Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)

1973-06-05 / 132. szám, kedd

NEMES VERSENGÉS Jól vizsgáztak • A szereplők is, a község is új élménnyel gazdagodtak Teljesítjük a határozatokat A KOMMUNISTÁK MUNKÄJA a PÄRTKONFERENCIÄK UTÄN ÚJ sző KULTURÁLIS HÍREK □ A bratislavai televízió al­kotói háromrészes tévéfilmet forgatnak Nádaši-Jégé Adam Šangala című regényéből. A színes tévésorozat előrelátha­tólag decemberre készül el. I I A színész és kora címmel Viera Polakovičová portréfilmet készített Mikuláš Huba érde­mes művészről. A tévéfiilmben a színész azt a nemzedéket képviseli, melynek feladatta volt, hogy egy kis nemzet mű­vészetét az ismeretlenség ho­mályából a felszínre hozza. ( ] A Szlovák Televízióban ez évben több színes tévéfilm és tévéjáték készül — ezek műsor­ideje összesen 31 óra lesz. L J Hely a házban címmel Ján Jonáš háromrészes színes tévé­filmet forgat a mai élet prob­lémáiról. □ Ivan Teren Vihar címmel alkalmazta televízióra a komá­romi Kanin Lászlóvá írónő re­gényét. A mű cselekménye az ún. szlovák állam kezdetén ját­szódik. A tévéfilm főszerepét Leopold Haveri alakítja. i J A Német Demokratikus Köztársaságban ez évben ké­szülő játékfilmeknek a fele mai témájú. Ezek egyike a kö­zelmúltban bemutatott Kulcsok című film is. „Nemcsak nyelvében — kultúrájában is él a nemzet" A CSEMADOK Nové Zámky-i (érsekújvári) XX. járási konferenciája Immár huszadszor gyűltek fcssze a CSEMADOK érsekújvári Járási vezetői, valamint a já­rás helyi szervezeteinek kül­döttei, hogy mérleget készítse­nek a magyar dolgozók között kifejtett kultúrpolitikai tevé­kenységükről és hogy a köz­ponti irányvonalak megfelelő­en meghatározzák a jövő idő­szakban elvégzendő feladato­kat. A konferencián a járási párt- és állami szervek, valamint a tömegszervezetek is képvisel­tették magukat, a CSEMADOK Központi Bizottsága részéről pe­dig annak országos elnöke, Lő­rincz Gyula elvtárs vett részt. Az alapos, jól felépített, konkrét és nyílt hangvételű be- íszámoló után, melyet Őszi Lász­Ióné elvtársnő, a CSEMADOK járási titkárnője tartott, termé­keny vita következett. A fel­szólalások mozaikja hű képet nyújtott a kulturális szervezet­nek az érsekújvári járásban el­ért eredményeiről és a kultúr- munkával kapcsolatos problé­máiról. A 36 helyi szervezetben tömörült 5100 tag általában nem nevezhető „papírtagnak“. A köz­ségekben aktív tevékenység fo­lyik, számtalan különböző ér­dek- és szakkör működik, ame­lyek közül pl. a tánc- és ének­karok, vagy népi hangszer- együttesek már országos ren­dezvényeken is Sikerrel szere­peltek. Különösen jól dolgoznak a honismereti körök; az érseikúj- vári tánccsoport, a modern tár­sastáncoknak a Dunai Pohárért folytatott versenyén serleget és diplomát nyert; Kamenín (Ké- ménd J községben szépen ala­kul a néprajzi múzeum ügye, amelyhez segítséget kapnak a bratislavai Archeológiái Intézet­től; aktívan működik az iTrvíirl helyi szervezet keretében a vá­ros nagy szülöttjének, Kassák Lajosnak nevét viselő ifjúsági klub stb. A konferencián felszólalt Lő­rincz Gyula elvtárs, a CSEMA­DOK országos elnöke is, aki nagyra értékelte az érsekújvári járás CSEMADOK-dolgozóiban és tagságában megnyilatkozó kezdeményező szellemet, a kul­turális munka új formáinak ke­resését, amelynek egyik jele a járási bizottság mellett alakult Képzőművészetek Kedvelőinek Klubja. Kérte, hogy a tagság továbbra is maradjon aktív és tegyen meg mindent