Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)

1973-07-02 / 155. szám, hétfő

ÉS A SZOCIALIZMUS VÉDELMEZŐI A Nitrát Konzervgyárban teljes lendülettel dolgoznak. Az idén 830 tonna gyümölcsöt, 3U tonnával többet, mint tavaly, dolgoz­nak fel. 110 tonna gyiimölcskonzervet külföldre szállítanak. (Felvétel: P. Matis) TÖRVÉNYBE ÜTKÖZIK AZ ORVOSI ELŐÍRÁSOK MEGHAMISITASA A büntető törvénykönyv jog­szabályainak kiegészítését, il­letve módosítását az állandó változó körülmények, fejlődő élefUrik teszi szükségessé. Ezzei qiegfarázható, hogy a Szövet­ségi Gyűlés képviselői a vétsé­gekről szóló törvényes intézke­dést a következő bekezdéssel egészíti ki: ,,A szocialista együttélés ellen elkövetett vét­ségért háromnapos szabadság- vesztéssel, illetve javítóintézet­ben való tartózkodással, az egészségügyben kifejtett tevé­kenység betiltásával esetleg 5 ezer koronáig terjedő pénzbün­tetéssel sútják azt, aki szándé­kosan meghamisítja vagy meg­változtatja az orvosi előírás szö­vegét, hogy azt mint valódit ér­vényesítse, vagy aki az orvosi előírást azzal a szándékkal ad­ja át másnak, hogy azt hamisí­tás céljára felhasználhassa, vagy aki azt ugyanezzel a szán­dékkal eltulajdonítja, esetleg más, jogtalan módon szerzi meg.“ Az új intézkedés értelmében vétséget követ, el mindenki, aki orvosi előírást hamisít vagy jogtalanul — esetleg másod­kézből — megszerez, eltekintve attól, hogy sikerült megszerez­nie a kívánt gyógyszert vagy sem. Az új jogszabályból az is kitűnik, hogy a tettes ugyan­azon bűncselekményért a sza­badságvesztésen kívül — a bí­róság megítélése szerint — egyszerre több büntetéssel is sújtható. önkéntelenül is felvetődik a kérdés: mi tette indokolttá ezt a szigorú intézkedést, hiszen köztudott, hogy az orvosi re­cept nem tekinthető okiratnak, tehát hamisítása sem bírálható el mint okirathamisítás. Mi késztette a törvényhozókat a jogszabály kiegészítésére? Ter­mészetesen a gyakorlatban szer­zett tapasztalataik, melyeknek értelmében az utóbbi időben egyre gyakoribb jelenség az or­vosi előírásokkal való vissza­élés. Hamisításuk, adataik meg­változtatása, kiegészítése, sőt a receptek eltulajdonítása sem megy ritkaságszámba bizonyos gyógyszerek jogtalan megszer­zése érdekében. Szocialista hazánkban a bete­gek az orvostól ingyen kapják a receptet, és a gyógyszerekért sem kell fizetniük. Akadnak közöttünk olyanok is, akik min­den lehetőséget kihasználnak a nagyobb mennyiségű ideg- és fájdalomcsillapítók, mint pl. a Meprobamat, a Dexfermetrazin, az Acilcoffin, az Algena és a többi analgikus gyógyszer meg­szerzése érdekében. Nem tud­ják vagy elfelejtették, hogy aminek kisebb adagolásban gyó­gyító hatása van, azt nagy mennyiségben használva, meg­szokja a szervezet, és rendkívül ártalmas lehet az egészségre. A törvényes intézkedés tehát a tudatlanokat és könnyelműe­ket védve, a baj megelőzésére törekszik. Mert noha hazánkban nem probléma a narkománia, a morfiummal, az ópiummal, a he­roinnal, vagy a marihuanával a legtöbben még cigaretta formá­jában sem találkoztunk, ám az USA, az NSZK és a többi nyu­gati ország ezen a téren szer­zett tapasztalatai bennünket is a legnagyobb elővigyázatosság­ra intenek. És mert nemcsak a jó, hanem a rossz példa is ra­gadós, kiterjedt idegenforgal­munkra való tekintettel sem en­gedhetjük meg magunknak a közömbösséget. A rossz szoká­sok importálásának a lehetősé­gét is meg kell akadályozni. Az elmondottakból is kitűnik tehát, hogy az orvosi előírások­kal való bármiféle manipuláció július 1-től, a törvény hatályba lépésétől kezdve komoly követ­kezményekkel járhat. KARDOS MÁRTA VIRÁGZIK A KAMILLA 1973 VII. 2. A kamilla (Matriacaria