Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)

1973-06-09 / 136. szám, szombat

HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK CÉLKITŰZÉSEK — EREDMÉNYEK A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXVII. prágai ülésszaka méltán került a nemzetközi közvélemény érdeklődé­sének homlokterébe. Közismert tény ugyanis, hogy a nemzet­közi szocialista gazdasági integráció komplex programja, mely mind célkitűzéseiben, mind elért eredményeiben számottevő tényezővé vált, szemléltetően tükrözi a szocialista társadalom­közösség országai közös erőfeszítésének hatékonyságát. Nyil­vánvaló, hogy a KGST XXVII. ülésszakának dokumentumai­hoz az elkövetkező időszakban több ízben is vissza kell tér­nünk, hiszen az elfogadott határozatok, a különböző intézke­dések hatósugara hosszú távra szól. A visszapillantás, a múlt — jelen — jövő konfrontációja viszont lehetővé teszi szá­munkra, hogy az adott pillanatban körvonalazzuk az esélye­ket, felvillantsuk a nagyszerű feltételekben rejlő távlatokat. 1973 VI. 3. Rohamos fejlődés Mindössze egyetlen adatból Indulunk ki. A KGST-tagorszá­gok 1951—1970 között 4,8-sze- resére növelték nemzeti jöve­delmüket. A Közös Piac vi­szonylatában a növekedési arány 3,1. Vitathatatlan tehát, hogy a szocialista gazdasági Integráció előnyei immár a múltban is markánsan megnyil­vánultak. Éppen ezért nem vé­letlen, hogy a KGST-be tömö­rült szocialista országok ipari fejlődésének üteme — termé­szetesen évi átlagban — soha­sem csökkent 6 százalék alá. így azután érthető, hogy a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa 33 százalékkal részese­dik a világ ipari termeléséből. Felvetődik természetesen a kér­dés: sok ez, vagy kevés? Nos, mindenképpen tekintetbe kell venni azt a tény, hogy számos KGST-ország az ipari fejlettség rendkívül alacsony szintjéről rajtolt. Az elért eredmények je­lentősége tehát hatványozott. Annál is inkább, mert a szocia­lista országépítés kezdeti évei­ben hatalmas erőfeszítést köve­telt a nehézipar alapjainak le­rakása, a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság megteremtése. A KGST izmosodását, fejlődé­sét figyelemmel kísérő szakem­berek több ízben rámutattak: bár az elért eredmények való­ban kimagaslóak, mindeddig korántsem sikerült kimeríteni a nemzetközi szocialista integrá­ció adta lehetőségeket. Úgy is mondhatnók tán, hogy a szo­cialista országok gazdasági in­tegrációjának legnagyobb tarta­lékai éppen a korlátlan lehető­ségekben, a nagyszerű perspek­tívát teremtő feltételekben rej­lenek. Mindenekelőtt természetesen szükségesnek mutatkozik le-' szögezni néhány alapelvet, azo­kat a tényeket, amelyek éles határt vonnak a szocialista in­tegráció és a kapitalista orszá­gok gazdasági együttműködése közé. Ez utóbbi ugyanis, a ka­pitalista termelési viszonyok jellegéből adódóan törvénysze­rűen a gyengébb, a kevésbé versenyképes gazdasági-keres­kedelmi partnerek beolvasztá­sára, végső soron megsemmisí­tésére törekszik. Ennek a fo­lyamatnak egyébként tanúi le­hettünk és lehetünk ma is, fi­gyelemmel kísérve a közös pia­ci országok gazdasági straté­giáját, illetve a különböző vám­falakkal és egyéb korlátozások­kal sújtott, viszonylag szerény termelési lehetőségekkel ren­delkező kapitalista országok keserves vergődését. A Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná­csa ezzel szemben elsősorban a tagállamok gazdasági fel- emelkedését szolgálja, valóban sokoldalú segítséget