Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)
1973-06-07 / 134. szám, csütörtök
A z ember szívesen végzi ezt a munkát, mert magunknak építjük a községet. Nem sok időt vesz igénybe, hiszen tulajdonképpen munka után, szabad szombaton meg vasárnap teljesítjük a képviselői tisztségből eredő feladatokat .. Urbán Géza, a Sídi Helyi Nemzeti Bizottság képviselője szó szerint így mondta: „munka után, szabad szombaton meg vasárnap“. Természetesnek veszi, hogy szabad idejének jelentős részét a község ügyeinek intézésére fordítsa. A helybeli parasztcsaládból származó, ötvenkét éves traktoros idestova másfél évtizede az állami gazdaság földjeit műveli, csaknem egy évtizede képviselő és a legutóbbi választások óta tanácstag Is. Az állami gazdaságot éppúgy a sajátjának érzi, mint a községet. Amikor napi kilenctíz órai „nyeregben ülés“ után leállítja a traktort, sokszor egyenesen a gyűlésre megy, vagy á választókerületében akad teendője. „Még szerencse, hogy a feleségem, aki szintén az állami gazdaságban dolgozik —, megértéssel van különmunkám iránt. Megmondom neki, mi a kötelességem, elvégzem, aztán hazamegyek“ — jelenti ki magától értetődő természetességgel beszélgetésünk folyamán a hatalmas termetű, napbarnított arcú traktoros. Nyilván a község többi képviselője is hasonlóképpen gondolkodik és cselekszik, legalábbis erre mutatnak az elért eredmények és az az elismerés, amely- lyel a lučeneci járási pártkonferencián elhangzott beszámolóban értékelték a Sídi Helyi Nemzeti Bizottság jó munkáját. Nagy József elvtársat, a hnb elnökét ottjártamkor a beton- keverőgép mellett szorgoskodó emberek csoportjában találtam. A helyi nemzeti bizottság székházának közelében terjedelmes épület, az új művelődési otthon alapjait készítik. Nagy elvtárs negyvenhárom éves, egy esztendő híján két évtizede, hogy először beválasztották a nemzeti bizottságba, abban az időben vették fel a pártba is, 1955-től kezdve pedig szüntelenül titkári, illetve elnöki tisztségben tevékenykedik. E fontos közéleti funkcióban a tapasztalatok gazdag tárházára tett szert, ami jő szervezői készségével párosulva kétségkívül nagyban hozzájárul a Sídi Hnb eredményes munkájához. „Az elnök részéről nagyon fontos a személyes példamutatás. Megkívánják ezt a képviselők is, a választópolgárok is“ — vallja és hozzáteszi: „Ezt a tisztséget csak olyan ember vállalja el, aki örülni tud az eredményeknek, jó a viszonya az emberekhez, meg tudja találni az utat hozzájuk és a közéleti munkára nem sajnálja sem az időt, sem a fáradságot!“ A mikor a járási pártkonfe- rencián elhangzott elismerésre terelem a szót, az elnök a választások utáni időszakról kezd beszélni, amikor a helyi nemzeti bizottság az alakuló gyűlés után teljes felelősségtudattal hozzáfogott a Nemzeti Front választási programjának megvalósításához. Az ebből eredő feladatokat fontosságuknak megfelelően időrendi sorrendbe osztották és egyúttal minden képviselőnek kijelölték tevékenysége körzetét. — Kidolgozott tervünk megvalósításában nagy segítségünkre van a falusi pártszervezet és a hnb pártcsoportjának tevékenysége, valamint a képviselők munkája, akik aktívan részt vesznek mind a tanács és a plénum, mind a szakbizottságok működésében — tájékoztatott Nagy elvtárs. Azután ismertette, hogy a hnb munkájában hathatós támogatást kap a Nemzeti Front helyi vezetőségétől és a községben működő tömegszervezetektől. — Jó és aktív kapcsolatunk van a választópolgárokkal, amelynek legjelentősebb megnyilvánulásai a népgyűlések — folytatta szavait