Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)
1973-06-17 / 24. szám, Vasárnapi Új Szó
A negyvenedik, a Fehér éjszakák, az Akit nem lehet eN ítélni és még any- nyi más nagy sikerű szovjet film főszereplője, OLEG SZTRIZSÉNOV, a moszkvai Művész Színház kiváló művésze játssza Lev Manyevics hírszerzőt a Föld, pošte restante című új, kétrészes filmben. Képünkön: Oleg Sztrizsenov a film egyik jelenetében. „A FILMMŰVÉSZET MINDIG MOZGÓSÍT* ■ Egy éjszaka Karlstejben a címe a most készülő cseh zenés filmnek. A musicalt Zde- nek Podskalský Jaroslav Vrch- lický színműve alapján rendezi. A film zenéjét Karéi Svo- boda szerezte. A főbb szerepeket Vlastimil Brodský, Jana Brejchová, Karel Höger, Jaro- mir Hanzlik, Waldemar Matuš- ka, Miloš Kopecký, Jaroslav Marvan, Petr Spálený, Viktor Sodoma és még sokan mások játsszák. ■ Leoš Janáček címmel — Jaromil J ireš rendezésében — zenés film készült a csehszlovák televízió számára. B Ki oolt Brodský és a K 231 a címe Jaroslav Sikl készülő filmjének, mely bemutatja azoknak a személyeknek jellemét, politikai arculatát és magatartását, akik 1968-ban azt terjesztették magukról, hogy jogtalanul, koholt vádak alapján ítélték őket el. Hl Ki tudná jobban kifejezni a táncoló testek harmonikus mozgását, mint az, aki maga is táncol? Ludmilla Tcherina, a világhírű táncosnő nagy sikerű kiállítást rendezett festményeiből. L. Tcherina a legszebb színpadi jelenségek egyike; nemrég fejezte be A ka- méliás hölgy új filmváltozatának forgatását, most színpadi szerepre készül. H feanne Moreau Brazília után Kanadában forgat, ahol az elsőfilmes Pierre Duceppe Szeretlek című művében vállalt szerepet. ■ Párizsban bemutatták A kaméliás hölgy „legeslegújabb“ filmváltozatát. Ezúttal Ludmilla Tcherina vállalkozott arra, hogy elhomályosítsa az egyik nagy előd, Greta Garbo alakításának emlékét. A szép táncosnőt a mozilátogatók Hoffmann meséi és A terueli szerelmesek című filmekben láthatták. A szovjet FILMMŰVÉSZET helyzete és tervei A szovjet filmművészeti dolgozók országos konferenciát tartottak a minap. A beszámolót a filmművészeti állami bizottság közelmúltban kinevezett új elnöke, Fjodor Jermas tartotta a szovjet filmművészet továbbfejlesztéséről szóló párthatározat végrehajtásáról. Jermas többek között elmondotta, hogy a szovjet filmgyártás anyagi és technikai bázisa most viszonylag jó. A szovjet filmgyártás művészi eredményei közül az állami bizottság elnöke a háborús témájú filmek sorozatát emelte ki, megjegyezve, hogy ebben a témában a Félszoba dítás című, több részes filmeposz a jelek szerint iskolát teremtett. Nagyra értékelte Jermas a szovjet dokumentum- film-gyártás újabb eredményeit is, kiemelve Roman Karmen latin-amerikai filmjét, a Lángoló kontinenst. A szovjet filmgyártás vezetője arról is beszélt, hogy a mai munkásosztályról szóló filmalkotások színvonaluk miatt a filmművészet perifériáján mozognak. Hasonlóképpen igénytelenség jellemzi a falu emberéről szóló filmeket is. Bírálta az irodalmi felfogásokat — köztük Csehov Három nővér és Sirály című műveinek filmváltozatát is, mert rendezőik nem tudták megőrizni az eredeti művek társadalmi mondanivalóját és művészi erejét. Az Eizenstein, Pudovkin és Dovzsenko halhatatlan művein nevelkedett szovjet néző igényeit ma már nem elégíthetik ki a sematikus, kifejezőerő nélküli, egyhangú alkotások — jelentette ki az állami bizottság elnöke. A Filmművészeti Állami Bizottság az elkövetkező időszakban több konkrét intézkedést tesz a filmgyártás színvonalának emelésére. Végezetül az állami bizottság elnöke megállapította, hogy a szovjet közönség érdeklődése a mozi iránt az utóbbi években sem csökkent. Míg a fejlettebb filmgyártással rendelkező tőkésországok egy-egy lakosa évente négy-hatszor megy moziba, az egy lakosra jutó mozilátogatások száma a Szovjetunióban tavaly 19 volt. (f) Két könyv és egy film az évtized csodájáról Két könyvet írnak és egy filmet fognak forgatni az évtized „világcsodájáról“, ahogy az Andokban lezuhant uruguayi repülőgép tizennyolc utasának a megmenekülését nevezik. Az uruguayi sportolókról van szó, akik 72 nap után szabadultak meg az Andokból a szerencsétlenség négyezer méter magasságban levő színhelyéről. A