Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)

1973-07-20 / 171. szám, péntek

Äratási határjárás A nemrég felkelt nap erőtel­jes sugarai ismét meleg, napos időt jeleznek. Pavel Jamárik, a Želiezovcei (Zselíz) Állami Gazdaság néhány napja hiva­tásba lépett igazgatója jóked­vűen saemléli a tiszta égboltot. Öröme indokolt, hisz a gazda­ság Garamon-túli területére teg­nap 8 mm csapadék hullott és ilyen napos idő mellett már fél napi kiesés után folytathatják az aratást. A zálagosi, nyrovcel (Nyír) és Veľký Dvor-l (Nagy­puszta) üzemegységekben kése­delem nélkül indulhatnak az aratógépek. Az igazgató szintén az aratókhoz készülődik, vele tart Tóth József elvtárs, az FSZM üzemi bizottságának el­nöke, no és természetesen mi is kíváncsiak vagyunk, hogy miként folyik az aratás az or­szág egyik legnagyobb állami gazdaságában. Amíg az aratók közé érünk, van időm megtudni, hogy a gazdaság területén 3747 hektár területet vetettek be gaboná­val. Búzából 2278 hektárt vetet­tek. Tavaly a rossz időjárási viszonyok miatt némileg a ter­vezett hektárhozamok alatt ma­radtak, mégis 39,9 métermázsa átlagtermést mertek tervezni. Ennyit tudtam meg útközben, ugyanis a zálagosi gazdaság ha­49—50 mázsa közötti eredmé­nyek vannak, a búza viszont 43 mázsát mutat. Kiemelkedő ho­zamok mutatkoznak az Auróra és a Kaukaz fajtákból, az utób­bi 1 parcellán 53 mázsás hoza­mot adott. Árpából pedig a Dia­mant fajtából értünk el 72 hek­táron 54,5 métermázsás hoza­mot. A gazdaságban szocialista munkaversenyt is hirdettek a kombájnosok között. A mielőb­bi betakarítás a cél, azonban maximális figyelmet irányíta­nak a minimális szemtfeszteség- re is. A legjobb kombájnos 1000 korona jutalmat kap, a második helyen végzett 800-at, míg a 3. helyezett 500 koronát. Eddig Víglas István éri el a legjobb eredményeket, azonban minden dicséretet megérdemel Balogh Gyula, Szabó József, ifj. Molnár József, Halasi László és Gergő József is. Jól aratnak, mind, amit az itt brigádozó Nitrai Me­zőgazdasági Főiskola tanulói is bizonyítanak, ugyanis a szem­veszteség ellenőrzésénél 0,2— 0,9 százalékos értékeket mértek. Felkapaszkodok Víglas István SK—3-as kombájnjára, vele tar­tok egy kerülőt. Napbarnította arcáról letörli a közben rára­kodott port, majd a gép zakato­Jamárik Pavol, a Želiezovcei ÁG igazgatóid, Tóth József és ing. Dominik Rajcák a zálagosi határban tárában már feltűntek a kom­bájnok. Ing. Dominik Rajčák részlegvezető és Zsiljna János agronómus örömöt sugárzó arc- Ikiifejezéssel fogadnak bennün­ket. — Jól halad a munka — új­ságolják. — Ha nem jön köz­be semmi akadály, rövidesen el­mondhatjuk, hogy az idei ara­tás 8—9 napig tartott. Árpából lását túlszárnyalva jo hangosan beszélni kezd. — Tudja, én már nyolcadik éve húzom ezen a kombájnon. Az idén aránylag jól megy a munka, melyhez az időjárás is hozzájárul. Öröm ülni a gépen, alighogy egyet kerülök, már te­le is a tartály. patak melletti búzatáblán több mint a felét learatták. A mara­dék részen három darab SK—4- es és két darab E—512-es kom­bájn halad egymás