Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)

1973-07-20 / 171. szám, péntek

A várakozásnak megfelelően... K oleszár Jánosnak, amikor a VeTký Blh-i (Nagybalogi) Hnb elnökének a nemzeti bizottság munkájáról és a köz­ség,' illetve a három falu fej­lődéséről tájékoztatott, volt mi­ről ) »eszél nie. A magnetofon­ban cserélni kellett a szalagot, ezenkívül a jegyzetfüzetben is gyarapodtak a bejegyzések. Az elhangzottak teljes megírásából oly nagy cikk kerekedne, hogy mellette nem sok más férne el az újság mai számában, ezért a mértéktartást szem előtt tart­va ki kellett válogatni a sok mondanivalóból a legfontosab­bakat. Az elnök, aki egy évtizede tölti be ezt a tisztséget és két évtizede múlt, hogy a helyi nemzeti bizottságban tevékeny­kedik, szavait egy dátum, 1971. május 28-a említésével kezdte. Ezen a napon egyesítették há­rom falu, Velký Blh, Padarovce (Pádár) és Dražice (Perjés) közigazgatásál Nagybalog, mint központi község szék­hellyel. Az egyesítést megelő­zően párt- és népgyűléseken foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Nem merült fel semmi különös probléma ezzel kapcsolatban. A három helység lakossága egyet­értett abban, hogy a földműves- szövet kezetek és a pártszerve­zetek egyesítése után csak hasznára lehet az ügynek, ha közigazgatásilag is egyesülnek. A Rimavská Sobota-i (rima- szombati) járásban ezzel úttörő feladatot teljesítettek. — 1971. május 28-tól kezdve tehát közösen oldjuk meg a fel adatokat — jelentette ki az el­nök. — Természetesen a közös nemzeti bizottság megalakításá­nál a lakosság kinyilvánította elképzeléseit, javaslatait és kí­vánságait. Ezeket tömören úgy foglalhatnánk össze, hogy a községek életének a színvonala ne csökkenjen, sőt lehetőleg emelkedjen az egyesítést köve­tően. Bátran kijelenthetjük, hogy ez megvalósult — han­goztatta Koleszár elvtárs —, hi­szen egyik falu lakosai részé- Tői sem hangzott el panasz vagy kifogás a nemzeti bizott­ság vagy a felsőbb szervek fe­lé. Az elmúlt két évben úgy összeforrottunk, hogy mindegyik községben egyformán szívü­gyünkké vált a feladatok meg­valósítása. A szervező és irányító mun­ka sikereihez nagyban hozzájárul, hogy a két csatolt község kilenc tanács- és tizenegy plénum tagja rend­szeresen részt vesz az ülése­ken és a lakosságot tájékoztat­ják a feladatokról meg a ha­tározatokról, a nemzeti bizottsá­got pedig az ott lakók vélemé­nyéről. Pádáron és Perjésen jó munkát végez a polgári bizott­ság, amely a hnb vezetésével részt vesz a faluszépítés és -fejlesztés feladatainak megol­dásában, segít a művelődési otthonnak a kulturális-nevelő munkában, megszervezi a nép­gyűléseket, amelyeken a helyi nemzeti bizottságok képviselői tájékoztatják a lakosságot az elvégzett munkáról és megbe­szélik velük a további felada­tokat. A nyilvános gyűlések rendszerint nagyon élénkek, az emberek jól ismerik a választá­si programot, s az ezekkel ösz- szefüggő kérdések közérdeklő­désnek örvendenek. — Munkánk iránytűje a Nem­zeti Front választási program­ja, melynek teljesítését napon­ta szervezzük és ellenőrizzük, s azon fáradozunk, hogy a kitű­zött feladatok mielőbb megva­lósuljanak — hangoztatta a hnb elnöke. A programban megsza­bott célokat évi tervekre bon­tottuk le és ezeket — a lakos­ság aktív közreműködésével pontról pontra valóra váltjuk. Felsorolja, mi mindent végez­tek eddig. A községek egész ar­culata is arra vall, hogy van mi­vel dicsekedniük. Az állami be­ruházással megvalósuló akciók közül most adják ál a közbiz­tonsági szervek több mint fél­millió koronás költséggel emelt épületét, amelyben lakásokon kívül a hivatali helyiségek is helyet kapnak. A szövetkezet dolgozói stabilizálásának kere­tében további hatlakásos lakó­házat építenek. 