Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)
1973-07-02 / 155. szám, hétfő
A kultúra szolgálja a nemzetek és a nemzetiségek közeledését Václav Vačok elvtársnak, az SZSZK miniszterelnök-helyettesének, a párt- és kormányküldöttség vezetőiének ünnepi beszéde a gombaszögi országos dal- és tánc- ünnepélyen Az idén már tizennyolcadszor jövünk össze a csodálatos szépségű gombaszögi völgyben, hogy kifejezzük a szocialista Csehszlovákia nemzeteinek és nemzetiségeinek megbonthatatlan egységét, megnézzük a kelet- és a dél-szlovákiai legjobb énekkarok és táncegyüttesek seregszemléjét, és megcsodáljuk több vendégként érkezett műkedvelő és hivatásos együttes fellépésének szépségét. Engedjék meg, hogy ebből az alkalomból Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának nevében a legszívélyesebben üdvözöljem önöket, és sikert kívánjak a csehszlovákiai magyar dolgozók országos dal- és táncünnepélyének. Találkoznak itt magyar, szlovák, ukrán és lengyel együttesek, amelyeknek fellépései évről évre hozzájárulnak a Csehszlovákiában élő nemzetek és nemzetiségek kölcsönös közeledéséhez, a nemzeti kultúráknak, mint a csehszlovák szocialista kultúra részének megismeréséhez. Mostani összejövetelünk egyben világos válasz is a jobboldali opportunista erők bomlasztó tevékenységére, amelyek megpróbálkoztak a szocialista Csehszlovákiában élő nemzetek és nemzetiségek egységének és testvérbarátságának megbontásával. Nem átallották a régi, de hatásos fegyverhez, a nacionalizmus és a sovinizmus politikájához nyúlni, megpróbálkoztak Csehszlovákia Kommunista Pártja bomlasztásával, a dolgozók egységének megbontásával és Csehszlovákiában a szocializmus felszámolásával. Ára elszámították magukat, mint már annyiszor a múltban. Elfelejtették, hogy Csehszlovákia dolgozó népe nem felejtette el legjobb fiainak és leányainak meggyilkolását Moston, Kosúton és Tornócon. A nép nem felejtette el a csehszlovák munkásosztálynak Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével vívott harcát az éhség és a nyomor ellen a volt Csehszlovák Köztársaságban, küzdelmét a szociális és a nemzeti szabadságért, a hitleri fasizmus ellen a dicső Szlovák Nemzeti Felkelésben, és nem felejtette el a csehszlovák dolgozó ember hősi harcát az új, szocialista Csehszlovákiáért 1948 februárjában. A felszabadulás után Szlovákia — a kommunista párt politikájának következtében — elmaradt agrárjellegű területből, amelyre az emberek alacsony életszínvonala volt jellemző, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság fejlett ipari-mezőgazdasági részévé változott. Oj üzemek, városok épületek, új lakásokat, iskolákat, művelődési házakat építünk. Bátran megállapíthatjuk, hogy Szlovákia szocialista iparosításának politikáját, amelyet Csehszlovákia Kommunista Pártjának IX. kongresszusa tűzött ki, sikeresen teljesítettük. Szlovákia, amely a múltban nem tudott munkát adni a lakosságnak, ma már munkaerőhiánnyal küzd. A gazdasági felemelkedéssel együtt virágzik a kultúra, az iskolaügy, a tudomány, a művészet és az irodalom. Szlovákiát együtt építettük a testvéri cseh néppel, s különösen a magyar és az ukrán nemzetiség tagjainak aktív részvételével. A jelenlegi helyzetünket a kedvező eredmények jellemzik, akár az ipart, a mezőgazdaságot, az ideológiát, a kultúrát, az oktatásügyet, vagy életünk bármely más területét tekintjük. Társadalmunk vezető ereje — a kommunista párt — realista politikájának hatása alatt szilárdul állampolgáraink aktív, őszinte viszonya falujukhoz, városukhoz, hazánkhoz. Erről tanúskodnak a város- és községfejlesztési és -szépítés!, a „Z“-akcióban, az önkéntes társadalmi munkában elért eredmények. Ezek az eredmények meggyőző bizonyítékai annak, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának politikája minden egyes állampolgár és az egész társadalom javát szolgálja, hogy minden állampolgár értelmének és szívének ügyévé lett. Erről tanúskodik az itt, az önök gömöri táján, a rožiíavai (rozsnyói , a Rimavská Sobota-i (rimaszombati), a košicei járásban kibontakozott felajánlási mozgalom, mint