Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)

1973-06-09 / 136. szám, szombat

Befejeződött a KGST XXUII. prágai ülésszaka

(Folytatás az 1. oldalról)

A delegációvezetők a tegnapi plenáris ülés folyamán jóváhagyták a KGST XXVII. ülésszakáról szóló nyilatkozatot.

A zárójegyzőkönyvnek a KGST és a Finn Köztársaság együttműködéséről szóló megállapodás parafálása, a KGST végrehajtó bizottságának 63. üléséről szóló jegyzőkönyv aláírása, valamint a Szovjetunió területén az azbeszt kitermelésére és feldolgozására szolgáló kjembajevszki kombinát felépítésével kapcsolatos együttműködésről szóló többoldalú egyezmény aláírása után beszédet mondott dr. Ľubomír Strougal, a csehszlovák küldöttséq vezetője, szövetséqi miniszterelnök Egyebek között ezeket mondta:

„Gondolom, valamennyien megegyezünk abban, hoqy ez a tanácskozás hasznos, tartalmas és qyümülcsöző volt, az elvtársi eqyetértés, a tisztelet és bizalom légkörében zajlott le. Telve volt a kölcsönös együttműködés elmélyítésére irányuló konstruktív igyekezettel, amint az a szocialista internacionalizmus elveinek, a kommunista és munkáspártjaink politikája szellemének megfelel.

A döntések, amelyeket a Komplex Program gyorsütemű és hatékonyabb megvalósítása érdekében hoztunk, kétségtelenül jelentős lépést jelentenek a termelőerők szocialista internacio- nalizálásának folyamatában, Je- lentős hozzájárulást jelentenek közösségünk egysége, ereje és tekintélye további megszilárdításához.

Ülésszakunk kritikai igényességgel értékelte az integrációs folyamat eddigi lefolyását, sok értékes ötlettel szolqált s meghatározta további céltudatos kibontakoztatásának irányait és eszközeit.

Külön ki kell emelni a tervezés irányvételére elfogadott határozatokat. Ez a problematika igen időszerű éppen most, amikor döntő szakaszhoz érkezik a következő ötéves tervek összehangolása.

A KGST ülésszaka megállapíthatta, hogy az elmúlt időszák• Elnök elvtárs, véleménye Szerint mit a jelentősége a KGST XXVII. ülésszakának a •szocialista országok közti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés továbbfejlesztését illetően?

— A XXVII. ülésszak azért Is nagy jelentőségű, mert jelenleg valamennyien az ötéves terv összeállításán munkálkodunk. Több problémát kell megvizsgálnunk, ilyenek a tüzelőanyagipari és energetikai egyensúly, az atomenergetika fejlesztésének kérdése, a gáz- és kőolaj- ellátás, a közszükségleti árucikkek terén kifejtett együttműködésünk, a további eljárás a tudományos kutatás terén. Az itt felsoroltakat előzetesen mérlegelni kell, hogy bekerülban jelentős, jó és hasznos mun kát végeztünk. Semmi körülmények között sem esünk azonban önelégültségbe. Tudatában vagyunk annak, hogy szüntelenül és sokoldalúan fokozódik azoknak a feladatoknak az iqényes- sége, amelyek elé az élet állít minket. Ha ez már ma így van, akkor nem lesz ez másként a jövőben sem. Ezért van oly sürgetően napjaink proqramján a szükségesség, hogy felkészüljünk azokra a feltételekre, amelyek között fogunk dolgozni holnap, öt vagy tíz év múlva.

Mindannyian üdvözöltük az egyezmény megkötését a KGST és a Finn Köztársasáq között — állapította meq a továbbiakban Ľubomír Strougal. Ez az első a maqa nemében, de ahoqy számos más ország érdeklődése mutatja, nyilván nem az utolsó. Mindez csak igazolja a KGST jellegét.