az elnök. — A népgyűlésekre, amelyeket nagyon gondosan előkészítünk, a képviselők személyesen hívják meg a választókat. Ez a gyakorlat nemcsak a megjelenésre, hanem a lakosság aktivitására is kedvezően hat. — Községünkben, melynek lakossága eléri az ezerháromszáz főt, nagy hiányát éreztük a művelődési háznak. Az e célra szolgáló régi épület már nem felelt meg az igényeknek. Ezért az új művelődési ház felépítését egyik fő feladatként vettük tervbe. További fontos^ feladatként tűztük ki a kétosztályos óvoda felépítését. Ezt a múlt évben már át is adtuk rendeltetésének — részletezte terveiket, eredményeiket Nagy elvtárs. — Járásunk egyik legkorszerűbb óvodájával dicsekedhet községünk, melyben a gyerekek kellemes környezetben tölthetik a nap nagy részét. Az új lakótelepen megépítettük és tavaly decemberben átadtuk céljának az aszfaltozott új utcát, melynek értéke egymilliókétszázezer korona. Folytatjuk az útmenti árkok betonlapokkal való kirakását, ami nemcsak célszerű, hanem esztétikai szempontból is előnyös. Az idén további kétszáz díszfát ültettünk ki. A lakóházak előtt is virágba borultak a kertek. Annak érdekében, hogy a polgári ügyek testületének munkájához megfelelő feltételeket teremtsünk, a hnb épületében ötvenezer korona ráfordításával ízlésesen berendeztünk egy szer„Szívbsbd... tartástermet.. . További terveink között szerepel a melllék utcák portalanítása, a kő nagyrészét már kihordt uk, júniusban hozzáfogunk a munkához. .. A közellátás megjavítása céljából a fogyasztási szövetkezet járási vezetőségével karöltve még az idén új üzlet- házat építünk összerakható épületelemekből Ehhez a „Z“-ak- ció keretében társadalmi munkával a község lakossága is hozzájárul... A feladatok megoldását jó alapra, a lakosság kezdeményezésére építették. A képviselők első dolga a kötelezettségvállalások megszervezése volt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. és a Szovjetunió megalakulása 50. évfordulója tiszteletére tavaly közel nyolcszázezer korona értékű munka elvégzését vállalták, a valóságban elért érték 1 877 000 korona volt. Ezért a járási nemzeti bizottságtól díszoklevelet és tizenötezer korona jutalmat kaptak. A képviselők választókerületeikben az idén is jól megszervezték a kötelezettségvállalásokat, a község lakosai pedig nem sajnálják sem az időt, sem a fáradságot, amikor közérdekű munkáról van szó. Egyre-másra érkeztek felajánlások a kollektíváktól és az egyénektől ilyen szöveggel: „Alulírott... sídi lakos a jelentős évfordulók tiszteletére, a XIV. pártkongresszuson kitűzött célok alapján, a választási program megvalósítása érdekében kötelezettséget vállalok, hogy a művelődési ház építésénél ötven órát, a tavaszi takarításnál tizenhat órát, a mező- gazdasági csúcsmunkáknál pedig kilencven órát ledolgozok“. Értékes felajánlásokat tettek a tömegszervezetek tagjai is. A februári győzelem 25. és a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója köszöntésére 1 823 000 korona értékű kötelezettségvállalás született. Ebből május 1 ig már ötszázhetvenezer korona értéket megvalósítottak. A járási pártkonferenciát például több mint ötszáz ember köszöntötte brigád- munkával. S íd egyike azoknak a községeknek, amelyek arculatán kifejezően megnyilvánul a legutóbbi évek rohamos fejlődése, amit szocialista társadalmi rendszerünk biztosít. A felszabadulás előtt a falu lakosainak mintegy a fele dolgozott az iparban, a másik fele mezőgazdasággal foglalkozott. A régi társadalmi rendszerből elég szomorú örökséget kaptak, a község