1975 végéig el­készül a harmadik ilyen la­kóház is, ily módon tizennyolc szövetkezeti dolgozó családjá­nak biztosítanak otthont. Végre megoldódik az iskolakérdés is, a nagy időt megélt régi épüle­tek helyett vadonatúj iskolában tanulhatnak a gyerekek. A há­rommillió koronás építkezés keretében tágas tornaterem, igazgatói lakás és a nőtlen ta­nítók számára is lakások épültek. Ö sszevont anyagi eszközök­ből tavaly fejezték bei egy tér jedelmes, egyemeletes ház építését. A helyi nemzeti bizottság, az egységes földmű- vesszövetkezet és az egészség- ügyi intézet közös alkotásának értéke 2 millió 300 ezer koro­na. Itt kaptak helyet a hnb és az efsz irodái, most rendezik be nagyon ízlésesen a házas­ságkötések és más polgári ün­nepségek számára készült ter­met, a földszinten pedig egy hónapja üzemel a gyógyszertár. A szövetkezeti dolgozók kényel­mét szolgálja a tizennyolc zu­hanyozó. A mostani aratásra büfét is nyitottak, amelyben a hűsítő italokon és dohányfélé­ken kívül egytál meleg ételt is kaphatnak a dolgozók. A Z-akcióban társadalmi mun­kában ez év áprilisában adják át használatba az új művelődé­si otthont — értéke 2 millió 350 ezer korona. Ez a járás egyik legszebb és legnagyobb ilyen létesítménye — nézőtere ötszáz férőhelyes. Ami pedig a legfontosabb — a lakosság nem­csak igényelte az új művelő­dési otthont, hanem jól ki is használja. Átadása óta minden szombaton és vasárnap rendez­vények színhelye. Az ifjúság igényeinek kielégí­téséről más téren is. gondos­kodnak. A régi sportpálya mel­leit új labdarúgó-pályát létesí­tettek, megkezdték a négyszáz férőhelyes fedett lelátó építé­sét. Az ugyancsak társadalmi munkában készült strandfürdő közelében folyamatban van egy kétrészes tekepálya építése is. A községben az egymás után épülő korszerű, új, tágas csa­ládi házak mellett a közösség céljait szolgáló társadalmi léte­sítmények is szüntelenül gyara­podnak. Valami mindig épülő­ben, készülőben van. Aszfaltoz­zák, pormentesítik az utcákat, szép, nagy parkjukban — mely­nek rendezését a választások után kezdték meg —, felújítot­ták a sétányokat, padokat he­lyeztek el, virágágyásokat lé­tesítettek, most pedig a halas­Percnya szünet nélküS Közép-Szlovákia néhány efsz- ében és állami gazdaságában túl­jutottak már a gabona betaka­rításán, több helyen azonban lassan érik a termés, ami ki- sebb-nagyobb mértékben fékezi a munka menetét. Zavarta­lanabb a gabonafelvásárlás. Az állami alapokra tervezett 428 ezer mázsás mennyiség több mint 20 százalékát sikerült be­szállítani a felvásárló üzemek raktáraiba. A Rimavská Sobota-i (rimaszombati) járásban, ahol 352 kombájnt állítottak munká­ba — 102-vel többet, mint az elmúlt évben — az egyenlőtlen érés következtében a szokásos­nál nagyobb területen kellett rendre vágni a gabonát. A több­letmunkán kívül más gondot is jelent ez a mezőgazdasági szak­embereknek. Félő ugyanis, hogy a várható esős napok jelen­tősebb értékcsökkenést is je­lenthetnek majd a termés minő* ségében. A hodejovi Ivárgedei), a Rimavská Seč-i (rimaszécsi), a včelincei (méhi) és a hana- vai (hanvai) szövetkezetben a vetésterület mintegy 3 százalé­káról már betakarították a ter­mést. A Gemerská Jablonec-i (almágyi) határban hét kom­bájnnal és négy öntöző-arató­géppel dolgoztak a szövetkezet tagjai. A nehéz terepviszonyok miatt, sajnos, lassabban halad­nak a csépléssel. Hat nap múl­va azonban előreláthatóan ma­radéktalanul raktárba kerül a gabona. A Jesenkéi (Feledi) Ál­lami Gazdaság helyi részlegén mintegy 100 hektáros területen végezték el eddig a betakarí­tási munkákat. A