Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)

1973-07-20 / 171. szám, péntek

TÜZPÁRBAJ PHU GlAO TERS£GEBEN Befejeződött az aknátalonítás a VDK kikötőiben A DIFK újabb javaslata Washington — Az amerikai hadügyminisztérium szóvivője Washingtonban bejelentette, hogy az amerikai aknaszedő hajók befejezték a VDK két ki- kötőjének aknátlanítását. A szó­vivő szerint a héten megindul­hat a hajóforgalom valamennyi eddig lezárt kikötőben. Hanoi — Befejeződött a haiphongi kikötő egyik új ra­kodópartjának építése. A léte­sítményt a Szovjetunió és az NÜK segítségével építették. A haiphongi kikötő sokat szenve­dett az amerikai légierő táma­dásaitól. A kikötő ma ismét használható. A kikötő munkásai a szocialista testvérországok szakembereinek segítségével rövid idő alatt újjáépítették az elpusztult berendezéseket. A béke helyreállítása után a haiphongi kikötőbe befutó ha­jók több mint fele szovjet zász­ló alatt közlekedik. A béke helyreállítása óta je­lentősen fellendült a VDK kéz­műiparának és mezőgazdaságá­nak exporttermelése. Saigon — Hét és fél órás tűzharcról érkeztek jelentések, a Saigontól mintegy 40 kilo­méterrel északra fekvő Phu Giao térségéből. A saigoni ka­tonai parancsnokság jelentése szerint az összecsapásban a ne­héztüzérség is részt vett. Phnom Penh — Az amerikai repülőgépek folyamatos bomba­támadásai ellenére a khmer szabadságharcosok a 3. számú főútvonal mentén 6 km-re meg­közelítették Phnom Penh egyik külvárosi repülőterét. A haza­fias erők egységei a 3-as és 4 es számú főútvonal közti er­dős térségből tüzérségi tűzzel árasztják el a Lón Nol-rendszer csapatainak állásait. Párizs — A dél vietnami fe­lek politikai tanácskozássoro­zatának a Párizs melletti La Celle—St. Cloud-ban megtartott 17. ülésén a DIFK küldöttsége javasolta, hogy haladéktalanul kössenek szerződést a dél-viet­nami lakosság demokratikus szabadságjogainak szavatolásá­ról. A küldöttség vezetője, Nguyen Van Hieu egyúttal elő is terjesztette a DIFK erről szó­ló szerződéstervezetét. A 22 cik­kelyből álló tervezetet a hír- ügynökségek hét pontban ösz- szefoglalva Ismertetik: 1. Valamennyi állampolgár és szervezet egyenrangú, egyforma joguk van a demokratikus sza­badságjogok gyakorlását bizto­sító garanciákra; 2. az egyéni szabadságjogok szavatolása; valamennyi polgári fogoly azonnali szabadon bocsá­tása; tilos bárkit politikai meg­győződése miatt letartóztatni, bebörtönözni, kény szerlakhely­re hurcolni, megkínozni, ileltve megölni; 3. a politikai jogok, a szabad költözködés szavatolása, a munkahely és létfenntartás módjának szabad megválasztá­sa; 4. szólás-, sajtó-, gyülekezé­si, szervezkedési és politikai cselekvési szabadság; 5. vallásszabadság; 6. a magántulajdon és a sza­bad vállalkozás; jogának sza­badsága és szavatolása; 7. A fentiekkel ellentétes vala­mennyi törvény; rendelet és in­tézkedés érvényét veszti, a sza­badságjogok megsértői bíróság előtt felelnek tetteikért. A saigoni küldöttség vezetője, Nguyen Luu Vien a szerződés­tervezetet elfogadhatatlannak nevezte. A június 13-án Párizsban alá­írt közös közlemény szerint a dél-vietnami feleknek július 28 ig kellene kialakítaniuk a dél-vietnami politikai problé­mák rendezésének tervezetét. Saigon elutasító magatartása miatt azonban 10 nappal a ki­tűzött határidő előtt még min­dig egy helyben topognak a politikai tárgyalások, amelyek­nek következő ülését július 25-én tartják meg. Újabb állomás 1973. VII. 20. Washington — Az amerikai képviselőház törvényjavaslatot hagyott jóvá, amely jelentősen korlátozza a mindenkori elnök Jogait amerikai csapatok külföl­di bevetését illetően. A javas­lat értelmében — kongresszusi Jóváhagyás nélkül — az elnök hadüzenet híján csak 120 napig állomásoztathat csapatokat más ország területén. Nlxon elnök már a kongresszusi szavazás előtt táviratban jelezte, hogy a javaslat elfogadása esetén élni log vétójogával. A szerdal szavazás újabb ál­lomás