A Kölcsönös Segítség Tanácsa most tölti be tevékeny fennállásának 25. évét. Tovább bontakoztak a qondolatok, amelyek ott álltak születésénél, és széleskörű elismerésre találtak. Tőlünk függ, hogyan élünk a lehetőségekkel, amelyeket a szervezett szocialista integráció nyújt nekünk. Az összes probléma érdemleges és nyílt megoldása a legjobb út a jó eredményekhez.

Tanácskozásunk végeztével tolmácsolni szeretném Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának megelégedettségét, hogy az a megtiszteltetés ért, hogy orszáqunkban rendezhettük meq a Kölcsönös Gazdasági Seqítség Tanácsának XXVII. ülésszakát. Kérem önöket, tisztelt elvtársak, adják át otthon a CSKP KB, a csehszlovák kormány és eqész népünk elvtársi üdvözletét azzal, hoqy sok további sikert kívánunk őszintén közös művünk építésében.

Méq eqyszer köszönetét mondok a küldöttségvezetőknek és valamennyi résztvevőnek, és sok sikert kívánok a tanács és szervei további tevékenységéhez."

jenek az ötéves tervekbe, hogy a tervek meg is valósuljanak. Ilyen értelemben véleményünk szerint a tanácskozás nagyon eredményes volt.

• A KGST legutóbbi ülésszakai milyen hatást gyakoroltak a világbéke megszilárdítására?

— A KGST ülésszakainak határozatai és közösségünk valamennyi országának gyakorlati munkája a kölcsönös bizalom megszilárdítására irányulnak. Széles körű gazdasági problémákat oldunk meg. E problémákat mélyebben elemezve, lényegében azt látjuk, hogy hasonló problémákkal küzdenek a tőkésországokban is; és ez hozzájárul a kölcsönös bizalomhoz, a békés együttélés megerősítéséhez.

lenérték nélkül elkobozzák és megsemmisítik. Az állati eredetű termékek közül kizárólag konzervek vihetők.

2. Turisták csak a helyi hatóság által kijelölt helyeken kempingezhetnek. Mindkét fél megfelelő intézkedéseket tesz a járványos állatbetegségek ezúton történő behurcolásának megelőzésére.

3. A személyforgalomban résztvevők kötelesek alávetni magukat az illető ország állategészségügyi rendelkezéseinek.

* * *

Ugyancsak megszűnik a

csehszlovák állampolgárok magánutazásainak korlátozása Bulgáriába, Romániába, Jugoszláviába és az Ukrán SZSZK Kárpáton túli területére. Az

ausztriai utazások korlátozása továbbra is érvényben marad.

A résztvevő küldöttségek nevében ezután Piotr Jaroszewicz,

a Lengyel Népköztársasáq kül- döttséqének vezetője emelkedett szólásra. Köszönetét mon dott a CSKP Központi Bizottságának és a Csehszlovák Szocia lista Köztársasáq kormányának, személy szerint Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának, Ludvík Svoboda hadse reqtábornoknak, köztársasági elnöknek és Ľubomír Strougal csehszlovák miniszterelnöknek a vendégszeretetért, amellyel o KGST XXVII. ülésszakának résztvevői találkoztak, és amely hozzájárult sikeres munkájukhoz.

Megemlékezett a sikerekről is, amelyeket a KGST-tagországok a tanács megalakulása óta és a szocialista qazdasáqi integráció Komplex Programjának megvalósítása terén elértek. Köszönetét mondott a KGST titkársága dolgozóinak és a KGST

XXVII. ülésszaka további szervezőinek munkájukért.

faroszewicz elvtárs beszéde után dr. Ľubomír Strougal, o csehszlovák küldöttséq vezetője, a csehszlovák kormány elnöke, aki mint küldöttséqünk vezetője az eqész ülésszakon elnökölt, a KGST idei XXVII. ülésszakát berekesztettnek nyilvánította.

A KGST XXVII. ülésszakának befejezése alkalmából Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsáqa, a Csehszlovák Szocialista Köztársasáq elnöke és kormánya teqnap a práqai vár reprezentatív helyl- séqeiben ünnepi fogadást rendezett.

