Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)

1973-06-10 / 23. szám, Vasárnapi Új Szó

1973. VI. 10. =sr 'ft s 4 Ha a Piešťany környékével ismerkedő turista a Kis-Kárpátok északkeleti lej­tői felé veszi az irányt, alig kell men­nie tíz kilométert, s máris egy sokol­dalúan nevezetes városkában, Vrbovén találja magát. Akad itt látnivaló bőven. A templom- torony például nem olyan szépA minta híres pisai, de legalább olyan ferde. Aki nem hiszi, győződjön meg róla. Még királyt is szült ez a város, nem is akármilyent, hanem a madagaszká- ri királyok királyát. Itt született ugyan­is Benyovszky Móric, akiről éppen most forgatnak szlovák—magyar kop- rodukciós tévéfilmet. Patinás szülő­háza falán jókora márványtábla adja ezt tudtul az arrafelé járó idegenek­nek, a vrbovéi polgárok nem kis büsz­keségére. Ha mindehhez a helyi föld­művesszövetkezet termel ési-gazdasági eredményeit is felsorolnánk, ennyi már elég is lenne egy ilyen kisváros ne­vezetességeinek méltatására. A vrbovéi változatos mintázású csipkefüggönyö­ket, és ki tudná felsorolni, mennyi minden hasznos apróságot, főleg gyer­mekruházati cikkeket, ami mind a Tri- kota dolgozóinak tehetségét és szor­galmas munkáját dicséri. Ismerkedjünk meg velük. A szeré­nyen berendezett, de annál bensősé­gesebb légkört árasztó igazgatói iro­dában Stefan Obuch igazgató fogad. Tudom, nagyon sok a gondja, mert a gyár éppen „vedlés“ előtt áll, alig fér már a régi falak közé, de a régi épü­letek mögött új termelőcsarnokok nőt­tek ki a földből, s nemsokára — ha a dubnicai Stavoindustria is úgy akar­ja — a gépek és a dolgozók az új, tá­gas műhelyekbe vándorolhatnak. Na­gyon elfoglalt ember az igazgató, mégis szívesen, mosolyogva, az építkezéssel és a rekonstrukcióval járó számtalan gond ellenére lelkesedéssel beszél az üzem múltjáról, jelenéről, biztató perspektívájáról. A Trikota viszonylag fiatal vállalat, tavaly ünnepelte fennállásának har­mincadik évfordulóját. Többnyire fe­hérneműt, továbbá melegítőket, szvet- tereket, pulóvereket gyártottak. A szin­tetikus műszálak terjedése által kivál­tott textilipari műszaki forradalom azonban itt is megvalósult, s az utób­bi években gyökeresen megváltoztatta a termelés arculatát. A poliamid- és a nyű dolog. Egy ügyes szerkezettel azonban könnyen megoldható, s a fia­tal mérnök felé máris, áradnak a há­lás női szempillantások, a köszönő és biztató mosolyok. Hát kell ennél na­gyobb ösztönző erő * a céltudatos, al­kotómunkához? Ez tehát a tekintély fő titka, arról nem is beszélve, hogy az a 18 % férfi munkaerő — a műsza­ki vezetést is beleértve — mégiscsak becses dolog egy ilyen túlfeminizált üzemben. Erre a szempontra egyébként hágó­vá Emilia, az egyik konfekciós műhely mestere hívta fel a figyelmemet. (Csak a férje meg ne tudja!) Ebben a mű­helyben szinte minden négyzetméter­nyi területet kihasználnak, a korszerű gyorsvarrógépeket, szegőgépeket talán nem is lehetne szorosabban összezsú­folni. A varrónők begyakorlott kezei gépies mozdulatokkal irányítják a ki­szabott és összeillesztett anyagok moz­gását a gyors ütemet diktáló gépe­ken, a fehérneműk és a gyermekru- hácskák szinte röpködnek az „endli- zők“, a meósok, majd a csomagolók asztalára. A műhely falitábláján az ol­vasható, hogy itt a CSKP megalapítá­sa 50. évfordulójának munkakollektí­vája dolgozik, az első negyedévben a munkatermelékenységet 103,8 százalék­ra, a normaóra-termelékenységet pe­dig 107,5 százalékra teljesítették. A szorgos munka közben bizony nem jut idő beszélgetésre. Ha nem beszélget­nek, vajon