abban a harcban, amelyet a kongresszus háborúellenes tagjai és Johnson, majd Nixon elnök hosszú ideje folytat az elnöki jogkörrel kapcsolatban. A képviselőket megfigyelők sze­rint felbátorította az a tény, hogy Nixon nemrég kompro­misszumra kényszerült a kam­bodzsai bombázások határidejé­nek kérdésében. Nixon amerikai elnök felol­dotta az élelmiszerárak befa­gyasztását. Az egyetlen kivétel a marhahús, amelynek árát szeptember 12-ig nem lehet emelni. Az egyéb fogyasztási cikkek árbefagyasztása augusz­tusig marad érvényben, ekkor lép életbe Nixon új gazdaság­politikájának negyedik szaka­sza, amely minden korábbi ame­rikai szabályozórendszernél bo­nyolultabb. Az amúgyis magas élelmiszer­árak, a befagyasztás feloldása után ugrásszerűen emelkedni fognak. Szakértők szerint vár- halo, hogy az élelmiszerárak mintegy 15 százalékkal emel­kednek. Nixon fontolóra vette az adók emelését is, de ezt a megoldást elvetették. A „negyedik sza­kaszban“, amely az árak eme­lését nem tiltja, csupán bizo­nyos ellenőrzési formákat tart meg, a béremelések arányát to­vábbra is korlátozzák. Az au­gusztus 12-vel életbelépő új gazdaságpolitika lehetővé teszi, hogy a kereskedelem és az ipar költségeinek növekedését teljes mértékben áthárítsa a fogyasz­tókra, erről a közepes és nagy- vállalatoknak csupán tájékoz­Kommentárunk Jóllehet az olvasó kissé szkep­tikusan fogadja a hírt, hogy megkezdődött a genfi leszere­lési értekezlet 614. ülése. Tény, hogy a genfi fórumon immár évek óta folytatódik a vita az általános és teljes leszerelés kérdéseiről. Viszont az is tény, hogy egy viszonylag hosszú időszakon át az imperialista és agresszív erők mindent megtet­tek annak érdekében, hogy aka­dályozzák a leszerelési értekez­let tevékenységét. Ennek elle­nére a Szovjetunió és a genfi fórumon részt vevő többi szocia­lista állam jónéhány javaslata előbbre vitte az értekezlet mun­káját. így például emlékezetes, az első „frontáttörés“ amelyet az atomsorompó egyezmény el­fogadása jelentett. Kétségtelen, hogy a szóban forgó egyezmény rendkívüli jelentőségű az álta­lános és teljes leszerelés prob­lematikáját illetően, viszont tá­volról sem olyan jellegű, amely megoldaná a nyílt kérdéseket ebben a vonatkozásban. A szov­jet diplomácia — ezt éppen a genfi leszerelési értekezlet ed­dig elfogadott dokumentumai bizonyítják — helyes taktikát választott, amikor a végső cél elérése érdekében hajlandó volt részmegállapodásokat is el­fogadni. Ennek tulajdonítható, hogy megszületett a tengerfe­nék demilitarizálásáról szóló egyezmény, majd ezt követően a vegyi fegyverek gyártásának és tárolásának az eltiltását cél­zó konvenció. Tán nem szük­séges különösképpen hangsú­lyoznunk, hogy a vegyi fegy­GUSTAVO MACHADOT, a Ve­nezuelai Kommunista Párt elnö­két, Moszkvában a Népek Ba­rátsága Érdemrenddel tüntették ki a nemzetközi forradalmi mozgalomban, a béke és a szov­jet—venezuelai barátság meg­szilárdítása terén végzett ki­emelkedő munkája elismerése­képpen. Machado most ünnepli 75. születésnapját. JAMES CALLAGHAN és Ro­nald Hayward, az angol Mun­káspárt vezető személyiséget hivatalos látogatásra Budapest­re érkeztek. ERC AG FAURE, a francia nemzetgyűlés elnöke küldöttség élén tíznapos hivatalos látoga­tásra Moszkvába utazott. A BRIT alsóház elutasította az ellenzéki Munkáspárt bizal­matlansági indítványát, amely szerint a konzervatív kormány képtelei' ellenőrzése alatt tar­tani az árak emelkedését. A Heath-kabinet a szavazás során 26 főnyi többséget kapott. AZ INDIAI tervező bizottság szakemberei és a kőolajipari minisztérium arra a megállapo­dásra jutottak, hogy 1973—74- ben a kőolajfinomítók kapacitá­sát évente 24 millió tonnára növelhetik. Feltűnés nélkül London — Különösebb feltű­nés nélkül utazott el Londonból Marcello Caetano portugál mi­niszterelnök háromnapos hiva­talos látogatásának befejeztével. Elutazása előtt sajtókonferen­cián válaszolt angol tudósítók