Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)

1973-07-22 / 29. szám, Vasárnapi Új Szó

Czelfd dombok alján zöldellő kapá- sok, sárguló gabonatáblák között visz az út. A jó termést ígérő, gon­dosan megművelt parcellák a három Iközség mezőgazdasági üzemeit egye­sítő Zelovcei (Zsélyi) Efsz tagsá­gának szorgalmát dicsérik. 'A községben a főűt mentén épült új hatlakásos épületben van a szö­vetkezet irodája. Meglepetésemre a két irodahelyiségben elárvult íróasz­talokat találok, csak az egyik mö­gött szorgoskodik egy csendes fiatal- asszony. * — A szövetkezet elnökével, Kázmér Antal mérnökkel szeretnék beszélni — adom elő jövetelem célját. — Tessék átfáradni a szomszéd községbe, ott van. — Akkor talán a vezetőség vala­melyik tagjával, aki tájékoztatni tud­na a szövetkezet helyzetéről. — A szomszéd községben, Záhor­rén (Zahorán), megtalálja őket. — Valamilyen gyűlésen vannak ta­lán? — Dehogy. Csak ott van a közpon­tunk. — A zsélyi szövetkezetnek Zápo­rán? — csodálkoztam el. — Igen. Szövetkezetünk neve ugyanis így hangzik: JRD Zelovce, so sídlom v Záhorciach ... Furcsálja ta­lán? — Hát nem valami magától érte­tődő. lenül termesztik a paprikát, az ubor­kát. Csák első évben termesztenek ekkora területen ilyen eljárással. Egy hektárról paprikából 300—400 000 koronás jövedelemre számítanak. A Becskey József irányításával dolgozó szorgos kezű asszonyok nemcsak odaadóan, de kiváló szakértelemmel is végzik munkájukat. Az első zöld­paprikát már régen piacra adták, s azon igyekeznek, hogy minél többet tudjanak még a jövőben is szállítani. Krizán Slavomír mérnök, a szövet­kezet főagronómusa odajött hozzánk, s a fák árnyékában röviden vázolta a szövetkezet helyzetét: — Az egyesített szövetkezet 1972 elején jött létre Zelovce (Zsélyi), Zá- horce (Zahora) és Selešfany (Szeles- tyén) társulásával. A társulás követ­keztében már elég jelentős nagyságú üzem jött létre. Jelenleg 2200 hektár mezőgazdasági területen gazdálkod­nak, melyből 1500 hektár szántó, 370 hektár pedig rét. Igaz, a tervek sze­rint három év múlva a rétek helyén is szántóföld lesz. ugyanis folyamat­ban van a talaj lecsapolása. Az idén 100 hektárt, jövőre pedig 250 hektár talajt teszünk mezőgazdasági terme­lésre alkalmassá. A szántóföld 54 százalékán búzát termesztenek. A minőségi szovjet bú­zafajtákból évről évre többet vetnek. Az idén a 465 hektár vetésterületből 20 hektáron Kaukazz, 30 hektáron pe­dig Aurorát vetettek. Jövőre már a vetésterület 60—70 százalékán ter­A kapások közül 80 hektár cukor­répát és 185 hektár kukoricát ter­mesztenek. Az utóbbinál szép ered­ményeket értek el az előző esztendő­ben is. A kukorica termesztése azért is kifizetődő, mert a munkák nagy részét gépi erővel, és a gyomirtást vegyszerekkel végzik. Mivel nagy tel­jesítményű modern szárítójuk is van, a tárolás sem okoz problémát. Szelestyén határában 20 hektáron dohányt is termelnek. Ezen a téren is jó tapasztalatokkal rendelkeznek. Tavaly elsők voltak a közép-szlová­kiai kerületben. A legnagyobb terü­leten termelték és a legjobb hektár- hozamot is ők érték el. A jó minő­ségért a minisztérium elismerő ok­levelét is megkapták A szövetkezet a meredek dombol­dalakat hasznosítva szőlőtermesztés­sel is foglalkozik. Eddig 65 hektáron telepítettek, melyből 35 hektár már termőre fordult. A munkák nagy ré­szét korszerű gépekkel végzik. A szőlőtelepítést tovább akarják folytatni. Jövőre 10 hektár telepítését vették tervbe, 1980-ig 110 hektárra növelik a szőlőterületet. Főleg zöld- veltelínit, olasz rizlinget. irsai Oli­vért, Müller-Thurgaut, fehér burgun­dit, tramínt telepítenek, de van szent- lőrinci és kékfrankos is a szőlésze­tükben. A takarmányalap bebiztosítása szintén komoly munkát igényel. Mi­vel a szövetkezet egy nagy teljesít­ményű, magyar gyártmányú takar­1973 II. 22. Közben beállít Minárik József ud­vargazda és Gál Lajos csoportvezető, akik most már közösen magyarázzák a helyzetet. A fiatal csoportvezető