Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)
1973-06-06 / 133. szám, szerda
Medvesolifli helyzetkép Betétkönyv nászajándékba • A nők számára nincs elég munkalehetőség • Kiásták a Gortva-patak medrét, 60 hektáros szántóterületet nyertek # Napközi otthonra, étteremre volna szükség RITKÁN jár újságíró a Medvesalján, mert hisz ritkán érzékeli az ember az idő múlását. Hajlik egyik év a másikra és egyszer feleszmél: Mikor volt? Tavaly? S rájön, hogy három évvel ezelőtt járt errefelé utol jára. Azóta bizony sok minden me gváltozott. Átformálódott még talán a táj is. Az élet. Megváltozott bizony. Érdemes volna számbavenni a változásokat. Mérlegelni, meglesni, megfogni és megörökíteni a változó élet egy egy mozzanatát. Csakhogy há rom év, ha úgy vesszük kevés, de sok is. Teljességretörőn le hetetlen minden mozdulásról, változásról beszámolni. Inkább helyzetképet rajzolunk. A J at ovi Efsz jNové Zámky-i járás) dolgozói a betakarítási munkákon kívül nagy gondot fordítanak a kukorica és a gabonafélék ápolására. Ezekben a napokban 300 hektáron befejezik a kukorica második sarabolását. Ján Hrdý és Július Sýkora traktoros Matej Kolárral és Ján Marcipánnal együtt naponta több mint 15 hektáron végzi el a sarabolást. (Felvétel: B. Palkovič — ČSTK) A természetvédelem mindnyájunk érdele ELPUSZTÍTOTTÁK SZLOVÁKIA KÉT UTOLSÖ JÁVORSZARVASÁT • 120 VÍKENDHÁZ A TÁTRA VÉDETT ÖVEZETÉBEN • AZ OPÁL „FEKETÉN“ VÁNDOROL HATÁRAINKON TÜLRA ÖT FALU EGYÜTT Ez jellemző ma Medvesaljára: öt falu és egy major él együtt. Üjbást, Öbást, Tajti, Hidegkút, Vecseklő, a hajdani öt falu és Bakóháza, a major alkot egyetlen közigazgatási egységet. Pál Márton elvtárs, a hnb elnöke magyarázza meg, hogy ezek a települések közös gazdasági egységet, közös, egyesített szövetkezetei hoztak létre. A Med- ves Efsz 2470 hektáron gazdái kodik, ebből 1284 hektár a szántóterület. Az adatok bizonyítják, hogy már nagyon is időszerű volt egyetlen gazdasági egységbe tömöríteni a településeket. A közigazgatási formát csupán hozzáigazították a gazdasági viszonyokhoz. Ösztönösen, de nagyon szükségszerűen és okosan. Könnyebb így az igazgatás, a tervezés és a szervezés munkája. Vegyük csak szemügyre például a szolgáltatások helyzetét. Szabó Pál elvtárs, a hnb titkára már elő is veszi a helyi gazdálkodás üzemeinek tevékenységéről szóló kimutatást. 1971- ben a forgalom 932 288 koronát jelez. 1972-ben már 1 296 433 koronát. Miből adódott? A borbély és fodrászműhely, a javító- műhely, a daráló és a tufabánya bevételeiből. A festő-mázo- ló munkacsoport munkájából. Két teherautóval fuvaroznak, naftát szállítanak, mert Medvesalján sok naftakályha található már. És itt van a ,,blok- gyár“, vagyis a cementből építőelemeket gyártó kisüzem. Csakhogy... NINCS CEMENT Nincs bizony, s a kisüzem berendezései kihasználatlanul állnak. 1971-ben még 626 965 koronát jövedelmezett e>z a kisüzem. Tavaly már csak 169 619 koronát. Mede László volna a vezetője, ha működne... Az orvosi rendelő és a körorvos szolgálati lakása tizenvala- hány évig épült. Tajtiban „Z“- akcló keretében már építik a kultúrház mellé az üzletházat, mert ugyebár nagyon szükséges az üzlethálózat bővítése. Itt, Űjbáston már kijelölték az új kultúrház helyét. A legnagyobb lesz a Medvesalján, a központi. Az idei költségvetésben 200 000 korona szerepel az építési mun kálatok megkezdésének költsé>- gelre. Tehát szükség volna építőanyagra, csakhogy nincs ce ment. Jó volna az illetékeseket megszólítani. KÜLÖNFÉLE VÉLEMÉNYEK A falut járva régi ismerősöket, de ismeretleneket is megszólít az újságíró: Hogy élnek? Mi újság?. Elbeszélgetünk az egyik fiatalasszonnyal... Mondja csak! ... Még mindig szokás itt, hogy lakodalom előtt végighordják a falun a