a szocia­lista kultúra terjesztéséért és fejlesztéséért, a hazánk nemze­teivel való békés, gyümölcsöző együttműködésért. A vita zárszavát Dohai Lajos elvtárs gbelcei (köbölkúti) igazgatótanító, a CSEMADOK járási elnöke tartotta. Megál­lapította, hogy a konferencia küldötteinek tárgyalása az in­ternacionalizmus szellemében folyt és előremutató fejlődést ígért a jövőre nézve is. —Igo— Az 5. ötéves tervidőszak kö­zepén járunk. Mindössze két esztendő telt el a XIV. párt- kongresszus óta, melynek ha­tározatait következetesen telje­sítjük. Ennek az igyekezetnek köszönhetők a társadalom fej­lesztésével kapcsolatos, máris szemmel látható eredmények, életszínvonalunk tervszerű emelkedése, amit a pártkonfe­renciákon elhangzott beszámo­lók és felszólalások is bizonyí­tottak. Sikereink tehát tagadhatatla­nok és valamennyien örömmel nyugtázzuk őket. Ugyanakkor azonban nem volna helyes, ha szemet hunynánk a hibák és a fogyatékosságok felett, melyek­re a problémák mielőbbi meg­oldása érdekében ugyancsak rávilágítottak a pártkonferen­ciák. A prágai pártkonferencia nagy gondot fordított többek között az ideológiai munka ér­tékelésére. Hangsúlyozta, hogy a szocialista ember nevelése hosszan tartó, bonyolult folya­mat. Az emberekre kedvezőtle­nül hatnak az ellentmondások, a régi kispolgári szokások, ha­gyományok, a tevékenységük­ben mutatkozó fogyatékossá­gok. A kapitalista országokból hozzánk beszivárgó ellenséges propaganda is nagy károkat okoz. Hatását ugyan még nem sikerült teljes mértékben le- küzdenünk, de azért ideológiai munkánk eredményei különö­sen az ifjúság körében máris elvitathatatlanok. A prágai kommunisták vonzó és meg­győző programjának legjobb bizonyítéka, hogy az utóbbi időszakban több mint 90 000 fia­tal kérte felvételét a pártba. Az ifjúság problémái termé­szetesen többször is szóba ke­rültek a konferencián. A kül­döttek célja nem a könyörtelen bírálat, egyesek rossz tulajdon­ságainak vagy gyengéinek az ostorozása volt. Ehelyett in­kább a fiatalok jó és haladó tulajdonságait, munkaigyekeze­tüket emelték ki, és arra is rá­mutattak, hogy ma a legtöb­ben sokkal tapasztaltabban lép­nek az életbe, mint egykor az Idősebb korosztály. Kétségte­len, hogy az ifjúság többsége kitart a szocializmus mellett és rokonszenvezik is vele. Ugyanakkor azonban megkíván­ja a megkülönböztetett bánás­módot. Ezért másként kell vi­selkednünk a mai fiatalokkal, mint azokkal, akiket megedzet­tek az osztályharcok, és a for­radalom tövises iskoláját is ki­járták. Sietős napi munkánk köze­pette sokszor nem is tudatosít­juk, milyen céltudatosan, terv­szerűen irányítja a párt életün­ket. Vezető szerepének megszi­lárdítása valamennyi dolgozó aktív támogatását feltételezi. Mert — amint az a konferen­cián többször is elhangzott — szocialista hazánkat a kommu­nisták nem egyedül és nem is saját maguknak építik, hanem valamennyien mindannyiunk számára dolgozunk. Ezért is tu­lajdonítunk olyan nagy fontos­ságot a pártértekezleteknek, melyek nemcsak a párttagok és a tagjelöltek, hanem az or­szág minden polgárára nézve nagy jelentőségűek. A városi pártkonferencia a főváros fejlesztésével kapcsola­tos igényes célok valóra vál­tását elsősorban Prága komp­lex fejlesztési tervének a kidol­gozásában látta. Az egyöntetű vélemény szerint a tervnek el­sősorban a lakásprobléma eny­hítésére, a lakótelepek építésé­re, valamint a városi közleke­désre — a metró, az észak—dé­li