Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)

1973-07-22 / 29. szám, Vasárnapi Új Szó

Czelfd dombok alján zöldellő kapá- sok, sárguló gabonatáblák között visz az út. A jó termést ígérő, gondosan megművelt parcellák a három Iközség mezőgazdasági üzemeit egyesítő Zelovcei (Zsélyi) Efsz tagságának szorgalmát dicsérik.

'A községben a főűt mentén épült új hatlakásos épületben van a szövetkezet irodája. Meglepetésemre a két irodahelyiségben elárvult íróasztalokat találok, csak az egyik mögött szorgoskodik egy csendes fiatal- asszony. *

— A szövetkezet elnökével, Kázmér Antal mérnökkel szeretnék beszélni — adom elő jövetelem célját.

— Tessék átfáradni a szomszéd községbe, ott van.

— Akkor talán a vezetőség valamelyik tagjával, aki tájékoztatni tudna a szövetkezet helyzetéről.

— A szomszéd községben, Záhorrén (Zahorán), megtalálja őket.

— Valamilyen gyűlésen vannak talán?

— Dehogy. Csak ott van a központunk.

— A zsélyi szövetkezetnek Záporán? — csodálkoztam el.

— Igen. Szövetkezetünk neve ugyanis így hangzik: JRD Zelovce, so sídlom v Záhorciach ... Furcsálja talán?

— Hát nem valami magától értetődő.

lenül termesztik a paprikát, az uborkát. Csák első évben termesztenek ekkora területen ilyen eljárással. Egy hektárról paprikából 300—400 000 koronás jövedelemre számítanak. A Becskey József irányításával dolgozó szorgos kezű asszonyok nemcsak odaadóan, de kiváló szakértelemmel is végzik munkájukat. Az első zöldpaprikát már régen piacra adták, s azon igyekeznek, hogy minél többet tudjanak még a jövőben is szállítani.

Krizán Slavomír mérnök, a szövetkezet főagronómusa odajött hozzánk, s a fák árnyékában röviden vázolta a szövetkezet helyzetét:

— Az egyesített szövetkezet 1972 elején jött létre Zelovce (Zsélyi), Zá- horce (Zahora) és Selešfany (Szeles- tyén) társulásával. A társulás következtében már elég jelentős nagyságú üzem jött létre. Jelenleg 2200 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodnak, melyből 1500 hektár szántó, 370 hektár pedig rét. Igaz, a tervek szerint három év múlva a rétek helyén is szántóföld lesz. ugyanis folyamatban van a talaj lecsapolása. Az idén 100 hektárt, jövőre pedig 250 hektár talajt teszünk mezőgazdasági termelésre alkalmassá.

A szántóföld 54 százalékán búzát termesztenek. A minőségi szovjet búzafajtákból évről évre többet vetnek. Az idén a 465 hektár vetésterületből 20 hektáron Kaukazz, 30 hektáron pedig Aurorát vetettek. Jövőre már a vetésterület 60—70 százalékán terA kapások közül 80 hektár cukorrépát és 185 hektár kukoricát termesztenek. Az utóbbinál szép eredményeket értek el az előző esztendőben is. A kukorica termesztése azért is kifizetődő, mert a munkák nagy részét gépi erővel, és a gyomirtást vegyszerekkel végzik. Mivel nagy teljesítményű modern szárítójuk is van, a tárolás sem okoz problémát.

Szelestyén határában 20 hektáron dohányt is termelnek. Ezen a téren is jó tapasztalatokkal rendelkeznek. Tavaly elsők voltak a közép-szlovákiai kerületben. A legnagyobb területen termelték és a legjobb hektár- hozamot is ők érték el. A jó minőségért a minisztérium elismerő oklevelét is megkapták

A szövetkezet a meredek domboldalakat hasznosítva szőlőtermesztéssel is foglalkozik. Eddig 65 hektáron telepítettek, melyből 35 hektár már termőre fordult. A munkák nagy részét korszerű gépekkel végzik.

A szőlőtelepítést tovább akarják folytatni. Jövőre 10 hektár telepítését vették tervbe, 1980-ig 110 hektárra növelik a szőlőterületet. Főleg zöld- veltelínit, olasz rizlinget. irsai Olivért, Müller-Thurgaut, fehér burgundit, tramínt telepítenek, de van szent- lőrinci és kékfrankos is a szőlészetükben.

A takarmányalap bebiztosítása szintén komoly munkát igényel. Mivel a szövetkezet egy nagy teljesítményű, magyar gyártmányú takar1973

II. 22.

Közben beállít Minárik József udvargazda és Gál Lajos csoportvezető, akik most már közösen magyarázzák a helyzetet.