nyújtva az ipar, a mezőgazdaság, a keres­kedelem fellendítéséhez. Vég­eredményben ezt példázzák az előbb említett számadatok, de az egyre szélesebben kibonta­kozó kooperáció nyújtotta lehe­tőségek is. . A komplex program körül A KGST XXVII. prágai ülés­szakának feladata többek kö­zött a XXVI. ülésszak óta eltelt időszak értékelése, elemzése volt. Ennek ellenére a politikai megfigyelők szinte egyöntetűen, a XXV. ülésszak, a komplex program elfogadása óta megtett út eredményességét állítják eszmefuttatásaik gyújtópontjá­ba. Az elmúlt két esztendő fo­lyamán a KGST-n belül mint­egy 60 többoldalú megállapo­dás született, közülük 11 ter­melési, szakosítási és koope­rációs. Mindez annyit jelent, hogy a komplex programban megjelölt út helyesnek bizo­nyult. Ezt támasztja alá, hogy a KGST-országok ipari termelé­se — az utóbbi két esztendőben — 15 százalékkal növekedett, míg a közös piaci országok fej­lődése lényegesen lassúbb, vontatottabb volt, alig érte el a 9 százalékot. A fejlődés üte­me egy esztendő viszonylatá­ban is bámulatra méltó. Az el­múlt esztendőben 7,4 százalék­kal növekedett a villamos ener­gia termelése, 24 százalékkal a személygépkocsik gyártása, a vegyipari termékek előállítása 10 százalékkal — ugyanakkor a beruházások 7 százalékkal növekedtek. A kölcsönös áru­csere-forgalom — ennek meg­felelően — 10,2 százalékkal nö­vekedett. Kétségtelen, hogy a felsorolt adatok elcsodálkoztatják a nyu­gati közgazdászokat, azokat az „ökonómusokat“ nem is említ­ve, akik immár évek óta kitar­tóan jósolgatják a szocialista társadalomközösség gazdasági összeomlását. Felfigyeltető mo­mentum ugyanakkor, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa iránt egyre növekszik a nem szocialista országok ér­deklődése is. Finnország társu­lása — főként Nyugaton — sok vitára adott okot. Viszont ez a példa is hűen tükrözi a szocia­lista gazdaságpolitika lényegét, amely nem határolja el magát a kölcsönös előnyökön és az egyenlőségen alapuló együtt­működéstől. Finnország példá­ját feltehetően több állam is követi majd, ami viszont kézen­fekvő bizonyítéka a nemzetközi szocialista integráció stabilitá­sának és valóban progresszív fejlődésének. Üj szakasz A KGST XXVII. ülésszakát joggal tekinthetjük új szakasz kezdetének is, amely viszont — követve a folytonosságot — természetszerűleg az eddig el­ért eredményekre épül. A prá­gai ülésszakon résztvevő kül­döttségek elsősorban a nemzet­közi szocialista gazdasági in­tegráció komplex programja megvalósításának sikereit érté­kelték, illetve elemezték nagy alapossággal. A tanácskozás napirendjének előkelő helyén szerepelt az adott, illetve meg­teremtett lehetőségek hatéko­nyabb kihasználásának kérdé­se. Ebben a vonatkozásban — mint említettük — bőven van­nak még tartalékok. Nem ke­vésbé fontos problémakör a tervezés nemzetközi rendszere és a termelés struktúrájának tervszerű bevezetése. Ez utóbbi mindenekelőtt a gépiparra vo­natkozik. Ám a prágai ülésszak megkülönböztetett figyelmet szentelt a két- és többoldalú kapcsolatok koordinációja szer­vezési kérdéseinek is. Mindeb­ből kitűnik, hogy a prágai ülésszakon elsősorban a „ho­gyan tovább“ kérdése dominált, pontosabban a továbblépés ha­tékonyságának problematikája kapott rendkívüli szerepet. Tán nem szükséges különös­képpen hangsúlyozni, hogy a nemzetközi szocialista integrá­ciónak rendkívül fontos szerepe van a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom szempont jából is. A szocialista társada­lomközösség gazdasági poten­ciáljának stabilitása, szüntelen fejlődése a nemzetközi politika szintjén meghatározó jellegű tényező. Ennek a kérdéscso­portnak a különböző aspektu­sai — magától érthetően — külön elemzés tárgyát alkot­ják. Szükségesnek tartjuk azon­ban hangsúlyozni: a szocialista országok gazdasági fellendülé­se a tudományos-műszaki for­radalom keretei között soha nem látott lehetőségeket rejt magában. Ennek kiaknázása volt többek között a prágai ülésszak elsőszámú feladata. BALOGH P. IMRE KÖZLEMENY a KGST XXVII. ülésszakáról (Folytatás a 2. oldalról) a választók; a könnyűipar jóminöségű természetes és vegyi nyars- anyagokkal, korszerű berendezésekkel történő ellátásának javí­tására; a közszükségleti cikkek gyártásszakosításának és koope­rációjának fejlesztésére. Ezzel kapcsolatban az ülésszak az or­szágok számára ajánlásokat fogadott el és megbízást adott a KGST könnyűipari állandó bizottságának, valamint a tanács más szerveinek. Az ülésszak jóváhagyta a postai és távközlési állandó bizottság által — a posta és távközlés területére vonatkozóan — előter­jesztett főbb együttműködési irányokat és feladatokat, továbbá ajánlotta a KGST-tagállamoknak, valamint a tanács illetékes szerveinek, hogy ezeket az együttműködés megvalósítása soián tartsák irányadónak. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagállamok és a ta­nács szervei több intézkedést tettek a KGST-tagállamok közötti valutáris-pénzügyi kapcsolatok és az együttműködés jogi alap­jainak további tökéletesítésére, a KGST-szervek tevékenységének megjavítására. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagállamok államközi szervezetei, többek között a Nemzetközi Gazdasági Együttműkö­dési Bank és a Nemzetközi Beruházási Bank jelentős munkát végeztek a Komplex Program intézkedéseinek megvalósítása te­rén. A KGST-tagállamok meghatalmazott bankjai által a Nemzet­közi Gazdasági Együttműködési Bankon keresztül végzett elszá­molások összvolumene 1972-ben 1971-hez képest több mint 10 százalékkal nőtt. Bővültek a Nemzetközi Gazdasági Együttműkö­dési Bank hivatalos kapcsolatai a világ különböző országainak bankjaival. A bank és a többi országok bankjai közötti művele­tek összvolumene 1972-ben az 1971. évihez viszonyítva 15,2 szá­zalékkal nőtt. Tovább fejlődött a Nemzetközi Beruházási Bankon keresztül eszközölt hosszú és középtávú hitelezés rendszere. A fejlődő országok népgazdasága fejlesztésének elősegítése, gaz­dasági függetlenségük megszilárdítása és tartós külgazdasági kapcsolataik bővítése céljából a bank tagországainak felhatalma­zott kormányképviselői és a Nemzetközi Beruházási Bank meg­állapodást írtak alá egy olyan speciális hitelalap létrehozásáról, amely a fejlődő országok gazdasági és műszaki megsegítését szol­gálja. Az ülésszak határozatot hozott a KGST ösztöndíj alapjának létrehozására, hogy a fejlődő országok segítséget kapjanak szak­embereiknek a KGST-tagállamok felső oktatási intézményeiben történő továbbképzéséhez olyan szakágakban, amelyek a fejlődő országok gazdasági, tudományos és műszaki fejlődése szempont­jából a legjelentősebbek. Az ülésszak az ösztöndíjalap létrehozá­sában részvevő KGST-tagállamoknak ajánlotta, a Végrehajtó Bi­zottságot pedig megbízta, tegyék meg a szükséges intézkedése­ket annak érdekében, hogy a KGST ösztöndíjalapja az 1974— 1975-ös tanévtől felhasználható legyen. Az ülésszak