főútvonal, és a vasúti csomó­pont — előirányzott beruházá­sokkal kapcsolatos problémák megoldását kell szem előtt tar­tania. Nem vitás, hogy ezek az A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÓI Előkészületek a CSEMADOK XVIII. országos népművészeti fesztiváljára A csehszlovákiai magyar dol­gozók XVlll. országos népmű­vészeti fesztivájlának előkészí­tő bizottsága Zeliezovcén (Zse- lízen) tartotta meg első ülé­sét. Az összejövetelen többek között részt vett Varga Béla, a CSEMADOK KB vezető titkára is. A CSEMADOK KB rendezésé­ben és az SZSZK Művelődés- ügyi Minisztériumának védnök­sége alatt sorra kerülő orszá­gos seregszemle előkészületei­ről és programjáról G'ógh Lász­ló, a CSEMADOK KB osztály- vezetője tájékoztatta a megje­lenteket. Többek között elmond­ta, hogy a fesztivál első nap­ján, azaz június 16-án, a želie- zovcei művelődési otthonban néprajzi kiállítás nyílik, este pedig a helyi Schubert-parktan a szlovák, az ukrán, a lengyel és a morva vendégegyüttesek mutatják be műsorukat, s fel­lép a budapesti Bartók Béla táncegyüttes is. 17-én délelőtt a népművészeti csoportok felvo­nulása után a szabadtéri szín­padon „Csak tiszta forrásból“ címmel folklórműsort mutatnak be. Fellépnek a „Tavaszi szél vizet áraszt" ... címmel meg­hirdetett 1972. évi népdalver­seny győztes szólistái, dalár­dái, továbbá a meghívott cile- razenekarok és folklórcsopor­tok. Délután a Sohubert-park- ban a „Képes könyv" című nép- művészeti műsor bemutatására kerül sor. Ebben a csehszlová­kiai magyar műkedvelő él- együttesek és tánccsoportok — az Új Nemzedék, a Gömör, a Palóc, a Garamvölgy, a Napsu­gár, a Kis-Duna és a SZŐTTES — szerepelnek majd. A műsor végén gazdára talál „Az év legjobb koreográfiája és a fesz­tivál nagydíja" cím. NYUSTYIN FERENC Igor Grossmann felvétele Május végén a késő délutáni órákban Diakovcén (Deákiban) sokan igyekeztek a helyi kul- túrházba. Nem csoda, hiszen a CSEMADOK Központi Bizottsá­ga által Petőfi Sándor és Ma­itól, illetve a SZISZ alapszerve­zetéből és egy a CSEMADOK helyi szervezetéből. A közönség lelkes tapssal buzdította a sze­replőket, akik a legtöbb kér­désre hibátlanul válaszoltak. A győztes csapat: Cserge Mária, Száz Jolán és Hajdú Erzsébet (Puskás Lajos felvétele) dách Imre születése 150., vala­mint Csokonai Vitéz Mihály születése 200. évfordulójának tiszteletére meghirdetett orszá­gos méretű verseny helyi vetél­kedőjére került sor, amely a nézőknek jó szórakozást ígért. Az ünnepség előtt Grédi Amb­rus műsorvezető ismertette a verseny menetét és a pontozás feltételeit, majd Csongár Ignác, a háromtagú bíráló bizottság el­nöke rövid előadásban méltatta Petőfi, Madách és. Csokonai munkásságát. A beszámolókat követve a kilencéves alapiskola énekkara Petőfi megzenésített költeményeiből adott elő néhá­nyat és szavalatok hangzottak el Petőfi és Csokonai legszebb verseiből. Ezután megkezdődött a verseny. Két-két csapat vetél­kedett a kilencéves alapiskolá* A verseny lezajlása után a bíráló bizottság az összegyűj­tött pontok alapján megállapí­totta a helyezési sorrendet. Az első két helyen a SZISZ csapa­tai végeztek, azonban a legna­gyobb elismerés a harmadik helyre került diákcsapatot ille­ti, ugyanis Csokonai és Madách a kilencéves iskolában nem szerepel a tananyagban. Az értékelés után a verseny résztvevői emléklapot és könyv- jutalmat kaptak. Az utóbbiakat a CSEMADOK, a SZISZ és a szövetkezet ajándékozta a