Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)
1973-06-10 / 23. szám, Vasárnapi Új Szó
1973 VI. 10. Á népgazdaság 1990-ig terjedő fejlesztési koncepciója, amelyen jelenleg a Szlovák Tervbizottság dolgozik, a munkaidő fejlődését is magában foglalja. A munkaidő további alakulásának alapvető vonásait már az SZSZK Munkaügyi és Népjóléti Minisztériuma által kidolgozott prognózis is tartalmazza. A munkaidő 1990-ig terjedő fejlődésének tanulmányozásával kapcsolatban figyelembe kell venni azokat a változásokat, amelyekre a soron következő 15 év alatt kerül sor. Elsősorban a munkaidő csökkentésének egyes formái jönnek számításba, éspedig az egyes ötéves tervidőszakoknak megfelelő elrendezésben. Soroljuk tehát fel, hogy milyen változásokra van kilátás. sürgős megoldást kíván. A Nemzetközi Munkahivatal kimutatása szerint 28 államban már 3 hétben állapították meg a minimális szabadság terjedelmét. 1970-ben a Nemzetközi Munkaszervezet elfogadta a 132 es számú egyezményt, amely megállapítja, hogy az 1 éves munka után járó fizetett szabadság terjedelme semmi esetben sem lehet rövidebb három hétnél. A szabadság hosszának növekedése nálunk 420— 440 ezer fiatal dolgozót érint, s a munkaidő-alap csökkenése körülbelül 8000 dolgozó munkájával egyenlő. Feltételezhető, hogy ezt a munkaidő-vesz- teséget csupán részben (40 %) tudjuk pótolni a munkatermelékenység növelésével, ezért a munkatehát összesen 5200 új dolgozót kell bevonni a termelésbe. A két műszakban alkalmazott dolgozók munkaidejének szabályozása A jelenlegi heti munkaidő a kétműszakos termelésben 41 óra és 15 perc. s azokon a munkahelyeken, ahol többségben nők dolgoznak (80 %), 40 óra. (A 197/19S8 számú kormányhatározat értelmében). Ha a munkaidőt azokon a munkahelyeken is 40 órára csökkentenénk, ahol többségben férfiak dolgoznak, az elvesztett munkaidő mennyisége csupán 3000 dolgozó munkaidejével lenne egyenlő, ami A gyermekekről való közvetlen anyagi gondoskodás kiterjesztése kétéves korig Az étkezési munkaszünetek negyedórás meghosszabbítása A fizetett étkezési és pihenési munkaszünet 15 percről 30 percre való meghosszabbításának az a célja, hogy a dolgozók a műszak alatt helyesen táplálkozhassanak, s e célból ne kelljen a munkahelyen való tartózkodás idejét meghosszabbítani. Egy műszak alatt két szünetről van szó, éspedig egy tízperces szünetről a tízóraira és egy húszperces szünetről az ebédre, amihez természetesen a megfelelő munka és üzemelési feltételeket is meg kell teremteni. Ez az intézkedés kb. 67 000 dolgozó munkájának megfelelő munkaidő-veszteséget jelent, amit a munkatermelékenység növelésével kell pótolni. Ezzel kapcsolatban új munkaerőt csak azok az üzemek igényelhetnek, ahol a gépi berendezések kihasználása 100 százálékos. Ez az üzemeknek körülbelül 10 százalékát érinti, vagyis 6,7 ezer új munkaerő bevonását teszi szükségessé. A munkaidőnek ilyen értelmű rövidítésére a 6. ötéves tervben számítunk. A munkaidő rövidítése a föld alatt végzett munkáknál A föld alatt végzett munkák munkaidejének fejlődése az egész világon megelőzi a többi ágazatét. A CSSZSZK-ban a föld alatt dolgozó bányászok munkaideje azonos a többi három műszakban dolgozó termelési ágazatéval, esetleg még hosszabb is (rendkívüli, műszakok). Emellett erre a hivatásra a munkabérezésben nyújtott előnyök ellenére kevés fiatal dolgozó jelentkezik. Az 5. ötéves tervidőszakban a föld alatt végzett munka heti munkaidejét 40 óráról 35 órára, tehát a napi munkaidőt 8 óráról 7 órára tervezzük csökkenteni, azzal, hogy az egyes műszakok dolgozói közvetlenül a munkahelyeken váltják majd egymást. A fejtés további koncentrálása és gépesítése mellett a gépeket* 3, esetleg 4 műszakban kell kihasználni. A feltételezések szerint az elvesztett munkaidő teljesítményét 75 7 százalékban a munkatermelékenység növelésével, 25 százalékban pedig új dolgozókkal kell pótolni, ami az SZSŽK-ban 500 új munkaerőt jelent. Az alapszabadság meghosszabbítása Nálunk jelenleg a fiatal dolgozók alapszabadsága 18-tól 23 éves korig két hét. Ez nem logikus és erő-mérlegben e hiány pótlására kb. 4800 