Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)
1973-06-09 / 136. szám, szombat
HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK CÉLKITŰZÉSEK — EREDMÉNYEK A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXVII. prágai ülésszaka méltán került a nemzetközi közvélemény érdeklődésének homlokterébe. Közismert tény ugyanis, hogy a nemzetközi szocialista gazdasági integráció komplex programja, mely mind célkitűzéseiben, mind elért eredményeiben számottevő tényezővé vált, szemléltetően tükrözi a szocialista társadalomközösség országai közös erőfeszítésének hatékonyságát. Nyilvánvaló, hogy a KGST XXVII. ülésszakának dokumentumaihoz az elkövetkező időszakban több ízben is vissza kell térnünk, hiszen az elfogadott határozatok, a különböző intézkedések hatósugara hosszú távra szól. A visszapillantás, a múlt — jelen — jövő konfrontációja viszont lehetővé teszi számunkra, hogy az adott pillanatban körvonalazzuk az esélyeket, felvillantsuk a nagyszerű feltételekben rejlő távlatokat. 1973 VI. 3. Rohamos fejlődés Mindössze egyetlen adatból Indulunk ki. A KGST-tagországok 1951—1970 között 4,8-sze- resére növelték nemzeti jövedelmüket. A Közös Piac viszonylatában a növekedési arány 3,1. Vitathatatlan tehát, hogy a szocialista gazdasági Integráció előnyei immár a múltban is markánsan megnyilvánultak. Éppen ezért nem véletlen, hogy a KGST-be tömörült szocialista országok ipari fejlődésének üteme — természetesen évi átlagban — sohasem csökkent 6 százalék alá. így azután érthető, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 33 százalékkal részesedik a világ ipari termeléséből. Felvetődik természetesen a kérdés: sok ez, vagy kevés? Nos, mindenképpen tekintetbe kell venni azt a tény, hogy számos KGST-ország az ipari fejlettség rendkívül alacsony szintjéről rajtolt. Az elért eredmények jelentősége tehát hatványozott. Annál is inkább, mert a szocialista országépítés kezdeti éveiben hatalmas erőfeszítést követelt a nehézipar alapjainak lerakása, a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság megteremtése. A KGST izmosodását, fejlődését figyelemmel kísérő szakemberek több ízben rámutattak: bár az elért eredmények valóban kimagaslóak, mindeddig korántsem sikerült kimeríteni a nemzetközi szocialista integráció adta lehetőségeket. Úgy is mondhatnók tán, hogy a szocialista országok gazdasági integrációjának legnagyobb tartalékai éppen a korlátlan lehetőségekben, a nagyszerű perspektívát teremtő feltételekben rejlenek. Mindenekelőtt természetesen szükségesnek mutatkozik le-' szögezni néhány alapelvet, azokat a tényeket, amelyek éles határt vonnak a szocialista integráció és a kapitalista országok gazdasági együttműködése közé. Ez utóbbi ugyanis, a kapitalista termelési viszonyok jellegéből adódóan törvényszerűen a gyengébb, a kevésbé versenyképes gazdasági-kereskedelmi partnerek beolvasztására, végső soron megsemmisítésére törekszik. Ennek a folyamatnak egyébként tanúi lehettünk és lehetünk ma is, figyelemmel kísérve a közös piaci országok gazdasági stratégiáját, illetve a különböző vámfalakkal és egyéb korlátozásokkal sújtott, viszonylag szerény termelési lehetőségekkel rendelkező kapitalista országok keserves vergődését. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ezzel szemben elsősorban a tagállamok gazdasági fel- emelkedését szolgálja, valóban sokoldalú segítséget nyújtva az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem fellendítéséhez. Végeredményben ezt példázzák az előbb említett számadatok, de az egyre szélesebben kibontakozó kooperáció nyújtotta lehetőségek is. . A komplex program körül A KGST XXVII. prágai ülésszakának feladata többek között a XXVI. ülésszak óta eltelt időszak értékelése, elemzése volt. Ennek ellenére a politikai megfigyelők szinte egyöntetűen, a XXV. ülésszak, a komplex program elfogadása óta megtett út eredményességét állítják eszmefuttatásaik gyújtópontjába. Az elmúlt két esztendő folyamán a KGST-n belül mintegy 60 többoldalú megállapodás született, közülük 11 termelési, szakosítási és kooperációs. Mindez annyit jelent, hogy a komplex programban megjelölt út helyesnek bizonyult. Ezt támasztja alá, hogy a KGST-országok ipari termelése — az utóbbi két esztendőben — 15 