Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)

1973-06-23 / 148. szám, szombat

Ml A SZOVJET NÉP? A lenini nemzetiségi politika a gyakorlatban A Szovjetunióban több mint száz nemzet és nemzetiség él. Olyan nagy nemzetek mellett, minit amilyen az orosz (több mint 129 millió), az ukrán (több mint 40 millió), az üz- bég (több mint 9 millió) van­nak egészen kis nemzetiségek és etnikai csoportok is. A szo­cializmus viszonyai között a Szovjetunió összes nemzetei — nagy és kis nemzetek egy­aránt — éltek az önrendelkezés jogával, liogy szabadon rendez­zék be életüket. A Szovjetuniót alkotó 15 szövetségi köztársa­ság (ezeken belül még húsz autonóm köztársaság, több au­tonóm terület és nemzetiségi körzet) nemzeti-területi jelleg szerinti közigazgatási egység­ként jött létre. 1922-ben a Szovjetunió meg­alakulásának évében a szovjet - országnak csak egyes vidékei rendelkeztek többé—kevésbé fejlett iparral, sok nép telje­sen írástudatlan volt. Öt ven év telt el azóta. Most minden köztársaságnak fejlett ipara és gépesített mezőgazda­sága van. Az eddig páratlan társadal- mi-gazdasági haladással együtt mélyenszántó kulturális forra­dalom is lezajlott. Ennek okai mindenekelőtt a szovjet rend­szer lehetőségeiben kereshe­tők. A szovjet rendszer nem­csak a nagy és kis nemzetek politikai egyenjogúságát bizto­sította, hanem lehetővé tette azt is, hogy fokozatosan ki­egyen 1 í tőd j ék ga zdas ági és kulturális fejlettségük színvo­nala. A szovjet állam politikája a múltban és ma is a nemzetek élete összes haladó oldalainak fejlesztésére irányul, ugyan­akkor életünk internaciona­lista alapjainak, a soknemzetű szovjet társadalom egységének szilárdítására törekszik. Természetesen, ez az egység feem valósul meg egyszerre. A különböző fajú és nemzetiségű embereik kapcsolatainak terüle­te érzelmeik: finom árnyalatait és évszázados hagyományokat érint. Nagy tapintat kellett, mert sok nemzedék életén át ezen a téren halmozódtak fel a legerősebben a bizalmatlan­ság és elidegenedés elemei. A Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége valameny- nyi szovjet nép nagy erőfeszí­tései árán jött létre és szilár­dult meg. Lépésről lépésre küzdötték le a sovinizmust és a nacionalista felfuvalkodottsá- got, más' népek megvetését, a nemzeti önzést és a más né­pektől való elkülönölési törek­vést. A Szovjetunió nemzeteinek és nemzetiségeinek egységét a társadalmi fejlődés jelenlegi szakasza — a fejlett szocializ­mus szakasza egyik jellegzetes sajátosságának tekintjük. En­nek az egységnek a forrása a célok azonossága, a gazdasági, kulturális, szociális és nemzeti egyenlőség, az újtípusú nemze­ti kapcsolatok — a barátság, együttműködés, a kölcsönös testvéri segítség megerősítése. Ma méltán állítjuk, hogy ha­zánkban létrejött egy új törté­nelmi közösség — a szovjet nép. Mit jelent a szovjet nép tár­sadalmi-gazdasági, politikai és szellemi szempontból? Miben különbözik a tőkés államok soknemzetű alakulataitól? A nemzeti közösségek eltűnését jelenti-e az internacionalista közösség kialakulása? E kérdések nemcsak elmé­leti szempontból érdekesek. A Szovjetunió soknemzetű álla­ma, amelyben először sikerült a szocializmus alapján megol­dani a megoldhatatlannak tű­nő nemzeti kérdést. Nem csoda, hogy a társadal­mi életnek ez a területe a szovjetország baráti és ellensé­gei figyelmének egyaránt a központjában áll. Sok feltevést terjesztenek a szovjet néppel mint új internacionalista kö­zösséggel kapcsolatban. Ez érthető is. A Szovjetunió elke­rülhetetlen felbomlását és szét­hullását jövendölő burzsoá jóslatok ellenére félszázada fejlődik és erősödik a testvér- népek szövetsége, bizonyítva ezzel rendszerünk szilárdsá­gát és életképességét. 