Jelen voltak a résztvevő országok küldöttségeinek vezetői, és tagjai, csehszlovák részről Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, Ludvík Svoboda, hadseregtábornok, köztársasági elnök, Ľubomír Strougal szövetségi miniszterelnök, Vasil Bi- lak, Karel Hoffmann, Alois Indra, Josef Kempný, Josef Kor- čák és fozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagjai, Miloslav Hruškovič és Václav Hula, a CSKP KB Elnökségének póttagjai, a CSKP KB titkárságának tagjai, a szövetségi kormány alelnökei és miniszterei, a szocialista államok nagykövetei és más személyiségek.

Tegnap a délutáni órákban az ünnepélyesen feldíszített ruzy- néi repülőtérről visszarepült hazájába a KGST XXVII. ülésszakán részt vett küldöttségek többsége.

Elsőként egy IL—62 mintájú különrepülögéppel a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének küldöttsége utazott el, Alekszej Kosziqinnak, az SZKP Politikai Bizottsáqa taq- jának, a Szovjetunió Miniszter- tanácsa elnökének vezetésével.

A KGST XXVII. ülésszakán résztvett küldöttségek búcsúztatására a repülőtéren megjelentek: Ľubomír Strougal, a

csehszlovák küldöttség vezetője, a CSKP KB Elnökségének tagja, a csehszlovák kormány elnöke, Vasil Biľak és Josef Kempný, a CSKP KB Elnökségének tagjai, a KB titkárai, Václav Hűla és Miloslav Hruškovič, a CSKP KB Elnökségének póttagjai, František Hamouz szövetségi miniszterelnök-helyettes, Csehszlovákia állandó KGST-képviselője, Ján Gregor, Karol Laco, Matej Lúčan és Jindrich Zahradník szövetségi miniszterelnök-helyettesek, Andrej Barčák külkereskedelmi miniszter, Rudolf Rohlíček pénzügyminiszter, fosef Simon szövetségi kohó- és bányaipari miniszter, Jaromír Obzina belügyminiszter, František Krajčír, a külügyminiszter első helyettese és további csehszlovák politikai vezetők.

Ugyancsak jelen volt a búcsúztatásnál Nyikolaj Vaszílje- vics Faggyejev, a KGST titkára, Vlagyimir Vlagyimirovics Mackevics, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövete, Zsambijn Njama, a Mongol Népköztársaság, Lucjan Motyka, a Lengyel Nép- köztársaság, Vince József, a Magyar Népköztársaság, dr. Herbert Krolikowski, az NDK, Atanasz Dimitrov, a Bolgár Nép- köztársaság, Teodor Has, a Román Népköztársaság és Ljubomír Babies, a Jugoszláv Szövetségi Szocialista ■ Köztársaság prágai nagykövete.

A. Kcszigin tv-interjúja a KGST XXVII. ülésszakának jelentőségéről és eredményeiről

Értékes eredményekkel zárult a tanácskozás

(ČSTK) — Alekszej Koszigin, a KGST XXVII. ülésszakán résztvevő szovjet küldöttség vezetője, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a Csehszlovák tv-nek interjút adott.

KÖZLEMÉNY

a KGST XXVII. ülésszakáról

(Folytatás az 1. oldalról)

Tovább fejlődött és bővült KGST-tagállamoknak a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal kialakított sokoldalú együttműködése, amelyet a KGST-szervekben a kölcsönös érde- két szolgáló kérdésekben valósítanak meg.

Tovább fejlődött a KGST-tagállamok kölcsönös kereskedelme, valamint a világ más országaival való gazdasági kapcsolata.

1971-ben a KGST-tagállamok öszes külkereskedelmi forgalma 68,4 milliárd rubelt ért el.

A KGST-tagállamoknak a világ összes országaival folytatott külkereskedelmi forgalma az 1971-hez képest 2 százalékkal, a kölcsönös áruforgalom pedig 10,2 százalékkal emelkedett.

