Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)
1973-07-28 / 178. szám, szombat
hétvégi hírmagyarázatunk A nemzetközi politikai élet alapvető vezérmotívuma az elmúlt két esztendőben az európai államok közötti együttműködés bővítése és a kontinens biztonságának megszilárdítása. Tán hangsúlyoznunk sem szükséges, hogy ezt a politikái végeredményben valamennyi európai állam kormánya magáé vá tette és így tulajdonképpen elfogadta azt a programot, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusa dolgozott ki. Közismert tény, hogy ez a program a realitások talaján óhajtja megoldani a béke és a biztonság alapvető kérdéseit, ugyanakkor nem véletlen, hogy valóban rendkívüli népszerűségre tett szert. 1973. VII. 28. Visszapillantás Immár több ízben rámutattunk, hogy az európai enyhülési folyamat kezdeményezője a Szovjetunió és a szocialista közösség országai voltak. A második világháborút követő Időszakban, sőt azt megelőzően is számos javaslat hangzott el Moszkvából, amelynek gyújtópontjában éppen a kontinens békéjének a megszilárdítása állott. Nos, ezek a javaslatok „süket fülekre“ találtak a nyugati féltekén. Azonban a Varsói Szerződés tagországai budapesti felhívását immár nem lehetett egészen egyszerűen ad acta tenni. A NATO tagországai viszonylag hosszú gondolkodási időt kértek, amíg választ adtak a szóban forgó felhívásra. Magatartásuk — a kontinens haladó közvéleményének a közrejátszása miatt Is — immár nem lehetett teljesen negatív. Az európai biztonsági és együttműködési konferencia előkészületei tehát megindultak. Előbb két- és többoldalú tárgyalások szintjén, majd később az érdekelt országok nagykövetei adtak maguknak találkozót a finn fővárosban. Közismert tény, hogy a helsinki konzultatív tanácskozásokon viszonylag éles vita alakult ki az európai biztonsági és együttműködési konferencia napirendjét illetően. Nos, éppen a szocialista országok voltak azok, amelyek valóban megfelelő javaslatokat és Javaslat-tervezeteket terjesztettek be a konferencia elé és amelyek alkalmasnak bizonyultak a napirend kialakítása szempontjából. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter t5bb ízben is hangsúlyozta, hogy a szovjet párt és kormány nem hajlandó kétes értékű kompromisszumokat kötni, ugyanakkor azonban a reálpolitikai elvek talaján állva olyan alapot kíván teremteni a tárgyalásokhoz, amely valóban megfelelő egy konstruktív légkör megteremtéséhez. Végeredményben az az irányvonal győzedelmeskedett Helsinkiben és ennek az Irányvonalnak tulajdonítható, hogy viszonylag rövid időn beiül sikerült felszámolni a vietnami válsággócot és érvényt szerezni azoknak az alapelveknek, amelyek a szovjet külpolitikai irányvonalat determinálják. Látogatások ideje Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a szovjet külpolitika függetlenül a helsinki tárgyalásoktól, több kezdeményező lépést tett az enyhülés érdekében. így mindenekelőtt Leonyid Brezsnyev washingtoni látogatásáról szükséges említést tennünk, arról a látogatásról, amely valóban rendkívül komoly eredményekkel járt. A szovjet párt vezetője washingtoni tartózkodása idején több történelmi jelentőségű dokumentumot írt alá, olyan okmányokat, amelyek teljes mértékben megfelelnek a világ haladó erői törekvéseinek. A washingtoni megbeszélések fókuszába természetszerűleg az általános és teljes leszerelés kérdései kerültek. Ez egyébként a szovjet békeprogram központi kérdése, hiszen a szocialista országépítés, a szocialista világrendszer megszilárdítása feltétlenül megköveteli a békés építőmunka körülményeit. Így azután nem kétséges, hogy a szovjet javaslatok, amelyek Washingtonban, majd a szovjet fővárosban, sőt Párizsban elhangzottak, őszintén óhajtják a békét, a biztonság megszilárdítását nem csupán európai, hanem világszinten. Ehhez hozzátehetjük, hogy a moszkvai vezetés elvszerűen járt és jár el a nemzetközi politikai kérdéseket illetően, nem hajlandó