felajánlja, hogy elvisz, megkeresünk valakit a „nagyok“ közül. Az agronómust az előbb látták a kertészet felé moto­rozni, talán ott meg találjuk őt. Keresztülvágunk a községen, majd a Kürtös-patakon átívelő új hídon, s máris helyben vagyunk. Hallottam már egyet s mást a zsélyi szövetkezet kertészetéről, de mégis meglepődtem. Az egyszerű falusi jellegű kertészet helyett hatalmas kiültetett táblákat, végtelennek tűnő fóliasátrakat pillan­tottam meg a patak partját szegélye­ző susogó fák rejtekében. Nem vé­letlenül emlegetik a zsélyi szövetke­zet kertészetét járásszerte, erre bizony büszkék lehetnek. Két hektárnyi te­rületen valóban intenzív gazdálko­dást folytatnak: hosszú, tágas fólia­sátrak alatt az időjárástól függet­mesztik ezeket a fajtákat, hiszen a tapasztalat azt mutatja, hogy kedve­ző feltételek közepette 40 mázsánál többet is adnak hektáronként. Az idei terméskilátások ígéretesek, hiszen a tervezett 33 + 1 mázsás hek­tárhozam helyett (az a -I- 1 mázsa szocialista felajánlás] 37 mázsás hektáronkénti átlagra van kilátás. Árpából a terv 31 + 1 mázsa, de a jelek arra mutatnak, hogy elérik a 33—35-öt. Ha «valami rendkívüli nem jön közbe, tavalyi 33 mázsás hektár- hozamot túlszárnyalják. A szövetkezet egyre növeli szója­bab-termelését is. Tavaly csupán 5 hektárt vetettek, s hektáronként 15 mázsás hektárhozamot értek el. Az idén már 10 hektáron termesztenek szóját, a jövőben pedig 50 hektár­ra szándékozzák növelni e fontos nö­vény vetésterületét. Ezt azért is tart­ják szükségesnek, mert a beadásnál dupla mennyiségű abraktakarmányt kapnak érte cserébe. mányszárítóval rendelkezik, erre ala­pozzák a növénytermesztést is. Az ál­latállomány részére főleg szenázst és lucernalisztet készítenek. Eddig 1300 tonna szenázs és 17 vagon lu­cernaliszt van raktáron. Silótakar- mányt 115 hektárnyi silókukoricából készítenek. Az állattenyésztéssel kapcsolatban Petrezsél Sándor főzootechnikus nyújtott felvilágosítást. A szövetkezet 1200 szarvasmarhá­val rendelkezik, melyből 400 fejőste­hén, 250 hízó marha. Tej termelési tervünket a jelek szerint teljesíteni tudjuk, hiszen a fejési átlagunk egy tehénre 8,7 liter körül mozog. A ta­valyi egy tehénre eső 3100 literes tervünket az idén 3250 literre emel­tük. Hízó marhából termelési tervünk 16 vagon, ennek teljesítéséhez szin­tén megvannak a feltételek. Sertésállományunkban a kismalac­tól a kocáig minden „korosztály“ megtalálható. Kismalacokat nemcsak a hizlaldába, de a tagok részére is biztosítunk. A súlygyarapodás terén jelenleg jó eredményeket érünk el, hiszen a tervezett 0,50 kg helyett 0,58 kg a napi súlygyarapodás. Per­sze vannak problémáink is, főleg a sertéstenyésztés körül, ezeket igye­kezünk mielőbb megoldanL Ennyit tudtam meg egy „villámlá­togatás“ alkalmával a zsélyi szövet­kezet életéről, eredményeiről, tervei­ről. Közben szó esett az egyesülésről, az újrakezdésről, a problémákról is. Mert közvetlenül a társulás után bi­zony nem születtek kimagasló ered­mények. Ez érthető is, hiszen három község különféle embertípusai, szlo­vákok, magyarok ültek egy asztalhoz, dolgoztak egymás mellett, vitatkoz­tak hasznos, néha kevésbé hasznos problémákról, kérdésekről. Ez idei eredményeik azt mutatják, hogy már túl vannak a nehezén, megtalálták a „közös nevezőt“. S ez a biztosítéka a további fejlődésnek. BÖJTÜS JÁNOS Az egyesült szövetkezet építkezési csoportja rT>wMH glilki aa a & \\ M By m B TK. Jm fc _all a R m m_.LA-JE Le lkes kukorica­termesztők A Palínl Csehszlovák—Vietnami Ba­rátság EFSZ a michalovcei Járás leg­jobban gazdálkodó szövetkezetei közé tartozik. Szép eredményeket érnek el mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben. Üjabban a kukorica- termesztést részesítik megkülönböztetett figyelemben. Felismerték a kukorica termesztésében rejlő tartalékokat és le­hetőségeket. — Háromezerhatszáz hektáros gazda­ságunkban szakosított kukoricatermesz­tő csoportot alakítottunk — mondja Ze- livský Štefan, a