chainu- milla L. Asteraceae) egyike a legrégebben ismert gyógynövé­nyeknek. Már Plinius és Diosz­koridész is említik chamaemelon görög név alatt, ami almaillatú alacsony növényt jelent. A közép­korban állandóan használták, az arab orvosok olajos kenőcsökben rendelték. Szinte mindenütt előfordul. Eu­rópában az utak mentén, a szán­tóföldeken, a legelőkön és főleg a szikes területeken bőségesen található. A szikeseken tömege­sen terem, mert ezen a talajon csak nagyon kevés növény tud megélni, így alig van vetélytársa, ezért helyenként sűrű állományt alkot. Már messziről felismerhető kellemesen illatos, fehér pártá­val szegélyezett sárga fejecské- jfi fészekvirágzatáról. A kamilla kiváló gyógynövény. Illóolajat (kamazulén, guajazu- lén), flavonoidokat, appint (gli- kozid), keserűanyagot, kolint, izzasztó glikozidokat, szolicilsa- vat, nikontinsavat, C vitamint és fruktózt tartalmaz. Leginkább főzet vagy párlat formájában használják. Csillapítja a görcsö­ket, a köhögést, csökkenti a gyulladást, tisztítja a vért, szép­pé teszi a bőrt, fényesíti és il­latosítja a hajat, a csecsemők testét fertőtleníti és szervezetü­ket erősíti, ezért fürdővizeiknek nélkülözhetetlen alkotórésze. Ezekért a „csodákat művelő“ ha­tásaiért, mint fontos gyógyítási és kozmetikai eszközt használ­ják. A kamilla virága, vagy az ab­ból «nyert hatóanyagok (főleg az azulének) számos ipari gyógy­szerkészítményben megtalálhatók. A legismertebbek: a Dermazulen kenőcs főleg a rosszul gyógyuló fertőzött sebek, égési sebek és különböző bőrgyulladósok eseté­ben vált be. A Chainomilla Spofa oldat öblögetőként a szájüreg és a nyelőcső gyulladásainál érvé­nyesül, belsőleg pedig a külön­böző gyomor- és bélbántalmak nál, hasonlóan mint a Florkamil, ami tablettázott virág. A Camill- ca olaj orrüreg- és légcsőgyul- ladásnál ajánlatos. A Perilacin heŕmánková maska pedig a zsíros bőr ápolására kitűnő gyógykoz- metikai eszköz. A Contraviol na­pozásra alkalmas krém. A felsoroltakból látható, meny­nyire fontos gyógynövényünk a kamilla. Ez a nyári időszak a legalkalmasabb a gyűjtésére, úgy saját szükségleteinkre, mint a gyógyszeriparnak. Ha kamillát látunk, ne feledjük, hogy egész­ségünket védi! Dr. BOGDÁNY ISTVÁN Ismerik és teljesítik kötelességüket „Hol dolgoznak jól a SZISZ- szervezetek? — Csaknem mind­egyik alakulatnál“ — mondot­ták az elvtársak a politikai osztályon. „Erről meggyőződ­hetnek például a motorizált lövészalakulatoknál“. „Igen, a Szocialista Ifjúsági Szövetség helyi szervezete tag­jainak munkájával valóban meg vagyunk elégedve“ — igazolták az alakulat politikai tisztjei és a helyi pártszervezet funkcio­náriusai. Miroslav Hejl tizedes, az alakulat SZISZ-szervezeté- nek elnöke viszont figyelmünk­be ajánlotta az alakulat összes SZISZ alapszervezetét: minde­nütt ügyesen dolgoznak az if­júsági szervezet tagjai. „De a mi elnökünk most nincs itten“ — mondták a katonák, és megmagyarázták, hogy Miroslav Frühling katona éppen egy védnökségi iskolá­ban van a pionírcsapat gyűlé­sén. De itt van elődje, Jozef Hron szakaszvezető. „Amikor tavaly tavasszal át­vettem az elnöki tisztséget, a legnagyobb gondot az okozta, hogy a század mindegyik kato­nája a SZISZ-szervezet tagja volt. Akkor tudniillik a szerve­zetbe olyanok is beléphettek, akiknek nem volt szándékukban aktív tevékenységet kifejteni, a felvétel formális volt, ezért érthető, hogy a tevékenység is eszerint nyilvánult meg. Ezu­tán a SZISZ-be csak olyan ka­tonákat vettünk fel, akik ér­deklődést tanúsítottak és az egész kollektíva érdekében ké­szek voltak tevékeny munkát végezni. A szervezet munkája talán ezért is ma már sokkal jobb.