Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)

1973-07-28 / 178. szám, szombat

hétvégi hírmagyarázatunk A nemzetközi politikai élet alapvető vezérmotívuma az el­múlt két esztendőben az európai államok közötti együttmű­ködés bővítése és a kontinens biztonságának megszilárdítá­sa. Tán hangsúlyoznunk sem szükséges, hogy ezt a politikái végeredményben valamennyi európai állam kormánya magáé vá tette és így tulajdonképpen elfogadta azt a programot, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszu­sa dolgozott ki. Közismert tény, hogy ez a program a reali­tások talaján óhajtja megoldani a béke és a biztonság alapve­tő kérdéseit, ugyanakkor nem véletlen, hogy valóban rend­kívüli népszerűségre tett szert. 1973. VII. 28. Visszapillantás Immár több ízben rámutat­tunk, hogy az európai enyhü­lési folyamat kezdeményezője a Szovjetunió és a szocialista közösség országai voltak. A második világháborút követő Időszakban, sőt azt megelőző­en is számos javaslat hangzott el Moszkvából, amelynek gyúj­tópontjában éppen a kontinens békéjének a megszilárdítása állott. Nos, ezek a javaslatok „süket fülekre“ találtak a nyu­gati féltekén. Azonban a Var­sói Szerződés tagországai bu­dapesti felhívását immár nem lehetett egészen egyszerűen ad acta tenni. A NATO tagorszá­gai viszonylag hosszú gondol­kodási időt kértek, amíg vá­laszt adtak a szóban forgó fel­hívásra. Magatartásuk — a kontinens haladó közvélemé­nyének a közrejátszása miatt Is — immár nem lehetett telje­sen negatív. Az európai biz­tonsági és együttműködési kon­ferencia előkészületei tehát megindultak. Előbb két- és többoldalú tárgyalások szintjén, majd később az érdekelt or­szágok nagykövetei adtak ma­guknak találkozót a finn fővá­rosban. Közismert tény, hogy a helsinki konzultatív tanács­kozásokon viszonylag éles vita alakult ki az európai bizton­sági és együttműködési konfe­rencia napirendjét illetően. Nos, éppen a szocialista orszá­gok voltak azok, amelyek va­lóban megfelelő javaslatokat és Javaslat-tervezeteket terjesztet­tek be a konferencia elé és amelyek alkalmasnak bizonyul­tak a napirend kialakítása szempontjából. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter t5bb ízben is hangsúlyozta, hogy a szovjet párt és kormány nem hajlandó kétes értékű kompro­misszumokat kötni, ugyanakkor azonban a reálpolitikai elvek talaján állva olyan alapot kí­ván teremteni a tárgyalások­hoz, amely valóban megfelelő egy konstruktív légkör megte­remtéséhez. Végeredményben az az irányvonal győzedelmes­kedett Helsinkiben és ennek az Irányvonalnak tulajdonítható, hogy viszonylag rövid időn be­iül sikerült felszámolni a viet­nami válsággócot és érvényt szerezni azoknak az alapelvek­nek, amelyek a szovjet külpo­litikai irányvonalat determinál­ják. Látogatások ideje Nem feledkezhetünk meg ar­ról sem, hogy a szovjet külpo­litika függetlenül a helsinki tárgyalásoktól, több kezdemé­nyező lépést tett az enyhülés érdekében. így mindenekelőtt Leonyid Brezsnyev washingto­ni látogatásáról szükséges em­lítést tennünk, arról a látoga­tásról, amely valóban rendkí­vül komoly eredményekkel járt. A szovjet párt vezetője washingtoni tartózkodása ide­jén több történelmi jelentőségű dokumentumot írt alá, olyan okmányokat, amelyek teljes mértékben megfelelnek a világ haladó erői törekvéseinek. A washingtoni megbeszélések fó­kuszába természetszerűleg az általános és teljes leszerelés kérdései kerültek. Ez egyéb­ként a szovjet békeprogram központi kérdése, hiszen a szo­cialista országépítés, a szocia­lista világrendszer megszilár­dítása feltétlenül megköveteli a békés építőmunka körülmé­nyeit. Így azután nem kétsé­ges, hogy a szovjet javaslatok, amelyek Washingtonban, majd a szovjet fővárosban, sőt Pá­rizsban elhangzottak, őszintén óhajtják a békét, a biztonság megszilárdítását nem csupán európai, hanem világszinten. Ehhez hozzátehetjük, hogy a moszkvai vezetés elvszerűen járt és jár el a nemzetközi po­litikai kérdéseket illetően, nem hajlandó olyan