Az ülésszak megelégedéssel állapította meg, hogy a KGST-tag- államoknak az az aktív, békeszerető politikája, amely a nemzetközi kapcsolatokban a békés egymás mellett élés lenini elveinek gyakorlati megvalósítására, a remzelknzi feszültség csnkkpntésé- re irányul, megteremti a feltételeket a különböző társadalmi, gazdasági rendszerű államok közötti, kölcsönösen előnyös gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatok további szélesítéséhez, különösen Európában. A KGST-tagállamok ismételten megerősítik, hogy készek fejleszteni gazdasági kapcsolataikat a többi országokkal, függetlenül társadalmi és állami rendszerüktől, az egyenlőség, a kölcsönös előnyök és a belÜRvekbe való be nem avatkozás alapján.

A tanács ülésszaka megerősítette a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a Finn Köztársaság közötti együttműködésről szóló, ez év május 16-án aláírt egyezményt.

Tovább fejlődött a KGST-tagállamok együttműködése a tervező tevékenység területén; a jóváhagyott programnak megfelelően megkezdődtek a KGST-tagállamok 1976-os évi népgazdaságfejlesztési terveinek koordinálására irányuló munkák, a főbb gazdaság- politikai kérdésekkel kapcsolatban kölcsönös konzultációkat tartottak a KGST-szervekben, bővült az együttműködés a prognosztizálás területén; együttes tervezési munkák folytak, tapasztalat- cserét tartottak a népgazdaság tervezési és irányítási rendszerének tökéletesítéséről.

Bővült az együttműködés az anyagi termelés területén is, a többi között a fűtőanyag-, az energetikai és nyersanyag-ágazatokban, a feldolgozóipari, mezőgazdasági, közlekedési és más ágazatokban. További terveket dolgoztak ki több jelentős ipari objektumnak az érdekelt országok közös részvételével történő felépítésére.

Az ülésszak munkája során a bolgár, magyar, NDK, Lengyel, román, szovjet és a csehszlovák központi tervezőszervek elnökei — kormányaik megbízásából — általános szerződést írtak alá az évi 900 000 tonna kapacitású, a kiembajevi azbesztbányászati és dúsítókombinátnak a Szovjetunió területén történő felépítésében kifejtendő együttműködésről.

Figyelembe véve, hogy a Komplex Program intézkedéseinek megvalósításában milyen nagy jelentőségű a KGST-tagállamok 1976—80. évi népgazdaságfejlesztési szerveinek koordinációja, az ülésszak felhívta a KGST tervezési-együttműködési bizottságát és a tanács más szerveit, hogy az elkövetkező időszakban tevékenységüket a KGST-tagállamok főbb energia- és fűtőanyagfajták (ide értve az atomenergiát is) iránt jelentkező szükségleteinek kielégítését elősegítő gazdasági-együttműködési problémák megoldására, valamint azon országoknak a nyersanyagágazatok fejlesztésében kifejtett együttműködése elmélyítésére összpontosít* sák.

Az ülésszak ajánlotta a KGST-tagállamoknak és megbízza a tanács szerveit, hogy a Komplex Programnak megfelelően nagyobb mértékben vegyék figyelembe a KGST-tagállamok gazdasági fejlettségi szintjei közelítésével, és kiegyenlítésével kapcsolatos problémákat.

Intézkedéseket tesznek a tudományos-műszaki együttműködés bővítésére és elmélyítésére. Meghatározzák a tudomány és a technika fő irányait a KGST-tagállamok 1976—1980. évi hosszabb távú együttműködéséhez. A KGST-tagállamok tudományos szervezetei az országok között létrejött megállapodások és a KGST-szervek által elfogadott tudományos-műszaki együttműködési tervek értelmében végzett közös kutatások területén jelentős eredményeket értek el. Megkezdték a nemzetközi tudományos-műszaki tájékoztatási rendszer és az egyes népgazdasági ágazatokkal foglalkozó tájékoztatási rendszer létrehozására irányuló munkákat.

