Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)
1973-06-10 / 23. szám, Vasárnapi Új Szó
A z emberek, ha jót akarnak kívánni egymásnak, jó egészséget kívánnak, tudva, hogy az egészség megfizethetetlen kincs. Ki gondolt már például arra, hogy ennyi vagy annyi pénzért, esetleg értéktárgyért le hagyná vágni az egyik lábát vagy a kezét, hiszen van belőle kettő, és még maradna egy. A legnagyobb rémülettel hessegetjülk el a gondolatot a csillogó kinccsel együtt, mert tudatában vagyunk annak, hogy megcsonkított testünkkel életünk értelmét is megcsonkítanánk. Sajnos, mégis a legtöbb ember csak akkor döbben rá arra, mit is veszített, amikor már akadozik valami, valamelyik testrész jelzi e meghibásodást. Akaratlanul is oda kell figyelnünk. Közérzetünk nyugtalanná válílk. Az életadta színes gyönyörök veszítenek szépségükből, a múlt felé fordulunk, keresve a végzetes lépést, amelyet visszavonhatatlanul elhibáztunk. Minden reményünk, bizalmunk a „fehér hadseregben“, az egészségügyi dolgozók tudományában van. Hozzájuk folyamodunk, hogy a meghibásodott „szerkezetet“ megjavítsák. Az egészségügyi dolgozók százezrei állnak készenlétben, hogy a megbetegedett embereiken, balesetek áldozatain azonnal segítsenek. Szocialista rendszerünk megikülönböztetett figyelemmel szervezte meg az egészségügyi szolgáltatást attól a humánus elvtől vezérelve, hogy társadalmunkban legnagyobb érték az ember. — A Bodrogközben 400 egészségügyi dolgozó tevékenykedik — mondja özv. Dobosné, Berta Magdolna, a járási nemzeti bizottság egészségügyi osztályának elnöke, a Král. Chlmec-i (királyhelmeci) kórház gondnoka —, akit megkértem, beszéljen e terület egészségügyi szolgáltatásairól. Ugyanis a király- helmeci városi pártkonferencián és a járási pártkonferencián is a küldöttek a solk jó felsorakoztatása mellett rámutattak a Bodrogköz egészségügyi ellátásában észlelhető fogyatékosságokra is. Ezelőtt 21 évvel, amikor társadalmi rendszerünk intézményesítette az egészségügyet, csak hat körzeti orvosa volt Bodrogköz 36 ezer lakosának, s 2—3 háborút átélt mentőkocsija. A legközelebbi kórházig, Miclhalovcére 60 kilométert, Košicére pedig kétszer annyit kellett utazniuk a betegeknek. 1956-ban már javult a helyzet, ugyanis Čierna nad Tisoun (Tisza- csemyőn) 101 ágyas kórházat nyitottak 3 osztállyal: belgyógyászattal, szülészettel, gyermekosztállyal. Pár év múlva a kórház sebészettel is bővült. Kis befogadóiképességével csak enyhített a helyzeten, de nem oldotta meg. Ezután kezdték meg Kelet-Szlo- vákia egyik legszebb fekvésű kórházának építését Bodrogköz szívében, Királyhelmecen a Kishegy napsütötte déli oldalán. 1964. november 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának napján nyitotta meg kapuit, s azóta is telt házzal dolgozik. Ma már a 225 ágy is kevés. Tény az, hogy közben a esernyői kórházat megszüntették, s helyére a járás fertőző osztályát rendezték be 40 ággyal. A lakosok száma is 40 ezerre bővült, és ez a kórház nyújt kezelést a Vefké Kapusany-i (nagylkaposl) körzet 17 ezer lakosának is. A 20—25 évvel ezelőttihez viszonyítva az orvoshoz fordulók száma is megnövekedett. Ma már az egyszerű emberek sem hisznek a tudálékos szomszédasszony fontoskodó tanácsaiban, ami a modern orvostudományban való bizalom megnövekedését igazolja. Nem is szólva arról, hogy szocialista rendszerünk ingyenes egészségügyi szolgáltatást nyújt minden polgárnak. Az a mondás is hitelét vesztette, hogy „drága, mint a patika“, hisz egy koronáért a legdrágább gyógyszert is megvehetjük. Régen a munkáscsaládok tagjai a pénzhiány miatt beteges- kedtelk éveken át, és számtalan esetben úgy szenvedtek ki, hogy orvos látta volna őket. A hozzátartozók, hogy lelkiismeretüket megnyugtassák, rá- mondták, elvitte a „kólika“, vagy: „így volt neki rendelve“. Országos méretben az