olyan kompromisszumokat kötni, amelyek ellentmondanak a lenini békepolitikának. Gromiko, szovjet külügyminiszter a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán elhangzott felszólalásában egészen egyértelműen leszögezte: „az ideológiai front terén nem ismerünk el békés egymás mellett élést“. Ez annyit jelent, hogy a Szovjetunió reálpolitikai elvekből kiindulva hajlandó szorosra fűzni az együttműködés szálait a kapitalista országokkal, ám ez nem jelenti az elvek feladását, a lenini koncepció meghamisítását. Immár történelmi tény, hogy a fiatal szovjet állam első nemzetközi politikai megnyilvánulása békedekrétum volt, az a dekrétum, amelyet Lenin intézett a világ népeihez, és amely alapelvét illetően ma is meghatározó jellegű a nemzetközi politikai életben. Az SZKP XXIV. kongresszusának békeprogramja szintén az említett elvekből indul ki, azt célozza, hogy a jelenlegi világ- helyzetben, nemzetközi politikai konstellációban ne kerülhessen sor egy újabb pusztító háború megismétlésére. Nem véletlen, hogy a katonapolitikai megfigyelők a nagyhatalmak erőviszonyait egyeztetve „atompatt"-nak nevezték el a pillanatnyi helyzetet. Tény ugyanis, hogy a katonai potenciál szintjén olyan erők összpontosultak, amelyek többszörösen képesek elpusztítani a civilizált világot. Ennek szeretné elejét venni az aktív szovjet békepolitika, amelyet egyébként a világ haladó közvéleménye is egyöntetűen támogat. Folytonosság ... Amikor arról szólottunk, hogy a nemzetközi politikai életben immár nincsen meg a hagyományos „uborkaszezon“, nem lőttünk túl a célon. Ezt példázza többek között Leonyid Brezsnyev kijevi beszéde is. Tagadhatatlan, hogy mind a Szovjetunió, mind a szocialista közösség országai rendkívül erőteljes küzdelmet folytatnak politikai koncepciójuk megvalósítása érdekében. így tehát a „szabadságok ideje“ lejárt, nem beszélhetünk sem holt, sem uborkaszezonról. A szovjet fővárosban ma is, holnap is „teljes gőzzel“ foglalkoznak az SZKP XXIV. kongresszusán kijelölt békeprogram megvalósításán. Annák ellenére, hogy több nemzetközi fórumon szünetelnek a megbeszélések, aligha állíthatjuk: stagnálnak a párbeszéd fonalai. A szovjet küldöttség Bécsben, Genfben, Helsinkiben és általában mindenütt, az ENSZ talaján is aktív tevékenységet folytat programja megvalósítása érdekében. Éppen ezt az igyekezetet, ezt a célratörő és valóban az emberiség javáért folytatott küzdelmet értékeli nagyra a progresszív közvélemény. Végezetül elmondhatjuk, hogy a szocialista közösség országai, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom tekintélyének növekedése jelentős mértékben járult hozzá annak a politikai koncepciónak a megvalósulásához, amelynek végeredményben „szem- és fültanúi“ lehetünk. Hiszen tagadhatatlan, hogy az elmúlt hónapok valóban történelmi jelentőségű változásokat hoztak a nemzetközi politikai életbe, lefektették egy olyan együttműködés alapjait, amely határozottan optimizmusra okot adó távlatokat teremt. (bpi) Leonyid Brezsnyev átadja a nagy kitüntetést Ukrajna vezetőinek Telefoto: TASZSZ Az SZKP KB főtitkára a Krímbe utazott BREZSNYEV: A népek nyugodtabban élnek Moszkva — Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára tegnap Kijevböl a Krímbe utazott. Kijevben részt vett Ukrajnai párt- és állami szerveinek ünnepi ülésén és átnyújtotta Ukrajnának a Népek Barátsága Érdemrendet. A kijevi repülőtéren Vlagyimir Scserbickqj, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára és más hivatalos személyiségek búcsúztatták az SZKP főtitkárát. A kijevi ünnepség alkalmából Leonyid Brezsnyev nagyjelentőségű beszédet mondott, amelyben foglalkozott a Szovjetunió bel- és külpolitikai helyzetével. Többek között elmondotta, hogy az első félévi terv teljesítésének eredményei örvendetesek. Az ipari termelés például az éves tervben megállapított 5,8 százalékkal szemben 7 százalékkal növekedett. Különösen örvendetes a mun• katermelékenység növekedése. A mezőgazdaságra fontos területeken — Oroszországban, Kazahsztánban és Ukrajnában — nagyarányú munkálatok folynak a bő termés biztosítása érdekében. Külpolitikai kérdésekről szólva többek között kijelentette, hogy a nukleáris háború megakadályozását célzó szovjet— amerikai megállapodás az első konkrét lépés a nukleáris oh lágháború veszélyének enyhítése útján. A nemzetközi légkör észrevehetően változott, enyhébb lett, a népek nyugodtabban élnek, — mondotta Leonyid Brezsnyev. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy megszűnt az ellentét a két társadalmi rendszer, a szocializmus és a kapitalizmus között. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy egyes államokban bizonyos befolyásos körök továbbra is a feszültségre, a katonai költségvetések növelésére és a fegyverkezési hajsza folytatására törekszenek. Brezsnyev hangsúlyozta: Mi továbbra is az imperializmus elvi ellenségei vagyunk, határozottan síkra szállunk a fegyverkezési hajsza csökkentése mellett, valamint azért, hogy a politikai enyhülés a katonai enyhülést támassza alá. A két rendszer nemzetközi versengése és párharca folytatódik. Szükséges azonban, hogy ez a folyamat ne fajuljon fegyveres összeütközésekké és háborúkká az országok között, ne fajuljon odáig, hogy az államok közötti kapcsolatokban erőszakot alkalmaznak, vagy erőszakkal fenyegetőznek, ne akadályozza különböző társadalmi rendszerű államok kölcsönösen előnyös együttműködésének fejlődését. Mi kommunisták, és a szocialista közösség összes polgárai, abból a szilárd meggyőződésből indulunk ki, hogy az azonos vagy különböző társadalmi rendszerű államok közötti nemzetközi kérdések, sőt bonyolult problémák megoldhatók, és meg is kell őket oldani békés úton, erőszak alkalmazása vagy erőszakkal való fenyegetőzés nélkül, háború nélkül. Az európai biztonsági értekezlet első szakaszának munkáját elemezve Leonyid Brezsnyev kifejezte meggyőződését, hogy van közös nevező. A közös nevező az a közös óhaj, hogy Európában ne legyen töb■ bé háború, hogy teremtsék meg az ésszerű feltételeket az európai államok békés, együttműködéséhez, ami minden nép számára hasznos. Az SZKP főtitkára a továbbiakban kiemelte, gyakorlatilag úgy alakult a helyzet, hogy a nemzetközi kapcsolatokban bekövetkezett nagyszabású és kedvező fordulat jelentés mértékben a szocialista és a kapitalista világ olyan nagy államai egymás közötti kapcsolatainak javulásával kezdődött, mint például egyfelől a Szovjetunió, másfelől Franciaország, a Német Szövetségi Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok. Ez törvényszerű sőt szükségszerű volt. Ebből a szempontból akár csak más egyéb szempontból, a szovjet— nyugatnémet és a szovjet- amerikai kapcsolatok nem csupán a szóban forgó országok népei szempontjából pozitív jelentőségű, hanem minden egyes ország, minden egyes nép szempontjából is, amely békét kíván, amely érdekelt a nemzetközi feszültség enyhülésében — mondotta végezetül az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. Már gyilkol a jobboldal Chilében Santiago de Chile — Pénteken hajnalban a chilei fővárosban jobboldali terroristák meggyilkolták Arturo Araya Marin kapitányt, Allende elnök haditengerészeti szárnysegédjét. A hivatalos közlemény szerint a szélső jobboldali csoport egyik tagja robbanószerkezetet hajított a tiszt lakásába. A kapitány a merénylet következtében súlyosan megsebesült, és a katonai kórházba szállítás után néhány perccel meghalt. A rendőrség különleges osztagai megkezdték a gyilkosok üldözését. A Kereszténydemokrata Párt, Chile legnagyobb ellenzéki pártja elfogadta Allende köz- társasági elnök tárgyalási ajánlatát. Mint ismeretes, csütörtökön Santiagóban közölték, hogy a lépi egység és a ke- r észté n ydemok rat ák vezető i közötti dialógus hétfőn megkezdődik. Jól lehet a kereszténydemokraták — egyes értesülések szerint — a „megbékélés“ áraként helyet követelnek