Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)

1973-06-17 / 24. szám, Vasárnapi Új Szó

A negyvenedik, a Fehér éjszakák, az Akit nem lehet eN ítélni és még any- nyi más nagy sike­rű szovjet film fő­szereplője, OLEG SZTRIZSÉNOV, a moszkvai Művész Színház kiváló mű­vésze játssza Lev Manyevics hírszer­zőt a Föld, pošte restante című új, kétrészes filmben. Képünkön: Oleg Sztrizsenov a film egyik jelenetében. „A FILMMŰVÉSZET MINDIG MOZGÓSÍT* ■ Egy éjszaka Karlstejben a címe a most készülő cseh zenés filmnek. A musicalt Zde- nek Podskalský Jaroslav Vrch- lický színműve alapján rende­zi. A film zenéjét Karéi Svo- boda szerezte. A főbb szerepe­ket Vlastimil Brodský, Jana Brejchová, Karel Höger, Jaro- mir Hanzlik, Waldemar Matuš- ka, Miloš Kopecký, Jaroslav Marvan, Petr Spálený, Viktor Sodoma és még sokan mások játsszák. ■ Leoš Janáček címmel — Jaromil J ireš rendezésében — zenés film készült a csehszlo­vák televízió számára. B Ki oolt Brodský és a K 231 a címe Jaroslav Sikl ké­szülő filmjének, mely bemutat­ja azoknak a személyeknek jellemét, politikai arculatát és magatartását, akik 1968-ban azt terjesztették magukról, hogy jogtalanul, koholt vádak alap­ján ítélték őket el. Hl Ki tudná jobban kifejezni a táncoló testek harmonikus mozgását, mint az, aki maga is táncol? Ludmilla Tcherina, a világhírű táncosnő nagy si­kerű kiállítást rendezett fest­ményeiből. L. Tcherina a leg­szebb színpadi jelenségek egyi­ke; nemrég fejezte be A ka- méliás hölgy új filmváltozatá­nak forgatását, most színpadi szerepre készül. H feanne Moreau Brazília után Kanadában forgat, ahol az elsőfilmes Pierre Duceppe Szeretlek című művében vál­lalt szerepet. ■ Párizsban bemutatták A kaméliás hölgy „legeslegújabb“ filmváltozatát. Ezúttal Ludmilla Tcherina vállalkozott arra, hogy elhomályosítsa az egyik nagy előd, Greta Garbo alakításának emlékét. A szép táncosnőt a mozilátogatók Hoffmann meséi és A terueli szerelmesek című filmekben láthatták. A szovjet FILMMŰVÉSZET helyzete és tervei A szovjet filmművészeti dolgozók országos konferenciát tartottak a minap. A beszámolót a filmművészeti állami bi­zottság közelmúltban kinevezett új elnöke, Fjodor Jermas tartotta a szovjet filmművészet továbbfejlesztéséről szóló párthatározat végrehajtásáról. Jermas többek között elmondotta, hogy a szovjet film­gyártás anyagi és technikai bázisa most viszonylag jó. A szovjet filmgyártás művészi eredményei közül az álla­mi bizottság elnöke a háborús témájú filmek sorozatát emelte ki, megjegyezve, hogy ebben a témában a Félszoba dítás című, több részes filmeposz a jelek szerint iskolát te­remtett. Nagyra értékelte Jermas a szovjet dokumentum- film-gyártás újabb eredményeit is, kiemelve Roman Karmen latin-amerikai filmjét, a Lángoló kontinenst. A szovjet filmgyártás vezetője arról is beszélt, hogy a mai munkásosztályról szóló filmalkotások színvonaluk miatt a filmművészet perifériáján mozognak. Hasonlóképpen igénytelenség jellemzi a falu emberéről szóló filmeket is. Bírálta az irodalmi felfogásokat — köztük Csehov Három nővér és Sirály című műveinek filmváltozatát is, mert ren­dezőik nem tudták megőrizni az eredeti művek társadalmi mondanivalóját és művészi erejét. Az Eizenstein, Pudovkin és Dovzsenko halhatatlan művein nevelkedett szovjet néző igényeit ma már nem elégíthetik ki a sematikus, kifejezőerő nélküli, egyhangú alkotások — jelentette ki az állami bizottság elnöke. A Filmművészeti Állami Bizottság az elkövetkező időszak­ban több konkrét intézkedést tesz a filmgyártás színvona­lának emelésére. Végezetül az állami bizottság elnöke megállapította, hogy a szovjet közönség érdeklődése a mozi iránt az utóbbi évek­ben sem csökkent. Míg a fejlettebb filmgyártással rendel­kező tőkésországok egy-egy lakosa évente négy-hatszor megy moziba, az egy lakosra jutó mozilátogatások száma a Szovjetunióban tavaly 19 volt. (f) Két könyv és egy film az évtized csodájáról Két könyvet írnak és egy filmet fognak forgatni az évtized „világcsodájáról“, ahogy az Andokban lezuhant uruguayi repülőgép tizennyolc utasának a megmenekülését ne­vezik. Az uruguayi sportolókról van szó, akik 72 nap után szabadultak meg az An­dokból a szerencsétlenség négyezer méter magasságban levő színhelyéről. A könyvet maguk az életben