 U00 kiluwattos teljesítményű új atomerőművet. Képünkön a kolszki atomerőmű turbinaterme. (Felvétel: CSTK—TASZSZ) mint félmillió rubel értékű forgalmat bonyolított le. A Technoimpex a Technoexporl cikkei közül a nyomtatógéppel felszerelt papírzacskógyártó gépsorok iránt érdeklődik. Jelentős a magyar termékek Csehszlovákiába irányuló forgalma is. E tekintetben a már felsorolt magyar külkereskedelmi vállalatokon kívül még a Komplexet is meg kell említeni. A Komplex külkereskedelmi vállalattal 1969 januárjától áll kapcsolatban a Technoexport, együttműködésük elsősorban élelmiszeripari gépekre irányul. Az eddigi legjelentősebb üzleteket 1970—71 ben kötötték. A két év alatt a szerződés értelmében teljes péküzemi berendezéssel két kenyérgyártó gépsort szállított a Komplex, összesen 4 800 000 rubel értékben. Magyar szakemberek irányításával Levicén (Léván) építették fel ezeket az üzemeket. Jól beváltak ezek a berendezések, elégedettek velük a csehszlovák partnerek. Elégedettségüket bizonyítja az is, hogy 1973-ra újabb több millió rubel értékű üzletkötés született magyar pékipari gépsorok megvételére. Ezenkívül teljes konzervgyárat épített fel a Komplex Nové Zámky-ban (Érsekújvárban), amely már sikerrel üzemel. A Technoexport a trebišovi konzervgyár részére borsófejtő gépsort is vásárolt. Jól beváltak a gyakorlatban az egyedi borsócséplőgépek, a paprikacsu- mázó berendezések és a húsipari gépek közül pl. a töpörtyű- prések. A felsorolt gépekkel kapcsolatban eddig semmilyen reklamáció nem érkezett. 11a bármilyen műszaki probléma adódna, a kölcsönös megállapodás értelmében a helyszínen magyar szerelő javítaná a meghibásodott gépeket. A Technoexport a Chemokomplex külkereskedelmi vállalat közvetítésével a bratislavai Slovnaft részére magyar gyártmányú 200—300 köbméteres alumínium-tartályokat vásárolt. Az üzletet 3 millió rubel értékben már megkötötték, s még 1973-ban leszállítják a tartályokat. Az 1974 — 75-ös évekre a Technoexport további vásárlásokat tervez a Chemokomplex közvetítésével. F. K. Megkönnyítik a dolgozó nő munkáját Összement az öltönye a tisztítóban, vagy talán elveszett a pulóvere? A folton kívül a ruha anyagából is eltűnt egy darabka? Rosszul vasalták ki a nadrágját? Szürkébbnek tűnik a párna huzata, mint mielőtt beadta a mosodába, esetleg eltűntek róla a gombok? Sokáig tart, míg az üzem leszállítja a megrendelt munkát? Noha aligha akad közöttünk valaki, akinek ne lennének hasonló tapasztalatai a mosodákkal vagy a vegyi tisztítókkal, mégis le kell szögeznünk: ina már szerencsére egyre ritkábbak ezek — a szakemberek állítása szerint — nem minden esetben helytálló viták. A MINDENTUDÓ GÉPEK BIRODALMÁBAN Milyen mértékben, vagy egy általán indokolt-e a fogyasztó panasza, azt a Helyi Gazdálkodás — mosás, tisztítás és ruhafestés fejlesztésével megbízott — országos jogkörű prágai kutatóintézetének a dolgozói hivatottak eldönteni. Jii'i Koči, az intézet vezetője elmondja, hogy évente mintegy ezer esetben kell igazságot tenniük, szakvéleményt mondaniuk a reklamációkról, majd hozzáfűzi, i hogy ma már valamivel könnyebb a helyzetük, mert míg nemrégiben még kizárólag szakismereteikre és tapasztalataikra támaszkodtak a szakemberek, ma már tudásukat megbízhatóan kiegészítik az intézet laboratóriumában erre a célra szolgáló mindentudó gépek és készülékek. Meg-megállunk a legmerészebb igényeket is kielégítő technika vívmányai előtt. Valamennyi az üzemek munkáját és a tisztítóanyagok minőségét hivatott ellenőrizni. — Mihely I valamelyikük kimondja a verdiktet — véleménye megfellebbezhetetlen i—, a további vitának nincs helye — tájékoztat vendéglátónk, az egyik készülékhez képve, melyről leolvasható, hogy — a technológiai el járások megtartása esetén — minden egyes tisztítás után hány százalékos a ruhadarab megengedett zsugorodása. Egy másik készülék a különféle anyagok mosóállóképességét, egy harmadik a kimosott vagy tisztított fehérnemű fehérségének a fokát ellenőrzi. De van itt olyan gép is, amely a