Mivel a környezetvédelem és a környezet megjavítása, valamint ezzel kapcsolatban a természeti kincsek ésszerű felhasználása a KGST-tagállamok egyik legfontosabb feladata, a KGST-tagállamok sokoldalú együttműködésük jelentős kiszélesítését tervezik e területen. Az ülésszak ajánlotta a 'KGST-tagállamoknak, hogy fejlesszék továbbra is széles körű együttműködésüket az érdekelt országokkal és a környezetvédelemmel foglalkozó nemzetközi szervezetekkel. A KGST tudományos-együttműködési bizottsága megbízást kapott, a környezetvédelmi és a környezet megjavítására irányuló együttműködési intézkedések kidolgozása és megvalósítása során vegye figyelembe, hogy ezeket össze kell hangolni össz-európai alapon megvalósuló intézkedésekkel. Az ülésszak ajánlotta a KGST-tagállamoknak és Jugoszláviának, valamint a KGST-tagállamok nemzetközi szervezeteinek és megbízta a tanács szerveit, hogy tegyenek intézkedéseket az olyan iparágak technológiai folyamatainak tökéletesítése területén folyó együttműködés bővítésére és elmélyítésére, amelyek vállalatai a legnagyobb mértékben szennyezik a levegőt, a vizet és a talajt, s ezáltal a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék a káros hulladékanyagok környezetbe jutását, tovább gyorsítsák meg ezen együttműködés eredményeinek gyakorlati bevezetését.

A KGST-tagállamok jelentős eredményeket értek el a gépipar fejlesztésében, és az itt kialakított együttműködés elmélyítésében. Számos új, sokoldalú gyártásszakosítási és kooperációs megállapodás jött létre. A KGST-tagállamok között a gépipari termékek kölcsönös áruforgalma az 1971—72-ben 28 százalékkal nőtt. Az ülésszak megbízta a KGST gépipari állandó bizottságát azzal, hogy a Komplex Program intézkedéseinek megvalósítása során a közeljövőben fejezze be a gyártásszakosítási és kooperációs javaslatok, valamint a KGST-tagállamok főbb gépipari termékfajták iránti igényeinek kielégítésére vonatkozó olyan javaslatok kidolgozását, amelyek meghatározzák a gépipari ágazatok profilját és biztosítják a műszaki fejlődés meggyorsítását, azzal, hogy a munkák eredményeit vegyék figyelembe az 1976—1980-as évi nép- gazdasági tervek koordinációja során, továbbá azzal, hogy ezeket két- és sokoldalú gyártásszakosítási és kooperációs megállapodások formájában rögzítsék. A KGST gépipari állandó bizottsága megbízást kapott arra is, hogy fordítson nagyobb figyelmet a gyártás összpontosítására, valamint az alkatrészek és részegységek szakosítására.

Az utóbbi években a KGST-tagállamok számos, a közszükségleti cikkek gyártásának növelésére irányuló intézkedést tettek; jelentős mértékben nőtt a könnyűipari termékek gyártása és kölcsönös szállítása. 1971—72-ben a közszükségleti iparcikkek KGST- tagállamok közötti forgalma 26,5 százalékkal nőtt. Az ülésszak különös figyelmet fordított a lakosság jóminőségű és új termékfajták iránti igényének minél teljesebb kielégítésére, a kölcsönös szállítások és a könnyűipari termékek választékcseréjének jobb kihasználására, hogy bővüljön a KGST-tagállamok belső piacain

(Folytatás a 3. oldalon)

Feloldották a batárzárlatot

(ČSTK) — A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság kormányainak megbízásából a két ország illetékes szervei megállapodtak, hogy az országaik között korábban bevezetett személy- és áruforgalmi korlátozásokat 1973. június 9-én, 00.01 órától kezdődően megszüntetik. Ennek megfelelően a két ország közötti valamennyi határátkelő hely egyéni és csoportos utazásra egyaránt igénybe vehető.

A két ország közötti személyi forgalomban a fertőző állat- betegségek fellépésének megelőzése érdekében a következő intézkedéseket határozták el:

1. Az utasok élő állatot, húst, húskészítményt, tejet, és tejterméket nem vihetnek magukkal. Amennyiben a vámhatóságok ilyen terméket találnak, azt el-