egészségügyi szolgáltatás a múltban remélni sem mert színvonalra emelkedett. De a Bodrogközben, annak ellenére, hogy az eltelt 25 év alatt szintén nagyot fejlődött, még mindig sok probléma vár megoldásra. Az új kórház röviddel a megnyitás után megtelt betegekkel, de elegendő orvos még a mai napig sincs benne. Tizennégy orvosra lenne szükség ahhoz, hogy az országos szintet itt is elérjük. Elsősorban is sebészekre lenne szükség. Egy főorvos két fiatal kisegítő orvossal látja el az 57 ezer lakos kezelését. Hasonló a helyzet a gyermekosztályon. Ott is hárman dolgoznak nyolc orvos helyett, ugyanis annyinak kellene lenni az országos norma szerint. Itt sincs főorvoshelyettes, akárcsak a sebészeten. Naponta átlagban 110 gyermeket vizsgál meg a szolgálatos orvos. Az 57 ^ezer lakosra csak egy gyermek szakrendelő jut. Jozef Šimko főorvos, alkit kiváló szakorvosnak ismert meg Bodrogköz népe, két társával mindent megtesz a beteg emberpalánták egészségének helyreállítása érdekében. Nem az ő hibájuk, hogy országos viszonylatban itt a legnagyobb a gyermekhalandóság. — Kevés a szakorvos a körzetben — mondja a gondnoknő —, ezen kellene sürgősen javítani. A fogyatékosságokon a kórház vezetősége, élén dr. Pavel Argán igazgatóval, úgy igyekezett enyhíteni, hogy hetenként egyszer a kórház épületében szakorvosi rendelést szerveztek, amelyre a košicei és a terebesi kórházból hívnak szakorvost. így rendel hetenként egyszer a bőrgyógyász, az idegorvos, a gége- és fülorvos és a szemorvos. Az egyszeri rendelés a betegek hosszadalmas várakozását vonja maga után. Egy-egy alkalommal 90—100 beteget látnak el, mégis például a szemorvosnál, mivel a súlyosabb eseteket részesítik előnyben a kezelésnél, két hónapot is kell várakozni. Az itteni vezetők már a hatvanas években is mindent megtettek azért, hogy az ország más vidékeihez hasonlóan elegendő szakorvos nyújtson segítséget e keleti síkság dolgos népének. A járás múlt évi termelési eredményei országos viszonylatban is jók. Elérésükhöz szorgalmával ez az embercsoport is hozzájárult, mégis egy kicsit mostohának érzik magukat az orvosi ellátás és a munkalehetőség bővítése terén. A szocializmus felépítéséhez egészséges nemzedékre, erős, munkáskezekre van szüksége társadalmunknak. Az orvosok túlterheltsége is előbb-utóbb megbosszulja magát, s közvetve bár, de törvényszerűen kihat népgazdaságunk fejlődésiének ütemére. A múltban számos esetben megtörtént, hogy a meghívott orvosok letelepedtek és munkához láttak itt. A vnb minden esetben a legmegfelelőbb lakást igyekezett kiutalni számukra, mégis pár éves szolgálat után — a központi fűtés hiányára, továbbá arra hivatkozva, hogy gyemekük számára ezen a vidéken nincs meg a továbbtanulás lehetősége — továbbá 11- tak. Azzal is próbálkoztak, hogy a kórház küldött erről a vidékről fiatalt az orvosi egyetemre azzal a céllal, hogy a diploma megszerzése után visszatér szűkebb hazájába. Azok nagyobb része is — tisztelet a kivételnek — elszármazott erről a vidékről, pedig a számításait itt még minden orvos megtalálta. Annak ellenére, hogy így történt, a kórház vezetősége ezt az utat tartja a legjárhatóbbnak, s ma már erről a vidékről 15 fiatal tanul az ország különböző városaiban. Közülük Királyhelmecről tízen. A járási szervek is megértést tanúsítanak e probléma iránt, s minden segítséget megadnak a megoldásra irányuló kezdeményezéshez. Külön elismeréssel kell szólni azokról az orvosodról, akik 15—20 — sőt van, aki már ennél is több éve — kitartanak emellett a nép mellett, s becsülettel szolgálják. Minden szaktudásukat latba vetve, vállalva a megterhelést, becsülettel dolgoznak. Ki- rályhelmec legöregebb ma is élő orvosa dr. Adler Lajos, nyugalmazott orvos, Bodrogköz „doktor bácsija“. Gyógyította a mostani nagymamákat és nagyapákat is fiatal korukban. Előrehaladott kora ellenére 1971-ig a kórház igazgatója volt. Azóta sem állt ki a sorból, üzemi orvos. Tőle dr. Pavel Argán vette át az igazgatói munkakört, aki a kórház irányításával járó nagy elfoglaltsága mellett bekapcsolódik a társadalmi munkába is. A belgyógyászati részlegen dr. Ferdinánd Hečko főorvos, a nőgyógyászaton dr. Karol Szilassy főorvos tesz meg mindent a gyógyítás érdekében. A röntgen laboratórium szakorvosa Dr. Szabó Sándor főorvos. A laboratórium vezetője dr. Gyimesi György orvos, aki felelős munkája mellett szintén aktív közéleti tevékenységet végez. Ö a CSEMADOK városi szervezetének az elnöke. Vezetője az egészségügyi dolgozókból alakult 6 szocialista munkabrigád egyikének. A nővérek munkájával kapcsolatban feltett kérdéseimre ketten válaszoltak: a gondnoknő, özv. Dobosné és Fodor Anna főnővér. Megtudtam, hogy a Bodrogközben 170 nővér dolgozik. Valamennyien rendelkeznek szakképzettséggel. Ez a létszám meg is felel a jelenlegi szükségletnek, azért évenként még el tudnak helyezni nyolcat-tízet, hogy a szabadságolás miatt se legyen fennakadás. A nővéreik szaktudása és hivatásérzete bizonyítja, hogy jó munkát végez a Rožňavai (RozsnyóiJ Egészségügyi Középiskola tanári kara. Jónak mondható a növendékek kiválasztása is. Az iskolából idekerülők- kel Fodor Anna főnővér foglalkozik, hogy""kellő ta- pa s z ta 1 a t o ka t sze re zze ne k. A dicséret hangján beszél a nővérekről, akik teljes mértékben ellátják a napi 90—100 beteget. A kiváló nővérek közül a belgyógyászatról Gulyás Ágit, a nőgyógyászatról Kosztyu Irénkét, a gyermekosztályról Loskár Erzsébetet, a sebészetről Tóth Idát dicsérik, akik magatartásukkal, hivatásszeretetükkel másoknak is jó példát mutatnak. Nem mondható mindez el a szociális nővérek egyikéről-másikáról,- pedig a magatehetetlen öregek megkülönböztetett jó bánásmódot, szép szót, gyengédséget, figyelmességet igényelnek. Az egészségügyi szolgáltatástól elválaszthatatlanok a mentőautók. Ezelőtt 25 évvel két mentőkocsija volt, ma már 17 áll rendelkezésre. Egy évvel ezelőtt rádió adó-vevő készülékkel is felszerelték őket, ami megkönnyíti a sürgősség szerinti irányításukat. Minden éjjel két kocsi van szolgálatban. Megtörtént már olyan eset is, hogy ittas emberhez hívtak ki mentőautót falura, közben szüléshez is kellett menni, és nem volt kocsi. Kénytelenek voltak egy közelben parkoló teherautót igénybe venni. A betegek kezelése mellett a kórház vezetőségének gondoskodása kiterjed az alkalmazottak és a páciensek kulturális igényeinek kielégítésére is. Ezeregyszáz kötetet tartalmazó könyvtárral rendelkeznek. Minden évben újakkal bővítik. Panaszuk, hogy a betegek alig veszik igénybe a könyvtárat, inkább csak az alkalmazottak kölcsönzik ki a könyveket. A kórházi dolgozók ez évben azt a kötelezettséget is vállalták, hogy a „Betegségek megelőzése“ című akcióban fellendítik a városi vöröskereszt tevékenységét, a városban és a falukon egészségügyi előadásokat rendeznek. Vállalták, hogy a pártsajtóra az 56 előfizető számát 30-cal növelik. Jól működő CSSZBSZ szervezetük van. Elnöike dr. Ondrej Bodnár fogorvos. A 200 tagból álló szervezet vezetősége vállalta, hogy május végéig 50 új tagot szervez be. Évenként nagyszabású kérdés-felelet versenyeket rendeznek a Szovjetunióval kapcsolatban. A győzteseket értékes ajándéktárgyakkal jutalmazzák meg. Az egészségügyi szolgáltatás bővítését, színvonalának emelését szolgálja majd a tervbe vett poliklinika felépítése. A kórház közelében a nyugati irányban levő szőlős hegyoldalon készül el. Az építés megkezdésének határideje 1975. A bodrogköziek remélik, nem lesz eltolódás. A terv a felépítés költségeit 53 millió koronában határozta meg. CSURKÓ DEZSŐ 1973 VI. 10. A Kráí. Chlmec-i (királyhelmeci) kórház épülete Molnár János felvételei u u ^ ^ B......jj^ a|