dolgozót kell tartalékolni. A három műszakban és folyamatosan üzemelő munkahelyeken alkalmazott dolgozók kedvezményes heti munkaideje Az életszínvonal növekedésével a műszakokban végzett munkáknál és főleg az éjszakai munkáknál nyújtott anyagi előnyök egyre jobban elveszítik ösztönző hatásukat, bár a társadalomnak a gépek hatékony kihasználása szempontjából továbbra is érdeke a műszakok számának növelése. Az üzemek többségére ugyan a kétműszakos munka lesz jellem- ,ző, termelési-technikai okokból azonban egyes munkahelyeken három, esetleg négyműszakos munka- szervezést is kell biztosítani. Hogy ezekben a legkevésbé előnyös műszakokban is legyen elegendő dolgozó, a heti munkaidő terjedelmében kell kedvezményt biztosítani a számukra, éspedig egy további szabad műszak beiktatásával a műszakok heti váltakozásába, a 8 órás munkaidő megtartása mellett. A három műszakban és a folyamatos termelésben alkalmazott dolgozók munkaideje így a 6. ötéves tervben a jelenlegi 40 óráról 38 órára, a 7. ötéves tervben pedig 36 órára csökkenne. A munkaidő-alap 40 óráról 38 órára való csökkentése ebben az esetben 5200 dolgozó munkaidejével egyenlő, ami 50 százalékban a munkatermelékenység növelésével pótolható, 50 százalékban pedig új munkaerővel, ezért a 6. ötéves tervben körülbelül 2600 munkaerőt kell erre a célra tartalékolnunk. A munkaidő rövidítésének második szakaszában (38 óráról 36 órára) újabb 2600 dolgozó bevonása váLik szükségessé, de erre már a 7. ötéves tervben kerül sor. A munkaidő tervezett csökkentésének biztosításához a munkatermelékenység növelésével is pótolható. A munkaidő 38 óra és 45 percre való csökkentését a kétműszakos munkahelyeken 80 százalékban kellene pótolni a munkatermelékenység növelésével, s a maradék 20 százalék pótlására a 7. ötéves tervben 1100 dolgozót kell tartalékolni. Amennyiben a koncepcióban foglalt feltételek kialakulnak, célszerű lenne az egy műszakban alkalmazott dolgozók munkaidejét is heti 40 órára csökkenteni. A munka intenzitása és a korszerű technika kezeléséhez szükséges fegyelem szempontjából a jelenlegi 8 óra 30 perces munkaidő az egyműszakos munkahelyeken (a termelő munkahelyek többsége) már most is túl hosszúnak mutatkozik. A munkafolyamatok intenzitásának, s a dolgozók szellemi igénybevételének további növekedésével tarthatatlanná válik. A reggeli munkakezdés időpontját főleg az ipari termelésben 7 órára kellene helyezni, s így kiküszöbölni a mostani túl korai munkakezdés negatív következményeit. Ez az intézkedés az SZSZK kormánya 13/1972 számú határozatának teljesítését is elősegítené, amely a közúti forgalmi csúcsok csökkentése céljából a reggeli munkakezdés idejének szabályozását szorgalmazza. Vitathatatlan, hogy a felsorolt intézkedések folyamatos realizálásával tovább javulnak a dolgozók szociális és munkafeltételei. Azonban arra is gondolni kell, hogy ha ezeket az elgondolásokat nem támasztjuk alá tevékeny és hatékony munkával, ha nem hozzuk létre a szükséges gazdasági forrásokat, realizálásuk nehézségekbe ütközik. A termelésben és a gazdaság fejlesztésében tapasztalt irányzatok azonban arra jogosítanak, hogy optimizmussal tekintsünk a jövőbe, s a felsorolt javaslatokat elfogadhatóknak tartsuk. Realitásuk természetesen majd a gyakorlati gazdasági életben elért eredményekben mutatkozik meg. Ing. JOZEF URMÍNSKY A kisgyermekekről való közvetlen anyai gondoskodás programját már az anyasági szabadságról és az anyasági hozzájárulásról szóló törvény is bővítette. Az 5. ötéves tervidőszakban az egygyermekes anyáknál is számításba jön a gyermek 1 éves koráig járó anyasági hozzájárulás, a 6. ötéves terv folyamán ez a gyermek 2 éves koráig fog terjedni, amivel ez a program befejezést is nyer. Az anyasági hozzájárulás bővítése következtében az SZSZK munkaerőalapja körülbelül 45 000 dolgozóval csökken, s ha ehhez hozzászámítjuk a fizetett anyasági szabadságnak 35 hétre való meghosszabbítását — amire a 7. ötéves tervben kerül sor —, akkor ezek az intézkedések együttvéve 48 000 dolgozóval csökkentik a munkaerőalapot. SPORT mm PIHENÉS \ MUNKAIDŐ 1990 BEI^ MUNKA
