Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)

1973-07-15 / 28. szám, Vasárnapi Új Szó

Zdenék Podskalský rendező EGY ÉJSZAKA KARLŠTÉJIMEN cím mel vidám hangvételű filmet készít IV. Károly császár és felesége életéről. A történelmi film két főszereplője Vlastimil Brodský és Ja­na Brejchová (a képen). \ A Három nővér címu*CseV>vszínmüvet az olasz tévé megfilmesíti; Mása^szerepét llaria Occhini játssza. ,,A Puccini ójeté című filmben én alakítottam Elvirát, ä zeneszerző boldog­talan feleségét, aki pokollá tette környezeté életét — mondja llaria Occhini — Masa is boldogtalan, de más módón. 'Senkit sem tesz tönkre, vergődik színes álmai és szürke lehe­tőségei között. Lázadozik,*de fejőre .meghajt­ja fejét az elkerülhetetlen vereség élőit:' Á János vitéz című rajzfilm egyik kockája □ Božena Moii'sová n legki sebbek számára új rajzfilmet készített A kis villám címmel. A szellemes animált film arról szól, hogy a „rakoncátlan“ vil­lám hogyan vált hasznossá. □ Bolgár—olasz koprodukció­ban életrajzfilm készül Antonio líramsei olasz marxista filozó­fusról, a munkásmozgalom élen­járó személyiségéről, aki az Olasz Kommunista Párt egyik alapító tagja volt. A filmet Zsivko Tenyev rendezi. Bemu­tatja a politikus harcos életút­ját, elszánt fasisztaellenes tevé­kenységét s a fasiszta börtö­nökben haláláig elszenvedett ti­zenegy évet. □ Rod Steiger, az ismert amerikai színész újabb szerepre készül: a í.udvig van Beethoven életrajzfilmben a nagy zeneszer zőt személyesíti meg. □ A Szovjetunióban naponta mintegy 13 millió ember megy moziba. □ Graham Greene Utazás a nagynénémmel című nagysikerű regényéből — amely pár évvel ezelőtt bestseller volt — forgat- ta George Cukor legújabb film jót. Augusta nénit Magie Smith alakítja. □ Jugoszláviában bemutatták a Stipe Delics rendezte Sutjes- ka című nagyszabású filmet. A produkció zenéjét Mikisz Theo- dorakisz komponálta. □ Sásdi Sándor Akit vissza­várnak című regénye alapján — Vízimalom címmel — Horváth Tibor, a budapesti televízió ren­dezője filmet forgat. A balla­da) tömörségű drámában Sza­kács Eszter, Kautzky József és Cserhalmi György játssza a főbb szerepeket. □ Henri/ Fonda, az amerikai film nagy „öregje" legutóbb Henry Verneuil Kígyók című filmjében szerepelt: a CIA egyik főnökét alakította. Negy­venöt éves filmpályája során legtöbbször az igazság mellett síkraszálló, becsületes, bátor hősöket alakított. Sikeres ki­tartó munkájának és szakmabe li lelkiismeretességének köszön­heti. [J A grúz filmstúdióban G. Sengelaja rendezésében musical készül. A zenés produkció me­séje tbiliszi ódon városrészében játszódik. A film főszereplői: Sz. Csiaureli és B. Kikibidze. □ A szép Pamela Grier ere­detileg orvosnő akart lenni, de színésznő lett. Mindeddig azon­ban egyetlen orvos- vagy nő­vérszerepet sem sikerült kap­nia, bár az orvosi történetek nagyon népszerűek az amerikai filmeken és a televízióban. Pa­mela Grier sok mindent ját­szott; A támadó című bűnügyi film Gozeldája a tizenegyedik szerepe. A támadót George Ar- mitage rendezte. □ Laurence Olivier, a világ egyik legnagyobb Shakespeare- színésze bejelentette, hogy 1973 novemberében megválik az an­gol Nemzeti Színház művészeti igazgatójaként betöltött tiszt­ségétől. Oliviert 1962-ben ne­vezték ki a megtisztelő poszt­ra és megbízatása csak az új Nemzeti Színház megnyitása­kor, 1974 januárjában járt vol­na le. A művészeti igazgató tisztében Peter Hall, a Royal Shakespeare Company volt igazgatója követi Laurence Oli­viert. A 65 éves Laurence Oli­vier, aki azért továbbra is sze­repet vállal a Nemzeti Színház irányításában, az 1974. eszten­dőt pihenéssel kívánja tölteni, de 1975-től kezdve ismét fellép. Űj film AJTMATOV elbeszéléséből Moszkvában ünnepélyesen bemutatták a Csingiz Ajtmatov Lenin-díjas kirgiz író