termésből 26 vagonnal értékesítettek már. Jú­lius Baník véleménye szerint a további 300 hektáron is jelentő­sen nagyobb hozamot érnek el a tavalyinál. —ly— tó felújítását tervezik, hogy nyáron csónakázásra, télen pe­dig korcsolyázásra is kihasznál­hassák a fiatalok. Az Ifjúság befásította a sportpálya környé­két is. A nemzeti bizottság jó szer ve ző munkájával a más­félezer lakosú Nagybalo gon a választások óta valóban jó munkát végeztek. Tovább folytatják a község fejlesztésé­nek szép hagyományait, amely­nek eredményeiért 1970-ben az SZSZK kormányától díszokleve­let és százezer korona jutal­mat kaptak. Hasonlóképpen fejlődik a két kisebb község — a háromszáz­harminc lakosú Pádár és a két­százhetvenhat lakosú Perjés is. Az előbbiekben megkezdték a vízvezeték átépítését, erre a cél­ra tartós műanyagcsöveket sike­rült beszerezniük. Perjésen a Z- akcióban hozzáfoglak a tűzol­tószertár építéséhez és negyed­milliós költséggel most hozták rendbe a vízlevezető árkokat. Ezenkívül további akciók is megvalósultak. A Balog völgyi egyesült köz­ségekben sikeresen valósították meg a választási program eddi­gi feladatait és a további célo­kat is el akarják érni. Ezt mu­tatja az is, hogy elsőnek fogad ták el a Martini Jnb és a Ban­ská Bystrica-i Vnb versenyfel­hívását, és kötelezettségvállalá­sukban példájuk követésére szólították fel a járás többi nemzeti bizottságát. A lakosság a februári győzelem 25. és a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója tiszteletére három és negyed millió korona értékű muyka elvégzését vállalta. Nagybalogon tűzoltószertár, két- osztályos óvoda létesítése, az üzlethálózat fejlesztése szere­pel a többi között a tervben. Ezenkívül kis néprajzi múzeu­mot és munkásmozgalmi em­lékszobát rendeznek be, s fel­állítják a hősük emlékművét, hogy a helyi kommunistáknak a múltban vívott hősi harcá­val — amely az első köztársa ságban az egész Balog völgyre nagy hatással volt —, megis­mertessék az utókort is. Per­jésen átépítik a művelődési ott­hont, hogy az ottani igen tevé­keny fiatalok munkájához az ed diginél még jobb feltételeket teremtsenek. Koleszár elvtárs tájékoztatója befejezésül kiemelte, hogy az elért eredmények a lakosság nagyfokú aktivitásának köszön­hetők. A helyi nemzeti bizott­ság képviselői a választókör­zetekben állandó kapcsolatban vannak a választópolgárokkal, észrevételeiket, kéréseiket in­dítványaikat rendszeresen tol­mácsolják a tanács és a plé­num ülésein és elintézésüket figyelemmel kísérik. A helyi nemzeti bizottság munkájában nagy segítséget nyújt a párt­csoport, amely amellett, hogy összehangol ja a kommunista képviselők tevékenységét, rá­mutat a fogyatékosságokra, a munka gyenge pontjaira, a problémákra is és kiküszöbö­lésüket, elintézésüket szorgal­mazza. Sikeres tevékenységet fejtenek ki a hnb aktívái és bizottságai. Különösen a polgá­ri ügyek bizottsága jeleskedik, tevékenysége az állampolgárok életének minden jelentős ese­ményére — jubileumi ünnepsé­gek, névadók, polgári esküvők, gyászszertartások megszervezé­sére — kiterjed. Mindhárom községben megrendezték a nyugdíjasok találkozóját, elbe­szélgettek az idős emberek kel életükről, kívánságaikról. Na­gyon szépen szervezik meg a fiatalok hűségfogadalmát a marxi—lenini eszmékhez. A jú­nius 17-én az új művelődési otthonban tartott ünnepségen huszonhét 14—15 éves fiatal vett részt szüleikkel és hozzá­tartozóikkal. A helyi nemzeti bizottság emléklapokat és aján­dékokat adott át a fiataloknak, a szülői munkaközösség a Nő­szövetség helyi szervezetével együtt a megvendégelésről gon­doskodott. A három község nemzeti bi­zottsága beváltotta a mun­kájához