Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)
1973-06-10 / 23. szám, Vasárnapi Új Szó
1973. VI. 10. =sr 'ft s 4 Ha a Piešťany környékével ismerkedő turista a Kis-Kárpátok északkeleti lejtői felé veszi az irányt, alig kell mennie tíz kilométert, s máris egy sokoldalúan nevezetes városkában, Vrbovén találja magát. Akad itt látnivaló bőven. A templom- torony például nem olyan szépA minta híres pisai, de legalább olyan ferde. Aki nem hiszi, győződjön meg róla. Még királyt is szült ez a város, nem is akármilyent, hanem a madagaszká- ri királyok királyát. Itt született ugyanis Benyovszky Móric, akiről éppen most forgatnak szlovák—magyar kop- rodukciós tévéfilmet. Patinás szülőháza falán jókora márványtábla adja ezt tudtul az arrafelé járó idegeneknek, a vrbovéi polgárok nem kis büszkeségére. Ha mindehhez a helyi földművesszövetkezet termel ési-gazdasági eredményeit is felsorolnánk, ennyi már elég is lenne egy ilyen kisváros nevezetességeinek méltatására. A vrbovéi változatos mintázású csipkefüggönyöket, és ki tudná felsorolni, mennyi minden hasznos apróságot, főleg gyermekruházati cikkeket, ami mind a Tri- kota dolgozóinak tehetségét és szorgalmas munkáját dicséri. Ismerkedjünk meg velük. A szerényen berendezett, de annál bensőségesebb légkört árasztó igazgatói irodában Stefan Obuch igazgató fogad. Tudom, nagyon sok a gondja, mert a gyár éppen „vedlés“ előtt áll, alig fér már a régi falak közé, de a régi épületek mögött új termelőcsarnokok nőttek ki a földből, s nemsokára — ha a dubnicai Stavoindustria is úgy akarja — a gépek és a dolgozók az új, tágas műhelyekbe vándorolhatnak. Nagyon elfoglalt ember az igazgató, mégis szívesen, mosolyogva, az építkezéssel és a rekonstrukcióval járó számtalan gond ellenére lelkesedéssel beszél az üzem múltjáról, jelenéről, biztató perspektívájáról. A Trikota viszonylag fiatal vállalat, tavaly ünnepelte fennállásának harmincadik évfordulóját. Többnyire fehérneműt, továbbá melegítőket, szvet- tereket, pulóvereket gyártottak. A szintetikus műszálak terjedése által kiváltott textilipari műszaki forradalom azonban itt is megvalósult, s az utóbbi években gyökeresen megváltoztatta a termelés arculatát. A poliamid- és a nyű dolog. Egy ügyes szerkezettel azonban könnyen megoldható, s a fiatal mérnök felé máris, áradnak a hálás női szempillantások, a köszönő és biztató mosolyok. Hát kell ennél nagyobb ösztönző erő * a céltudatos, alkotómunkához? Ez tehát a tekintély fő titka, arról nem is beszélve, hogy az a 18 % férfi munkaerő — a műszaki vezetést is beleértve — mégiscsak becses dolog egy ilyen túlfeminizált üzemben. Erre a szempontra egyébként hágóvá Emilia, az egyik konfekciós műhely mestere hívta fel a figyelmemet. (Csak a férje meg ne tudja!) Ebben a műhelyben szinte minden négyzetméternyi területet kihasználnak, a korszerű gyorsvarrógépeket, szegőgépeket talán nem is lehetne szorosabban összezsúfolni. A varrónők begyakorlott kezei gépies mozdulatokkal irányítják a kiszabott és összeillesztett anyagok mozgását a gyors ütemet diktáló gépeken, a fehérneműk és a gyermekru- hácskák szinte röpködnek az „endli- zők“, a meósok, majd a csomagolók asztalára. A műhely falitábláján az olvasható, hogy itt a CSKP megalapítása 50. évfordulójának munkakollektívája dolgozik, az első negyedévben a munkatermelékenységet 103,8 százalékra, a normaóra-termelékenységet pedig 107,5 százalékra teljesítették. A szorgos munka közben bizony nem jut idő beszélgetésre. Ha nem