jóformán egyetlen kövezett utcával sem rendelkezett és a lakáskörülmények is nagyon rosszak voltak. A legutóbbi két évtizedben annyi új házat emeltek és átépítettek, amennyi azelőtt évszázadokon keresztül sem épült, nem beszélve a lakóházak színvonaláról, amelyek közül sokat méltán nevezhetünk villának. Teljesen új lakótelepek keletkeztek; az egykor a dombok mögött megbúvó falu „túlnőtte“ magát a dombokon, az országúiig és a vasút ig terjeszkedett, az egykor kopár területeken szép házsorok emelkednek. Óriási változás következett be a lakosság életmódjában és élet- színvonalában is. Megváltozott a szociális összetétel, a község határát az állami gazdaság keretében a munkaképes lakosság mintegy húsz százaléka műveli meg, a többiek legnagyobbrészt az iparban dolgoznak. Fehér Gyula tanító, a falusi pártszervezet elnöke nem egészen egy évtizede költözött Sídre. Pedagógusi hivatása mellett a népművelési otthon vezetésével is érdemes munkát végez. A fiatal tanítót a legutóbbi választásoknál képviselőnek választották, amit igen nagy megtiszteltetésként fogadott és az ebből eredő feladatokat ennek megfelelően igyekszik elvégezni. A pártszervezet tevékenységéről beszélgettünk, meg a kommunista képviselők példa- mutatásáról, amely a helyi nemzeti bizottság működésének egyik hajtóereje. A pártszervezet tagságának korösszetétele eléggé kedvezőtlen, a párttagok több mint a fele hatvan éven felüli. Ezért igyekeznek bekapcsolni a pártmunkába az ipari üzemekben dolgozó, a falusi pártszervezet nyilvántartásába vett nagyszámú kommunistát. Most jelölik ki a párttagok és a tagjelöltek számára a pártfeladatokat. A nemzeti bizottság huszonegy képviselője közül eredetileg tizenkét párttag volt, azóta két tagjelöltet vettek fel soraikból. A nemzeti bizottság pártcsoportja tehát jelentős erőt képvisel a párt vezető szerepének megvalósításánál. A pártcsoport rendszeresen ülésezik a plenáris ülések előtt és más szükséges alkalmakkor, a kommunista képviselők megvitatják a problémákat és közös nevezőre hozzák a nézeteiket. Fehér elvtárs választókerülete az új lakótelepen van. Mivel nagyon elhúzódott az új lakóházak bekapcsolása a villany- hálózatba, választói kérésére az Új Szónak írt erről a problémáról. Rövid idő múlva elkészült az áramvezeték az új soron, az ott lakók nagy örömére. Kasza Irén a nemzeti bizottság egyik legfiatalabb képviselője. Pártonkívüll, a fifakovói Kovosmalt lakatosműhelyében tizenhárom éve a tűzhelyszalagnál dolgozik. — Annak idején nagyon meglepett, hogy engem is jelöltek a nemzeti bizottságba, mert otthon ülő természetű ember vagyok — mondotta. — Valószínűleg közrejátszott a jelölésemben az is, hogy az üzemi újság mint egyik legjobb dolgozóról írt rólam és a fényképemet is közölte. — Kezdetben furcsán éreztem magam a képviselői tisztségben, azt hittem, hogy nem vesznek majd komolyan az emberek — vallja be őszintén. — De most már látom, hogy megy a dolog. A kötelezettségvállalás, a brigád munka szervezése nem is olyan nehéz munka, ha megvan az emberekben a jóakarat. A képviselői teendők ellátásában sok segítséget kapok a tapasztalt elvtársaktól. Szeretném feladataimat az eddiginél még jobban teljesíteni. Kuzma Károly igazgató tanító szintén a legutóbbi választások óta képviselő. Huszonki- lencedik esztendejével a fiatalok közé tartozik. Felelősség- teljes munkakört, a polgári ügyek testületének vezetését bízták rá. — Tevékenységünk az állampolgárok szocialista öntudatosságának elmélyítésére, kulturális színvonaluk növelésére és a