menyasszony ruháit, cipőit, hadd lássa a falu ÖBÁS1 népe a gazdag hozományt...?! Legyint egyet. Oh, ez már nem szokás, de úgy illő, ha tehetős a menyasszony, vagy a vőlegény, autót állítson be az udvarba! Ejlia, ez igen, gondolom magamban, de a másik utcában megismételjük a kérdést. Idősebb, tapasztaltabb bácsi hallgatja, s kesernyésen mosolyog. Úgy mondja, hogy megtörténik, megtörténik az ilyesmi... Medvesalján a nép vérében van a büszkeség, a rátartiság, de meg kell ezt a problémát közelebbről is nézni ... mert kevés a termőföld, sok a munkáskéz, helyben kevés a munkaalkalom ... Kérdezzék meg azokat, akik értenek ilyesmihez. Megmondják, hogy a szövetkezetben néha csak minden másodnap jut munka az asszonyoknak. MIT MOND AZ ÜZEMGAZDÁSZ? A munkaerők foglalkoztatottságára vonatkozólag Ádám Jenő elvtárs, az efsz üzemgazdásza bizony nem valami szívet vídá- mító adatokat sorol fel. Téli időszakban 350—400 dolgozót foglalkoztat az efsz. Ügy mondják, hogy „teljes“ a foglalkoztatottság, ha 650 dolgozónak rendszeresen munkát tudnak biztosítani. Viszont a mezőgazda- sági csúcsmunkák idején bármikor könnyűszerrel 1000 dolgozót is munkába tudnak állítani. Főleg a nők foglalkoztatottsága problematikus. A legutóbbi tagsági gyűlésen 76 olyan fiatal, jó munkabíró asszonynak utasították vissza a felvételi kérelmét, akik azt igénylik, hogy helyben kapjanak munkalehetőséget. Nem tehettek mást, hisz kénytelenek bizonyos esetekben még az alapszabályzat rendelkezéseitől is eltekinteni. Egy gazdasági évben 180 munkanapot kellene dolgozniuk az asz- szonyoknak, de teikintettel a helyzetre, megelégednek azzal is, ha csak 130 munkanapot dolgozik egy-egy asszony. A MÉRNÖK VÉLEMÉNYE Tavaly óta fíárczi István mérnök az efsz főagronómusa. Négy agronómus társával szervezi, irányítja a növénytermesztési munkálatokat az egész Medvesalján. Nagyon jelentős haladásnak tartja, hogy bizonyos mértékben már szakosították az efsz növénytermesztését. Ahogy az adatokat sorolja, hangsúlyozza, kiemeli, hogy az efsz mezőgazdasági területének csuk mintegy fele, 12H4 hektár a szántóföld. Ebből 46 hektár szőlő. Dohányt 50 hektáron termesztenek, zöldségféléket 36 hektáron. Igyekeznek munka- igényes növényeket termeszteni. Georgiev Pál, az efsz zöldséges kertésze jó szakember. Vele együtt tervezik, hogy minél előbb hasznosítani fogják az 50 (Tóthpál Gyula felvételej hektáros kapacitású öntöző berendezést, mert úgy szeretnék, ha káposztát termesztenének nagy mennyiségben, s helyben feldolgoznák, savanyítanák. Bizakodik a főagronómus. Bízik abban, hogy jó munkaszervezéssel sikerül megoldani a foglalkoztatottság problémáját. HARC A FÖLDÉRT Ilyesmi is létezik Medvesalján. Csak ezt a harcot ma már nem egyesek külön-külön vívják, s nem a földbirtokosokkal szemben. Ilyesmi csak valamikor volt. Most az egész közösség harcol a természettel, a természeti viszonyokkal. Úgy, ahogy 15—20 esztendővel ezelőtt a politikai iskolázások tananyaga „megjósolta“. Nincs ember és ember közötti ellentét, de itt van az egész közösség és a Gortva-patak közötti ellentét. Csirke Ernő elvtárs, az efsz elnöke vezényli most a földért való harcot. Már megnyerték az első csatát. Alniágytól Hidegkútig bag- gerrel kiásták a patak medrét, mintegy 60 hektáros szántóterületet nyertek. A Gortva-patak végleges szabályozására két év múlva kerül sor, 1975-től 1977-ig tartanak majd a munkálatok. Ez lesz a „nagy csata“, mert állami hozzájárulással, 7,5—8 millió koronás befektetéssel víztárolót is építenek. GYORSÍTANI! A tények ismeretéből önként adódik, hogy az előrelépést, a fejlődést gyorsítani kellene. Már épül Űjbáston a központi iskola, — de hányadik éve! — és szeptemberben adják a rendeltetésének. Már csak a 20-as