1973. A szovjet nép szociális, ősz tálylényegét tekintve a Szov­jetunió összes dolgozóinak szocialista szövetsége. Minden osztályt, társadalmi csoportot, nemzetet és nemzetiséget fel­ölel, amelyeket társadalmi tö­rekvéseik és politikai érdekeik egyesítenek. A történelem sok olyan ál­la,mala kula tot ismer, amelyek különféle népcsoportokat fog­tak össze, mint amilyenek Ma- kedóniai Nagy Sándor meghó­dított országai, a római biro­dalom, Dzsingiszkán birodalma s mások voltak. Ezek az inga­tag katonai-közigazgatási ala­kulatok különböző társadalmi- gazdasági fejlettségű és politi­kai sorsú népeket erőszako­sául egyesítettek. Éppen olyan gyorsan felbomlottak, mint amilyen gyorsan, keletkeztek. A soknemzetű szovjet nép nem ideiglenes, nem mestersé­ges, hanem az idő próbáját ki­állt, szabad és önkéntes egye­sülése nemzeteknek és nemze­tiségeknek, hogy egységes nemzetközi közösséget alkos­sanak. Ennek az egységnek politikai alapja a szovjet rendszer, az egységes, soknemzetű szocia­lista állam. Gazdasági alapját a szocia­lista tulajdonra és tervrend­szerre épülő egységes népgaz­daság alkotja, amely lehetővé teszi a természeti kincsek leg­ésszerűbb felhasználását, a köztársaságok közti helyes munkamegosztást a Szovjet­unió összes népei érdekében. A marxista—leninista ideoló­gia győzelme hazáinkban meg­teremtette a szocialista nem­zetek egységének eszmei alap jót. A szocializmus, a kommu­nizmus építésének folyamatá­ban a szovjetköztársaságokban győzedelmeskedett a népek barátságának, a proletár inter­nacionalizmusnak ideológiája, amely tartósan összeforrasztja a szovjet haza népeinek test­véri szövetségét. Jelenti-e a szovjet nép ilyen szilárd egysége a nemzetekre és nemzetiségekre osztódás feladását, elnyelődésüket és feloldódásukat valamilyen nem­zetek fölötti alakulatban? Ilyen állítások egyes nyugati „szovjetológusok“ műveiben látnak napvilágot. A szovjet népek élete általános vonásai­nak fejlődésére hivatkozva a népeknek „szovjet-orosz tí­pusú egységes nemzetbe“ való erőszakos egyesítésére irányu­ló törekvéssel vádolnak ben­nünket. Ez persze a dolgok való hely­zetének nyilvánvaló elferdíté­se. A nemzet nemcsak a kapi­talizmusban, hanem a szocializ­mus, sőt, bizonyos mértékben a kommunizmus viszonyai között is a társadalmi fejlődés objek­tív tényezője, ezért a nemzetek „megszüntetése“ lehetőségének még a gondolata is esztelen. Ugyanúgy ostobaság így fel­tenni a kérdést: nemzeti vagy nemzetközi, mintha az utóbbi az előbbinek az ellentéte vagy tagadása volna. A burzsoá na­cionalizmus krédója ugyanis abban van, hogy elhatárolja a nemzetit a külső hatásoktól, konzerválja azt és teret nyit nacionalista öntetszelgésnek. Könnyű megérteni, hogy száza­dunkban, a népek közti külön­féle kapcsolatok fejlődésének és a tudományos-műszaki for­radalmaknak korában anakro­nizmusnak tűnik az ilyen köve­telés. Az igazi internacionalizmus megteremti a nemzeti és a nemzetközi dialektikus egysé­gét. A nemzeti megszűnik zárt és váltó aha tat lan lenni. Válto­zásoknak van alávetve, mint minden a világon, új tartalom­mal gazdagodva és új formát öltve fejlődik. A modern ter­melőerők túllépik az egyes köztársaságok kereteit. A sza­kosítás és kooperálás megkö­veteli a nemzetek együttműkö­dését. A társadalmi élet internacio- nalizálódásának objektív fo­lyamata a nemzetek szociális és szellemi rokonságának erő­södéséhez vezet, de az egyál­talán nem jelenti azt, hogy a nemzetek és nemzetiségek el­veszítik nemzeti sajátosságu­kat. A szovjet kultúra — a Szov­jetunió összes népei alkotta legjobb művek szintézise. Na­gyon természetes, hogy az orosz kultúra progresszív for­mái, amelyek megfelelnek ha­zánk más népei életmódjának, életük elválaszthatatlan részé­vé váltak. Az orosz nép viszont sokat merít abból, ami más népek sajátossága. Nem vonunk egyenlőségjelet a „szovjet“ és „orosz“, „ukrán“, vagy „üzbég“ fogalma között. Mély meggyő­ződésünk, hogy a szovjet kul túra magas színvonala hazánk valamennyi népének érdeme. A szocializmus eltávolítja a nemzetek közötti korlátokat, lehetővé teszi nekik, hogy ré­szesedjenek a világértékekben, felhasználva a számukra