kompromisszu­mokat kötni, amelyek ellent­mondanak a lenini békepoliti­kának. Gromiko, szovjet kül­ügyminiszter a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán elhangzott fel­szólalásában egészen egyértel­műen leszögezte: „az ideoló­giai front terén nem ismerünk el békés egymás mellett élést“. Ez annyit jelent, hogy a Szov­jetunió reálpolitikai elvekből kiindulva hajlandó szorosra fűzni az együttműködés szálait a kapitalista országokkal, ám ez nem jelenti az elvek feladá­sát, a lenini koncepció megha­misítását. Immár történelmi tény, hogy a fiatal szovjet ál­lam első nemzetközi politikai megnyilvánulása békedekrétum volt, az a dekrétum, amelyet Lenin intézett a világ népeihez, és amely alapelvét illetően ma is meghatározó jellegű a nem­zetközi politikai életben. Az SZKP XXIV. kongresszusának békeprogramja szintén az em­lített elvekből indul ki, azt cé­lozza, hogy a jelenlegi világ- helyzetben, nemzetközi politi­kai konstellációban ne kerül­hessen sor egy újabb pusztító háború megismétlésére. Nem véletlen, hogy a katonapoliti­kai megfigyelők a nagyhatal­mak erőviszonyait egyeztetve „atompatt"-nak nevezték el a pillanatnyi helyzetet. Tény ugyanis, hogy a katonai poten­ciál szintjén olyan erők össz­pontosultak, amelyek többszö­rösen képesek elpusztítani a civilizált világot. Ennek sze­retné elejét venni az aktív szovjet békepolitika, amelyet egyébként a világ haladó köz­véleménye is egyöntetűen tá­mogat. Folytonosság ... Amikor arról szólottunk, hogy a nemzetközi politikai életben immár nincsen meg a hagyományos „uborkaszezon“, nem lőttünk túl a célon. Ezt példázza többek között Leonyid Brezsnyev kijevi beszéde is. Tagadhatatlan, hogy mind a Szovjetunió, mind a szocialista közösség országai rendkívül erőteljes küzdelmet folytatnak politikai koncepciójuk megva­lósítása érdekében. így tehát a „szabadságok ideje“ lejárt, nem beszélhetünk sem holt, sem uborkaszezonról. A szov­jet fővárosban ma is, holnap is „teljes gőzzel“ foglalkoznak az SZKP XXIV. kongresszusán kijelölt békeprogram megvaló­sításán. Annák ellenére, hogy több nemzetközi fórumon szünetel­nek a megbeszélések, aligha állíthatjuk: stagnálnak a pár­beszéd fonalai. A szovjet kül­döttség Bécsben, Genfben, Hel­sinkiben és általában minde­nütt, az ENSZ talaján is aktív tevékenységet folytat program­ja megvalósítása érdekében. Éppen ezt az igyekezetet, ezt a célratörő és valóban az em­beriség javáért folytatott küz­delmet értékeli nagyra a prog­resszív közvélemény. Végezetül elmondhatjuk, hogy a szocialista közösség or­szágai, a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom te­kintélyének növekedése jelen­tős mértékben járult hozzá an­nak a politikai koncepciónak a megvalósulásához, amelynek végeredményben „szem- és fül­tanúi“ lehetünk. Hiszen tagad­hatatlan, hogy az elmúlt hóna­pok valóban történelmi jelentő­ségű változásokat hoztak a nemzetközi politikai életbe, le­fektették egy olyan együttmű­ködés alapjait, amely határo­zottan optimizmusra okot adó távlatokat teremt. (bpi) Leonyid Brezsnyev átadja a nagy kitüntetést Ukrajna vezetőinek Telefoto: TASZSZ Az SZKP KB főtitkára a Krímbe utazott BREZSNYEV: A népek nyugodtabban élnek Moszkva — Leonyid Brezs­nyev, az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára tegnap Ki­jevböl a Krímbe utazott. Kijevben részt vett Ukrajnai párt- és állami szerveinek ün­nepi ülésén és átnyújtotta Uk­rajnának a Népek Barátsága Érdemrendet. A kijevi repülőtéren Vlagyi­mir Scserbickqj, az Ukrán Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkára és más hivatalos személyiségek búcsúz­tatták az SZKP főtitkárát. A kijevi ünnepség alkalmá­ból Leonyid Brezsnyev nagyje­lentőségű beszédet mondott, amelyben foglalkozott a Szov­jetunió bel- és külpolitikai helyzetével. Többek között el­mondotta, hogy az első félévi terv teljesítésének eredményei örvendetesek. Az ipari termelés például az éves tervben megál­lapított 5,8 százalékkal szem­ben 7 százalékkal növekedett. Különösen