után. Da­niel Sándort, a növénytermesz­tés csoportvezetőjét itt találtuk. Motorkerékpárjával a patak túl­só oldalán fekvő táblát volt megnézni. „Érett az is“, állapí­totta meg, így erről a tábláról majd oda mehetnek a kombáj­nok, a három Csehországból ér­kezett vendégkombájnos < •> a két hazai, Varga Ferenc és Kiss János, akik becsületesen küzdenek meg minden szem ga­bonáért. A Veľký Dvor-i gazdaság ud­varán 30 fokot mutat a hőmérő higányszála, a kombájnosok azonban mit sem törődve a me­leggel, mindent megtesznek az időbeli betakarítás érdekében. Valentko János, Antal Lajos és Bottyán László érik el a legjobb eredményeket. A hat hazai és a hat ven d é gkom bá j nos nak van mát tennie, hogy a nagypusztai gazdaság 1030 hektáros gabo­naföldjét, melyből 710 hektár búza, learassák. Péli Árpád ag­ronómus szavai szerint az ed­dig elért hektárhozamok azt mutatják, hogy túlteljesítik a felvásárlási tervet. A szovjet búzafa]ták itt is jól beváltak, 46 mázsás átlagot mutatnak, és az idén a gabona minősége is nagyon jó. A Garam túlsó oldalán dim- bes-dombos határidőm érkezünk a lontovi határija. A kenyércsa­ta itt is sikeresen folyik, a kombájn isták és a kombájnok egyre jobban haladnak előre. Eredményességüket a learatott parcellák gyarapodó száma is bizonyítja. A hazai kombájno­sok közül jó eredményeket ér el Németh Árpád E—512-es kombájnjával, a vendégkombáj- nosok közül pedig a csehorszá­gi Okál Ján, aki svéd Volvo kombájnnal gyűjti a termést. A nehéz dombos terepen bizony van mit tenniük mind a kom- bájnosoknak, mind a maghor­dóknak. Rocskai Dezső egyike a maghordóknak, és szinte cso­dálom, hogy az ilyen körülmé­nyek között traktora után két pótkocsit is vontat. Jól ismeri az egész határt. Tudja hol kell fékezni, melyik parton hányas fokozatú sebességgel lehet biz­tonságosan közlekedni, hisz 25 éve ül már a nyeregben. Az ara­tás első három napján 2000 viri­zsa gabonát hordott a fedél alá. A nyrovcei üzemegységben a BENYÁK JÓZSEF Gépek és emberek A mai ember már annyira megszokta a technika újabb és újabb csodáit, hogy szinte már figyelmen kívül hagyja a za­josabb, látványosabb gépeket. Vinicán (Ipolynyék) mégis élményszámba megy, amikor a községen a kora reggeli órák­ban hosszú sorban végigdübö­rög az a 18 kombájn, mely a helyi szövetkezet gabonatáblái­ról takarítja be a gazdag ter­mést. Nemcsak a gyermekek, de a felnőttek is megcsodálják a mezőre induló kombájnok hosz- szú sorát, s mi tagadás, egy kicsit irigykedve nézik a hatal­mas gépeket irányító mosoly­gós kombájnosokat. Ilyen áhí­tattal és csodálattal figyelték az emberek a szabadságot hozó tankok vonulását is 1944-ben. Különösen az idősebbek néze­getik fejcsóválva az óriásokat, s bizonyára arra gtmdolnak, hogy hányat is kellett suhin­tani az uraság földjén addig, amíg akkora területet learattak, mint amekkorát ez a csodálatos giép egyetlen óra alatt learat és kicsépel. Alig vonulnak ki a kombáj­nok a faluból, máris gaboná­val megrakott teherautók su­hannak a szövetkezet telepe fe­lé. Hordják a kövér kalászok terhét, melyet a 18 