kazánt kell beszerezni, hogy központi fűtés is legyen az iskolában. Tény azonban, hogy Csömör János elvtárs, az iskola igazgatója olyan gondokkal küszködik már évek óta, hogy a tantestület tagjai számára étkezési lehetőséget kellene biztosítani. Tavaly három szakképzett tanerőről csak azért mondott le az iskola, mert ezt a problémát nem tudták megoldani. Pedig nem kevesebbről van szó, mint 286 tanuló oktatásáról, neveléséről. Igaz, hogy még a hnb elnök is száraz koszton él és esténként a mezőn keresztül gyalogosan jár haza Tajtiba, de meg kellene oldani ezt a problémát... És általában, minden problémát. Kezdve attól, hogy Medvesalján nincs gyógyszertár, kihasználatlanul áll a „blokgyár“ gépi berendezése, egészen addig a problémáig, hogy Tajtiban 70—80 iskolaköteles cigányszármazású gyermek ói, viszont közülük a központi iskolába, vagyis a 6—9. évfolyamokba alig jut „fel“ évente egy, vagy kettő. Egyetlen megoldás: gyorsítani kell az előrelépést, a fejlődést. ARÁNYTALANSÁGOK Még ma is tapasztalhatók aránytalanságok a Medvesalján. Három évvel ezelőtt a „gazdag“ bakóházi efsz-be idénymunkára jártak a vecseklőiek, s a helyzet úgy festett, hogy ők voltak a „szegények“. Ilyen aránytalanság ma már nincs. De az a tény, hogy a Medvesaljáról het- ven-nyolcvan asszony jár a Fiľakovo (füleki) Állami Gazdaságba megművelni a répát, ugyanakkor a Medves Efsz egyik kiváló, ügyes, dolgos és szorgalmas traktorosa, Barta István a talajelőkészítés során T—180-as traktorjával egymaga 600 hektáros területet felszántott, jelzi, hogy bizonyos aránytalanság még létezik. Az efsz júliusban megkezdi a lakóház építését, melyben 12 család kap majd új otthont. Ez helyes, fontos, jelentős. De hogyan építsen új házat a tagság zöme, ha a növénytermesztés- ben dolgozók átlagos havi jövedelme alig éri el az ezerko- ronás szintet? Apró-cseprő aránytalanságok ma még itt is, ott Is csak úgy jelentkeznek, mint bosszúságok. Félő azonban, hogy ha a helyi vezetők nem szüntetik meg az aránytalanságokat, illetve nem találják meg a módját annak, hogy meggyorsítsák a fejlődést, a haladást, éppen ezek okozzák majd az akadályokat. Pedig arra van szükség, hogy minél előbb, minél könnyebben elérjék a Medvesalján is azt a fejlődési szintet, amelyet már elértek más vidékek lakói. HAJDÜ ANDRÁS Hazánk minden kerülete büszkélkedhet természeti szépségekkel. Kelet-Szlovákiát a természet a szokottnál is bőkezűbben ajándékozta meg szépségeivel. A természet azonban nemcsak gyönyörködtet, hanem nyersanyagforrás és az egészséges életkörnyezet alapja is. Ezért a természeti szépségeket nemcsak csodálnunk, hanem védenünk is kell. A Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság tanácsa is napirendre tűzte a természet- védelmi problémákat. Megállapította, hogy a kerületben a gyakorlati természetvédelem és az életkörnyezetről való gondoskodás terén jelentős problémák merültek fel, amelyek megoldása alapvető és hatásos intézkedéseket igényel. Szocialista államunkban a természet védelmét törvényerejű rendeletek is biztosítják. A Szlovák Nemzeti Tanács törvényerejű rendeletei alapján Kelet-Szlovákiában 74 védett terület van, ami körülbelül 72 000 hektárnyi területet tesz ki. A törvényerejű rendeleteket azonban sokan megszegik. Ezt mutatja például az is, hogy a védett területeken számos (a Tátrai Nemzeti Park területén például több mint 120, a Szlovák Paradicsomban 14) magán- és 14 víkendház épült engedély nélkül. így számolódnak fel a természet nyújtotta csendövezetek, s így jutnak a mindenki számára élvezetet nyújtó területek magántulajdonba. Ennél is elrettentőbb azonban, és a kelet-szlovákiai vadászat történetének biztosan szégyenfoltja, A Bratislavai Elektrotechnikai Vállalat nemcsak