hozzá­férhető nemzeti eszközöket és formákat. Ugyanakkor a szó cializmus elősegíti a nemzet­közi kapcsolatok eszközeinek rohamos fejlődését. Ezzel kap csolatban érdekes az orosz nyelv kérdése. A Szovjetunió népei a nemzetközi érintkezés, valamint a nemzeti nyelvek érintkezésének eszközeként ön­ként fogadták ej az ojx>sz nyelvet. A szociológusok egy része általában úgy véli, hogy a többnyelvűség a szociális konf­liktusok egyik forrása marad. Konfliktusok azonban csak ott lehetségesek, ahol nemzeti és nyelvi kiváltságok vannak, ahol egyes népek nemzeti érdekei ellentétben vannak egymással. A Szovjetunióban mintegy 130 különféle nyelv van. Egyenlő­ségüket, nemzeti kiváltságok nem létezését törvény rögzíti. Az a tény, hogy a szovjet em­berek többsége tud oroszul, mind gyorsabb szellemi fejlő­dés távlatait nyitja meg előt­tük. Hisz elsősorban orosz nyelvre fordítanak le mindent, ami a világkultúrában értékes. Ennek a ténynek egyáltalán nem mond ellent az, hogy a szövetségi köztársaságok ős­lakosságának 90—99 százaléka az adott nemzetiség nyelvét tartja ainyanyelvének és liasz- náilja aktívan. Minden szövet­ségi köztársaságban van saját nyelvű irodalom, színházak vannak, óriási példány szám ban jelennek meg újságok, folyó­iratok, könyvek. Az iskolákban 57 nemzeti nyelven folyik az oktatás. A különféle nemzetiségű emberek büszkén vallják magu­kat elsősorban szovjet embe­reknek. Természetesen, minden nép szellemi arculatában meg­volt és megvan a sajátosságát („nemzeti jellegét“) meghatá­rozó vonások összessége s ez továbbfejlődik. Emellett min­dem alapunk megvan arra, liogy most a szovjet jellegről beszéljünk, azaz olyan voná­sokról, mint a hazaszeretet, a kollektív szellem, a népek ba­rátsága, engesztelhetetlenség a szó cial i zimus ellenségeivel szemben, segítőkészség osz­tály tes t v é re i n k tá moga fására stb. Ezek a Szovjetunió népei­nek közös vonásai. A kommunista párt nemzeti­ségi politikájában nem engedi meg, hogy túlbecsüljék vagy figyelmen kívül hagyják a nemzeti tényezőt. Mi most is az olyan fogalmak reális tartal­máról beszélünk, mint a „nem­zeti érzések“, „nemzeti büsz­keség“, „nemzeti érdek“, noha emellett vannak nálunk olyan fogalmak is, mint a „szovjet hazafiság“, „szovjet büszke­ség“, „internacionalista köte­lesség“. Rendszerünk szocialista de­mokratizmusa minden dolgozó­nak, mindeii — nagy vagy kis nemzet — képviselőjének le­hetőséget biztosít arra, hogy aktívan részt vegyen a politi­kai életben, a társadalmi ügyek irányításában. A szocializmus szorosan egybekötötte az egyé­ni érdekeket a társadalmi ér­dekekkel, az emberek egyéni sorsát az egész nép, az egész ország sikereivel. Minden egyénnek érdeke a közös siker. Ezért joggal beszélünk arról, hogy országunk gazdasági és kulturális fejlesztése sikerei­nek alapja a szovjet népek szövetsége és felzárkózottsága. EDUARD BAGRAMOV profesz- szor, a filozófiai tudományok doktora (APN) A trslenái Túród Gépgyárban LKT—75 típusú lánctalpas erdet traktorokat gyártanak, amelyeket elsősorban a nehéz hegyi terep- munkáknál sikeresen használnak. Képünkön: az LKT—75 típusú új erdei traktor. ((Felvétel: L. Lofaj — ČSTK) A Liko konzervgyártási, hűtő­ipari, halfeldolgozó és kemé­ny ítőipaú szakigazgatóságévek kel ezelWt egyezményt kötött a budapesti Konzervipari Vállala­tok Trösztjével, melynek célja a kölcsönös együttműködés és a nemzetközi munkamegosztás ki­aknázása a konzervgyártás mű­szaki fejlesztésének meggyorsí­tása érdekében. A tudományos-műszaki együtt­működésről szóló egyezmény már több éve a kölcsönös hasz­nosság, a tapasztalatcsere alap­ján lehetővé teszi a feladatok megoldását, melynek célja a kutatási idő lecsökkentése. Az egyezmény leszögezi, a tapasz­talat- és az információcserét a különféle zöldségek termeszté­se és betakarítása terén, vala­min! a konzervgyártásban a technológiai és szervezési kér­dések terén. A Liko megren­dezte az új technika