százalékkal növekedett, míg a közös piaci országok fejlődése lényegesen lassúbb, vontatottabb volt, alig érte el a 9 százalékot. A fejlődés üteme egy esztendő viszonylatában is bámulatra méltó. Az elmúlt esztendőben 7,4 százalékkal növekedett a villamos energia termelése, 24 százalékkal a személygépkocsik gyártása, a vegyipari termékek előállítása 10 százalékkal — ugyanakkor a beruházások 7 százalékkal növekedtek. A kölcsönös árucsere-forgalom — ennek megfelelően — 10,2 százalékkal növekedett. Kétségtelen, hogy a felsorolt adatok elcsodálkoztatják a nyugati közgazdászokat, azokat az „ökonómusokat“ nem is említve, akik immár évek óta kitartóan jósolgatják a szocialista társadalomközösség gazdasági összeomlását. Felfigyeltető momentum ugyanakkor, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa iránt egyre növekszik a nem szocialista országok érdeklődése is. Finnország társulása — főként Nyugaton — sok vitára adott okot. Viszont ez a példa is hűen tükrözi a szocialista gazdaságpolitika lényegét, amely nem határolja el magát a kölcsönös előnyökön és az egyenlőségen alapuló együttműködéstől. Finnország példáját feltehetően több állam is követi majd, ami viszont kézenfekvő bizonyítéka a nemzetközi szocialista integráció stabilitásának és valóban progresszív fejlődésének. Üj szakasz A KGST XXVII. ülésszakát joggal tekinthetjük új szakasz kezdetének is, amely viszont — követve a folytonosságot — természetszerűleg az eddig elért eredményekre épül. A prágai ülésszakon résztvevő küldöttségek elsősorban a nemzetközi szocialista gazdasági integráció komplex programja megvalósításának sikereit értékelték, illetve elemezték nagy alapossággal. A tanácskozás napirendjének előkelő helyén szerepelt az adott, illetve megteremtett lehetőségek hatékonyabb kihasználásának kérdése. Ebben a vonatkozásban — mint említettük — bőven vannak még tartalékok. Nem kevésbé fontos problémakör a tervezés nemzetközi rendszere és a termelés struktúrájának tervszerű bevezetése. Ez utóbbi mindenekelőtt a gépiparra vonatkozik. Ám a prágai ülésszak megkülönböztetett figyelmet szentelt a két- és többoldalú kapcsolatok koordinációja szervezési kérdéseinek is. Mindebből kitűnik, hogy a prágai ülésszakon elsősorban a „hogyan tovább“ kérdése dominált, pontosabban a továbblépés hatékonyságának problematikája kapott rendkívüli szerepet. Tán nem szükséges különösképpen hangsúlyozni, hogy a nemzetközi szocialista integrációnak rendkívül fontos szerepe van a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom szempont jából is. A szocialista társadalomközösség gazdasági potenciáljának stabilitása, szüntelen fejlődése a nemzetközi politika szintjén meghatározó jellegű tényező. Ennek a kérdéscsoportnak a különböző aspektusai — magától érthetően — külön elemzés tárgyát alkotják. Szükségesnek tartjuk azonban hangsúlyozni: a szocialista országok gazdasági fellendülése a tudományos-műszaki forradalom keretei között soha nem látott lehetőségeket rejt magában. Ennek kiaknázása volt többek között a prágai ülésszak elsőszámú feladata. BALOGH P. IMRE KÖZLEMENY a KGST XXVII. ülésszakáról (Folytatás a 2. oldalról) a választók; a könnyűipar jóminöségű természetes és vegyi nyars- anyagokkal, korszerű berendezésekkel történő ellátásának javítására; a közszükségleti cikkek gyártásszakosításának és kooperációjának fejlesztésére. Ezzel kapcsolatban az ülésszak az országok számára ajánlásokat fogadott el és megbízást adott a KGST könnyűipari állandó bizottságának, valamint a tanács más szerveinek. Az ülésszak jóváhagyta a postai és távközlési állandó bizottság által — a posta és távközlés területére vonatkozóan — előterjesztett főbb együttműködési irányokat és feladatokat, továbbá ajánlotta a KGST-tagállamoknak, valamint a tanács illetékes szerveinek, hogy ezeket az együttműködés megvalósítása soián tartsák irányadónak. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagállamok és a tanács szervei több intézkedést tettek a KGST-tagállamok közötti valutáris-pénzügyi kapcsolatok és az együttműködés jogi alapjainak további tökéletesítésére, a KGST-szervek tevékenységének megjavítására. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagállamok államközi szervezetei, többek között a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank és a Nemzetközi Beruházási Bank jelentős munkát végeztek a Komplex Program intézkedéseinek megvalósítása terén. A KGST-tagállamok meghatalmazott bankjai által a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankon keresztül végzett elszámolások összvolumene 1972-ben 1971-hez képest több mint 10 százalékkal nőtt. Bővültek a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank hivatalos kapcsolatai a világ különböző országainak bankjaival. A bank és a többi országok bankjai közötti műveletek összvolumene 1972-ben az 1971. évihez viszonyítva 15,2 százalékkal nőtt. Tovább fejlődött a Nemzetközi Beruházási Bankon keresztül eszközölt hosszú és középtávú hitelezés rendszere. A fejlődő országok népgazdasága fejlesztésének elősegítése, gazdasági függetlenségük megszilárdítása és tartós külgazdasági kapcsolataik bővítése céljából a bank tagországainak felhatalmazott kormányképviselői és a Nemzetközi Beruházási Bank megállapodást írtak alá egy olyan speciális hitelalap létrehozásáról, amely a fejlődő országok gazdasági és műszaki megsegítését szolgálja. Az ülésszak határozatot hozott a KGST ösztöndíj alapjának létrehozására, hogy a fejlődő országok segítséget kapjanak szakembereiknek a KGST-tagállamok felső oktatási intézményeiben történő továbbképzéséhez olyan szakágakban, amelyek a fejlődő országok gazdasági, tudományos és műszaki fejlődése szempontjából a legjelentősebbek. Az ülésszak az ösztöndíjalap létrehozásában részvevő KGST-tagállamoknak ajánlotta, a Végrehajtó Bizottságot pedig megbízta, tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a KGST ösztöndíjalapja az 1974— 1975-ös tanévtől felhasználható legyen. Az ülésszak jóváhagyta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 25 éves fennállása alkalmából 1974-ben teendő intézkedéseket, amelyeket a KGST Végrehajtó Bizottsága dolgozott ki. Az ülésszak jóváhagyta a Végrehajtó Bizottságnak a KGST XXVI. és XXVII. ülésszaka közötti tevékenységét, amelyet a KGST sezrveknek a Komplex Program és a KGST XXVI. ülésszaka határozatainak megvalósításával kapcsolatos munkája irányításában fejtett ki, továbbá a megvitatott kérdésekkel kapcsolatban a Komplex Program további megvalósítására irányuló határozatokat fogadott el. A XXVII. ülésszak munkája a teljes kölcsönös megértés és barátság szellemében folyt. KüMigyminiszferürsk Linzben Bécs — Tegnap Linzben folytatódtak Bohuslav Chňoupek, csehszlovák és Rudolf Kirschläger osztrák külügyminiszter munkamegbeszélései a két országot érintő kérdésekről. Külügyminiszterünket helyettese Jirí Götz és továbi külügymi- nisztériumi tisztviselők kísérik. A tárgyalás első pontja a két állam közötti megoldatlan kérdésekre és tulajdonjogi kérdésekre vonatkozó államszerződés előkészítése. A munkásegység 25 éve Az MSZMP Központi Bizottsága a kommunista párt és a szociáldemokrata párt egyesülésének 25. évfordulója alkalmából nyílt üdvözlő levéllel fordult a párt tagjaihoz. A levél hangoztatja, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt egyrészt a szektásság és a dogmatizmus, másrészt a revizionizmus és opportunizmus elleni küzdelemben megmentette a magyar nép összes forradalmi vívmányait. A pártélet lenini normáinak, a marxista—leninista elméletnek és a szocialista internacionalizmusnak érvényesítésével nagy sikereket aratott a szocializmus építésében. Módosítják a görög alkotmányt Athén — A görög kormány pénteken hivatalos közleményben ismertette az ország új politikai rendszerére vonatkozó tervezetet, amely az alkotmánymódosítás 12 fő elvét tartalmazza. A tervezet szerint a köztársasági elnököt közvetlen népszavazás útján választják, hét évre szóló megbízatással, amely nem hosszabbítható meg. A törvényhozói hatalmat a köztársasági elnök és a parlament, a végrehajtó hatalmat az elnök és a kormány gyakorolja. A köztársasági elnök egyben a fegyveres erők főparancsnoka, és az alkotmány legfőbb letéteményese. Jogában áll különféle kérdésekben népszavazást elrendelni. Törvényerejű rendeleteket hozhat a nemzetvédelem, a nemzetbiztonság, a külpolitika és a közrend kérdéseiben. Az elnök jelöli ki a miniszterelnököt, valamint a nemzetvédelem a küliigy és a közrend tárcáinak birtokosait. A 