maradottak írják, s egy amerikai kiadóvállalat fog­ja megjelentetni. Az amerikaiak kínáltak ugyanis legtöbbet a kiadás jogáért. Ugyan­csak egy chilei pilóta, aki részt vett a szer rencsétlenül jártak megmentésében, szintén könyvet ír erről a „világcsodáról“. A film pedig, amelynek a munkacíme Él­ni kell, Olaszországban készül. Még nem lehet tudni, kire bízzák a rendezését. Mar­cello Soffiantini, a film forgatásának kez­deményezője szerint „csak nagy rendező képes művészileg megformálni az életnek a halál fölötti győzelmét“. A közelmúltban Kossuth-díjat kapott Jancsó Miklós, a világhírű magyar filmrendező. E legmagasabb művészeti kitüntetés átvételére Tuniszból tért haza, ahol az olasz televízió­nak ókori tárgyú filmet forgat. Igen mozgal­mas az élete, azóta ugyanis, hogy a Szegény- legények című filmjével elnyerte az angol filmkritikusok díját, nevét a világhír a szár­nyára vette. — Engem nem rövidfilmeiből ismert meg a közönség — kezdte nyilatkozatát Jancsó Miklós —, pedig ma is büszkén vállalom az írókról, festőkről, híres május elsejékről, vagy éppen a varsói Világifjúsági Találkozóról ké­szült filmjeimet. A rövidfilm szűkszavúságra nevel, és mai filmjeimben sem mondatok szí­nészeimmel egy betűvel sem többet, mint amennyit a cselekmény megkíván. A budapes­ti filmgyárakban tréfásan, de sok bölcsesség­gel mondogatják, hogy sohasem azért bukik meg egy film, mert kivágtak belőle, hanem azért, amit vászonrd vetítenek. Ez a szűksza­vúság nem az én „találmányom“, a néma­filmen a kifejezőeszközök hallatlan fejlettsé­ge miatt szinte nem is volt szükség a szóra. Eizenstein például a Patyomkin páncélosban szinte minden mesterfogást felvonultatott, ami a modern film kelléktárában megtalálható. — Az az érzésem, hogy a némafilmnek va­lamilyen újjászületése van kialakulóban. Nem, kérem, ne értsenek félre, a hangosfilm ez­után is beszélni fog, és a kísérőzene is nél­külözhetetlen. A film mindent megtehet, ki­véve egyet: nem kerülheti meg az emberi lé­lek vizsgálatát. Az igazi filmművészet célja és tárgya az, ember, az igazi filmművészet mindig mozgósít. Valamire mindig megindítja az ember képzeletét, még akkor is, ha ezt nyíltan nem vallja be. — Utóbbi filmjeimben szívesen használok színeket. Nemcsak azért, mert színek újfajta élményt nyújtanak azoknak, akik képernyő­jüket feketén-fehéren nézik. Nem tudom, me­lyik a legjobb filmem: Az Oldás és kötés, az így jöttem, a Sirokkó, vagy a Fényes sze- lek-e? Annyi bizonyos, hogy a Szegénylegé­nyek, a Csillagosok, katonák, a Csend és kiál­tás, az Égi bárány valahogy jobban a szívem­hez nőtt. Most már túl vagyok idegenben forgatott filmjeim egy részén, az olasz—fran­cia—nyugatnémet Mindennapi félelem-en és az olasz tv-nek forgatok Atillán. A közeljö­vőben a magyar és a lengyel nép közös sza­badsághőséről, Bem tábornokról készülök fil­met forgatni, amelyben majd Bem környeze­tében megjelenik a százötven esztendeje szü­letett költő-óriás, Petőfi Sándor is. Lengyel alkotótársam Andrzej Wajda. A forgatóköny­vet az erdélyi magyar hadsereg 1848—49-es dicső fővezérének, Bem helyettesének, Czetz János tábornoknak Hamburgban és Budapes­ten megjelent visszamelékezései alapján Her­nádi Gyula írta. Az ismert magyar művészek közül biztosan lencse elé áll majd Drahota Andrea, Kozák András, Bujtor István, Balá- zsovits Lajos és a velem együtt Kossuth-díjat kapott Törőcsik Mari. A többi szerepet előre­láthatólag lengyel, szlovákiai és erdélyi szín­művészekre bízzuk. SZÜTS ISTVÁN 1973 VI. 17. 10 Az elbukott 1848 —49-es magyar szabadságharcot követő osztrák elnyomás idejébe vezet a Szegény- legények, amely az angol filmkritikusok díját nyer­te. A császár parancsára egy hazaáruló grófot, Ráday Gedeont bízták meg a ,,rendcsinálás"-sal, aki rafinált cselekkel, válogatott kínzásokkal fog- dostatja össze a még bujdosó szabadságharcoso­kat. A képen: Görbe János és Koltai János. Az Olaszországban működő külföldi újságírók szerint Mariangela Melato 1972 legeredményesebb filmszínésznője, s ezért neki ítélték az Arany Glóbusz-díjat. Mariangelo Melato a női főszerep­lője A munkásosztály a paradicsomba megy című olasz filmnek, amely tavaly a cannes-i nagydíjat nyerte. ia ncsó Mi k I ó s n y i I a t k o za t a

Next

/
Thumbnails
Contents