ma divatos szintetikus fonalakból készült anyagok gyűrhetetlen ségéről és kezelési módjáról ad felvilágosítást. Ezt különös 1973. ^ÍT: 4. és a demokrácia kölcsönös kapcsolatának tagadása és figyelmen kívül hagyása kedvezőtlenül hat a pártra. Lenin munkáiban két. szélsőségre mutat rá. Hangsúlyozza, hogy a centralizmus túlbecsülés© a személyi hatalom politikájához, bürokratizmushoz, a szervezetek, funkcionáriusok és tagok aktivitásának és kezdeményezésének korlátozásához vezet. Az egység így gépiessé válik és a párt vezető szervei elszakadnak a tagoktól és a dolgozóktól. Ez a fegyelem mechanikus követeléséhez és sok esetben vak engedelmességhez vezet. Ezzel szemben a centralizmus túlzott korlátozása, illetve a korlátlan demokrácia fejlesztésére tett kísérletek a pártszervekben és az egyéneknél is a fegyelem megsértését eredményezik. Megbomlik a párt egysége és akcióképessége, ami azután ösz- tönösséghez, anarchiához vezet. Mindkét szélsőség nagyon káros az egység, a kommunista párt céljainak elérése és a szocializmus építése szempontjából. Á rtal inassá g uk ró] meggyőződhettünk az elmúlt években, különösen 1968-ban. Pártunkban 1968-ban olyan teoretikusok bukkantak fel, akik azt bizonygatták, hogy a demokratikus centralizmus tulajdonképpen nem demokratikus, mivel korlátozza a kisebbség és az egyének szabadságát. Szerintük a szabadság érdekében meg kell szüntetni a centralizmust, fel kell számolni a kötelező fegyelmet. A jobboldali opportunisták pl. úgy értelmezték a párton belüli demokráciát, mint általános korlátlan demokráciát. Visszautasították a pártfegyelem követelményét, mint a „sztálini korszak csökevényét“. Mindent demokratikusnak tartottak, ami nem jelentett tekintélyt, ami nem kötelezett felelősségre. Jobboldali támadások érték elsősorban a demokratikus centralizmus .alapelvét; ezt akarták gyengíteni, majd teljesen felszámolni. így pl. az új alapszabályzat tervezetében 1968-ban rögzítették a kisebbség jogát, ami azt jelenti, hogy a pártban legalizálták a. frakciókait, a pasz- szív tagságra való jogot, a párt megosztását az ún. „politikai elitre“ és a „rokonszenvező" tagokra. Azt javasolták, hogy mondjunk le az összes párttag aktív tevékenységének követelményéről, arról a kötelességükről, hogy teljesíteniük kell a pártszervek határozatait. Javaslataik egész nyilvánvalóan a párt területi felépítésének megbontásához vezettek. Ehelyett a. párt felépítésében szociális-demokratikus megosztást akartak érvényesíteni, kizárólag a lakhely szerint. A demokratikus centralizmus elvével szemben alapszabályzat- -ban akarták rögzíteni az alsóbb pártszervek autonóm helyzetét, a felsőbb pártszervek döntéseitől való függetlenségét. Olyan követelések is elhangzottak, hogy a CSKP legyen nemzeti párt, amelyet megfosztanának osztály-, munkás-lényegétől. Sőt, olyasmit is javasoltak, hogy az alapszabályzat rögzítse a párt függetlenségét a nemzetközi kommunista mozgalomtól, vagyis számolják fel a proletár internacionalizmus eszméjét. Ezeket a javaslatokat pártunk elvetette és újból hangsúlyozta, hogy a demokratikus centralizmus és a párton belüli demokrácia olyan alapot jelent, amely tág teret biztosít minden párttagnak ahhoz, hogy szabadon véleményt mondjon a, pártpoli- ka összes kérdéséről és részt vegyen a politika kialakításában és megvalósításában. A centralizmus és demokrácia lenini értelmezése érvényesül a CSKP alapszabályzatában, a pártegység időszerű kérdéseiről elfogadott határozatban, valamint a CSKP XIV. kongresszusának dokumentumaiban. Gustáv Husák elv társ a CSKP XIV. kongresszusán mondott beszámolójában leszögezte: „Az általunk folytatott nagy küzdelem megköveteli, hogy továbbra is megszilárdítsuk a demokratikus centralizmus lenini el vét.. . A pártélet fejlesztése lehetővé teszi, sőt meg is kö veteli, hogy a demokratikus centralizmus megszilárdításával, mint az akcióegység feltételével párhuzamosan a másik oldalt — a párton belüli demokrácia fejlesztését is kiemeljük. Meggyőződtünk arról, hogy