jóváhagyta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­csának 25 éves fennállása alkalmából 1974-ben teendő intézke­déseket, amelyeket a KGST Végrehajtó Bizottsága dolgozott ki. Az ülésszak jóváhagyta a Végrehajtó Bizottságnak a KGST XXVI. és XXVII. ülésszaka közötti tevékenységét, amelyet a KGST sezrveknek a Komplex Program és a KGST XXVI. ülésszaka ha­tározatainak megvalósításával kapcsolatos munkája irányításában fejtett ki, továbbá a megvitatott kérdésekkel kapcsolatban a Komplex Program további megvalósítására irányuló határozatokat fogadott el. A XXVII. ülésszak munkája a teljes kölcsönös megértés és ba­rátság szellemében folyt. KüMigyminiszferürsk Linzben Bécs — Tegnap Linzben foly­tatódtak Bohuslav Chňoupek, csehszlovák és Rudolf Kirschlä­ger osztrák külügyminiszter munkamegbeszélései a két or­szágot érintő kérdésekről. Kül­ügyminiszterünket helyettese Jirí Götz és továbi külügymi- nisztériumi tisztviselők kísérik. A tárgyalás első pontja a két állam közötti megoldatlan kér­désekre és tulajdonjogi kérdé­sekre vonatkozó államszerző­dés előkészítése. A munkásegység 25 éve Az MSZMP Központi Bizott­sága a kommunista párt és a szociáldemokrata párt egyesü­lésének 25. évfordulója alkal­mából nyílt üdvözlő levéllel fordult a párt tagjaihoz. A le­vél hangoztatja, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt egyrészt a szektásság és a dog­matizmus, másrészt a revizio­nizmus és opportunizmus elleni küzdelemben megmentette a magyar nép összes forradalmi vívmányait. A pártélet lenini normáinak, a marxista—leni­nista elméletnek és a szocialis­ta internacionalizmusnak érvé­nyesítésével nagy sikereket aratott a szocializmus építésé­ben. Módosítják a görög alkotmányt Athén — A görög kormány pénteken hivatalos közlemény­ben ismertette az ország új po­litikai rendszerére vonatkozó tervezetet, amely az alkot­mánymódosítás 12 fő elvét tar­talmazza. A tervezet szerint a köztársa­sági elnököt közvetlen népsza­vazás útján választják, hét évre szóló megbízatással, amely nem hosszabbítható meg. A törvény­hozói hatalmat a köztársasági elnök és a parlament, a vég­rehajtó hatalmat az elnök és a kormány gyakorolja. A köztár­sasági elnök egyben a fegy­veres erők főparancsnoka, és az alkotmány legfőbb letéte­ményese. Jogában áll különfé­le kérdésekben népszavazást el­rendelni. Törvényerejű rende­leteket hozhat a nemzetvéde­lem, a nemzetbiztonság, a kül­politika és a közrend kérdé­seiben. Az elnök jelöli ki a minisz­terelnököt, valamint a nem­zetvédelem a küliigy és a köz­rend tárcáinak birtokosait. A 200-tagú parlament 20 képvise­lőjét ugyancsak a köztársasági elnök nevezi ki, azok azonban nem szavazhatnak politikai jel­legű kérdésekben és nem ve­hetnek részt a kormányéi leni bizalmatlansági indítványokról tartott szavazásban. Az alkotmánymódosításról legkésőbb július 29-ig népsza­vazást tartanak. Miláno — A L’Europeo című olasz magazin legújabb számá­ban az amerikai légierő egy volt tisztjének kijelentéseit közli, melyek szerint az ameri­kai hírszerző hivatal a CIA állt a görög monarchia megszünte­tése mögött. Fletcher Prouty ezredes, aki összekötő tiszt volt a Pentagon és a CIA között, a lap washing­toni tudósítójának elmondotta: a „görög hadsereg mindig a CIA pártfogolt kreatúrája volt“ és közismert az a döntő szerep, amelyet a hírszerző hivatal játszott az ezredesek 1967. évi államcsínyjében. Papadopulosz- nak a trónfosztásra és a köz­társaság kikiáltására vonatko­zó döntése beleillik a CIA ter­veibe. A kivitelezés korábban is megtörténhetett volna, az angolok azonban a monarchia fenntartása mellett foglaltak állást. A királypárti haditenge­részeti tisztek lázadása végül is előrehozta a cselekvés idő­pontját. ALAKSZEJ KOSZIGIN szovjet miniszterelnök pénteken Prá­gában találkozott Ion Gheorg- he Maurer román kormányfő­vel. A meleg, baráti hangulatú eszmecserén megvitatták a szovjet—román együttműködés további fejlesztésének kérdése­it, valamint a két országnak a szocialista gazdasági integráció komplex programja megvalósí­tásában való részvételét. MOSZKVÁBAN a Barátság Házában szolidaritási gyűlést tartottak az arab szolidaritási hét alkalmából, amelyet a Bé- ke-világtanács és az Afroázsi­ai Szolidaritási Szervezet kez­deményezett. A BRAZÍLIAI BELO HORIZON­TÉBAN a katonai bíróság az államügyész indítványára fel­mentette a vád alól azt a 32 katolikus lelkészt, akik nyílt levélben élesen bírálták a bra­zil rendőrség módszereit. Tilta­kozásul a papok perbefogása ellen a legtöbb templom kapu­ját zárva tartották. 5000 finn dokkmunkás lépett sztrájkba pénteken a munka­idő csökkentését követelve. A sztrájk megbénította az áru- szállítást, de az utas- és komp­forgalom zavartalan. Finnor­szágban közben tovább folyta­tódik 100 000 építőipari dolgo­zó két hete megkezdett sztrájk­ja. MALAYSIA parlamenti dele­gációja nyolcnapos hivatalos látogatásra a Szovjetunióba uta­zott. A héttagú küldöttséget Ong joke-lin, a szenátus el­nöke vezeti. AZ „APPOLO-17“ Szenegál­ban tartózkodó űrhajósai, Cér­nán, Evans, és Schmitt kristály- golyóba foglalt holdkőzet-min- tát ajándékoztak Leopold Seng- hor köztársasági elnöknek. Az űrhajósok 11 országba, köztük három afrikai országba látogat­nak el és előadásokat tartanak küldetésük tapasztalatairól. HERMINE RIAN-BRAUNSTEI- NERT, aki a háború után Ka­nadába, majd az Egyesült Ál­lamokba vándorolt ki, megfosz­tották amerikai állampolgársá­gától és ezzel lehetővé tették kiszolgáltatását az NSZK-nak. Hermine Braunsteinert ugyanis a háború végén Ausztriában mint háborús bűnöst egyszer már elítélték különféle kon­centrációs táborokban elköve­tett háborús bűncselekménye­kért. AZ USA különböző részeiből mintegy 10 000 nyugdíjas gyűlt össze csütörtökön Washington­ban a Kongresszus Palotája előtt, és hevesen tiltakoztak a szociális juttatások folyósításá­nak megszüntetése ellen. Szó­nokaik kifejtették, hogy az el­öregedett emberek helyzete va­lósággal nyomorúságossá lett a szüntelen drágulás következ­tében. REZA AZIMI hadseregtábor­nok, iráni hadügyminiszter pén­teken hazautazott Moszkvából. Reza Azimi hadseregtábornok Andrej Grecsko marsall meghí­vására hivatalos látogatást tett a Szovjetunióban. Az mmP Központi Bizottsága Titkárságának határozata Budapest — A Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának Titkársága hatá­rozatot hozott Hegedűs András szociológusnak, valamint Kiss János és Vajda Mihály filozó­fusoknak a pártból való kizá­rásáról. Elméleti munkásságuk alapos elemzése egyöntetűen igazolja, hogy mindhárman szembehelyezkedtek a marxiz­mus—leninizmus elméletével és az MSZMP politikájával. Revi­zionista irányzatú cikkeikben tagadták a nemzetközi munkás- osztály forradalmi szerepét és történelmi jelentőségét. A „pluralitásos“ marxizmus és további jobboldali elméletek propagálásával valójában hátat fordítottak a marxista—leninis­ta tanításnak.

Next

/
Thumbnails
Contents