“ „Ha problémák még így is maradtak“, jegyzi meg Bohu­slav Verrejter katona, a bizott­ság tagja, „a legnagyobb ne­hézséget az idő okozza. Alaku­latunknál sok a gépkocsivezető mindig úton vagyunk. Nehéz olyan napot találni, amikor a többség jelen volna a gyűlé­sen.“ De ezután kitűnik, hogy ez a probléma is megoldható. Ez elsősorban a század parancs­nokának köszönhető, aki nagy megértést tanúsít a SZISZ prob­lémái iránt. Amikor pl. napi­renden gyűlés, vagy más akció szerepel, ebbe beleszól valami rendkívüli feladat és a gépko­csivezetőknek indulniuk kell. A parancsnok ekkor rugalma­san intézkedik, hogy a SZISZ- szervezet megtarthatja taggyű­lését. Már egy éve érvényben van, hogy mindegyik SZISZ-tag, ami­kor tartalékba vonul, már meg­szerezte a „Példás katona“ jel­vényt. Hogy ezt a jó hagyo­mányt tovább fejlesszék, a szer­vezet mindegyik tagja kötele­zettséget vállal, hogy megszer­zi a „Példás katona“ jelvényt. A gépkocsivezetők többek kö­zött kötelezettséget vállaltak, hogy megszerzik az első- és másodfokú szakosítást, és a járműveket szocialista kezelés­be veszik. Érdeklődtünk a fegyelem iránt is. „Ezen a téren nincsen prob­lémánk. Az utóbbi időben csak egy katona kapott fegyelmi büntetést — elaludt és ké­sőn jött az esti parancskihirde- tésre. Ezért megrovást kapott, de az évzáró taggyűlésen ismét szóvá tették“, mondta a SZISZ- szervezet elnöke. Elhatározták, hogy továbbra is részt vesznek a vörös zász­lóért versenyben. Tavaly a má­sodik helyen végeztek, ami szép eredménynek számít, te­kintettel arra, hogy állandóan úton vannak és nem rendel­keznek a legjobb feltételekkel sem, hogy rendszeresen tanul­hassanak. Természetesen a politikai ok­tatás is szóba került. A SZISZ- szervezet is bekapcsolódott a vándorpohárért kiírt verseny­be, amelynek feltételei egysze­rűek. A verseny „Miúdegyik SZISZ-tag csak jól és kitűnően a politikai felkészültségben“ jelszó jegyében zajlik le. Sok­kal nehezebb viszont a teljesí­tése. „Az idősebb katonák már át­lag nagyobb tudással és felké­szültséggel rendelkeznek, mondta Hron szakaszvezető. „Az újoncok egyrészt még ke­veset tudnak, másrészt alapo­san fel kell készülniük, de a tapasztaltabbak mindenben se­gítségükre lesznek“. „A fő dolog, hogy a SZISZ- szervezet mindegyik tagja az oktatás iránt nagy érdeklődést tanúsít“, fűzte hozzá Vorrejter katona. „Ha néha ezzel kapcsolatban még nehézségek merülnek fel, mint pl. Nagy katona esetében, aki csak magyarul tud, szlo­vákul keveset beszél. De ő a szorgalomban akármelyik kato­nának példaképe lehet. Képzel­jék el, hogy a politikai felké­szültséghez szükséges könyve­ket a szó szoros értelmében végig „böngészi“, lefordítja ma­gyar nyelvre, ezt megtanulja, és amikor felelésre kerül a sor, megint lassan lefordítja szlo­vák nyelvre. Mindegyikük érdeklődést ta­núsít, hogy a SZISZ-szervezet- ben jó munkát végezzenek. Eb­ből adódik kérésük is, amely- lyel az évzáró taggyűlésen áll­tak elő, hogy idejében legye­nek kéznél a javításhoz szük­séges pótalkatrészek, stb.“ Ennél az alakulatnál a SZISZ- szervezet tagjai helyesen értel­mezték a fontos politikai fela­datot — a kommunista párt se­gítségére lenni és soraikból a legjobbakat ajánlani a CSKP tagjelöltjeinek. Az alakulat SZISZ-szervezete tavaly tavasz- szal 17 SZISZ-tagot ajánlott párttagjelöltnek. Mindegyikük nézetét fejezte ki Strmiska katona, aki azt mondta: „Századunk mindig jó volt és ma is az. Akárhová küldtek bennünket, mindenütt sikerünk volt és a feladatokat mindig jól teljesítettük. A fia­tal és kevésbé tapasztalt kato­náknak ifjúsági szervezetünk segítséget nyújt ahhoz, hogy egységünk az év végén is jő értékelést érjen el. S. SlMONOVÁ Harckocsizó . IRÁNY A KONGRESSZUS A múlt héten véget értek a Polgári Honvé­delmi Szövetség (Zvdzarm) járási konferenciái. A közel 200 00Ö tagot képviselő küldöttek meg­vitatták az elért eredményeket, az előttük ál­ló feladatokat, egyszóval felkészültek a szövet­ség II. szlovákiai kongresszusára. A járási konferenciákkal kapcsolatban Andrej Pollák alezredesnek, a PHSZ Szlovákiai Központi Bi­zottsága osztályvezetőjének tettünk fel néhány kérdést. • Hogyan értékeli a járási konferenciákat? — A lehető legjobban. A be­számolók elkészítéséhez és a vitához jó alapot nyújtott a CSKP Központi Bizottsága El­nökségének ez év március 30- án a szövetség feladatait ós te­vékenységének meghatározását célzó dokumentum. Mindenütt érezhető volt, hogy a párt járá­si bizottságai és a nemzeti bi­zottságok szívügyüknek tekintik a honvédelmi nevelést, a PHSZ- nek nyújtandó segítséget. • Milyen kérdésekkel fog­lalkoztak a beszámolók és a vitában felszólaló küldöttek? — Természetesen a CSKP XIV. kongresszusa határozatá­nak teljesítésével, főleg a fiata­lok körében végzendő honvé­delmi nevelés kérdéseivel, ami azt jelenti, hogy az egyes mű­szaki sportokat az eddigiek­nél nagyobb tömegbázisra kell helyezni. Hazánkban és szövet­ségünkben is az 50 százalékot a 30 év alatti fiatalok képezik. Aki nem gondol rájuk, illetve a fiatalok nevelésére, az nem gondol a jövőre se. Éppen ezért örvendetes tényként kell el- ' könyvelni, hogy az idei járási konferenciákon előtérbe került a politikai nevelőmunka, amely a múltban a szövetségünkben is a háttérbe szorult. ® A lakosság egységes hon­védelmi neveléséről is szó esett? — Talán nem járok messze az igazságtól, ha azt mondom, hogy a legtöbb szó erről esett. Nem ok nélkül. A még előfor­duló fogyatékosságok ellenére a szövetség ma már tíz szaká­gazatban készíti elő a fiatalo­kat a tényleges katonai szol­gálatra. A járási értekezletek után jóleső érzéssel nyugtáz­hatjuk, hogy az 1965-ös évhez viszonyítva a sorkötelesek ki­képzésen való részvétele 74 százalékkal növekedett. Nem érdektelen megemlíteni, hogy a kiképzőközpontokat látogató fiatalok 15 százaléka tavaly megszerezte a példás jelvényt. Több járásban felvetődött, hogy ezeket a fiatalokat elő kell készíteni a pártba való felvé­telre. Erre jelenleg annál job­bak a feltételek, mivel az év elejétől áttértünk a kétéves ki­képzési ciklusra. Az oktatók hiánya úgy ezen a téren, mint a polgárvédelem terén szóba került. • Milyen bírálatok hangzot­tak el? — Magától értetődő, hogy a bírálatból sem volt hiány. Ám ezekből azt lehet kiérezni, hogy nagy részüket maguk akarják megoldani. Amelyek a felsőbb szerveket érintették, vagy hatáskörükbe tartoznak, rövid időn belül feldolgozzuk, illetve orvosoljuk. Vannak azonban olyan dolgok — pél­dául a modellezéshez szüksé­ges alkatrészek hiánya, a kor­szerűtlen légpuska stb. —, ame­lyeket az illetékesekkel karölt­ve tudunk csak megoldani. • Az elmondottakat mivel egészítené még ki? — A járási konferenciákon sok szó esett arról, hogy a honvédelmi nevelésre szánt anyagi eszközöket a jövőben összpontosítani kell. Társas be­ruházással, megfelelő koordi­nálással több céllétesítményt, lőteret, versenypályát stb. tud­nánk építeni. A szövetség tag­jai brigádmunkával tavaly is több millió korona értéket hoztak létre. A konferenciák alapján elmondhatom, hogy ké­szek az idén is mindent meg­tenni a közös cél, a társada­lom érdekében, azért, hogy a honvédelmi sport és a honvé­delmi felkészítés terén a jövő­ben még jobb eredményeket érjünk el. E célokkal foglalko­zik majd az október 5-én és 6-án a PHSZ II. szlovákiai kongresszusa is. (németh)

Next

/
Thumbnails
Contents