beszélgetnek, vajon mire gondolnak munka közkoló raschelgépek. Először a brnói gépipari kiállításon láttam ezeket a gépeket, s már akkor megcsodáltam elmés szerkezetüket, de most — kellő szakmai felvilágosítás közepette — részletesebben is szemügyre vehettem. A legnehezebb munkafeiadat itt a lánc- hengereken előkészített selyemszálak befűzése a hurkolóberendezésbe, ahol az egy sorban elhelyezett hurkolótűk munkáját a továbbiakban már végtelenített láncrendszer irányítja. E láncrendszer láncszemei különböző magasságú fémbütykökből állanak. Amilyen magas a bütyök, olyan nagy hurkot köt az általa irányított tű. A végtele^- riített láncrendszer állandóan körbe jár, és így a beállított minták állandóan ismétlődnek. Olyan ez, mint a verkli, azzal a különbséggel, hogy nem dallamok, hanem szemet gyönyörködtető minták hagyják el a gépet. Bonyolultabb mintákhoz több méter hosszú láncrendszert állítanak össze. így készülnek a már említett jacquard minták, egyszerűbb mintákhoz rövidebb láncrendszer is elég. A variálható csipkeminták száma gyakorlatilag végtelen, ami a mintatervezők, az ún. de- zinatőrök (design = rajz, modell) fantáziája számára nyújt lehetőséget. Elég tehát a vezérlőmű láncszemeit újrakombinálni, s ugyanabból az alapanyagból, ugyanazon a gépen már egy új mintás anyagot, tehát új terméket nyerhetünk. Nem kell bővebben magyarázni, mennyi lehetőség rejlik itt a választék bővítésére a fogyasztói igények kielégítésére. Bennem is felkoznak az 1974-es év első felére tervezett modellek. Az embernek a jövő évi divat környezetével egy évvel öregebbnek kellene magát éreznie, én itt inkább megfiatalodtam az üde színek, az ízléses, modern szabások láttán. Praktikusak és szépek a bélés nélküli poliészterkabátkák, a Romanka és a Hedera szoknyácskák, a Mirko- és az Orfeus-köpenyek, és főleg a különböző gyermek- és teenager-ruhakülönleges- ségek. Öt tervezőnő javaslatai alapján készültek el ezek a mintapéldányok. Egyébként itt az a szokás, hogy aki megtervezi, az meg is varrja az első mintapéldányt. A javaslatot csak azután értékelik. Évente átlagosan 600 mintát készítenek, ezekből kb. 450 kerül a mintakollekciókba, s az illetékes fórumokon való jóváhagyás után mintegy háromszázat iktatnak a termelésbe. A közeljövő egyik legkedveltebb slágerét kétségkívül a terjedelmesített Slotera R poliészterműszálból készített felsőruházati cikkek fogják jelenteni. Amint arról utólag értesültem, a Banská Štiavnicán nemrég megrendezett mintabemutatón a Trikota modelljei nagy sikert arattak, s a központi jóváhagyó bizottság örömmel hozzájárult a termelésükhöz. Most már Qsak arra kell várni, hogy mikor jelennek meg ezek az újdonságok a kirakatokban és az üzletek polcain, mert mindenki praktikusán, szépen és ízlésesen akar öltözködni, amihez a Trikota dolgozói is jelentős mértékben hozzájárulnak. MAKRAI MIKLÖS A kiváló termelési és gazdasági eredmények alapján a vállalat elnyerte „A Vili. szakszervezeti kongresszus vállalata“ megtisztelő címet. Az erről szóló oklevelet Karol Jánosi mérnök, az SZSZK Iparügyi Minisztériumának képviselője nyújtotta át. A vállalat dolgozóinak nevében Štefan Obuch igazgató, Mária Máliková, az FSZM üzemi bizottságának elnöke és Alexander Takáö mérnök, a vállalati párt- bizottság elnöke vette át a kitüntetést a vállalat művelődési házának korszerű kultúrtermében. {A ČSTK és Elena Klátiková felvételei) A Trikota szorgalmas dolgozóit Husák és Lenárt elvtárs is megtisztelte látogatásával. ben? Nem nehéz