200-tagú parlament 20 képviselőjét ugyancsak a köztársasági elnök nevezi ki, azok azonban nem szavazhatnak politikai jellegű kérdésekben és nem vehetnek részt a kormányéi leni bizalmatlansági indítványokról tartott szavazásban. Az alkotmánymódosításról legkésőbb július 29-ig népszavazást tartanak. Miláno — A L’Europeo című olasz magazin legújabb számában az amerikai légierő egy volt tisztjének kijelentéseit közli, melyek szerint az amerikai hírszerző hivatal a CIA állt a görög monarchia megszüntetése mögött. Fletcher Prouty ezredes, aki összekötő tiszt volt a Pentagon és a CIA között, a lap washingtoni tudósítójának elmondotta: a „görög hadsereg mindig a CIA pártfogolt kreatúrája volt“ és közismert az a döntő szerep, amelyet a hírszerző hivatal játszott az ezredesek 1967. évi államcsínyjében. Papadopulosz- nak a trónfosztásra és a köztársaság kikiáltására vonatkozó döntése beleillik a CIA terveibe. A kivitelezés korábban is megtörténhetett volna, az angolok azonban a monarchia fenntartása mellett foglaltak állást. A királypárti haditengerészeti tisztek lázadása végül is előrehozta a cselekvés időpontját. ALAKSZEJ KOSZIGIN szovjet miniszterelnök pénteken Prágában találkozott Ion Gheorg- he Maurer román kormányfővel. A meleg, baráti hangulatú eszmecserén megvitatták a szovjet—román együttműködés további fejlesztésének kérdéseit, valamint a két országnak a szocialista gazdasági integráció komplex programja megvalósításában való részvételét. MOSZKVÁBAN a Barátság Házában szolidaritási gyűlést tartottak az arab szolidaritási hét alkalmából, amelyet a Bé- ke-világtanács és az Afroázsiai Szolidaritási Szervezet kezdeményezett. A BRAZÍLIAI BELO HORIZONTÉBAN a katonai bíróság az államügyész indítványára felmentette a vád alól azt a 32 katolikus lelkészt, akik nyílt levélben élesen bírálták a brazil rendőrség módszereit. Tiltakozásul a papok perbefogása ellen a legtöbb templom kapuját zárva tartották. 5000 finn dokkmunkás lépett sztrájkba pénteken a munkaidő csökkentését követelve. A sztrájk megbénította az áru- szállítást, de az utas- és kompforgalom zavartalan. Finnországban közben tovább folytatódik 100 000 építőipari dolgozó két hete megkezdett sztrájkja. MALAYSIA parlamenti delegációja nyolcnapos hivatalos látogatásra a Szovjetunióba utazott. A héttagú küldöttséget Ong joke-lin, a szenátus elnöke vezeti. AZ „APPOLO-17“ Szenegálban tartózkodó űrhajósai, Cérnán, Evans, és Schmitt kristály- golyóba foglalt holdkőzet-min- tát ajándékoztak Leopold Seng- hor köztársasági elnöknek. Az űrhajósok 11 országba, köztük három afrikai országba látogatnak el és előadásokat tartanak küldetésük tapasztalatairól. HERMINE RIAN-BRAUNSTEI- NERT, aki a háború után Kanadába, majd az Egyesült Államokba vándorolt ki, megfosztották amerikai állampolgárságától és ezzel lehetővé tették kiszolgáltatását az NSZK-nak. Hermine Braunsteinert ugyanis a háború végén Ausztriában mint háborús bűnöst egyszer már elítélték különféle koncentrációs táborokban elkövetett háborús bűncselekményekért. AZ USA különböző részeiből mintegy 10 000 nyugdíjas gyűlt össze csütörtökön Washingtonban a Kongresszus Palotája előtt, és hevesen tiltakoztak a szociális juttatások folyósításának megszüntetése ellen. Szónokaik kifejtették, hogy az elöregedett emberek helyzete valósággal nyomorúságossá lett a szüntelen drágulás következtében. REZA AZIMI hadseregtábornok, iráni hadügyminiszter pénteken hazautazott Moszkvából. Reza Azimi hadseregtábornok Andrej Grecsko marsall meghívására hivatalos látogatást tett a Szovjetunióban. Az mmP Központi Bizottsága Titkárságának határozata Budapest — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Titkársága határozatot hozott Hegedűs András szociológusnak, valamint Kiss János és Vajda Mihály filozófusoknak a pártból való kizárásáról. Elméleti munkásságuk alapos elemzése egyöntetűen igazolja, hogy mindhárman szembehelyezkedtek a marxizmus—leninizmus elméletével és az MSZMP politikájával. Revizionista irányzatú cikkeikben tagadták a nemzetközi munkás- osztály forradalmi szerepét és történelmi jelentőségét. A „pluralitásos“ marxizmus és további jobboldali elméletek propagálásával valójában hátat fordítottak a marxista—leninista tanításnak.