ver­senyzőknek. Végezetül elmond­hatjuk, hogy az irodalom nép­szerűsítése céljából megrende­zett vetélkedőről a közönség és a versenyzők is gazdag élmény­nyel távoztak. /Pák ózdi) igényes feladatok csak a komp­lex szocialista racionalizálással és a nemzetközi szocialista in­tegrációval teljesíthetők. To­vábbi követelmény a főváros életkörülményeinek lényeges ja­vulása. Önkéntelenül is arra gondo­lunk: megvalósíthatók-e — be­látható időn belül — ezek a merész tervek, melyekről a múltban álmodni sem mertünk. A konferencia erre a kérdésre is félreérthetetlenül megadta a választ: a feladatok pontos tel­jesítését a kommunisták, a párt alapszervezetei áldozatkész, ak­tív tevékenységükkel szavatol­ják és egyúttal bevonják Prá­ga lakosságát is, hogy a közös munkából mindenki kivegye a részét. A konferencia határozata ér­telmében a siker feltétele, hogy a pártszervezetek megszi­lárdítsák ideológiai, szervezeti és akcióegységüket, hogy fo­kozzák a kommunistákkal szemben támasztott igényeiket és felelősségérzetüket. A párt- szervezetek a határozat értel­mében a párt politikája iránti elkötelezettséget várnak a kom­munistáktól, és a párt befolyá­sának növelését, elsősorban a tagjelöltek körében. Figyelmü­ket mindenekelőtt az ifjúmun­kásokra, a diákokra és a tanu­lókra, a pedagógusokra és a művészekre kell Irányítaniuk. A legfontosabb teendő: megte­remteni a feltételeket ahhoz, hogy a kommunisták mielőbb megismerkedjenek a konferen­cia határozataival és megértsék céljait. Ez csak a konkrét fel­adatok kidolgozásával és meg­magyarázásával, valamint a személyes felelősség növelésé­vel sikerülhet. A funkcionáriu­sok kötelessége tehát a felada­tok teljesítésének rendszeres ellenőrzése. Munkájuk ezért tu­lajdonképpen csak most, a kon­ferencia határozatainak elfoga­dásával kezdődik és a XV. párt- kongresszusig tart, melyen majd számot adnak arról, mi­lyen mértékben teljesítették a rájuk bízott felelősségteljes fel­adatokat. Minden jel arra mu­tat, hogy törekvéseiket u jövő­ben is siker koronázza. KARDOS MÁRTA PÉLDAMUTATÖ GONDOSKODÁS A közel 5,5 ezer hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodó Rožňavai (Rozs­nyó) Állami Gazdaság hat­száz embert foglalkoztat, akiknek átlag életkora negyven éven aluli. A gépe­sített munka szakaszán többnyire fiatalok dolgoz­nak, akik nem vágynak máshova. Ennek az a ma­gyarázata, hogy a gazdaság vezetősége gondoskodik dol­gozóiról. Tavaly július 1. óta — amikor a dolgozók átlagke­resete 1340 korona volt — elkezdték az új, tökéletesí­tett bérrendszer érvényesí­tését, s az ezzel kapcsolatos intézkedésekkel ez év vé­géig 1900 koronára emelik az átlagkeresetet. A szociális gondoskodás keretében eddig ötven vál­lalati lakást, ezek egyne­gyedéhez garázsokat is épí­tettek dolgozóik számára. Az ötéves terv végéig to­vábbi 16 vállalati lakást épí­tenek fel. Hosszúlejáratú, kamat- és térítésmentes kölcsönöket is folyósítanak az igénylőknek. A gazdaság minden munka­helyén szociális berendezé­sek és üzemi étkezdék áll­nak a dolgozók rendelkezé­sére. A gazdaság jó munka- szervezésére utal az a tény, hogy a csúcsmunkák idején is felváltva szabadságra mehetnek a dolgozók. Ez évben első ízben az egész nyári idényre kibéreltek Siófokon, a Balaton partján egy nyaralót, ahol a gazda­ság 190 dolgozója nyaralhat. A Rozsnyói Állami Gazda­ság dolgozói a gondosko­dást lelkes munkával viszo­nozzák... (ik)

Next

/
Thumbnails
Contents