az itt élő szlovákok, magyarok és németek hűségének megnyilvánulása a Szlovák Nemzeti Felkelés hagyatéka iránt. Ebből az alkotó atmoszférából, aktivitásból jelentősen kivették részüket a nemzeti bizottságok, a Nemzeti Frontban tömörült társadalmi szervezetek, a nemzetiségi kulturális szövetségek, köztük a CSEMADOK is. Engedjék meg ezért, hogy köszönetét mondjak önöknek, valamennyiüknek ezért az aktivitásért, az egész csehszlovák társadalom javára kifejtett munkáért. A felismerhetetlenségig megváltozott a Szlovák Szocialista Köztársaság déli járásainak is szociálökonómiai színvonala, azoknak a járásiknak, ahol a magyar nemzetiségű állampolgárok élnek. Szlovákia tíz déli járásában az iparban foglalkoztatottak száma 1945-ben 25 000 volt, míg ez a szám 1971-ben 98 000-re növekedett. A szocialista iparosítás éveinek folyamán tucatszámra épültek az új ipari üzemek, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak a munkásosztály számbeli növekedéséhez. Szlovákia egykori kevéssé fejlett vidékein a nyersanyagbázis, a munkaerőforrások és a gazdaságföldrajzi feltételek kihasználása céljából fontos ipari kapacitásokat helyeztünk el, illetve rekonstruáltunk. A legfontosabbak közül megemlíthetjük a komárnói (komáromi) Šteiner Gábor Hajógyárat, a Nové Zám- ky-i Elektrosvit üzemet, a salai Duslót a fifakovói Zománcgyárat és Békeüzemet, a štúro- vói Cellulóz- és Papírgyárat, az itteni gömöri körzet vasércbányászati és magnezitipari üzemeit, a Rimavská Sobota-i cukor- és sörgyárat, a košicei ..e- let-szlovákiai Vasművet és sok mást. Ugyanakkor nagy örömünkre szolgál, hogy a dél-szlovákiai járások egységes földművesszövetkezetei és állami gazdaságai élnek a természetadta lehetőségekkel, átütő sikereket érnek el a növénytermesztés és az állattenyésztés terén. A szocialista mezőgazdasági üzemek e területeken jelentős mértékben hozzájárulnak az egész Csehszlovák Szocialista Köztársaság bruttó és piaci termeléséhez. A déli járásoknak az ipari bázis bővítésén kívül a további távlati tervekben jó kilátásaik vannak az agrár-ipari komplexumok további fejlesztésére. Tervszerűen fogjuk folytatni a további vízgazdálkodási beruházásokat és a mezőgazda- sági területek talajvédelmét az árvizekkel és a talajvíz ellen a Csallóközben, a Duna, az Ipoly, a Sajó és a többi folyó árterületén. A falvakon lejátszódó átható változások és a mezőgazdasági dolgozók átlag- jövedelmének szüntelen növekedése joggal vezetnek arra a következtetésre, hogy a szocialista mezőgazdaság a jelen időszakban teljesen egyenértékű az iparral és a népgazdaság más ágazataival. Az elmúlt években nagy gondot fordítottunk a népgazdasági feladatok biztosítására. Az ötödik ötéves terv előirányzatainak sikeres megvalósítása pozitív befolyással lesz a Szlovák Szocialista Köztársaság déli járásainak további társadalmi és gazdasági fejlődésére is. A szocialista társadalom érdeklődésének középpontjában a harmonikusan fejlett, művelt, kulturált, képességeit kifejtő ember áll, akinek megvan az érzéke az új és igényes feladatok iránt, aki a társadalom fejlesztését elősegítő minden munkát megbecsül. Az internacionalista ember és a jó hazafi. Ezeket a célokat követi pártunk és társadalmunk akkor is, amikor a fiatal nemzedéket neveljük és felkészítjük az életre a fejlett szocialista társadalomban. Tudatában vagyunk annak, hogy az iskola kulcspozíciót tölt be a szocialista kulturális forradalom megvalósításában. A magyar és az ukrán tannyelvű iskolák fejlesztése terén elért eredmények meggyőzően bizonyítják, hogyan jut érvényre nálunk a gyakorlatban a marxista—leninista nemzetiségi politika. Jelenleg 90 000 magyar nemzetiségű gyermek látogatja az anyanyelvén művelődést nyújtó óvodákat, általános és középiskolákat. A magyar tannyelvű iskolák tanulóiknak olyan nevelést és műveltséget nyújtanak, amely tartalmát és formáját tekintve megfelel a szlovák tannyelvű iskolák oktató-nevelő tevékenységének, különös tekintettel a szocialista hazafiság, a proletár internacionalizmus és a csehszlovák államiság szellemében való neve lés követelményére. Elismerően