mire gondolnak munka köz­koló raschelgépek. Először a brnói gépipari kiállításon láttam ezeket a gépeket, s már akkor megcsodáltam elmés szerkezetüket, de most — kellő szakmai felvilágosítás közepette — részletesebben is szemügyre vehettem. A legnehezebb munkafeiadat itt a lánc- hengereken előkészített selyemszálak befűzése a hurkolóberendezésbe, ahol az egy sorban elhelyezett hurkolótűk munkáját a továbbiakban már végte­lenített láncrendszer irányítja. E lánc­rendszer láncszemei különböző magas­ságú fémbütykökből állanak. Amilyen magas a bütyök, olyan nagy hurkot köt az általa irányított tű. A végtele^- riített láncrendszer állandóan körbe jár, és így a beállított minták állandó­an ismétlődnek. Olyan ez, mint a verk­li, azzal a különbséggel, hogy nem dal­lamok, hanem szemet gyönyörködtető minták hagyják el a gépet. Bonyolul­tabb mintákhoz több méter hosszú láncrendszert állítanak össze. így ké­szülnek a már említett jacquard min­ták, egyszerűbb mintákhoz rövidebb láncrendszer is elég. A variálható csip­keminták száma gyakorlatilag végte­len, ami a mintatervezők, az ún. de- zinatőrök (design = rajz, modell) fan­táziája számára nyújt lehetőséget. Elég tehát a vezérlőmű láncszemeit újra­kombinálni, s ugyanabból az alap­anyagból, ugyanazon a gépen már egy új mintás anyagot, tehát új terméket nyerhetünk. Nem kell bővebben ma­gyarázni, mennyi lehetőség rejlik itt a választék bővítésére a fogyasztói igények kielégítésére. Bennem is fel­koznak az 1974-es év első felére ter­vezett modellek. Az embernek a jövő évi divat környezetével egy évvel öre­gebbnek kellene magát éreznie, én itt inkább megfiatalodtam az üde színek, az ízléses, modern szabások láttán. Praktikusak és szépek a bélés nélküli poliészterkabátkák, a Romanka és a Hedera szoknyácskák, a Mirko- és az Orfeus-köpenyek, és főleg a különböző gyermek- és teenager-ruhakülönleges- ségek. Öt tervezőnő javaslatai alapján készültek el ezek a mintapéldányok. Egyébként itt az a szokás, hogy aki megtervezi, az meg is varrja az első mintapéldányt. A javaslatot csak azu­tán értékelik. Évente átlagosan 600 mintát készítenek, ezekből kb. 450 ke­rül a mintakollekciókba, s az illetékes fórumokon való jóváhagyás után mint­egy háromszázat iktatnak a termelésbe. A közeljövő egyik legkedveltebb slá­gerét kétségkívül a terjedelmesített Slotera R poliészterműszálból készített felsőruházati cikkek fogják jelenteni. Amint arról utólag értesültem, a Ban­ská Štiavnicán nemrég megrendezett mintabemutatón a Trikota modelljei nagy sikert arattak, s a központi jó­váhagyó bizottság örömmel hozzájá­rult a termelésükhöz. Most már Qsak arra kell várni, hogy mikor jelennek meg ezek az újdonságok a kirakatok­ban és az üzletek polcain, mert min­denki praktikusán, szépen és ízlése­sen akar öltözködni, amihez a Trikota dolgozói is jelentős mértékben hozzá­járulnak. MAKRAI MIKLÖS A kiváló termelési és gazdasági eredmények alapján a vállalat elnyerte „A Vili. szakszervezeti kongresszus vállalata“ megtisztelő címet. Az erről szóló oklevelet Karol Jánosi mérnök, az SZSZK Iparügyi Minisztériumának képviselője nyújtotta át. A vállalat dolgozóinak nevében Štefan Obuch igazgató, Mária Máliková, az FSZM üzemi bizottságának elnöke és Alexander Takáö mérnök, a vállalati párt- bizottság elnöke vette át a kitüntetést a vállalat művelődési házának korszerű kul­túrtermében. {A ČSTK és Elena Klátiková felvételei) A Trikota szorgalmas dolgozóit Husák és Lenárt elvtárs is megtisztelte látogatá­sával. ben? Nem nehéz kitalálni. Elsősorban