Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)
1973-07-22 / 29. szám, Vasárnapi Új Szó
NEMCSAK BERLIN, az egész világ készül VARSÚ A Lengyel Ifjúsági Szervezetek Föderációja megalakulása után a X. VIT előkészítésére összpontosítja figyelmét. Országszerte számos szemináriumot és vitát rendeznek. A VIT-en részt vevő lengyel fiatalok ezeken vitatják meg a VIT politikai, kulturális és sportrendezvényeinek előkészítését. HAVANNA „A legjobbak fesztiválja“ jelszó jegyében folynak Kubában az előkészületek a X. Világifjúsági Találkozóra. A nemzeti előkészítő bizottság határozata szerint Kubát azok a fiatalok képviselik, akik a legjobbak mind a munkában, mind a tanulásban. Az ötszáz küldött a munkásosztály, a parasztság és a diákság képviselőiből és a sportolókból kerül ki. Hatalmas plakátok ismertetik az ifjúság nemzetközi fórumának céljait, és külön kiállítást rendeztek a X. VIT alkalmából Havannában. DAMASZKUSZ A legaktívabb fiatalok és a legtehetségesebb ifjú művészeik, valamint sportolók képviselik Szíriát Berlinben. A VIT szíriai előkészítő bizottsága Damaszkuszban közzétett nyilatkozatában azt indítványozta, hogy a X. Világifjúsági Találkozó során rendezzék meg az izraeli agresszió ellen küzdő arab népekkel Való szolidaritás napját. BUDAPEST A X. Világifjúsági Találkozó zavartalan lebonyolításához a csaknem húszezer vendég gyors szállításához, az Ikarus gyár fiataljai is hozzájárultak. Az NDK számára készülő 495 Ikarus autóbuszt fél évvel a határidő előtt kellett átadni. Sokat kért a világ ifjúságának közös ügye a gyártól, az ott dolgozó fiataloktól. A négyszáz- kilencvenötödik autóbusz búcsúztatása azonban azt bizonyította, hogy példásan helytálltak. Mindent megtettek, amit hét hónap alatt tízezer ember tehetett. A lakatosok, a szerelők kommunista műszakokat szerveztek, a VIT jegyében munkaversenyt hirdettek, a brigádok egymással versengő felajánlásokat tettek. Az Ikarus legjobb KISZ-tagjainak már készül a Berlinbe szóló útlevél. KAIRÖ A X. Világifjúsági Találkozó alkalmából filmhetet tartottak Kairóban. A szovjet, az NDK-beli, a csehszlovák és a bolgár ifjúság életét ábrázoló dokumentum- és játékfilmeket mutattak be. ROSTOCK „Interklub“ néven nemzetközi diákklubot létesítettek a rostocki egyetemen. A klub közel 50 ország diákjainak találkozóhelyéül szolgál. A rendezők célja mindenekelőtt az, hogy a X. VIT keretében aktuális politikai szemináriumokat, vitákat tartsanak. A VIT folyamán az egyes országokból érkezett diákok országaik gazdasági és politikai fejlődéséről tarthatnak előadásokat. VIETNAMI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG A Ho Si Minh Dolgozó Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága úgy döntött, hogy fiataljaik részt vesznek a berlini ifjúsági fesztiválon. A VDK-ban is teljes ütemben haladnak az előkészítő munkálatok. Különböző ipari és mezőgazdasági ágazatokban versengnek a fiatalok, hogy teljesítményeik jutalmaként bekerüljenek a fesztiválküldöttségbe. Az ifjúsági szövetség legjobb dolgozói, aktivistái, valamint élsportolók és fiatal művészek utaznak Berlinbe. — A fesztiválon való részvételünkkel elsősorban őszinte köszönetünket fejezzük ki a világ haladó ifjúságának, hogy segített igazságos harcunkban; és támogatni akarjuk a világ ifjúságának imperializmusellenes Iharcát — mondta Vu Quang elvtárs, a Ho Si Minh Dolgozó Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára. SZOVJETUNIÓ Ki fogja képviselni a Szovjetuniót a X. Világifjúsági Találkozón? Ez a kérdés sokat foglalkoztatta a szovjet fiatalokat is, hogy náluk minden harmadik ember harminc évnél fiatalabb. A szovjet