kitalálni. Elsősorban arra, hogy mikor kerülnek már át az új munkahelyre, a tágasabb, korszerűbb, egészségesebb feltételek közé. Ha-a Stavoindustria megtartja a szavát, akkor talán július elsején, az meg már nincs messze, már csak néhány hét, néhány nap. Addig VI ková Elena, a szocialista munkabrigád vezetője, Tva- rožková Mária, Smutná Monika és a brigád többi tagja türelmesen, zúgolódás nélkül végzi munkáját. Mintavariálás — választékbővítés A vállalat kétségkívül legkorszerűbb és leglátványosabb gépei a csipkehurmerült a kérdés, hogy vajon mennyibe kerül egy ilyen gép. Csekély egymillió koronába. Elfelejtettem megszámolni, mennyi van belőlük Vrbovén, azt azonban megjegyeztem, hogy a francia csipkebehozatal teljes megszüntetéséhez még legalább 8—10 ilyen gépre lenne szükségük. Ilyen drága dolog ez a csipke. A divat műhelyében Bizonyára sokan szívesen bekukucskálnának Ženba elvtárs tervezőkollektívájának birodalmába, a Trikota műszaki-fejlesztési osztályába. Hogy miért? Egyszerűen azért, mert itt soraAz NSZK-beli Mayer cégtől vásárolt csipkehurkoló raschelgépek egy műszak alatt 40 méter csipkeanyagot is készítenek. E gép hibátlan működéséről Kollárová Mária gondoskodik. polgárok és az én riportom számára azonban mindez csupán keretet jelent, mert az igazi nevezetesség egy gyárkapu mögött található, melynek cégtábláján ezt olvashatjuk: Trikota Vrbové, n. p. Ez a név főleg a divatosat, a szépet kedvelő gyengébb nem előtt ismeretes. Igen, itt gyártják a korszerű lánchurkolt kelméket. A chemlon poliamidse- lyemből, a viszkózaselyemből, azok keverékéből, s újonnan a Slotera R poliészterselyemből itt készítik a szebbnél szebb kombinékat, bikiniket, alsószoknyákat, csipkés kis hálóingeket, leheletfinom pizsamákat, a szellős, mutatós jacquard (zsakár) csipkeblúzokat és csipkemintás férfiingeket, a tarka színekben pompázó könnyű nadrágokat, kabátkákat és felöltőket, a A tekintély forrásainál Az üzemben Ivó Havrlen mérnök, termelési igazgatóhelyettes kalauzolt végig. Szerény, karcsú, halk szavú fiatalember, de beszédes, ha a munkáról, a műszaki fejlesztésről esik szó. Alig lehet harmincéves, és már igazgatóhelyettes, méghozzá egy olyan üzemben, melynek 2300 dolgozója közül 82 °/o-a nő, s átlagos életkoruk 24 év! Nem kérdeztem tőle, hogy mivel szerez magának tekintélyt, nem is kellett, mert az üzemlátogatás során úgyis megtudtam. Hasznos újítási javaslatok egész sora van már mögötte — amikről ő mélyen hallgatott —, amelyek elsősorban a fizikailag megterhelő munkaműveleteket könnyítették. A lánchurkolás technológiájához tartozó lánchengereket az óriási „cérna- spulnikat“ emelgetni bizony nem könypoliészter-műszálak feldolgozására nagy mintázóképességű és teljesítményű, korszerű lánchengerlő és lánchurkoló gépeket vásároltak, s a gyártott fehérneműk és blúzok csipkedíszítését is saját csipke-raschelgépei- ken állítják elő. — Ezek a nagy teljesítményű gépek — magyarázza az igazgató — percen- kint 1200 sort hurkolnak, méghozzá világszínvonalon álló minőségben. A gyártott kelméket az üzem konfekciós részlege már most sem bírná feldolgozni, ezért fióküzemet létesítünk Šaš- -tínban, Mária Terézia volt nyaralójában, valamint a Šaľa nad 'Váhomban (Vágsellyén). Az utóbbira azért esett a választás, mert mint ismeretes, a šaľai Duslo főleg férfiakat foglalkoztat, és így a Trikota fióküzeme jól kiegyenlítheti ebben a városban a férfi és a női foglalkoztatottságot. Természetesen itt is új kapacitásokat építünk.