fűzött reménye­ket, a lakossággal együttmű­ködve intézi az állampolgárok ügyeit, fáradhatatlanul tevé­kenykedik a további sokoldalú fejlődésért. GÁL LÁSZLÓ ÁLLANDÓ FELADAT A fiotafok szocialista szellemű nevelése Ez év júliusában mind a CSKP KB, mind az SZLKP KB plenáris ülése foglalkozott az ifjúság szocialista nevelésével. Ez már egymagában is tükrözi, milyen fontosságot tulajdonít a kommunista párt a jövő nem­zedék formálásának. A szocia­lizmus fejlődése a fiatalok rész­vétele nélkül el sem képzelhe­tő. Ezt a kommunista párt min­dig is szem elölt tartotta. A szocialista társadalom elsősor­ban az ifjú nemzedéknek épül, hiszen céljaink megvalósulását az idősebb polgárok már nem érhetik meg. Az idősebbek célja éppen az volt, hogy hazánkban lerakjuk a szocialista társada­lom építésének az alapjait. A fejlődés mai fokáig eljutni óriá­si küzdelmek árán kellett. Ezek­ről a nehézségekről a mai fia­talok nem sokat tudnak. Életük összehasonlíthatatlanul könv- nyebb, mint az idősebb korosz­tályé volt. Ez örvendetes tény, de káros következményekkel is járhat. Sok fiatal ugyanis min­den vívmányt magától értető­dőnek tekint, s nem gondol ar­ra, mi rejlik mögötte. Más szó­val: nem minden fiatal becsüli meg azt, ami van. Ezzel kap­csolatban az SZLKP KB legutób­bi plenáris ülése elé terjesztett elnökségi jelentésben ez ál): „... az ifjúságnak nincs ele­gendő élettapasztalata, s ez né- ha megnehezíti tájékozódását a bonyolult helyzetekben, s fokoz­za a politikai öntudatossáqqal szemben támasztott igényeket. Tekintettel arra, hoqy a fiata­lok maradéktalanul élvezik tár­sadalmunk vívmányait, és nem ismerik az előző, a kapitaliz­musban élt nemzedék lét fenn tartási nehézségeit és küzdel­meit, gyakran nem rendelkez­nek elegendő szívóssággal és bátorsággal, hogy megbirkózza­nak az akadályokkal." Ennek a jelenségnek a felis­merése és tudatosítása rendkí­vül fontos már csak azért is, mert gyakran találkozhatunk vele. Az akadályok előtt .való meghátrálás sokszor véget vet­het a jól induló munkának, az, eredményes kezdetnek. Éppen ezért minden kezdésnél számí­tani kell az esetleges akadá­lyokra is. Az idősebb polgárok, a párt régi harcosai sokat te­hetnek és tesznek is ezen a té­ren: rámutatnak arra, milyen — a jelenlegieknél sokszorta nagyobb — akadályokat kellett nekik lekiizdeniök céljaik meg­valósítása során. Ezért tartják szükségesnek a pártszervezetek az ifjúsági mozgalom közvetlen támogatását. Számos kommu­nista pártfeladatul kapja az ifjúsági szervezettel való kap­csolat erősítését, a gyűléseiken és egyéb rendezvényeiken való megjelenést. A fiatalok a leg­több helyen meg is hívják össze­jöveteleikre a működési helyü­kön levő pártbizottság elnökét vagy vezetőségi tagját. Az eddiginél sokkal többet kellene tenniök a tömegszer­vezeteknek is a fiatalság neve­lése támogatásáért. Főleg közös rendezvények szervezésére gon­dolunk. Csakis rendszeres támo­gatással, állandó eszmei politi­kai neveléssel érhető el kima­gasló eredmény a fiatalság szo­cialista öntudatának formálása terén. A türelem, a kitartás ma­gában a nevelőmunkában is. szükséges. Példákkal bizonyít­ható, hogy ahol kellő gondot fordítanak a fiatalok nevelésé­re, ott az eredmények sem ma­radnak el. A feladat maradék­talan megoldásához azonban a párt- és a tömegszervezetek, a nemzeti bizottságok, a szülök és az iskola eddiginél nagy obi» összefogására van szükség. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy nem kampányjelenségről, hanem állandó feladatról van szó. Fm,OP IMRE NEHÉZ ÜT VOLT... A 73 éves Pénzes Kálmán Ho- kovee (Egeg) községben él. A pártszervezet régi harcosa. Több magas állami kitüntetés tulaj­donosa. Életére, a párt harcaira és a szövetkezeti mozgalom ki­bontakozására jól emlékszik. Tizenhármán voltak testvérek. A szegénység már tizenkét éves korában kenyérkeresésre kény­szerítette. Pestre került, ahol részt vett egy munkát, kenyeret, nagyobb bért követelő sztrájk­ban, amely mintegy hatvanezer munkás Váci úti felvonulásával ért véget. Lovascsendőrök tá­madták meg őket, de nem tor­pantak meg. Lelkesen énekel­ték: „Nem lesz a tőke úr mi rajtunk..." A kardlapozásból neki is jutott. Kapcsolatban állt Kun Bélával, Szamuely Tibor­ral, Nógrádi Sándorral és má­sokkal. A Magyar Tanácsköz­társaság kikiáltásakor vöröska­tonának állt be és védelmezte a proletárhatalmat. Mezőtúron a századparancsnokuk sebesülése után őt nevezlek ki század pa­rancsnoknak. Deménden (Demandicén) 1921-ben alakult meg a párt- szervezet, azonnal tagja lett, majd 1923-ban Hokovcére ke­rült. Itt először alelnöke, majd 1926-tól 1938-ig elnöke volt a l>ártszervezetnek. 1927-ben meg­szervezték a mezőgazdasági cselédek sztrájkját. Horn Izsók földbirtokost a kollektív szer­ződés feltételeinek megtartásá­ra kötelezték. A földbirtokos nem sokáig tartotta ígéretét. A párt bizalmi embereit holmi ürüggyel elbocsátotta, megfoszt­va a cselédeket szószólóiktól. A párt felvilágosító munkája to­vább folyt: Pénzes Kálmán Saf- rankó elvtárssal járta a falva­kat, s népgyűléseket tartottak. Amikor Safrankó elvtársat be­börtönözték, Lichter és Grün- wald elvtárssal együtt hirdet­te a párt szavát. Emiatt később sokat zaklatták Masaryk csen­dőrei. Az illegalitásba kénysze­rülésük után a gyűléseket Pén­zes Kálmánéknál tartották. Ve­szély esetén a megadott jelszó­ra a titkos hátsó kijáraton tá­voztak a gyűlésezők. Csak ket- ten-hárman maradtak, akik za­jos kártyapartit csaptak. Ké­sőbb egy házkutatás alkalmával egy tagkönyvet találtak náluk. Házi fogságra ítélték, s ezért Budapestre költözött. Feleségét egy alkalommal vasra verték, mivel kommunista módra vi­selkedett, s csak azért néni hurcolták őt el a börtönbe; mert négy gyermeke zokogott érte. A felszabadulás után (Ho- kovcén) azonnal hozzáláttak a pártszervezet újjáalakításához. 1945-ben öten voltak, de 1948- ig a négyszeresére bővült a pártszervezet tagsága. 1948 feb­ruárja után maradéktalanul tel* jesítették a párt felszólításait. A községben — az ipolysági já­rásban elsőként szervezték meg a földművesszövetkezetet. A tagok a munkától nem riadtak vissza, bár régi pénz­ben csak 100 korona napidíjért dolgoztak. A faluból nem vágy­tak el annak ellenére, hogy egy-egy ipari központban, vagy építkezésen négyszer, sőt öt­ször többet kerestek a munká­sok. Minden gépet az összeadott pénzükön vásároltak. Csupán egy földbirtokostól elkonfiskált traktort kaptak. Eleinte az első elnök, Pénzes Kálmán lakásán, fizették ki a heti munkabért. Irányításával a szövetkezet erő­södött, majd 1952-ben az egész falu szocializálódott. , Azóta nagy fejlődésen ment át a szö­vetkezet. Erre büszke Pénzes Kálmán, az első hokovcei efsz- elnök. VERESS VILMOS 116 százalékra A nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemei 116 szá­zalékra teljesítették a repce- felvásárlási tervet. Eddig 300 vagonnal több repcét adtak át, mint amennvi a tervV n tere­pei. Az átlagos hektár io_a ii 20,5 métermázsa. A leggazdagabb volt a termés a trnavai. a nit­rai és a levicei (lévai) tárás­ban. Csaknem 900 vagon repce van már a feldolgozó üzemek­ben, amelyek mindenképpen gyekeznek a mezőgazdasági üze­meknek segíteni. A bratislavai Palma üzem például megígérte, hogy napi 30 vagonra növeli a repceátvételt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents