Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)

1973-06-06 / 133. szám, szerda

Medvesolifli helyzetkép Betétkönyv nászajándékba • A nők számára nincs elég munkalehetőség • Kiásták a Gortva-patak medrét, 60 hektáros szántóterületet nyertek # Napközi otthonra, étteremre volna szükség RITKÁN jár újságíró a Medvesalján, mert hisz ritkán ér­zékeli az ember az idő múlását. Hajlik egyik év a másikra és egyszer feleszmél: Mikor volt? Tavaly? S rájön, hogy három évvel ezelőtt járt errefelé utol jára. Azóta bizony sok minden me gváltozott. Átformálódott még talán a táj is. Az élet. Megváltozott bizony. Érdemes volna számbavenni a változásokat. Mérlegelni, meglesni, megfogni és megörökíteni a változó élet egy egy mozzanatát. Csakhogy há rom év, ha úgy vesszük kevés, de sok is. Teljességretörőn le hetetlen minden mozdulásról, változásról beszámolni. Inkább helyzetképet rajzolunk. A J at ovi Efsz jNové Zámky-i járás) dolgozói a betakarítási mun­kákon kívül nagy gondot fordítanak a kukorica és a gabonafélék ápolására. Ezekben a napokban 300 hektáron befejezik a kuko­rica második sarabolását. Ján Hrdý és Július Sýkora traktoros Matej Kolárral és Ján Marcipánnal együtt naponta több mint 15 hektáron végzi el a sarabolást. (Felvétel: B. Palkovič — ČSTK) A természetvédelem mindnyájunk érdele ELPUSZTÍTOTTÁK SZLOVÁKIA KÉT UTOLSÖ JÁVORSZARVA­SÁT • 120 VÍKENDHÁZ A TÁTRA VÉDETT ÖVEZETÉBEN • AZ OPÁL „FEKETÉN“ VÁNDOROL HATÁRAINKON TÜLRA ÖT FALU EGYÜTT Ez jellemző ma Medvesaljára: öt falu és egy major él együtt. Üjbást, Öbást, Tajti, Hidegkút, Vecseklő, a hajdani öt falu és Bakóháza, a major alkot egyet­len közigazgatási egységet. Pál Márton elvtárs, a hnb elnöke magyarázza meg, hogy ezek a települések közös gazdasági egységet, közös, egyesített szö­vetkezetei hoztak létre. A Med- ves Efsz 2470 hektáron gazdái kodik, ebből 1284 hektár a szántóterület. Az adatok bizo­nyítják, hogy már nagyon is időszerű volt egyetlen gazdasági egységbe tömöríteni a települé­seket. A közigazgatási formát csupán hozzáigazították a gaz­dasági viszonyokhoz. Ösztönö­sen, de nagyon szükségszerűen és okosan. Könnyebb így az igazgatás, a tervezés és a szervezés munká­ja. Vegyük csak szemügyre pél­dául a szolgáltatások helyzetét. Szabó Pál elvtárs, a hnb titká­ra már elő is veszi a helyi gaz­dálkodás üzemeinek tevékeny­ségéről szóló kimutatást. 1971- ben a forgalom 932 288 koronát jelez. 1972-ben már 1 296 433 koronát. Miből adódott? A bor­bély és fodrászműhely, a javító- műhely, a daráló és a tufabá­nya bevételeiből. A festő-mázo- ló munkacsoport munkájából. Két teherautóval fuvaroznak, naftát szállítanak, mert Med­vesalján sok naftakályha talál­ható már. És itt van a ,,blok- gyár“, vagyis a cementből épí­tőelemeket gyártó kisüzem. Csakhogy... NINCS CEMENT Nincs bizony, s a kisüzem be­rendezései kihasználatlanul áll­nak. 1971-ben még 626 965 ko­ronát jövedelmezett e>z a kis­üzem. Tavaly már csak 169 619 koronát. Mede László volna a vezetője, ha működne... Az orvosi rendelő és a köror­vos szolgálati lakása tizenvala- hány évig épült. Tajtiban „Z“- akcló keretében már építik a kultúrház mellé az üzletházat, mert ugyebár nagyon szükséges az üzlethálózat bővítése. Itt, Űjbáston már kijelölték az új kultúrház helyét. A legnagyobb lesz a Medvesalján, a központi. Az idei költségvetésben 200 000 korona szerepel az építési mun kálatok megkezdésének költsé>- gelre. Tehát szükség volna épí­tőanyagra, csakhogy nincs ce ment. Jó volna az illetékeseket meg­szólítani. KÜLÖNFÉLE VÉLEMÉNYEK A falut járva régi ismerősöket, de ismeretleneket is megszólít az újságíró: Hogy élnek? Mi új­ság?. Elbeszélgetünk az egyik fiatalasszonnyal... Mondja csak! ... Még mindig szokás itt, hogy lakodalom előtt végig­hordják a falun a menyasszony ruháit, cipőit, hadd lássa a falu ÖBÁS1 népe a gazdag hozományt...?! Legyint egyet. Oh, ez már nem szokás, de úgy illő, ha tehetős a menyasszony, vagy a vőle­gény, autót állítson be az ud­varba! Ejlia, ez igen, gondolom ma­gamban, de a másik utcában megismételjük a kérdést. Idő­sebb, tapasztaltabb bácsi hall­gatja, s kesernyésen mosolyog. Úgy mondja, hogy megtörténik, megtörténik az ilyesmi... Med­vesalján a nép vérében van a büszkeség, a rátartiság, de meg kell ezt a problémát közelebb­ről is nézni ... mert kevés a termőföld, sok a munkás­kéz, helyben kevés a mun­kaalkalom ... Kérdezzék meg azokat, akik értenek ilyes­mihez. Megmondják, hogy a szövetkezetben néha csak min­den másodnap jut munka az asszonyoknak. MIT MOND AZ ÜZEMGAZDÁSZ? A munkaerők foglalkoztatott­ságára vonatkozólag Ádám Jenő elvtárs, az efsz üzemgazdásza bizony nem valami szívet vídá- mító adatokat sorol fel. Téli időszakban 350—400 dolgozót foglalkoztat az efsz. Ügy mond­ják, hogy „teljes“ a foglalkoz­tatottság, ha 650 dolgozónak rendszeresen munkát tudnak biz­tosítani. Viszont a mezőgazda- sági csúcsmunkák idején bár­mikor könnyűszerrel 1000 dol­gozót is munkába tudnak állí­tani. Főleg a nők foglalkoztatottsá­ga problematikus. A legutóbbi tagsági gyűlésen 76 olyan fia­tal, jó munkabíró asszonynak utasították vissza a felvételi ké­relmét, akik azt igénylik, hogy helyben kapjanak munkalehető­séget. Nem tehettek mást, hisz kénytelenek bizonyos esetekben még az alapszabályzat rendel­kezéseitől is eltekinteni. Egy gazdasági évben 180 munkana­pot kellene dolgozniuk az asz- szonyoknak, de teikintettel a helyzetre, megelégednek azzal is, ha csak 130 munkanapot dolgozik egy-egy asszony. A MÉRNÖK VÉLEMÉNYE Tavaly óta fíárczi István mér­nök az efsz főagronómusa. Négy agronómus társával szervezi, irányítja a növénytermesztési munkálatokat az egész Medves­alján. Nagyon jelentős haladás­nak tartja, hogy bizonyos mér­tékben már szakosították az efsz növénytermesztését. Ahogy az adatokat sorolja, hangsú­lyozza, kiemeli, hogy az efsz mezőgazdasági területének csuk mintegy fele, 12H4 hektár a szántóföld. Ebből 46 hektár szőlő. Dohányt 50 hektáron ter­mesztenek, zöldségféléket 36 hektáron. Igyekeznek munka- igényes növényeket termeszteni. Georgiev Pál, az efsz zöldséges kertésze jó szakember. Vele együtt tervezik, hogy minél előbb hasznosítani fogják az 50 (Tóthpál Gyula felvételej hektáros kapacitású öntöző be­rendezést, mert úgy szeretnék, ha káposztát termesztenének nagy mennyiségben, s helyben feldolgoznák, savanyítanák. Bizakodik a főagronómus. Bí­zik abban, hogy jó munkaszer­vezéssel sikerül megoldani a foglalkoztatottság problémáját. HARC A FÖLDÉRT Ilyesmi is létezik Medvesalján. Csak ezt a harcot ma már nem egyesek külön-külön vívják, s nem a földbirtokosokkal szem­ben. Ilyesmi csak valamikor volt. Most az egész közösség harcol a természettel, a termé­szeti viszonyokkal. Úgy, ahogy 15—20 esztendővel ezelőtt a po­litikai iskolázások tananyaga „megjósolta“. Nincs ember és ember közötti ellentét, de itt van az egész közösség és a Gort­va-patak közötti ellentét. Csirke Ernő elvtárs, az efsz elnöke ve­zényli most a földért való har­cot. Már megnyerték az első csa­tát. Alniágytól Hidegkútig bag- gerrel kiásták a patak medrét, mintegy 60 hektáros szántóterü­letet nyertek. A Gortva-patak végleges szabályozására két év múlva kerül sor, 1975-től 1977-ig tartanak majd a munkálatok. Ez lesz a „nagy csata“, mert állami hozzájárulással, 7,5—8 millió koronás befektetéssel víztárolót is építenek. GYORSÍTANI! A tények ismeretéből önként adódik, hogy az előrelépést, a fejlődést gyorsítani kellene. Már épül Űjbáston a központi iskola, — de hányadik éve! — és szeptemberben adják a ren­deltetésének. Már csak a 20-as kazánt kell beszerezni, hogy központi fűtés is legyen az is­kolában. Tény azonban, hogy Csömör János elvtárs, az iskola igazgatója olyan gondokkal küszködik már évek óta, hogy a tantestület tagjai számára ét­kezési lehetőséget kellene biz­tosítani. Tavaly három szakkép­zett tanerőről csak azért mon­dott le az iskola, mert ezt a problémát nem tudták megolda­ni. Pedig nem kevesebbről van szó, mint 286 tanuló oktatásá­ról, neveléséről. Igaz, hogy még a hnb elnök is száraz koszton él és esténként a mezőn keresz­tül gyalogosan jár haza Tajtiba, de meg kellene oldani ezt a problémát... És általában, minden problé­mát. Kezdve attól, hogy Med­vesalján nincs gyógyszertár, ki­használatlanul áll a „blokgyár“ gépi berendezése, egészen ad­dig a problémáig, hogy Tajtiban 70—80 iskolaköteles cigányszár­mazású gyermek ói, viszont kö­zülük a központi iskolába, vagyis a 6—9. évfolyamokba alig jut „fel“ évente egy, vagy kettő. Egyetlen megoldás: gyor­sítani kell az előrelépést, a fej­lődést. ARÁNYTALANSÁGOK Még ma is tapasztalhatók aránytalanságok a Medvesalján. Három évvel ezelőtt a „gazdag“ bakóházi efsz-be idénymunkára jártak a vecseklőiek, s a hely­zet úgy festett, hogy ők voltak a „szegények“. Ilyen arányta­lanság ma már nincs. De az a tény, hogy a Medvesaljáról het- ven-nyolcvan asszony jár a Fi­ľakovo (füleki) Állami Gazda­ságba megművelni a répát, ugyanakkor a Medves Efsz egyik kiváló, ügyes, dolgos és szorgalmas traktorosa, Barta István a talajelőkészítés során T—180-as traktorjával egymaga 600 hektáros területet felszán­tott, jelzi, hogy bizonyos arány­talanság még létezik. Az efsz júliusban megkezdi a lakóház építését, melyben 12 család kap majd új otthont. Ez helyes, fontos, jelentős. De ho­gyan építsen új házat a tagság zöme, ha a növénytermesztés- ben dolgozók átlagos havi jö­vedelme alig éri el az ezerko- ronás szintet? Apró-cseprő aránytalanságok ma még itt is, ott Is csak úgy jelentkeznek, mint bosszúságok. Félő azonban, hogy ha a helyi vezetők nem szüntetik meg az aránytalanságokat, illetve nem találják meg a módját annak, hogy meggyorsítsák a fejlődést, a haladást, éppen ezek okozzák majd az akadályokat. Pedig ar­ra van szükség, hogy minél előbb, minél könnyebben elér­jék a Medvesalján is azt a fej­lődési szintet, amelyet már el­értek más vidékek lakói. HAJDÜ ANDRÁS Hazánk minden kerülete büszkélkedhet természeti szép­ségekkel. Kelet-Szlovákiát a természet a szokottnál is bőke­zűbben ajándékozta meg szép­ségeivel. A természet azonban nemcsak gyönyörködtet, hanem nyersanyagforrás és az egészsé­ges életkörnyezet alapja is. Ezért a természeti szépségeket nemcsak csodálnunk, hanem védenünk is kell. A Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság tanácsa is napirendre tűzte a természet- védelmi problémákat. Megálla­pította, hogy a kerületben a gyakorlati természetvédelem és az életkörnyezetről való gon­doskodás terén jelentős problé­mák merültek fel, amelyek meg­oldása alapvető és hatásos in­tézkedéseket igényel. Szocialista államunkban a természet védelmét törvényere­jű rendeletek is biztosítják. A Szlovák Nemzeti Tanács tör­vényerejű rendeletei alapján Kelet-Szlovákiában 74 védett te­rület van, ami körülbelül 72 000 hektárnyi területet tesz ki. A törvényerejű rendeleteket azonban sokan megszegik. Ezt mutatja például az is, hogy a védett területeken számos (a Tátrai Nemzeti Park területén például több mint 120, a Szlo­vák Paradicsomban 14) magán- és 14 víkendház épült engedély nélkül. így számolódnak fel a természet nyújtotta csendöve­zetek, s így jutnak a mindenki számára élvezetet nyújtó terü­letek magántulajdonba. Ennél is elrettentőbb azonban, és a kelet-szlovákiai vadászat törté­netének biztosan szégyenfoltja, A Bratislavai Elektrotechnikai Vállalat nemcsak kiváló termé­kekkel, hanem kiváló fiatal dol­gozókkal is büszkélkedhet. A vállalat dolgozóinak 70 száza­léka harminc éven aluli, s 686 fiatal az üzem SZISZ-szervezeté- nek a tagja. Jozef Š vec, az üze­mi ifjúsági szervezet elnöke el­mondta, hogy a jelentkezők szá­ma sokkal több, náluk azonban a SZISZ-be való felvételt szigo­rú feltételek szabják meg, mert ők nem a mennyiségre, hanem a minőségre törekszenek. A vállalat SZISZ-tagjainak aktivitása csakugyan figyelem­reméltó. Az elsők között alakí­tottak a szocialista brigád cí­mért versenyző ifjúsági kollek­tívákat, s ugyancsak az elsők között kapcsolódtak be „A SZISZ I. kongresszusának bri­gádja“ címért folyó versenybe is. Az üzemben jelenleg is több verseny és akció folyik. Az egyik legsikeresebb, amelyet éppen a SZISZ szervez, s amelybe minden SZISZ-tag be­kapcsolódik: az „Ifjúsági fény­szóró“ mozgalom. A SZISZ-el- nök így nyilatkozott az akció­ról: „A SZISZ Központi Bizott­sága által meghirdetett akciót mi is kezdettől fogva úgy igye­keztünk irányítani, hogy kül­detését üzemünkben teljesítse. A feltételeket és a feladatokat valamennyi alapszervezetünk­ben megtárgyaltuk, s az ifjúsági Szlovákia két utolsó, értékes és védett jávorszarvasának tör­vényellenes elpusztítása. A tér* mészet pusztításában sok van a rovásukon az egyes kőfejtő-, kavics- és agyagtermelő üze­meknek is. A tavasz és a nyár is tömegesen vonzza a termé­szetbe a turistákat, az üdülő­ket, a hegymászókat, a gombá* zókat és növénygyűjtőket stlx Egészségi szempontból ez tér* mészetesen üdvös. De nem in­dokolja a természet és a ter­mészeti szépségek vandál pusz­títását. Külön figyelmet érdemel a Prešov mellett levő dubníki opálbányák rongálása, ahonnan ez a ritka ásvány nemegyszer „illegálisan“ kerül határainkon túlra. Ha már a természetvédelem­ről beszélünk, ejtsünk néhány szót a parkokról is. Azokról a parkokról, melyeket sokan meg­csodálnak, vagy esetleg csak megcsodálhattak, s amelyek ki­váló feltételeket nyújtanak a pi­henésre. Ilyen parkok voltak, de sajnos, csak voltak: Veľký Šarison, Brzotínban, Hatalován és még számos kelet-szlovákiai községben, örvendetes, hogy ilyen parkok vannak — még ma is — Jasovon, Betliarban, Trebišovon, Petrovanyban és még sok más községben. A természetet járva gondol­junk mindig arra, hogy a ter­mészet — szépségeivel és gaz­dagságával — mindannyiunké. Nem pusztítani, hanem gondos­kodni kell róla, mégpedig mindannyiunknak, mind a saját, mind utódaink érdekében. BOHUŠ NEMCEK ellenőrök már 1972 első felében minden üzemrészlegben meg­kezdték tevékenységüket. ösz- szesen 14 háromtagú ellenőrző csoportot alakítottunk. Kezde­ményezésünket a vállalat vezető­sége is teljes mértékben támo­gatja, hisz tulajdonképpen a tartalékok feltárása és megfe­lelő helyen való felhasználása, a különböző megterhelések csökkentése, a nyersanyagok­kal, az elektromos energiával stb. való takarékoskodás, és ter­mészetesen a fogyatékosságok kiküszöbölése a cél. Az ellenőrző csoportok nem is egészen egy­éves működése szép eredménye­ket hozott. A reflektorok fé­nyei nálunk csakugyan jó hely­re világítottak. Az „Ifjúsági fényszóró“ mozgalom útján meg­takarított összeg máris 8 millió koronát tesz ki. Ezt főleg azzal értük el, hogy az eddig kihasz­nálatlanul heverő gépeket ki- sebb-nagyobb javítások útján is­mét használhatókká tettük. Még egyszer sem fordult elő, hogy az illetékesek ne vették volna figyelembe az általunk jelen­tett hibákat, vagy fogyatékossá­gokat. Munkánkat ezen a téren továbbra is kitartóan folytat­juk, mert, sajnos, még mindig vannak a mi üzemünkben is — de nemcsak a mienkben —, olya­nok, akik munkahelyeiken fele­lőtlenül dolgoznak és gazdál­kodnak. JOZEF SLUKA Fényszóróval a hibák ellen Az eredmény: 8 millió korona megtakarítás 1973. VI. 6. 4

Next

/
Thumbnails
Contents