kiváló termékekkel, hanem kiváló fiatal dolgozókkal is büszkélkedhet. A vállalat dolgozóinak 70 százaléka harminc éven aluli, s 686 fiatal az üzem SZISZ-szervezeté- nek a tagja. Jozef Š vec, az üzemi ifjúsági szervezet elnöke elmondta, hogy a jelentkezők száma sokkal több, náluk azonban a SZISZ-be való felvételt szigorú feltételek szabják meg, mert ők nem a mennyiségre, hanem a minőségre törekszenek. A vállalat SZISZ-tagjainak aktivitása csakugyan figyelemreméltó. Az elsők között alakítottak a szocialista brigád címért versenyző ifjúsági kollektívákat, s ugyancsak az elsők között kapcsolódtak be „A SZISZ I. kongresszusának brigádja“ címért folyó versenybe is. Az üzemben jelenleg is több verseny és akció folyik. Az egyik legsikeresebb, amelyet éppen a SZISZ szervez, s amelybe minden SZISZ-tag bekapcsolódik: az „Ifjúsági fényszóró“ mozgalom. A SZISZ-el- nök így nyilatkozott az akcióról: „A SZISZ Központi Bizottsága által meghirdetett akciót mi is kezdettől fogva úgy igyekeztünk irányítani, hogy küldetését üzemünkben teljesítse. A feltételeket és a feladatokat valamennyi alapszervezetünkben megtárgyaltuk, s az ifjúsági Szlovákia két utolsó, értékes és védett jávorszarvasának törvényellenes elpusztítása. A tér* mészet pusztításában sok van a rovásukon az egyes kőfejtő-, kavics- és agyagtermelő üzemeknek is. A tavasz és a nyár is tömegesen vonzza a természetbe a turistákat, az üdülőket, a hegymászókat, a gombá* zókat és növénygyűjtőket stlx Egészségi szempontból ez tér* mészetesen üdvös. De nem indokolja a természet és a természeti szépségek vandál pusztítását. Külön figyelmet érdemel a Prešov mellett levő dubníki opálbányák rongálása, ahonnan ez a ritka ásvány nemegyszer „illegálisan“ kerül határainkon túlra. Ha már a természetvédelemről beszélünk, ejtsünk néhány szót a parkokról is. Azokról a parkokról, melyeket sokan megcsodálnak, vagy esetleg csak megcsodálhattak, s amelyek kiváló feltételeket nyújtanak a pihenésre. Ilyen parkok voltak, de sajnos, csak voltak: Veľký Šarison, Brzotínban, Hatalován és még számos kelet-szlovákiai községben, örvendetes, hogy ilyen parkok vannak — még ma is — Jasovon, Betliarban, Trebišovon, Petrovanyban és még sok más községben. A természetet járva gondoljunk mindig arra, hogy a természet — szépségeivel és gazdagságával — mindannyiunké. Nem pusztítani, hanem gondoskodni kell róla, mégpedig mindannyiunknak, mind a saját, mind utódaink érdekében. BOHUŠ NEMCEK ellenőrök már 1972 első felében minden üzemrészlegben megkezdték tevékenységüket. ösz- szesen 14 háromtagú ellenőrző csoportot alakítottunk. Kezdeményezésünket a vállalat vezetősége is teljes mértékben támogatja, hisz tulajdonképpen a tartalékok feltárása és megfelelő helyen való felhasználása, a különböző megterhelések csökkentése, a nyersanyagokkal, az elektromos energiával stb. való takarékoskodás, és természetesen a fogyatékosságok kiküszöbölése a cél. Az ellenőrző csoportok nem is egészen egyéves működése szép eredményeket hozott. A reflektorok fényei nálunk csakugyan jó helyre világítottak. Az „Ifjúsági fényszóró“ mozgalom útján megtakarított összeg máris 8 millió koronát tesz ki. Ezt főleg azzal értük el, hogy az eddig kihasználatlanul heverő gépeket ki- sebb-nagyobb javítások útján ismét használhatókká tettük. Még egyszer sem fordult elő, hogy az illetékesek ne vették volna figyelembe az általunk jelentett hibákat, vagy fogyatékosságokat. Munkánkat ezen a téren továbbra is kitartóan folytatjuk, mert, sajnos, még mindig vannak a mi üzemünkben is — de nemcsak a mienkben —, olyanok, akik munkahelyeiken felelőtlenül dolgoznak és gazdálkodnak. JOZEF SLUKA Fényszóróval a hibák ellen Az eredmény: 8 millió korona megtakarítás 1973. VI. 6. 4