könyvet maguk az életben maradottak írják, s egy amerikai kiadóvállalat fogja megjelentetni. Az amerikaiak kínáltak ugyanis legtöbbet a kiadás jogáért. Ugyancsak egy chilei pilóta, aki részt vett a szer rencsétlenül jártak megmentésében, szintén könyvet ír erről a „világcsodáról“. A film pedig, amelynek a munkacíme Élni kell, Olaszországban készül. Még nem lehet tudni, kire bízzák a rendezését. Marcello Soffiantini, a film forgatásának kezdeményezője szerint „csak nagy rendező képes művészileg megformálni az életnek a halál fölötti győzelmét“. A közelmúltban Kossuth-díjat kapott Jancsó Miklós, a világhírű magyar filmrendező. E legmagasabb művészeti kitüntetés átvételére Tuniszból tért haza, ahol az olasz televíziónak ókori tárgyú filmet forgat. Igen mozgalmas az élete, azóta ugyanis, hogy a Szegény- legények című filmjével elnyerte az angol filmkritikusok díját, nevét a világhír a szárnyára vette. — Engem nem rövidfilmeiből ismert meg a közönség — kezdte nyilatkozatát Jancsó Miklós —, pedig ma is büszkén vállalom az írókról, festőkről, híres május elsejékről, vagy éppen a varsói Világifjúsági Találkozóról készült filmjeimet. A rövidfilm szűkszavúságra nevel, és mai filmjeimben sem mondatok színészeimmel egy betűvel sem többet, mint amennyit a cselekmény megkíván. A budapesti filmgyárakban tréfásan, de sok bölcsességgel mondogatják, hogy sohasem azért bukik meg egy film, mert kivágtak belőle, hanem azért, amit vászonrd vetítenek. Ez a szűkszavúság nem az én „találmányom“, a némafilmen a kifejezőeszközök hallatlan fejlettsége miatt szinte nem is volt szükség a szóra. Eizenstein például a Patyomkin páncélosban szinte minden mesterfogást felvonultatott, ami a modern film kelléktárában megtalálható. — Az az érzésem, hogy a némafilmnek valamilyen újjászületése van kialakulóban. Nem, kérem, ne értsenek félre, a hangosfilm ezután is beszélni fog, és a kísérőzene is nélkülözhetetlen. A film mindent megtehet, kivéve egyet: nem kerülheti meg az emberi lélek vizsgálatát. Az igazi filmművészet célja és tárgya az, ember, az igazi filmművészet mindig mozgósít. Valamire mindig megindítja az ember képzeletét, még akkor is, ha ezt nyíltan nem vallja be. — Utóbbi filmjeimben szívesen használok színeket. Nemcsak azért, mert színek újfajta élményt nyújtanak azoknak, akik képernyőjüket feketén-fehéren nézik. Nem tudom, melyik a legjobb filmem: Az Oldás és kötés, az így jöttem, a Sirokkó, vagy a Fényes sze- lek-e? Annyi bizonyos, hogy a Szegénylegények, a Csillagosok, katonák, a Csend és kiáltás, az Égi bárány valahogy jobban a szívemhez nőtt. Most már túl vagyok idegenben forgatott filmjeim egy részén, az olasz—francia—nyugatnémet Mindennapi félelem-en és az olasz tv-nek forgatok Atillán. A közeljövőben a magyar és a lengyel nép közös szabadsághőséről, Bem tábornokról készülök filmet forgatni, amelyben majd Bem környezetében megjelenik a százötven esztendeje született költő-óriás, Petőfi Sándor is. Lengyel alkotótársam Andrzej Wajda. A forgatókönyvet az erdélyi magyar hadsereg 1848—49-es dicső fővezérének, Bem helyettesének, Czetz János tábornoknak Hamburgban és Budapesten megjelent visszamelékezései alapján Hernádi Gyula írta. Az ismert magyar művészek közül biztosan lencse elé áll majd Drahota Andrea, Kozák András, Bujtor István, Balá- zsovits Lajos és a velem együtt Kossuth-díjat kapott Törőcsik Mari. A többi szerepet előreláthatólag lengyel, szlovákiai és erdélyi színművészekre bízzuk. SZÜTS ISTVÁN 1973 VI. 17. 10 Az elbukott 1848 —49-es magyar szabadságharcot követő osztrák elnyomás idejébe vezet a Szegény- legények, amely az angol filmkritikusok díját nyerte. A császár parancsára egy hazaáruló grófot, Ráday Gedeont bízták meg a ,,rendcsinálás"-sal, aki rafinált cselekkel, válogatott kínzásokkal fog- dostatja össze a még bujdosó szabadságharcosokat. A képen: Görbe János és Koltai János. Az Olaszországban működő külföldi újságírók szerint Mariangela Melato 1972 legeredményesebb filmszínésznője, s ezért neki ítélték az Arany Glóbusz-díjat. Mariangelo Melato a női főszereplője A munkásosztály a paradicsomba megy című olasz filmnek, amely tavaly a cannes-i nagydíjat nyerte. ia ncsó Mi k I ó s n y i I a t k o za t a