polgári-társadalmi rendezvények szervezésére irányul — ismerteti céljaikat. — A polgári ügyek testületére ezenkívül felelősségteljes feladatok hárulnak a szocialista gondolkodás- mód és életforma kialakításában. Erre a jövőben az eddiginél még nagyobb gondot fogunk fordítani — hangoztatta. N agy József hnb-elnök az elhangzottak összegezéseként a búcsúzásnál kijelentette: „Az elért eredményekből kiindulva és a további feladatokat szem előtt tartva valósítjuk meg a Nemzeti Front választási programját. Szüntelenül erősít jük a választókkal való kapcsolatainkat és megnyerjük őket közös feladataink teljesítésére. GÁL LÁSZLÓ Nemcsak a gyárkémények...! Társaságban, az utcán, odahaza legtöbbet az egészségről, illetve a betegségekről beszélnek az emberek. Azzal kezdik: hogy vagy, s aztán megindul a panaszáradat: itt fáj, ott fáj. amott fáj ... Néhány évvel ezelőtt a cukorbetegség, később a szívinfarktus és a vérkeringési elég- telenség került napirendre, az idén legtöbbet az élelkör- nyezetrül beszélnek. Idősebb emberek állítják — és igazuk is van —, hogy évtizedekkel ezelőtt a fővárosokon kívül sehol sem rendeltek idegorvosok, a pszichológus pedig fehér hollónak számított, Ma a legtöbb ember ideges, es sok dolguk van a jelentősen megszaporodott pszichológusoknak is. Az emberek egy része a nagyméretű iparosítást vádolja, mondván: aboil gyárak működnek és a kémények éjjel- nappal ontják a füstöt, a környéken kihal a növényzet, a cementgyárak mellett elszürkülnek a fák levelei. Az ipar terjeszkedését nem állíthatjuk meg, a piaccal szemben támasztott igények évről évre nagyobbak, ezért ma többet kell termelnünk, mint tegnap és holnap többet, mint ma. Az már viszont más kérdés, hogy milyen áron? Ezen kell elgondolkodniuk a gépszerkesztőknek, azoknak a higiénikusuknak, akik egy-egy új gyár telepítését engedélyezik, és a por-, zaj- és a rezgésártalom csökkentésével. illetve megszüntetésével foglalkozó kísérleti intézetek dolgozóinak. Ha az átvevő szervek csak olyan újonnan épült üzemben engedélyezik a munka megkezdését, melyei a vonatkozó csehszlovák normák és higiéniai előírásoknak megfelelő szűrő-, koromtisztító és szennyvízderítő berendezéssel szereltek fel, az eddiginél lényegesen kevesebb egészségre káros hulladékanyag kerül a levegőbe és a folyóvizekbe. Mit tehet azonban az úgynevezett „kisember“ a körülötte ólálkodó, és a mindennél drágább egészséget veszélyeztető ártalmak ellen? Talán furcsán hangzik, de nagyon sokat! A légzőszervi megbetegedések túlnyomó többségét például nem a gyárkémények szennyezte levegő, hanem a napi 20—30—40 „fejenként“ elszívott cigaretta füstje okozza. Tisztelet a kivételnek, de a lakószobák nagy többségében — főleg ha krimit vagy futballmérkőzést közvetít a tévé — vágni lehet a füstöt, és a „füstimádók“ az ott tartózkodó gyermekekre sincsenek tekintettel. Statisztikusok kiszámították, hogy a dohányos ember a saját és a környezetében tartózkodó emberek egészségére gyakorolt káros hatáson kívül két személyautó vagy egy háromszo- bás, összkomfortos lakás árával rövidíti meg a családját, más szóval, egy vagyont füstöli el. S hogy ki mennyi cigarettát szív, illetve dohányzik vagy nem, kizárólag az illető egyéntől függ, mint ahogyan az is, mennyi szeszes italt fogyaszt! Az utóbbi évek átlagát tekintve elmondhatjuk, hogy sok szesz folyt le a torkokon: évente 9,5 liter tömény alkohol és 100,1 liter sör esik egy főre. Ez az ,,esés" pedig majdnem olyan károkat okoz a fejekben, mintha féltéglák vagy komoly kődarabok hullanának