kombájn megállás nélkül csépel az érett kalászokból. # # » A Kőre-dűlőben 18 kombájn kaszája villog az érett kalászok alatt. A kombájnosok éberen fi­gyelik a kasza útját, nehogy egyetlen kalász is elmaradjon. A helyi kombájnosok egy sor­ban dolgoznak a Túróc vidéké­ről érkezettekkel. Magyarok és szlovákok. Egymás nyelvét ta­lán csak törve beszélik, de jól megértik egymást. Alig pár nap­ja aratnak együtt, de máris egyetlen mozdulatból kitalál­ják egymás gondolatát. Ha be­szorul a dob, közösen fogják a feszítővasat, szabadítják meg a feltorkollott gabona szorításá­ból, s máris megy tovább a munka, fogy az aratnivaló, tel­nek a teherautók, a traktorok pótkocsijai. « # # Eredményes munkájukról a helyi hangszóró minden este rendszeres adásban számol be. Érthető, hogy egy kicsit büsz­kén hallgatják a learatott hek­tárokról, a magtárakba szállí­tott sok-sok vagon gabonáról szóló jelentést, s utána a nekik szóló zenés köszöntőt, magyar nótát és szlovák népdalt, majd egy korsó sörrel, vagy egy po­hár borocskával leöblítik az egész napi fárasztó munka po­rát. S máris indulnak pihenni: holnap újra nyeregbe kell száll­ni. Felállnak, elköszönnek egy­mástól. — Jó éjszakát! — Dobrú noc! S barátságosan összesimul­nak az izmos férfikezek. BOJTOS JÁNOS A friss ivóvízről való gondoskodás az aratásban reszt va ü leg­fiatalabb korosztály hasznos tevékenysége. Kostovéík Janko most még demizsonnal rója a mezőket, de néhány év múlva már ő tarthatja a bögrét, amint azt a képen látható Juraj llrezo kombáj­nos teszi, aki segédjével, Jozef Pitnerrel a trebisovi járásban levő Vojöicei Élelmiszeripari Kombinát Aurora búzával bevetett táb­láját aratja. (A ČSTK felvételei KÖNNYEBB AZ IDEI ARATÁS Kombájnok hajnali „díszmenete" a vinicai főutcán Az 1800 hektáros Horná Po- toft-i (Felsőpatonyi) Vörös Csillag EFSz-ben javában folyik a gabonafélék betakarítása. Renczés Sándor elvtárs, a szö­vetkezet elnöke éppen a kom­bájnoktól érkezik és elégedet­ten közli: — Az idén jóval könnyebb aratásunk van, mint tavaly, bár tavasszal az időjárás ismét mos­toha volt hozzánk. Búzából 480, árpából 2ü0 hektár az aratni- valónk. Öt saját SZK—4-es és három E—512-es vendégkom­bájnnal láttunk az aratáshoz. Az utóbbiak a kroméŕíži és a hodoníni járásból érkeztek. Ve­lük már tíz éve rendszeres kap­csolatot tartunk fenn, de ez csak az aratás idejére vonatko­zik. Mi tavasszal vetőmagokkal és takarmányokkal segítjük ki őket, ők viszont a korszerű gé­pek és a pótalkatrészek beszer­zésében és ilyenkor az aratás­ban nyújtanak segítséget. Ez az együttműködés kölcsönösen elő­nyös és hasznos. Az aratás egyébként fenn­akadás nélkül halad. Búzából az idén jól bevált a Libel ulla, amely ötven mázsán felüli ho­zamot adott. Jól fizet a szov­jet Kaukaz és Auróra is, ezek­nek egy része azonban még ara­tásra vár. Annyi már bizonyos, hogy az idén is elérjük az öt­ven mázsás átlagos hozamot. Árpából a Dvoran, a Diamant, a Dénár és az Amtvst fajták szintén bőven teremnek. Negy­ven mázsán felüli hozamra szá­mítunk ezekből a fajtákból. Tóth István