kérdéseire, melyek főként Por­tugália mocambique-i vérengzé­seivel és azok kivizsgálásával kapcsolatban hangzottak el. Caetano kijelentette: kormá­nya nem fog hozzájárulni a gyilkosságok nemzetközi szintű kivizsgáláshoz még az esetben sem, ha ez az ENSZ védnöksé­ge alatt történne. Zárt ajtók mögött Brüsszel — Zárt ajtók mögött tárgyalt a NATO állandó képvi­selőinek tanácsa a szervezet át­alakításával kapcsolatos kérdé­sekről, az új NATO-politika el­veinek kialakításáról. Nem hi­vatalos értesülés szerint az ülé­sen az európai tagállamok kép- vislői felvilágosítást kértek Rumsfeld amerikai delegátustól, az Egyesült Államok elképzelé­seire vonatkozólag. Pierre Messmer francia miniszterelnök, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Budapesten, tárgyalásokat folytatott Fock fenővei, a Magyar Népköztársaság miniszterelnökével (ČSTK) Felelősségteljes tanácskozásokra van szükség Az ,,unió-menet" még mindig útban Kairó — Az egyiptomi—líbiai egyesülést követelő menet el­hagyta Tripolit és elindult Benghazi felé. Az „unió menet" további haladásáról nem érkez­tek jelentések, a hírügynöksé­gek inkább a nagyszabású fel­vonulás okozta politikai esemé­nyeket követik. Az ASZÚ nyo­matékosan javasolja, hogy a menetelők az egyiptomi fővá­rostól 400 kilométerre lévő Mersa Matruhban fejezzék be útjukat, s ott várják be az ASZÚ és az egyiptomi parla­ment 18 tagú bizottságát. A me­net résztvevői pedig válassza­nak ki 100 embert, akik a fel­vonulók képviseletében elmen­nek Kairóba és átadják Szadat elnöknek az azonnali egyesü­lést követelő dokumentumot. Mint az Al Ahram csütörtökön írja, Mohamed Hafez Ghanem, az ASZP főtitkára Szadat elnök hasonló tartalmú üzenetét adta át Tripoliban Kadhafi líbiai ál­lamfőnek. Üzenetében Szadat felhívja a figyelmet, hogy a két ország egyesítése óriási felelős­séget ró az érintett felekre, si­keréhez komoly, tárgyszerű és felelősségteljes tanácskozásokra van szükség. A kairói rádió szerdán este a tripoli rádió pedig csütörtö­kön reggel közölte, hogy Sza­dat és Kadhafi legutóbbi kairói' tárgyalásain elfogadták az Egyiptom és Líbia egyesülésé­nek kísérleti tervét, amelyet 1974. szeptember 1-én bocsáta­nak végső népszavazásra. Az „unió“ 1973. szeptember 1-én való kikiáltásától a második népszavazásig a két ország ve­zető testületei ki fogják dolgoz­ni az unió részletes és konkrét tervéi, s a referendumon nem­csak annak elfogadásáról, ha­nem az egyesült állam első el­nöke személyéről is döntenek. Az Antarktisz alatt... Kétezer órát töltöttek az Anktartisz jégtakarója alatt a Jevgenyij Gruzov kandidátus vezette szovjet expedíció részt­vevői. A Szovjet Tudományos Akadémia Zoológiái Intézeté­nek öt hldrobiológusa 1970-ben telepedett le a Mirnij szovjet anktartiszi állomás közelében fekvő szigeten, és fé*l évig ku­tatták az Anktartisz víz alatti világát. A tudományos kutatóknak gazdag anyagot sikerült össze- gyűjteniük, amelyben megtalál­ható a jégbe fagyott földrész partmenti vizelnek állatvilága. Csupán Mirnij közelében mint­egy 400 állatfajtát fedeztek fel, verek mennyire mérhetetlen ká­rokat okoztak többek között a vietnami háborúban. A különbö­ző ún. lombtalanító szerek száz és száz hektárnyi termőföldet tettek tartósan használhatatlan­ná Indokína térségeiben. Ugyan­akkor fennállt a veszély, hogy GENFI TÁVLATOK esetleges „szállítási balesetek­nél“ — amelyekre egyébként sor is került — olyan mennyi­ségű mérgező anyag kerül la­kott térségek közelébe, amely valóban komoly tragédiákhoz, pontosabban emberáldozatokhoz vezethet. A Szovjetunió — ezt példázza Roscsin szovjet küldöttségveze­tő több felszólalása is — az értekezlet munkájának soron következő szakaszában minde­nekelőtt a biológiai fegyverek gyártásának és tárolásának el­tiltását tűzte napirendre. Nem vitás, hogy ezek a fegyverek visszájára fordítják az emberi elme, a kutatás, a tudomány pozitív eredményeit és hatá­sukban visszavonhatatlan