napjait, továbbá a konzervgyártás új technikájával foglalkozó szim­póziumot, amelyen magyar szakemberek vettek részt. Köl­csönös tapasztalat- és informá ciócserére került sor. A Liko konzervipari vállalatban pél­dául felhasz:'/ilják a magyar kísérletek eredményeit, amelye­ket a zöldborsó teljes feldolgo­zása terén szereztek, kezdve a fajta megválasztásától, a vetés­től egészen a konzervipari vég­termékig. Magyarországról zöldbab be­takarítására alkalmas kombáj­nokat vásárolunk. Minden kom­bájn naponta 3 hektárnyi terü­letről takarítja be a hüvelyest, tehát 150 dolgozó munkáját pó­tolja. Ez a betakarítási mód­szer lehetővé teszi, hogy ha­zánkban is bővítsük a konzerv­gyártás számára fontos termény vetésterületét. A sikeres együttműködést a magyar partnerekkel az idén is folytatjuk. Sor kerül majd a tu­dományos-kutatási munka el­mélyítésére, a kutatási felada­tok tervének összeegyeztetésé­re, hogy kiküszöböljék a dupli- citást és konkrét legyen a ku­tatási dolgozók munkája mind­két ország konzervgyártási ipa­rában. A berlini VIT-re készülnek a fiatalok Kiváló eredményeket érnek el A Szocialista Ifjúsági Szövet­ség bratislavai alapszervezetei - nek 450 funkcionáriusa találko­zott szerdán a fesztivál előtti kampány keretében a bratis­lavai Dimitrov Vegyipari Művek üzemi klubjában. Az értekezleten megjelent Gerhardt Grahl, az NDK bratis­lavai alkonzulja, aki a résztve­vőket tájékoztatta a berlini Vi- 1 ági f j úsúgi Tál ál kozó e lő készí - tésével. Biztosította őket, hogy az FDJ tagjai és az NDK fia­taljai mindent megtettek és megtesznek azért, hogy a ki­lenc fesztivál-nap a béke és a népek barátsága igazi manifesz- tációja legyen. A Szocialista Ifjúsági Szövet­ség Szlovákiai Központi Bizott­ságának nevében Ľudmila Kory- tárová titkár üdvözölte a meg­jelenteket. Elismerőleg nyilat­kozott fiataljaink kezdeménye­zéséről, akik fokozott munka­teljesítményükkel lehetővé te­szik a fejlődő országok sok fia­taljának, hogy részt vehessen a fesztiválon. A bratislavai fia­talok 280 000 koronával járul­tak hozzzá a fesztivál szolida­ritási alapjához. A SZISZ vala­mennyi alapszervezete az ipari és a mezőgazdasági üzemekben, az iskolákban, de a legkisebbek — az úttörők is — hozzájárul­nak alihoz, hogy jól sikerüljön a fesztivál. A bratislavai Matador válla­lat SZISZ-tagjai számára is ösz­tönzésül szolgál a X. Világifjú­sági Találkozó. A SZISZ üzemi szervezetének 220 tagja az egész világ demokratikus ifjúságának ezt az ünnepét már az év ele­jén azzal üdvözölte, hogy vál­lalta: 500 órát dolgozik önkén­tes társadalmi munkában és 100Ü koronát ajánlott fel a SZISZ SZKB által létesített szo­lidaritási alapra. Vállalásukat már teljesítet­ték, sőt 270 órát dolgoztak a felajánláson felül. Ezenkívül rendkívüli műszakot ajánlottak fel a X. Világifjúsági Találkozó­nak az SZLKP városi konferen­ciája alkalmából. A rendkívüli műszak alatt 154 000 korona ér­tékű munkát végeztek. A fesz­tivál jegyében zajlanak le a sportversenyek is, minthogy az üzemi szervezet tagjainak csak­nem egynegyede elhatározta, hogy megszerzi a fesztivál sportjelvényét. A fesztivál jegyében folynak rendszeresen társas esték is, amelyeken a fiatalok vetélke­dők és kvízek formájában is* merkednek meg a haladó ifjúsá­gi mozgalom történetével, és a X. VIT színhelyével, Berlinnel, az NDK fővárosával. A Szlovák Tudományos Aka­démia tudósainak az utóbbi idő­ben eddigi legjelentősebb sike­rei közé tartozik a qyergülő szívműködés támogatására szol­gáló műszer kísérleti kipróbá­lása, és a jövőben már gyakor­lati alkalmazása is. A műszert a Szlovák Tudományos Akadé­mia mérnök- és technikus-cso­portja, valamint a kísérleti ké­miai intézet orvoskollektívája fejlesztette ki: Képünkön: Éva Marek óvá labor ánsnö, a Tesla ultramikrométervágó készülék­nél előkészíti az elektronos mikroszkópiák vágását. (Felvétel: M. Vojtek —• CSTK) Eredmenves együttmükíides

Next

/
Thumbnails
Contents