elvtárs, az üzemi pártszervezet elnöke az aratás körüli szervezési intézkedések­ről beszélt. — A pártszervezet a munka­tervében nagy súlyt fektetett az aratásra. Minden kommunistát konkrét feladattal bíztunk meg. Az aratási tervet gyűlésen is­mertettük a tagsággal, a gépke­zelők pedig egynapos iskolázá­son vettek részt. Megtárgyaltuk a komáromi versenyfelhívást, s azt egy emberként elfogadtuk. A szövetkezet vezetősége szo­cialista munkaversenyt indított a kombájnosok, a rendrakók, a szalmagyűjtők és a tarlóhán- tők számára. A versenyben elő­térbe kerül a szemveszteség csökkentése, a munkaidő és a gépek maximális kihasználása. A kombájnosoknak a szövetke­zeti konyhán főzünk, s az ebé­det a frissítőkkel együtt a hely­színre szállítjuk. A vendégkom- bájnosok ugyanúgy részt vesz­nek a versenyben, mint a mie­ink. Jutalmazásukat a szövet­kezet saját forrásaiból fedezi. Az aratási bizottság mindennap délután ülésezik, ahol megbe­szélik a tennivalókat, elvégzik a kiértékelést. Eddig kedvező az időjárás, ami a gabonák nedvességtarlaN mában is megmutatkozik. Szárí­tási kapacitásunk elegendő, a tisztítást pedig az újonnan vá­sárolt nagy teljesítményű tisztí­tóberendezéssel végzik. » A szinte véget nem érő árpa- földön Renczés Ferenc kombáj- nos és Polák István segéd kom­bájnos fennakadás nélkül dol­goznak. Tavaly a járásban má­sodik helyen végeztek a kom­bájnosok versenyében, s az idén sem akarnak lemaradni. A másik SZK—4-es nyergében Cséfai Lajos ül, segédjével-, Renczés Sándorral. Eltökélt szándékuk, hogy amíg az aratás tart, minden vasárnap munká­ba állnak. Tudják, hogy most rajtuk az ország szeme és jó munkájukkal bizonyítani akar­nak. A szövetkezet telepén elhe* lyezett falitáblán naponta fel­tüntetik a legújabb eredménye­ket, szemléltetik a szocialista munkaverseny menetét. Ha minden jól megy, július húsza­dika körül végeznek az aratás­sal — jegyezték meg búcsúzó­ul az aratók és a szövetkezet vezetői. SVINGER ISTVÁN Gemerská Vesen is aratnak A Rimavská Sobola-i járás 33 mezőgazdasági üzeme közül 17 e hét elején kedvező időjárási viszonyok közepette megkezdte az aratást. Ezek közé a mező- gazdasági üzemek közé tarto­zik a Gemerská Ves-i (gömör- új falui) „Oj idők" Egyesített Efsz is, ahol folyó hó 16-án két E—512-es, öt SZ—4-es kombájn állt csatasorban a kenyérnek- való mielőbbi betakarítása érde­kében. A gabonaneműeket a 450 hektárt meghaladó területről az említett mezőgazdasági üzem dolgozói 14 nap alatt szándé­koznak betakarítani. Minden jel arra mutat, hogy ez a szándé­kuk — ha az időjárás nem lesz mostoha — valóra válik. Há­rom nap alatt több mint száz hektáron végezték el a betaka­rítást 29 métermázsás áltag hektárhozammal, sőt volt olyan parcella, melyen 36 métermázsa volt a hektárhozam. A tegnapi nap folyamán a Safárikovói Gép- és Traktorállomásról két kombájn érkezett az Efsz arany­ló gabonamezejére. A szövet­kezet vezetőségének jó szerve- zőkészségét dicséri, hogy mind­eddig veszteségmentesen fo­lyik az aratás. gaRAI JÁNOS ti] sző 1973. VII. 2P.

Next

/
Thumbnails
Contents