kell értékelni a pedagógusok nagy részének áldozatos munkáját, akik céltudatosan és rendszeresen kialakítják a feltételeket az ifjúság felkészítésének és műveltségének növeléséhez. Célunk a jövőben Is biztosítani, hogy a nemzetiségi iskolákban jó, rátermett és igényes pedagógusok tanítsanak. Ily módon az oktatási-nevelési folyamat további tökéletesítésével, a fokozott pedagógiai gondoskodást is ide értve, a társadalom megteremti az újabb feltételeket a munkás- és parasztcsaládok gyermekei tanulmányi eredményeinek növeléséhez a közép- és a főiskolák valamennyi foko- * zatán. Érdekünk, hogy a jövőben egyre nagyobb számú magyar nemzetiségű fiatal szerezzen közép- és főiskolai végzettséget, összhangban a tudományos-műszaki forradalom követelményeivel. Vačok elvtárs ezután a külpolitikai helyzetet elemezte. Hangsúlyozta, hogy a világban lejátszódó jelenlegi fejlődést a szocialista államok, mindenekelőtt a Szovjetunió békeoffenzí- vájának pozitív eredményei jellemzik. Ezután rámutatott, hogy az elsőrendű feladatok közé tartozik a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus szellemében való nevelés. Az elmúlt évek, különösen a válság időszaka, amikor a reakciós erőknek sikerült nacionalista, soviniszta szenvedélyeket felkelteniük a lakosság egy részének tudatában, igazolják ennek fontosságát. Az itt élő nemzetiségek tagjai, ugyanúgy, mint a csehek és a szlovákok, közös államunk részére hoznak létre értékeket, és tevőlegesen kiveszik részüket fejlesztéséből. A párt és a kormány, valamint az állami szervek nagy gondot fordítanak arra, hogy a hazánkban élő nemzetiségek tagjai mint egyenjogú álampolgárok továbbra is kivegyék részüket közös életünk örömeiből és gondjaiból, a művelődésből és az alkotó tevékenységből, hogy mindenki érezze, hogy tulajdon fia és lánya a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak. A szocialista hazafiság és a proletár Internacionalizmus nemes eszméi szilárd részét képezték, képezik és fogják képezni mindannyiunk tudatának és érzésvilágának. Legyen ez a mostani ünnepség is, amely kifejezője Csehszlovákia nemzetei és nemzetiségei szövetségének, további ösztönzője a csehek, a szlovákok, a magyarok, az ukránok és a többi nemzetiség testvéri együttélésének szocialista köztársaságunk felvirágzása s a szocialista társadalom megszilárdítása és fejlesztése érdekében. JOGAINKAT ALKOTMANY BIZTOSÍTJA Lőrincz Gyula ünnepi beszéde a gombaszogi országos dal- és táncünnepélyen Kedves Elvtársak, tisztelt Közönség, kedves Ifjúság. Engedjék meg, hogy a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége, a CSEMADOK Központi Bizottsága nevében szeretettel köszöntsem mindnyájukat itt a gombaszögi dal- és táncünnepélyen, melyet évről-évre, immár 18-adszor rendezünk meg. Hogy ezt egyre kellemesebbé és tartalmasabbá tehetjük, ezért őszinte köszönettel és hálával adózunk a vendéglátó rozsnyói járásnak, a keletszlovákiai kerületnek, a járási és a kerületi párt- és állami szerveknek. Tudom, hogy szinte kivétel nélkül mindnyájan azért jöttünk ide, hogy két vidám, gondtalan napot töltsünk el a gömöri hegyek között. A dal, a vidám táncok között nehéz megtalálni a komoly szót, mely egy pillanatra megállítja jó hangulatában és elgondolkoztatja az embert. Mégis megpróbálom felvetni a kérdést, miért is élhetünk úgy, ahogy élünk ma, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban csehek, szlovákok, magyarok, németek, lengyelek, ukránok, ruszinok. Kevés volna, ha erre a kérdésre valaki csak a saját nevében válaszolna. Mindnyájunk nevében csak az ország népével megvitatott és a legfelsőbb törvényhozó szerv által jóváhagyott alkotmány válaszolhat, melynek bevezető nyilatkozatában az áll, hogy: — „Mi Csehszlovákia dolgozó népe, ünnepélyesen kinyilvánítjuk: Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével nálunk is megvalósult az a társadalmi rend, amelyért munkásaink és többi dolgozóink nemzedékei küzdöttek, s amelyben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme óta példaképüket látták. Hazánkban győzött a szocializmus! Történelmünk