arra, hogy mikor kerülnek már át az új munkahelyre, a tágasabb, korsze­rűbb, egészségesebb feltételek közé. Ha-a Stavoindustria megtartja a szavát, akkor talán július elsején, az meg már nincs messze, már csak néhány hét, néhány nap. Addig VI ková Elena, a szocialista munkabrigád vezetője, Tva- rožková Mária, Smutná Monika és a brigád többi tagja türelmesen, zúgoló­dás nélkül végzi munkáját. Mintavariálás — választékbővítés A vállalat kétségkívül legkorszerűbb és leglátványosabb gépei a csipkehur­merült a kérdés, hogy vajon mennyibe kerül egy ilyen gép. Csekély egymillió koronába. Elfelejtettem megszámolni, mennyi van belőlük Vrbovén, azt azon­ban megjegyeztem, hogy a francia csipkebehozatal teljes megszüntetésé­hez még legalább 8—10 ilyen gépre lenne szükségük. Ilyen drága dolog ez a csipke. A divat műhelyében Bizonyára sokan szívesen bekukucs­kálnának Ženba elvtárs tervezőkollek­tívájának birodalmába, a Trikota mű­szaki-fejlesztési osztályába. Hogy mi­ért? Egyszerűen azért, mert itt sora­Az NSZK-beli Mayer cégtől vásárolt csipkehurkoló raschelgépek egy műszak alatt 40 méter csipkeanyagot is készítenek. E gép hibátlan működéséről Kollárová Má­ria gondoskodik. polgárok és az én riportom számára azonban mindez csupán keretet jelent, mert az igazi nevezetesség egy gyár­kapu mögött található, melynek cég­tábláján ezt olvashatjuk: Trikota Vrbové, n. p. Ez a név főleg a divatosat, a szépet kedvelő gyengébb nem előtt ismeretes. Igen, itt gyártják a korszerű lánchur­kolt kelméket. A chemlon poliamidse- lyemből, a viszkózaselyemből, azok ke­verékéből, s újonnan a Slotera R po­liészterselyemből itt készítik a szebb­nél szebb kombinékat, bikiniket, alsó­szoknyákat, csipkés kis hálóingeket, leheletfinom pizsamákat, a szellős, mu­tatós jacquard (zsakár) csipkeblúzo­kat és csipkemintás férfiingeket, a tar­ka színekben pompázó könnyű nadrá­gokat, kabátkákat és felöltőket, a A tekintély forrásainál Az üzemben Ivó Havrlen mérnök, termelési igazgatóhelyettes kalauzolt végig. Szerény, karcsú, halk szavú fiatalember, de beszédes, ha a munká­ról, a műszaki fejlesztésről esik szó. Alig lehet harmincéves, és már igaz­gatóhelyettes, méghozzá egy olyan üzemben, melynek 2300 dolgozója kö­zül 82 °/o-a nő, s átlagos életkoruk 24 év! Nem kérdeztem tőle, hogy mivel szerez magának tekintélyt, nem is kel­lett, mert az üzemlátogatás során úgyis megtudtam. Hasznos újítási ja­vaslatok egész sora van már mögötte — amikről ő mélyen hallgatott —, ame­lyek elsősorban a fizikailag megter­helő munkaműveleteket könnyítették. A lánchurkolás technológiájához tarto­zó lánchengereket az óriási „cérna- spulnikat“ emelgetni bizony nem köny­poliészter-műszálak feldolgozására nagy mintázóképességű és teljesítmé­nyű, korszerű lánchengerlő és lánc­hurkoló gépeket vásároltak, s a gyár­tott fehérneműk és blúzok csipke­díszítését is saját csipke-raschelgépei- ken állítják elő. — Ezek a nagy teljesítményű gépek — magyarázza az igazgató — percen- kint 1200 sort hurkolnak, méghozzá világszínvonalon álló minőségben. A gyártott kelméket az üzem konfekciós részlege már most sem bírná feldol­gozni, ezért fióküzemet létesítünk Šaš- -tínban, Mária Terézia volt nyaralójá­ban, valamint a Šaľa nad 'Váhomban (Vágsellyén). Az utóbbira azért esett a választás, mert mint ismeretes, a šaľai Duslo főleg férfiakat foglalkoz­tat, és így a Trikota fióküzeme jól ki­egyenlítheti ebben a városban a férfi és a női foglalkoztatottságot. Termé­szetesen itt is új kapacitásokat épí­tünk.

Next

/
Thumbnails
Contents