fiatalok VIT-küldöttsége, mely körülbelül ezer tagból áll, az egyes szocialista köztársaságok fiatal képviselőiből tevődik össze: diákokból, ifjúmunkásokból, mérnökökből, orvosok ból, de ott lesznek Berlinben a fiatal énekesek zenészek, artisták, művészegyüttesek és a leg jobb sportolók is. A komszomolisták, az ifjúsági kollektívák kezdeményezésére a fesztivál tiszteletére értékes felhívások és kötelezettségvállalások születtek, amelyek mindenekelőtt a kilencedik ötéves terv négy év alatt való teljesítésére irányulnak. A X. VIT-előkészüLetek a Szovjetunióban a szovjet ifjúsági fesztiválokon csúcsosodtak ki, melyeket országszerte megrendeztek, s melyek keretében különféle versenyekre került sor. A versenyek legjobbjainak jutalma: a fesztiválon való részvétel. Panyi Gyula, a SZISZ elnöke Brestovec (Szilas) lakosainak száma alig 700, de fiataljai aktív tevékenységet fejtenek ki. Az ifjúsági szervezet, melynek jelenleg 34 tagja van, a komárnói járásban az elsők között alakult meg. A szervezet elnöke, Panyi Gyula, az utóbbi időben rendezett akciókról számolt be: SZISZ-szervezetünk egyik fő feladatának tekinti és fontosnak tartja a kilencéves alapiskolából kikerülő fiatalok és a szervezet tagjainak ideológiai nevelését. Ezért a tél folyamán poli- ikai iskolázást szerveztünk IEOÉRDEIELT ELISMERÉS és többször rendeztünk beszélgetést — a helyi párt- szervezettel karöltve — idő szerű bel-és külpolitikai kérdésekről. Ez év tavaszán 400 brigádórát dolgoztunk le a községi park befejező munkálatainál és a kultúrház környékén. szépítésénél. Kultúrmunka keretében író- olvasó találkozót rendeztün1' Dénes Györggyel, valamia;. fiataljaink bemutatták Lo- vicsek Béla Végállomás című színművét. Sikert aratott „Ügyes kezű fiatalok“ képzőművészeti kiállításunk is, melyen szervezetünk tagjai több mint 50 alkotással vettek részt. A szilasi SZISZ-szervezet jó munkáját eddig hét oklevél tanúsítja. A legutolsóval, melyet nemrég kaptak a SZISZ Prágai Központi Bizottságán, elnyerték a „SZISZ I. kongresszusának kollektívája“ megtisztelő címet. VÉGH ISTVÁN 1973. VII. 22. egész Németországban, tombolt a reakció. A II. világháború végén véres harcok színhelye volt. 1945. április 30-án a szovjet katonák kitűzték a Reichstag ormára a győzelem zászlaját. Május 8-án Berlinben a német legfelsőbb parancsnokság képviselői aláírták a Németország feltétel nélküli kapitauláció- járól szóló okmányt. Bár az egész város a szovjet megszállás övezetébe tai tozott, mégis négy szektorra osztották. A meglevő 20 kerületből 8 szovjet, 12 nyugati megszállás alá került. A későbbiekben a nyugati hatalmak ismert politikája következtében két részre szakadt: a demokratikus ésTMyu- gat-Berlinre. A Német Demokratikus Köztársaság létrejöttével a demokratikus Berlin az első német munkás-paraszt állam fővárosa lett. 1961-ig a demokratikus Berlin és Nyugat-Berlin között nyitva volt a határ. Ezt a nyugati hatalmak, a szocialista világrendszer ellenségei kihasználták a tömeges kémkedés, a politikai és a gazdasági di- verzió, a provokációk céljaira. A berlini államhatár létesítése nagyi-an megerősítette az NDK és a főváros helyzetét. Nagyon megnyugtatóan hatott minden békeszerető emberre az a négyhatalmi megállapodás, valamint az NSZK és az NDK kapcsolatainak az alapjairól szóló szerződés, amely nemrég lépett életbe. J-Ia egy idegen Berlinbe érkezik és felmegy a ma már berlini jelképpé vált 364 m magas Tv-toronyba — melynek 200 méteres magasságban kezdődő gömbjében pompás kilátást nyújtó, forgó padlójú kávéház fogadja a látogatókat —, akkor maga előtt látja az egyre szépülő és épülő várost, látja