új szakaszába léptünk és elszánt akaratunk, hogy tovább haladunk új, még nagyobb célok felé .. Igen! Tovább üj, még nagyobb célok felé! Közösen, együtt, egyforma kötelességekkel, egyforma jogokkal — elkötelezetten szocialista rendszerünk győzelméért Alkotmányunkat, életünk, szocialista rendünk alaptörvényét nem véletlenül idéztem. Rövidesen öt éve, hogy megszületett a Csehszlovák Államszövetségről, a föderációról szóló alkotmánytörvény, mely törvényerőre emelte a cseh és a szlovák nemzet államszövetségét, valamint, hogy megszületett a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetiségeinek helyzetét szabályozó alkotmánytörvény is. A közelgő évforduló kapcsán az utóbbiból is érdemes idézni.- E fontos dokumentum harmadik cikkelye például így szól: „A magyar, a német, a lengyel és az ukrán (ruszin) nemzetiségű állampolgároknak a nemzeti fejlődés érdekeinek megfelelő terjedelemben és a törvények által megszabott feltételek között biztosítják: a) a saját nyelvükön való művelődés jogát, b) a sokoldalú kulturális fejlődés jogát, c) a hivatalos érintkezésben a saját nyelv használatát az illető nemzetiség lakta területeken, d) a nemzetiségi kulturális- társadalmi szervezetekben való társulás jogát. e) a saját nyelvű sajtóra és tájékoztatásra való jogot“. Ezt az alkotmánytörvényt a Nemzetgyűlés 1968. októberi 27- én egyhangúlag megszavazta. Ez tehát szocialista hazánk hivatalos állásfoglalása a nemzetiségi kérdésben, hogy mégis szükségesnek látom idézni, azt két „postai irányítószám“, két cím teszi szükségessé. Az első címzett a kishitű, aki jogainkat hiányolja, de élni az adott joggal még sohase mert, fél, remeg, hogy veszünk, pusztulunk, a magyarok között ma- gyarkodik. és a nemzetféltő pózában tetszeleg, de egy lépést még nem tett nemzeti létünkért, megmaradásunkért. A másik címzett a görbe kérdőjel, ennek viszont létünk fáj és folyton azt kérdezi, hogy meddig kell még ezt tűrni, hallani, meddig lesznek még itt stb... Szerencsére mindkét címzett fogyóban van, egyre több a Józan, internacionalista vértezetö, szocialista ember hazánkban is, nemzeteink és nemzetiségeink soraiban, mindkét oldalon egyaránt. A gombaszögi dal- és tánc- ünnepély, a gombaszögi mani- fesztáciő 18-adszor a proletár nemzetköziség, a népek barátsága, a nemzetek és nemzetiségek békés együttélésének jelszavát tűzte zászlajára. Dal- és tánc- ünnepélyünk politikai aláfestése az együttélés kedvezőbb formáinak keresését szolgálta és szolgálja, kultúráink kölcsönös megismerésének jegyében. A dal, a zene, a tánc sokszor gyorsabban közel hozza az embereket egymáshoz, mint a legjobb szónoklat, a legjobban végiggondolt és megfogalmazott írás, mert nemcsak az értelmet, de az érzelmet, a szívet is kitárja egy őszinte barátság előtt. Ehhez nagy segítséget nyújtanak műkedvelő és hivatásos együtteseink, művészeink, magyarok és nem magyarok, mindazok, akik fáradtságot nem kímélve felkészültek, hogy a vendéglátó Gombaszög közönségének a lehető legjobbat nyújtsák és ezért köszönetét és elisme rést érdemelnek. Gombaszög bizonyított és bizonyít, célunk helyes volt, hogy nem zárkóztunk nemzeti korlá tok közé. Együtt formáljuk hazánk egyre jobban kirajzolódó szocialista arcélét. Célunk egymás kölcsönös megbecsülése, ehhez szükséges, hogy még jobban megismerjük egymás haladó hagyományait, történelmét, hogy őszintén feltárjuk az ellentéteket is, ezek okát a nemzeti létért folytatott harcainkban, tanulságul, hogy ne kerüljünk soha többé szembe egymással, Fontos, hogy nemzeti kultúránkkal járuljunk hozj zá az új idők szocialista kultá* rájának megteremtéséhez. A nemzeti hozzájárulás széle-1 siti az internacionalista tábort, erősíti, táplálja a világ haladó forradalmi erejét. Ebből senki, mi sem maradhatunk ki, fel kell sorakoznunk és együtt menetelnünk a szocialista tábor nemzeteivel, a világ haladó népeivel, a szabadság nagy költője, Petőfi Sándor által meghirdetett „SZENT VILÁGSZABADSÁG“ győzelme felé. Ehhez erőt, egészséget kívánok mindnyájuknak, kívánom, hogy Gombaszögön jól érezzék magukat* 1973. VII. 2.