Piroskendős kis topolyám című elbeszélé­se alapján készült kétrészes játékfilmet. A világhírű írónak a Dzsamila szerelme, Az első tanító című kisregényeit követőem ez a harmadik műve, amelyet megfilmesí­tettek. Az Én Tlen-San című film rende­zője Irina Poplanszkaia. Az új film főszereplője két fiatal kirgiz művész, általuk elevenedik meg lljasz és Aszel különös szerelme. Balladai tömör­ségű, nagy erejil mű, Kaneto Shindo Kopár sziget című filmjéhez hasonló hatású. Irina Poplavszkaja a bemutató előtt rö­vid nyilatkozatot adott. Elmondotta: „lljasz és Aszel kamaratörténetét úgy akartuk el­mondani, hogy általa az egész ország éle­iéről beszéljünk. Tlen-San azt jelenti: égi csúcs. Jelképes cím. Filmünk erkölcsi csú­csokat példáz, amelyek felé az emberek törekednek., ahova különböző utak, néha nagyon bonyolult utak vezetnek. A történet lljasz jellemének kialakulásáról, a család teremtéséről és ugyanakkor a Kirgiziában most épülő egyik hatalmas erőmű megal­kotásáról szól. A film néhány részlete a ioktoguli erőműnél forgatott dokumentum- felvétel“ Szovjet filmkritikusok értesülései szerint valószínűleg ez a film is ott lesz a moszk­vai filmfesztivál versenyfilmjei között. (ml KUKORICA IANCSI ÚJ RUHÁJA Illyés Gyula, a legnagyobb magyar élő költő és dráma­író éppen Petőfiről mondta, hogy a remekművek azért halhatatlanok, mert rejtetten bennük van, amivel a jö­vendő korok táplálkoznak. Nos, Petőfi János vitéze, ez a népies hangvételű, derűs-borús, romantikus mese min­den magyar ajkú gyermeket egész életén végig kíséri. Bízvást mondhatjuk, hogy Kukorica Jancsi története a világirodalom számára készült; immár két tucat nyelv­re köllötték át. Zenés változatát a századforduló óta egyedül Budapesten több ezerszer játszották. Van báb és televíziós változata is. A budapesti Pannónia Film­gyárban a közelmúltban aprólékos munkával elkészült az a százhúszezer rajz, ami a nyolcvanperces vetítéshez szükséges. A rendezést a Gusztáv-sorozat neves alkotó­ja, Jankovics Marcell vállalta. A János vitéz meséjének fordulatossága, népi alakjai szinte önként a filmkockák rajzolt világába kívánkoz nak. Eddig háromszor is megkísérelték, hogy élő szerep­lőkkel örökítsék meg filmszalagon, mégpedig 1916-ban, 1924-ben és 1938-ban. A verses remekműből tulajdonképpen koreografált film készült. A rajzos figurák Gyulai-Gaál János ze­néjére mozdulnak meg és ezzel eltérnek a rajzfilmké­szítés hagyományaitól. Gyulai-Gaál tehát nem a kész filmhez írta a kísérőzenét — mint például Walt Disney alkotói tették — így az alkotóknak alkalmuk volt be­tyártáncot, huszárverbunkost is balett formájában vetí­tővászonra vinni. A kórusnak is nagy szerepe van a film­ben. Iluska sírjánál például a kórus fejezi ki János vitéz fájdalmát, a szerelmi motívum pedig fuvolán szó­lal meg. A kísérőzene magyar népi muzsikára épül. A csatatér: török zene, a francia udvar: barokk zene, Tündérország: népzene és gregorián muzsika ötvözete. Kevés olyan film van, amelyben a hangnak ekkora dra­maturgiai funkciója lenne. Megtartották Petőfi jól érthető népies szövegét, nem­csak azért, mert a szinkronizálásnál az alkotók számítot­tak a több idegen nyelven megjelent műfordításokra. A János vitéz alighanem rekord is: az első Walt Disney- film négy esztendeig készült, a Pannónia Filmstúdióban pedig egy év alatt került tető alá a mű. A János vitéz rajzfilmváltozata nagyszerű munka. Műélvezet kicsinek és nagynak egyaránt. «ZÜTS ISTVÁN 1973. VII. 15. 10 . * Az ismert grúz filmrendező, G. Mge- nadze befejezte HAJNAL ELŐTT című új filmje forgatását. A film szélesvásznú, színes alkotás; története 1918-ban ját­szódik, ámíkcr a grúz parasztok fölkel­tek a mensevik kormány ellen. A képen: G. Pirschavala, a film főszereplője. . ... . . ... ^ ...

Next

/
Thumbnails
Contents