A fiatal csoportvezető felajánlja, hogy elvisz, megkeresünk valakit a „nagyok“ közül. Az agronómust az előbb látták a kertészet felé motorozni, talán ott meg találjuk őt.

Keresztülvágunk a községen, majd a Kürtös-patakon átívelő új hídon, s máris helyben vagyunk. Hallottam már egyet s mást a zsélyi szövetkezet kertészetéről, de mégis meglepődtem. Az egyszerű falusi jellegű kertészet helyett hatalmas kiültetett táblákat, végtelennek tűnő fóliasátrakat pillantottam meg a patak partját szegélyező susogó fák rejtekében. Nem véletlenül emlegetik a zsélyi szövetkezet kertészetét járásszerte, erre bizony büszkék lehetnek. Két hektárnyi területen valóban intenzív gazdálkodást folytatnak: hosszú, tágas fóliasátrak alatt az időjárástól függetmesztik ezeket a fajtákat, hiszen a tapasztalat azt mutatja, hogy kedvező feltételek közepette 40 mázsánál többet is adnak hektáronként.

Az idei terméskilátások ígéretesek, hiszen a tervezett 33 + 1 mázsás hektárhozam helyett (az a -I- 1 mázsa szocialista felajánlás] 37 mázsás hektáronkénti átlagra van kilátás. Árpából a terv 31 + 1 mázsa, de a jelek arra mutatnak, hogy elérik a 33—35-öt. Ha «valami rendkívüli nem jön közbe, tavalyi 33 mázsás hektár- hozamot túlszárnyalják.

A szövetkezet egyre növeli szójabab-termelését is. Tavaly csupán 5 hektárt vetettek, s hektáronként 15 mázsás hektárhozamot értek el. Az idén már 10 hektáron termesztenek szóját, a jövőben pedig 50 hektárra szándékozzák növelni e fontos növény vetésterületét. Ezt azért is tartják szükségesnek, mert a beadásnál dupla mennyiségű abraktakarmányt kapnak érte cserébe.

mányszárítóval rendelkezik, erre alapozzák a növénytermesztést is. Az állatállomány részére főleg szenázst és lucernalisztet készítenek. Eddig 1300 tonna szenázs és 17 vagon lucernaliszt van raktáron. Silótakar- mányt 115 hektárnyi silókukoricából készítenek.

Az állattenyésztéssel kapcsolatban Petrezsél Sándor főzootechnikus nyújtott felvilágosítást.

A szövetkezet 1200 szarvasmarhával rendelkezik, melyből 400 fejőstehén, 250 hízó marha. Tej termelési tervünket a jelek szerint teljesíteni tudjuk, hiszen a fejési átlagunk egy tehénre 8,7 liter körül mozog. A tavalyi egy tehénre eső 3100 literes tervünket az idén 3250 literre emeltük.

Hízó marhából termelési tervünk 16 vagon, ennek teljesítéséhez szintén megvannak a feltételek.

Sertésállományunkban a kismalactól a kocáig minden „korosztály“ megtalálható. Kismalacokat nemcsak a hizlaldába, de a tagok részére is biztosítunk. A súlygyarapodás terén jelenleg jó eredményeket érünk el, hiszen a tervezett 0,50 kg helyett 0,58 kg a napi súlygyarapodás. Persze vannak problémáink is, főleg a sertéstenyésztés körül, ezeket igyekezünk mielőbb megoldanL

Ennyit tudtam meg egy „villámlátogatás“ alkalmával a zsélyi szövetkezet életéről, eredményeiről, terveiről. Közben szó esett az egyesülésről, az újrakezdésről, a problémákról is. Mert közvetlenül a társulás után bizony nem születtek kimagasló eredmények. Ez érthető is, hiszen három község különféle embertípusai, szlovákok, magyarok ültek egy asztalhoz, dolgoztak egymás mellett, vitatkoztak hasznos, néha kevésbé hasznos problémákról, kérdésekről. Ez idei eredményeik azt mutatják, hogy már túl vannak a nehezén, megtalálták a „közös nevezőt“. S ez a biztosítéka a további fejlődésnek.

BÖJTÜS JÁNOS

Az egyesült szövetkezet építkezési csoportja

rT>wMH glilki aa a

& \\ M By m B TK. Jm fc _all a R m m_.LA-JE

Le

lkes kukoricatermesztők

A Palínl Csehszlovák—Vietnami Barátság EFSZ a michalovcei Járás legjobban gazdálkodó szövetkezetei közé tartozik. Szép eredményeket érnek el mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben. Üjabban a kukorica- termesztést részesítik megkülönböztetett figyelemben. Felismerték a kukorica termesztésében rejlő tartalékokat és lehetőségeket.