örvendetes a mun• katermelékenység növekedése. A mezőgazdaságra fontos terü­leteken — Oroszországban, Ka­zahsztánban és Ukrajnában — nagyarányú munkálatok foly­nak a bő termés biztosítása ér­dekében. Külpolitikai kérdésekről szól­va többek között kijelentette, hogy a nukleáris háború meg­akadályozását célzó szovjet— amerikai megállapodás az első konkrét lépés a nukleáris oh lágháború veszélyének enyhíté­se útján. A nemzetközi légkör észreve­hetően változott, enyhébb lett, a népek nyugodtabban élnek, — mondotta Leonyid Brezs­nyev. Mindez azonban nem je­lenti azt, hogy megszűnt az el­lentét a két társadalmi rend­szer, a szocializmus és a kapi­talizmus között. Nem feledkez­hetünk meg arról, hogy egyes államokban bizonyos befolyásos körök továbbra is a feszültség­re, a katonai költségvetések növelésére és a fegyverkezési hajsza folytatására töreksze­nek. Brezsnyev hangsúlyozta: Mi továbbra is az imperializmus elvi ellenségei vagyunk, hatá­rozottan síkra szállunk a fegy­verkezési hajsza csökkentése mellett, valamint azért, hogy a politikai enyhülés a katonai enyhülést támassza alá. A két rendszer nemzetközi versengése és párharca folyta­tódik. Szükséges azonban, hogy ez a folyamat ne fajuljon fegy­veres összeütközésekké és há­borúkká az országok között, ne fajuljon odáig, hogy az álla­mok közötti kapcsolatokban erőszakot alkalmaznak, vagy erőszakkal fenyegetőznek, ne akadályozza különböző társa­dalmi rendszerű államok köl­csönösen előnyös együttműkö­désének fejlődését. Mi kommu­nisták, és a szocialista közös­ség összes polgárai, abból a szilárd meggyőződésből indu­lunk ki, hogy az azonos vagy különböző társadalmi rendsze­rű államok közötti nemzetközi kérdések, sőt bonyolult problé­mák megoldhatók, és meg is kell őket oldani békés úton, erőszak alkalmazása vagy erő­szakkal való fenyegetőzés nél­kül, háború nélkül. Az európai biztonsági érte­kezlet első szakaszának mun­káját elemezve Leonyid Brezs­nyev kifejezte meggyőződését, hogy van közös nevező. A kö­zös nevező az a közös óhaj, hogy Európában ne legyen töb■ bé háború, hogy teremtsék meg az ésszerű feltételeket az eu­rópai államok békés, együttmű­ködéséhez, ami minden nép számára hasznos. Az SZKP főtitkára a továb­biakban kiemelte, gyakorlatilag úgy alakult a helyzet, hogy a nemzetközi kapcsolatokban be­következett nagyszabású és kedvező fordulat jelentés mér­tékben a szocialista és a kapi­talista világ olyan nagy álla­mai egymás közötti kapcsola­tainak javulásával kezdődött, mint például egyfelől a Szov­jetunió, másfelől Franciaország, a Német Szövetségi Köztársa­ság és az Amerikai Egyesült Államok. Ez törvényszerű sőt szükségszerű volt. Ebből a szempontból akár csak más egyéb szempontból, a szovjet— nyugatnémet és a szovjet- amerikai kapcsolatok nem csu­pán a szóban forgó országok népei szempontjából pozitív je­lentőségű, hanem minden egyes ország, minden egyes nép szempontjából is, amely békét kíván, amely érdekelt a nemzetközi feszültség enyhülé­sében — mondotta végezetül az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. Már gyilkol a jobboldal Chilében Santiago de Chile — Pénte­ken hajnalban a chilei főváros­ban jobboldali terroristák meg­gyilkolták Arturo Araya Marin kapitányt, Allende elnök hadi­tengerészeti szárnysegédjét. A hivatalos közlemény sze­rint a szélső jobboldali csoport egyik tagja robbanószerkeze­tet hajított a tiszt lakásába. A kapitány a merénylet következ­tében súlyosan megsebesült, és a katonai kórházba szállítás után néhány perccel meghalt. A rendőrség különleges oszta­gai megkezdték a gyilkosok üldözését. A Kereszténydemokrata Párt, Chile legnagyobb ellenzéki pártja elfogadta Allende köz- társasági elnök tárgyalási ajánlatát. Mint ismeretes, csü­törtökön Santiagóban közölték, hogy a lépi egység és a ke- r észté n ydemok rat ák vezető i közötti dialógus hétfőn meg­kezdődik. Jól lehet a kereszténydemok­raták — egyes értesülések sze­rint — a „megbékélés“ ára­ként helyet követelnek a