szövetkezet főmérnöke, a munkacsoport vezetője. — A csoport­ba azokat a traktorosokat és növényter­mesztési dolgozókat válogattuk össze, akik már éveken át bebizonyították, hogy kitűnő mesterei a termőföldnek. Ez a szakosított csoport a kiváló kuko­ricatermesztéssel a szocialista munka­brigád megtisztelő címet is ki szeretné érdemelni. A palíni kukoricatermesztők kezdemé­nyezése a michalovcei járásban úttörő­nek is mondható, mert ilyen munkacso­port eddig még sehol a járásban nem alakult Hogy kezdeményezésük nem­csak feldobott, divatos ötlet volt. arról személyesen is meggyőződhettünk. Mun- katervükben nagyon is reálisan, az apró részleteket is figyelembe véve, körülte­kintően fektették le elképzeléseiket. Teljes felelősséggel vállalták a kuko­rica termesztését a talajelőkészítéstől egészen a betakarításig. — Arra törekszünk, hogy a termelés­ben túlszárnyaljuk a kitűzött tervfel- adatokat és tanulmányutakon, szakelő­adásokon és egyéb népművelői előadá­sokon való részvétellel növeljük munká­saink szaktudását, fokozzuk kulturális fejlettségüket — magyarázza tovább Ze- linský mérnök. — Úgy érezzük, hogy a feladatokat, amelyeket céltudatosan, megfontoltan tűztünk magunk elé, oda­adó munkával minden nagyobb nehéz­ség nélkül teljesíteni tudjuk. Szövetke­zetünk vezetősége is bizalommal tekint csoportunk munkájára. Számomra pedig külön megtiszteltetést jelent, hogy en­gem bíztak meg e csoport irányításával, vezetésével. 600 hektáron kiválóan előkészíteni a talajt, jól és határidőben elvetni a ma­got. körültekintően gondozni a növényt, majd veszteség nélkül betakarítani a szemet, úgy, hogy az egész munkame­neteit siker koronázza, valóban nem je­lenthet félvállról vett feladatot. Szako­sított munkacsoportunkat ezért úgy szerveztük meg, hogy olyan emberekkel kezdjük el a munkát, akik már bizo­nyos tapasztalatokra tettek szert ezen a téren. Szövetkezetünkben már ezelőtt is foglalkoztunk kukoricatermesztéssel. Jelenlegi alelnökünk, Andrej Virčik elv­társ, a szó szoros értelmében „mestere a kukorica termesztésének“. Gazdag ta­pasztalataiból a fiatalabbak már eddig is sokat merítettek. A Csehszlovák—Vietnami Barátság EFSZ vezetőit becsületes, munkaszerető embe­rekként ismertük meg. Szavaikban ezért nem is kételkedhetünk, de azért kíván­csiak voltunk a 600 hektáros kukoricá­suk állapotára, ezért kérésünkre határ­szemlére indultunk. A sárguló árpa- és búzatáblák mellett csakhamar felbuk­kantak a szélben is délcegen, haragos­zölden sorakozó kukoricaszárak. A mun­kacsoport tevékenységének eredményes­ségéről tehát a helyszínen is meggyő­ződhettünk. — Reméljük, hogy a fácánok nem csinálnak majd benne nagy kárt — je­gyezte meg az egyik kísérőnk. — A közelben van egy nagy fácános — magyarázta Zelivský mérnök. — Job­ban félünk tőlük, mint az időjárás sze­szélyeitől. A főmérnök ezután egy tízhektáros kukoricás megtekintésére invitált. Ter­veikről, további elképzeléseikről beszélt. — Tízféle kukoricát vetettünk ebbe a táblába. Mindegyikből egy-egy hektárt. Azt akarjuk megtudni, hogy egyforma gondozás mellett mely hibridek adják a mi éghajlati feltételeink közepette a legnagyobb termést, vagyis melyek 'ter­mesztésével lesz érdemes a jövőben fog­lalkoznunk. A szomszédos szövetkeze­tekkel a határmenti földterületek ren­dezéséről is tárgyalunk. Ezek a dolgok őszre már rendeződnek is, aminek eredményeképpen további száz hektárral bővül földterületünk, és ez a kukorica vetésterületének növekedését is Jelente­né. Palínban tehát komolyan veszik a ku­korica termesztését. Hogy milyen ered­ményeket érnek el e fontos takarmány- növény termesztésében, az elsősorban Michal Čižmarik, Ján Kmec, Vincent Ba­logh, Michal Sidor, Ján Iskra, Juraj Sabovik, Ján Kertis é® JuraJ Katonický, valamint Ján Valasin munkájától függ. Rajtuk múlik, hogy a palíniak eddig is jó hírnevét öregbítik-e, és megszerzik^ a szocialista munkabrigád megtiszteld címet. SZÁSZAK GYÖR&X

Next

/
Thumbnails
Contents