— Háromezerhatszáz hektáros gazdaságunkban szakosított kukoricatermesztő csoportot alakítottunk — mondja Ze- livský Štefan, a szövetkezet főmérnöke, a munkacsoport vezetője. — A csoportba azokat a traktorosokat és növénytermesztési dolgozókat válogattuk össze, akik már éveken át bebizonyították, hogy kitűnő mesterei a termőföldnek. Ez a szakosított csoport a kiváló kukoricatermesztéssel a szocialista munkabrigád megtisztelő címet is ki szeretné érdemelni.

A palíni kukoricatermesztők kezdeményezése a michalovcei járásban úttörőnek is mondható, mert ilyen munkacsoport eddig még sehol a járásban nem alakult Hogy kezdeményezésük nemcsak feldobott, divatos ötlet volt. arról személyesen is meggyőződhettünk. Mun- katervükben nagyon is reálisan, az apró részleteket is figyelembe véve, körültekintően fektették le elképzeléseiket.

Teljes felelősséggel vállalták a kukorica termesztését a talajelőkészítéstől egészen a betakarításig.

— Arra törekszünk, hogy a termelésben túlszárnyaljuk a kitűzött tervfel- adatokat és tanulmányutakon, szakelőadásokon és egyéb népművelői előadásokon való részvétellel növeljük munkásaink szaktudását, fokozzuk kulturális fejlettségüket — magyarázza tovább Ze- linský mérnök. — Úgy érezzük, hogy a feladatokat, amelyeket céltudatosan, megfontoltan tűztünk magunk elé, odaadó munkával minden nagyobb nehézség nélkül teljesíteni tudjuk. Szövetkezetünk vezetősége is bizalommal tekint csoportunk munkájára. Számomra pedig külön megtiszteltetést jelent, hogy engem bíztak meg e csoport irányításával, vezetésével.

600 hektáron kiválóan előkészíteni a talajt, jól és határidőben elvetni a magot. körültekintően gondozni a növényt, majd veszteség nélkül betakarítani a szemet, úgy, hogy az egész munkameneteit siker koronázza, valóban nem jelenthet félvállról vett feladatot. Szakosított munkacsoportunkat ezért úgy szerveztük meg, hogy olyan emberekkel kezdjük el a munkát, akik már bizonyos tapasztalatokra tettek szert ezen a téren. Szövetkezetünkben már ezelőtt is foglalkoztunk kukoricatermesztéssel. Jelenlegi alelnökünk, Andrej Virčik elvtárs, a szó szoros értelmében „mestere a kukorica termesztésének“. Gazdag tapasztalataiból a fiatalabbak már eddig is sokat merítettek.

A Csehszlovák—Vietnami Barátság EFSZ vezetőit becsületes, munkaszerető emberekként ismertük meg. Szavaikban ezért nem is kételkedhetünk, de azért kíváncsiak voltunk a 600 hektáros kukoricásuk állapotára, ezért kérésünkre határszemlére indultunk. A sárguló árpa- és búzatáblák mellett csakhamar felbukkantak a szélben is délcegen, haragoszölden sorakozó kukoricaszárak. A munkacsoport tevékenységének eredményességéről tehát a helyszínen is meggyőződhettünk.

— Reméljük, hogy a fácánok nem csinálnak majd benne nagy kárt — jegyezte meg az egyik kísérőnk.

— A közelben van egy nagy fácános — magyarázta Zelivský mérnök. — Jobban félünk tőlük, mint az időjárás szeszélyeitől.

A főmérnök ezután egy tízhektáros kukoricás megtekintésére invitált. Terveikről, további elképzeléseikről beszélt.

— Tízféle kukoricát vetettünk ebbe a táblába. Mindegyikből egy-egy hektárt. Azt akarjuk megtudni, hogy egyforma gondozás mellett mely hibridek adják a mi éghajlati feltételeink közepette a legnagyobb termést, vagyis melyek 'termesztésével lesz érdemes a jövőben foglalkoznunk. A szomszédos szövetkezetekkel a határmenti földterületek rendezéséről is tárgyalunk. Ezek a dolgok őszre már rendeződnek is, aminek eredményeképpen további száz hektárral bővül földterületünk, és ez a kukorica vetésterületének növekedését is Jelentené.

Palínban tehát komolyan veszik a kukorica termesztését. Hogy milyen eredményeket érnek el e fontos takarmány- növény termesztésében, az elsősorban Michal Čižmarik, Ján Kmec, Vincent Balogh, Michal Sidor, Ján Iskra, Juraj Sabovik, Ján Kertis é® JuraJ Katonický, valamint Ján Valasin munkájától függ. Rajtuk múlik, hogy a palíniak eddig is jó hírnevét öregbítik-e, és megszerzik^ a szocialista munkabrigád megtiszteld címet.

SZÁSZAK GYÖR&X