rá. A minimális mozgással párosuló helytelen táplálkozás is „megteszi a magáét“. Az elhízott embert nagy teljesítményű daruk sem tudják kiemelni a kényelmes karosszékből, ahonnan legjobb esetben is a televízió műsorál nézi. A mozgás hiányából és a súlyfeleslegből származó szervi elváltozásokért sem a gyárkémények a felelősek! Az emberek egészségének védelméért az egészségügyi intézetek és a Vöröskereszt dolgozóin kívül sokat tehetnek a nemzeti bizottságok is. A legtöbb város és falu választási programjában, vagy a település fejlesztési tervében szerepel az ivóvízzel kapcsolatos problémák megoldása. Hiába építünk egészséges és szemre is szép lakásokat, lakótelepeket, ha nem biztosítunk megfelelő meny- nyiségü és jó minőségű vizet, ha a közművesítésnél a tervezők nem gondolnak a szennyvíz szakszerű elvezetésére. A víz jelenléte életet, hiánya betegséget, sőt közvetve halált is jelenthet, ezért a városok és a községek vezetőinek előnyben kell részesíteniük a vízzel kapcsolatos feladatok megoldását. Kár, sőt helytelen lenne arra gondolni, hogy tehetünk, amit akarunk, egészségünk áldozatul esik a civilizációnak. Koránt sincs így, mert egészséges életmóddal, a dohányzás, a szeszes italok fogyasztásának mérséklésével, a szabad levegőn való minél több tartózkodással és testmozgással ellensúlyozhatjuk azokat az ártalmakat, amelyekkel a gomba módra szaporodó üzemek ideig-óráig hatást gyakorolnak ránk. Igen: ideig-óráig, mert már minden üzemben hozzákezdtek az egészségre ártalmas mellék- termékek kijutásának az elhatárolására. KOMLÓSI LAJOS AZ ALKOHOLIZMUS BETEGSÉG Sok problémának az okozója az alkohol, mely az egész világon egyre több áldozatot követel. A legtöbb alkoholista Franciaországban és Olaszországban él. Csehszlovákia az alkoholfogyasztás tekintetében a 12., a Szovjetunió pedig a 31. helyet foglalja el. Hazánk lakossága a legtöbb alkoholt 1971-ben fogyasztotta: az egy főre eső fejadag ebben az évben 100 liter sört és 3 liter koncentrált szeszt tett ki, úgyhogy a lakosság alkoholra 1971-ben 16 milliárd koronát költött. Az alkohol egy óv leforgása alatt 40 embernek okozta halálát, 400-an öngyilkosságot követtek el. A közlekedési balesetek száma 2700-ra, a válásoké 4 ezerre volt emiatt becsülhető. Kijózanító intézeteinkben évente mintegy 30 ezren fordulnak meg és az alkohol hatása alatt elkövetett bűncselekményekért bíróságaink évente kb. 40 000 ember ellen indítanak bűnvádi eljárást. A nyilvántartott 130 ezer alkoholistán kívül további 170 ezerre becsülhető az alkoholnak hódoló, de a törvénynyel összeütközésbe nem kerülő egyének száma. A társadalom elsőrendű feladatának tartja — az alkohol hatása alatt elkövetett bűnözések számának csökkenése érdekében — az alkoholisták gyógykezelését, de mindenekelőtt e káros szenvedély terjedésének megakadályozását, illetve megelőzését, különösen az ifjúság körében. Ezzel magyarázható, hogy ma már a büntetésüket kitöltő alkoholisták gyógykezelése szabadságvesztésük időtartama alatt Is elrendelhető. Míg azelőtt az elvonókúra mindössze 4—5 napig tartott, ma az alkoholisták gyógykezelése 13 hetet vesz igénybe, de az is előfordul, hogy a beteg többször is visszatér az intézetbe. Az alkoholisták gyógykezelése ingyenes és a többi beteghez hasonlóan táppénzre is igényt tartanak, mely azonban — fegyelmezetlenségük esetén — csökkenthető. Még mindig nagy problémát jelent, hogy az erre a célra fenntartott fekhelyek korlátolt száma miatt a gyógykezelésre többnyire hónapokig várnak a betegek. —kin—* 1973. VI. 7.