kor­mányban, továbbra is az állí­tólagos baloldali fegyveres osztagok lefegyverzése mellett ágálnak, a tárgyalások meg­kezdése a válságos politikai helyzet megoldása felé jelentős lépésnek számít. A Keresztény- demokrata Párt a szenátusban 50, a képviselőházban 150 mandátummal rendelkezik, és így a végrehajtó hatalmak rendelkező népi egységgel szemben a törvényhozásban többsége van. A baloldali koa­líció és az ellenzék esetleges megállapodása a chilei haladó vívmányok megszilárdítását és a polgárháború veszélyének el­kerülését jelentené. A Chilei Kommunista Párt Központi Bizottságának ülésén Orlando Millas, a Politikai Bi­zottság tagja a szocialista-kom­munista egység erősítését je­lölte meg a baloldali koalíció megszilárdításának el sőrén d ű céljaként. BMSISEMI A PHAM VAN DONG vezette vietnami párt- és kormánykül­döttség hivatalos lengyelorszá­gi tartózkodása során tegnap Varsó nevezetességeivel ismer­kedett. BELGRÄDBAN megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Mu- dzsibur Rahman bengáli és Bi- jedlcs jugoszláv miniszterelnök között. BHUTTO pakisztáni köztársa­sági elnök befejezte hivatalos franciaországi látogatását és hazautazott Párizsból. Koráb­ban Nagy-Britanniában járt. TRUDEAU kanadai miniszter- elnök megerősítette az arról szóló híreket, hogy októberben hivatalos látogatást tesz a Kí­nai Népköztársaságban. AZ AMERIKAI szenátus had­ügyi bizottsága jóváhagyta a CIA új vezetőjének, Wiliam Col- bynak a jelölését. BERLINGUER, az Olasz Kom­munista Párt főtitkára, kijelen­tette, hogy az utóbbi időben nö­vekedett a párt tekintélye és befolyása az olasz politikai életben. FRANCIAORSZÁGBAN nagy­szabású előkészületek folynak a L’Humanité című kommunista napilap szeptemberi ünnepsé­geire. PÉNTEKRE virradóra óriási robbanás rázta meg a Ciprus délnyugati részén fekvő Limas­sol rendőrkapitányság épüle­tét. Sok rendőr megsebesült. A robbanás oka ismeretlen. Kissinger később utazik Peking»»: New York — Henry Kissin­ger elhalasztani készül terve­zett pekingi látogatását — je­lenti a New York Times pén­teki száma — meg nem erő­sített washingtoni értesüléseit idézve. A lap hozzáfűzte, hogy az elnök nemzetbiztonsági fő­tanácsadója a kambodzsai hely­zet miatt halasztotta el útját, s arra most már minden való­színűség szerint csak augusz­tus 15-e után kerül sor. A lap szerint Kissinger meg akarja várni, liogy mi történik au­gusztus 15-ike, az amerikai lé­gitámadások megszüntetésére megszabott kongresszusi határ­idő lejárta után Kambodzsá­ban. Kissinger pekingi látogatásá­nak pontos idejét sohasem je­lentették be, de mind Washing­tonban, mind Pekingben sejtet­ni engedték, hogy augusztus elejére tervezik. A pekingi lá­togatás célja a kínai vezetők­kel folytatandó tárgyalásokon kívül valószínűleg az, hogy Kissinger tanácskozzék Noro­dom Sziltanukkal, a kambodzsai Nemzeti Egységfront elnökével. Feltételezhető ezenkívül, hogy Kissinger pekingi útjának elhalasztásában szerepet ját­szanak az amerikai belpoliti­kai hírek fejleményei is, kü­lönös tekintettel a Watergate- botráinyra. Ma indul útjára a Skylab—2 Kennedy-fok — Hírügynök­ségi jelentések szerint rendben folyik a Skylab-2 visszaszámlá­lása. Az űrlaboratórium máso­dik kutatógárdája — Alan Bean, Jack Lousma és dr. Owen Garriott — megkezdte a felké­szülést az Apollo űrhajó szombaton délre tervezett start­jára. Ha minden program szerint halad, az „űrlaboránsok“ má­sodik csoportja 59 napot fog a Skylabon tölteni és ezzel meg­duplázza az első csoport tel­jesítményét. Az Amerikai Űrhajózási Hi­vatal előzetes jelentést tett közzé az első Skylab-program tudományos és orvosi megfi­gyeléseiről. A naptevékenység­ről készített felvételekből pél­dául a csillagászat és más szakemberek azt a következte­tést vonják le, hogy a Nap-ot körülvevő koronában sokkal aktívabb plazmatevékenység zajlik le, mint azt korábban feltételezték. Az orvosi meg­figyelések eddig nem okoztak különösebb meglepetést. NINCS „UBORKASZEZON"

Next

/
Thumbnails
Contents