a demokratikus centralizmus és a párton belüli demokrácia nem választható el egymástól és nem állítható egymással szembe. A bürokratikus centralizmus, va lamint az anarchia és az ősz tönösség árt a pártnak és ezért nincsen helye a pártban“. A demokratikus centralizmus, a párton belüli demokrácia és fegyelem feltétele a párt ideológiai-szervezeti akció- és internacionalista egységének. Ez az egység azonban nem örök érvényű. Ezért a kommunista pártnak állandóan fel kell újítania sorait és az egységre kell törekednie. Az egyik ilyen eszköz a kommunisták nevelése a pártprogram és alapszabályzat betartásának szellemében, a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus szellemében. _ Dr. JÁN MACHY NI AK becsben tartják a szakemberek, mert a nálunk már gyái tott, vagy a nagy mennyiségben behozott különféle minőségű műanyagok tisztítása — a tapasztalatok hiányában — még a közelmúltban meglehetősen sok gondot okozott. Helytelen kezelésük következtében tulajdonosuk örökre búcsút vehetett ruhájától. Tulajdonképpen tehát a gép feladata megelőzni a károkat. Az intézet szakemberei a tőle kapott „utasítások“ alapján dolgozzák ki és hozzák nyilvánosságra az egyes anyagok tisztítására vonatkozó technológiai eljárásokat. TÁJÉKOZTATÁS SZIMBÓLUMOKKAL Női olvasóink bizonyára felfigyelnek majd a jövő év elejétől kezdve minden egyes forgalomba hozott anyagon — természetesen a konfekción is — a mosásra, a vegyi tisztításra, vasalásra stb. vonatkozó — kád, vasaló, karika és más jelek formájában kötelezően feltüntetett szimbólumokra. Ezeknek a jelzéseknek a célja a fogyasztó tájékoztatása arról, hogy egyáltalán mosható-e, vasalható-e az anyag és ha igen, milyen hőfokon kezelhető. A technológiai eljárások kidolgozásánál a szakemberek természetesen a mosó, illetve a tisztítószerek minőségére is nagy gondot fordítanak. — Ha nem így volna, kárba veszne a legjobb minőségű munka is — utal vendéglátónk a hazánkban gyártott és gondosan ellenőrzött sokfajta szintetikus mosószerre, melyek közül — úgymond — a Rakona vállalat gyártmányai a legmegbízhatóbbak és a bevált külföldi anyagokkal is felveszik a versenyt. A LEGFONTOSABB A FOGYASZTÓ BIZALMA A kutatóintézet dolgozói figyelmét semmi sem kerüli el. A szolgáltatások minőségének rendszeres ellenőrzésére az egész országban érvényes normákat dolgoztak ki. Betartásuk ellenőrzése és gyakori közvéleménykutatásaik alapján közvetlen kapcsolatot teremtenek vevőikkel, akiknek a véleményével, javaslataikkal és kívánságaikkal is megismerkedhetnek. Ennek köszönhetik, hogy mindig tudják, hol szorít a cipő. — , Tapasztalataink szerint — véli Koči mérnök — a panaszok az utóbbi időben nem annyira a szolgáltatások minőségére vonatkoznak — ezeknek a száma ma már elenyésző —, inkább a túlságosan hosszú határidőket kifogásolják az emberek. Nagyot sóhajt: — Részben igazuk van, hiszen általános jelenség a munkaerőhiány, de a nehézségek elkerülhetők volnának, ha a fogyasztók nemcsak a főévadban, hanem az őszi és a téli hónapokban is több munkával látnák el az üzemeket, Megosz- lana a tennivaló és az igények minden bizonnyal hamarabb volnának kielégíthetők. Azt ugyanis senki sem állítja, hogy a hazánkban működő, korszerű gépekkel felszerelt mintegy 380 mosoda és kb. 340 vegyi tisztító 18 000 dolgozójával nem volna elegendő. Olyan mennyiség ez, amelyért a legfejlettebb országok előtt sem kell szégyenkeznünk. Emellett szinte gomba módra szaporodnak — különösen vidéken — a kisebb — 10—12 alkalmazottal dolgozó — gyorstisztítók, mert a cél, hogy az embereknek ne kelljen a városba menniük a szolgáltatások után. A kutatóintézet az üzemeknek új gépekkel való felszerelésére és a meglevők korszerűsítésére is nagy gondot fordít. Egy részüket a szocialista, illetve a kapitalista országokból hozatják be, de sok közöttük a hazai gyártmány, mint pl. a chebi Kovo vállalat nagy teljesítményű vasaló kalandere, a szlovákiai Tatrasmalt, vagy akár a fulneki Romo vállalat legújabb típusú mosógépei, melyek