gépgyárait, vegyi és nyomdaüzemeit, elektrotechnikai és textilfeldolgozó gyárait. Elébe tárul a belváros tengelye, a Spree folyó és a vele párhuzamosan futó villamosvonal. S mindenki szeme megakad a város csodálatos, új centrumán. Ilyen hát Berlin, ahol a régi és az új találkozik, patinás és egyben fiatal, szép és vonzó. Szocializmust építő nép, s annak ifjúsága lakja, akik meleg baráti szeretettel várják a X VIT küldötteit. SZIGETI GYÖRGY A fiatalok képzőművészeti kiállításának anyagából BERLIN a K. VBT városa K ilenc héten át ezen a helyen a múltról szóltunk, egy-egy pillantást vetve az 1947-ben Prágában, 1949-ben Budapesten, 1953-ban Bukarestben, 1955-ben Varsóban, 1957-ben Moszkvában, 1959-ben Bécsben, 1962-ben Helsinkiben és végül 1968-ban Szófiában megrendezett Világifjúsági Találkozókra. Ami közös volt ezeken a fesztiválokon, az az, hogy a fiatalok kifejezésre juttatták legfőbb vágyukat: békében és barátságban élni. Szolidaritást vállaltak a gyarmatosítás s a nemzeti elnyomás, a kizsákmányolás ellen küzdő népekkel. Tehetségükéi, ifjú lelkesedésüket egy új, igazságos társadalom építésére fordítják, .. amely minden embernek biztosítja a:- munkához, a tanuláshoz, a művelődéshez való jogot, az emberhez méltó életet, egyéniségének szabad kibontakoztatását. A világifjúsági találkozók immár negyed évszázada eredményesen mozgósítják a fiatal nemzedékeket a nemzetközi imperializmus ellen vívott állhatatos harcra, mert a történelem bizonyítja, hogy az ifjúság nemes céljainak elérését legfőképpen az imperializmus akadályozza. A X. Világifjúsági és Diáktalálkozó a fesztiválok hagyományait folytatva a haladó demokratikus ifjúság seregszemléje lesz. Erőteljesen kifejezésre juttatja szolidaritásunkat az igazságos ügyért harcoló indokínai és arab népekkel, a nemzeti felszabadító mozgalmakkal, Ázsia, Afrika, Észak- és La- tin-Amerika haladó erőivel. A X. VIT vendégvárosa az NDK fővárosa, Berlin lesz. Az a Berlin, amely 1951-ben egyszer már vendégül látta a világ ifjúságát. Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az NDK nemzeti fesztiválelőkészítő bizottságának elnöke jellemezte igen találóan a rövidesen sorra kerülő X. VIT célkitűzéseit: „A X. VIT az életöröm ünnepe lesz és egyben nagy politikai jelentőségű esemény is. Berlinben találkoznak majd a szocializmus és a kommunizmus ifjú építői, s azoknak az országoknak a fiataljai, ahol a gyarmatosítás igáját már lerázták. Itt lesznek a kapitalista országoknak azok a fiai és leányai is, akik bátran küzdenek alapvető jogaikért, a békéért, a szolidaritásért és a barátságért. Bármilyen nyelven is beszéljenek azok a fiatalok, akik fővárosunkban találkoznak, bárminő különbség is legyen életviszonyaik vagy körülményeik között, mindnyájukat összefűzi a közös akarat, hogy egymást megismerve kicseréljék gondolataikat és tapasztalataikat, hogy közösen töltsenek el néhány vidám órát és hogy közösen tegyenek hitet a harc mellett, melyet jelenlegi érdekeikért és jövőbeni elképzeléseikért vívnak.“ Néhány sorban jellemezni Berlint, az NDK fővárosát, csaknem lehetetlenség. A demokratikus Berlinben ma több mint egymillió állampolgár él. A város komoly múltra tekint vissza, fejlődését jó fekvése, több kereskedelmi út találkozása tette lehetővé. A XVIII. században már a porosz királyság fővárosa, 1871-től az egységes Németország fővárosa lett. Az iparosodással együtt növekszik, erősödik a proletariátus. 1918. november 9-én megdöntötték a császárságot és megalakult a polgári köztársaság. A fasizmus éveiben itt is, mint A Nemet Történelmi Múzeum mellett Berlin büszkesége, az új tv-torony látható.