káro­kat okozhatnak, sőt egyes szak­emberek véleménye szerint az emberiség degenerálódásához vezethetnek. Nem véletlen te­hát, hogy az előbb említett kon­venciókat követően a szocialis­ta diplomácia éppen e fegyve­rek gyártásának az eltiltását, illetve a meglévő készletek megsemmisítését tűzte napi­rendre. Magától érthetően felvetődik a kérdés, vajon milyenek pilla­natnyilag a genfi leszerelési ér­tekezlet munkájának a távlatai. Nos, elmondhatjuk, lényegesen jobbak, mint néhány esztendő­vel ezelőtt, hiszen az utóbbi két évben a nemzetközi politikai fórumokon és általában a nem­zetközi politikai életben jelen­tős változásoknak lehetünk a tanúi. Az európai feszültség feloldására tett törekvések si­kere, a helsinki biztonsági és együttműködési konferencia el­ső szakaszának lezárása bizo­nyos derűlátásra ad okot. Ugyanakkor nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül, hogy a békét és az együttműködést szolgáló tár­gyalások több szinten is foly­nak. A bécsi kölcsönös haderő- csökkentési konzultációk szin­tén jelzik, hogy a leszerelés út­ja „egyenesbe jutott“. Egyéb­ként ehhez a következtetéshez ad jogot Leonyid Brezsnyev wa­shingtoni látogatásának ered­ménye is. Ha tehát a genfi táv­latokról beszélünk, bízvást el­mondhatjuk: a jelenlegi nemzet­közi politikai légkör rendkívül kedvező egy gyümölcsöző esz­mecsere kibontakozásához, olyan egyezmények megkötésé­hez, amelyek konkrétan járul­nak hozzá az általános és teljes leszerelés ügyéhez. Ez az Irány­vonal pedig teljes mértékben „szinkronban“ van a szocialista országok, a haladó nemzetközi közvélemény és minden józan gondolkodású ember törekvései­vel. (bpij amelyek az Anktartiszon kívül sehol a világon nem fordulak elő. A tudományos kutatók sa­játos állat- és növénycsoporto­kat mutattak ki. A kétméteres jégréteg alatt a jégkristályok­ban vízi növényzet él, amely a hosszú anktartiszi éjszakában nem nő; víz alatti világban ez az „alvás“ ideje, nyáron azon­ban „felébrednek“ és növésnek indulnak. A kutatók által összegyűjtött anyagot több kötetes kiadvány­ban ismertették. (APN / llj gyapotszedő gép Az Üzbé'g Szovjet Szocialista Köztársaságban új négysoros „HN-3,6“ jelzésű gyapotszedő aggregátort bocsátottak a gya­pottermesztők rendelkezésére, amely 90 cm sorközű ültetvé­nyeken használható, és 300 em­ber fizikai munkáját helyette­síti. A híres „Üzbekisztan“ ag- regátorhoz képest teljesítmé­nye 1,5 — 2-szer nagyobb. Az új gépet először szerelték fel olyan felszereléssel, amely vertikálisan és automatikusan követi a sorokat, felemeli és leereszti a gyapottal telt dobo­zokat, és maga irányítja a gya­potcserjét a szedő gépezetbe, miközben eltávolítja a belehul­ló leveleket. A taskenti mezőgazdasági gépgyárban már folyamatban van a magas teljesítményű agg­regátor sorozatgyártása. A ter­vek szerint még ebben az év­ben több mint kétezer gép fog­ja elhagyni a gyárat. A gyapot a Szovjetunió egyik legfontosabb ipari kultúrnövé­nye. A gyapottermesztő köztár­saságok a múlt évben 7 millió 300 ezer tonna gyapotot szál­lítottak az iparnak. Ennek a fö­lét gépekkel takarították be. A gépek alkalmazása lerövidíti a gyapotszedés idejét, és jelen­tős mértékben megkönnyíti a gyapotszedők mukáját. Az Üzbegisztánban gyártott gépek nemcsak a szovjet gya­potültetvényeken váltak be, ha­nem külföldön is. Ezt az is bi­zonyítja, hogy mintegy 20 ál­lamba exportálják (APN) A FRANCIA Kommunista Párt­ba 1972 decemberétől 1973 jú­liusáig 52 500 új tag lépett be. 1972 végén az FKP-nak több mint 450 000 tegja volt. tatniuk kell az állami „életszín­vonal tanácsot“. Nixon elismer­te, hogy a fogyasztóknak jelen­tős áremelkedéssel kell számol­niuk és az amerikai nép megér­tésére „apellált“ kijelentve, semmilyen módon sem lehet megakadályozni az árak emel­kedését. Ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy az új szakasz­ban az infláció aránya csökken­ni fog.

Next

/
Thumbnails
Contents