a kormányban, továbbra is az állítólagos baloldali fegyveres osztagok lefegyverzése mellett ágálnak, a tárgyalások megkezdése a válságos politikai helyzet megoldása felé jelentős lépésnek számít. A Keresztény- demokrata Párt a szenátusban 50, a képviselőházban 150 mandátummal rendelkezik, és így a végrehajtó hatalmak rendelkező népi egységgel szemben a törvényhozásban többsége van. A baloldali koalíció és az ellenzék esetleges megállapodása a chilei haladó vívmányok megszilárdítását és a polgárháború veszélyének elkerülését jelentené. A Chilei Kommunista Párt Központi Bizottságának ülésén Orlando Millas, a Politikai Bizottság tagja a szocialista-kommunista egység erősítését jelölte meg a baloldali koalíció megszilárdításának el sőrén d ű céljaként. BMSISEMI A PHAM VAN DONG vezette vietnami párt- és kormányküldöttség hivatalos lengyelországi tartózkodása során tegnap Varsó nevezetességeivel ismerkedett. BELGRÄDBAN megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Mu- dzsibur Rahman bengáli és Bi- jedlcs jugoszláv miniszterelnök között. BHUTTO pakisztáni köztársasági elnök befejezte hivatalos franciaországi látogatását és hazautazott Párizsból. Korábban Nagy-Britanniában járt. TRUDEAU kanadai miniszter- elnök megerősítette az arról szóló híreket, hogy októberben hivatalos látogatást tesz a Kínai Népköztársaságban. AZ AMERIKAI szenátus hadügyi bizottsága jóváhagyta a CIA új vezetőjének, Wiliam Col- bynak a jelölését. BERLINGUER, az Olasz Kommunista Párt főtitkára, kijelentette, hogy az utóbbi időben növekedett a párt tekintélye és befolyása az olasz politikai életben. FRANCIAORSZÁGBAN nagyszabású előkészületek folynak a L’Humanité című kommunista napilap szeptemberi ünnepségeire. PÉNTEKRE virradóra óriási robbanás rázta meg a Ciprus délnyugati részén fekvő Limassol rendőrkapitányság épületét. Sok rendőr megsebesült. A robbanás oka ismeretlen. Kissinger később utazik Peking»»: New York — Henry Kissinger elhalasztani készül tervezett pekingi látogatását — jelenti a New York Times pénteki száma — meg nem erősített washingtoni értesüléseit idézve. A lap hozzáfűzte, hogy az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója a kambodzsai helyzet miatt halasztotta el útját, s arra most már minden valószínűség szerint csak augusztus 15-e után kerül sor. A lap szerint Kissinger meg akarja várni, liogy mi történik augusztus 15-ike, az amerikai légitámadások megszüntetésére megszabott kongresszusi határidő lejárta után Kambodzsában. Kissinger pekingi látogatásának pontos idejét sohasem jelentették be, de mind Washingtonban, mind Pekingben sejtetni engedték, hogy augusztus elejére tervezik. A pekingi látogatás célja a kínai vezetőkkel folytatandó tárgyalásokon kívül valószínűleg az, hogy Kissinger tanácskozzék Norodom Sziltanukkal, a kambodzsai Nemzeti Egységfront elnökével. Feltételezhető ezenkívül, hogy Kissinger pekingi útjának elhalasztásában szerepet játszanak az amerikai belpolitikai hírek fejleményei is, különös tekintettel a Watergate- botráinyra. Ma indul útjára a Skylab—2 Kennedy-fok — Hírügynökségi jelentések szerint rendben folyik a Skylab-2 visszaszámlálása. Az űrlaboratórium második kutatógárdája — Alan Bean, Jack Lousma és dr. Owen Garriott — megkezdte a felkészülést az Apollo űrhajó szombaton délre tervezett startjára. Ha minden program szerint halad, az „űrlaboránsok“ második csoportja 59 napot fog a Skylabon tölteni és ezzel megduplázza az első csoport teljesítményét. Az Amerikai Űrhajózási Hivatal előzetes jelentést tett közzé az első Skylab-program tudományos és orvosi megfigyeléseiről. A naptevékenységről készített felvételekből például a csillagászat és más szakemberek azt a következtetést vonják le, hogy a Nap-ot körülvevő koronában sokkal aktívabb plazmatevékenység zajlik le, mint azt korábban feltételezték. Az orvosi megfigyelések eddig nem okoztak különösebb meglepetést. NINCS „UBORKASZEZON"