feltétlenül elérik az európai színvonalat. TAPASZTALATCSERE NEMZETKÖZI VONALON — Kutatóintézetünknek a külföldi szakemberekkel fenntartott szoros kapcsolatait a gyakori személyes tapasztalat- csere jellemzi — válaszolja kérdésünkre J. Koči. A szolgáltatások fejlesztése szempontjából különösen az NDK-beli kapcsolataikat a technológiai eljárások és gépek rendszeres ellenőrzésében megnyilvánuló együttműködést tartja rendkívül hasznosnak. De a moszkvai Közszolgáltatások Kutatóintézete és a moszkvai Helyi Gazdálkodást Irányító Akadémia dolgozói is nagy segítségére vannak az intézetnek fejlesztő munkájában, mely jó eredményeit részben a vegyi tisztításhoz használt, a Szovjetunióban kifejlesztett oldószerekkel éri el. Nagy az érdeklődés a Szovjetunióban megkonstruált, a fehérneműt víztelenítő, préssel ellátott centrifuga iránt is, mellyel a gép prototípusának előállításával járó tetemes munkát és költséget takaríthatunk meg. A külföldi kutatóintézetekkel fenntartott kapcsolatok során az is kiderült, hogy az üzemek problémái általában mindenütt egyformák, különösen a szocialista országokban hasonlók. Némi eltérés csupán a különböző körülmények folytán mutatkozik. Míg pl. az NSZK-ban a mosodák egy főre eső teljesítménye évente 4,5 kg ruha, nálunk ez a mennyiség meghaladja a 6,5 kg-ot. Vegyi tisztítóink teljesítménye kb. azonos: ott is, nálunk is egy személy évente 3,6 kg ruhát tisztíttat. Bátran állítható tehát, — bár korántsem mondtuk még ki az utolsó szót —, hogy ebben a tekintetben is a fejlett országok közé tartozunk. Ha ugyanis a háziasszonyok kis teljesítményű mosógépükben a sokkal költségesebb és időrabló munka helyett gyakrabban vennék igénybe a közszolgáltatásokat, — és ez idővel minden bizonnyal bekövetkezik —, akkor a terv szerint az egy személyre eső kimosott ruha mennyisége évente 50—60 kg-ot, a kitisztított ruháé pedig 10—12 kg-t tenne ki. KÖZÖS ERŰVEL A MÉG JOBB EREDMÉNYEKÉRT — Ebből is látszik, hogy van mit tennünk a közszolgáltatásokba vetett bizalom növelése érdekében — véli Koči mérnök, majd elmondja, hogy ebben a tekintetben is sokat várnak az idén ősszel Prágában megtartandó nemzetközi konferenciájuktól, melyre kb. 200 hazai és 60 külföldi szakember jelentette be részvételét. Az értekezleten megvitatják majd a munka racionalizálásának és a közszolgáltatások újabb formáinak, vagy akár a ruha háztól házig való szállításának a feltételeit is. Megbeszélik az új technológiai eljárásokat, á gépek, valamint a tisztítószerek használatával kapcsolatos tapasztalataikat, és szó lesz a termelési programokról, valamint a csomagolástechnikáról is. Az integráció elmélyítésének a lehetőségeit a szocialista országok szakemberei egy további, ugyancsak októberben megtartandó értekezleten beszélik meg. Céljuk ugyanis megállapodni bizonyos közös munka- módszerekben, melyeket az eredmények megbízhatóbb ellenőrzése és a nehézségek kiküszöbölése* érdekében az egyes kutatóintézetek hazájukban kötelező normaként honosítanak majd meg. Még sokat, nagyon sokat beszélhetnénk kutatóintézetünk eredményeiről és problémáiról is, mely utóbbiak közé tartozik a gépek üzemelésével járó, a lakók életét gyakran megkeserítő zaj, és a rázkódások, vagy akár a vibrálás. — Noha igyekszünk enyhíteni e zavaró jelenségek hatását — mondja J. Koči — egyelőre nem szüntethetők meg teljesen. A könnyen robbanó, tűzveszélyes tisztítószerek miatt biztonságosabb volna, ha az üzemek a külvárosok lakatlan épületeiben volnának elhelyezhetők. Ez a megoldás azonban — eltekintve attól, hogy a helyhiány miatt megvalósíthatatlan — bizonyára a fogyasztók erélyes tiltakozását is kiváltaná. A kutatóintézet dolgozóira tehát a tisztítószerek és a gépek fejleszése terén további igényes feladatok és kötelezettségek hárulnak, olyanok, amelyek a szlovákiai és a külföldi szakemberek segítségével idővel kétségtelenül megoldhatók lesznek. Remélhető, hogy nem kell sokáig várniuk a szakemberek közös munkájának mindenkit kielégítő eredményeire. KARDOS MÁRTA
