Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)
1973-06-23 / 148. szám, szombat
Ml A SZOVJET NÉP? A lenini nemzetiségi politika a gyakorlatban A Szovjetunióban több mint száz nemzet és nemzetiség él. Olyan nagy nemzetek mellett, minit amilyen az orosz (több mint 129 millió), az ukrán (több mint 40 millió), az üz- bég (több mint 9 millió) vannak egészen kis nemzetiségek és etnikai csoportok is. A szocializmus viszonyai között a Szovjetunió összes nemzetei — nagy és kis nemzetek egyaránt — éltek az önrendelkezés jogával, liogy szabadon rendezzék be életüket. A Szovjetuniót alkotó 15 szövetségi köztársaság (ezeken belül még húsz autonóm köztársaság, több autonóm terület és nemzetiségi körzet) nemzeti-területi jelleg szerinti közigazgatási egységként jött létre. 1922-ben a Szovjetunió megalakulásának évében a szovjet - országnak csak egyes vidékei rendelkeztek többé—kevésbé fejlett iparral, sok nép teljesen írástudatlan volt. Öt ven év telt el azóta. Most minden köztársaságnak fejlett ipara és gépesített mezőgazdasága van. Az eddig páratlan társadal- mi-gazdasági haladással együtt mélyenszántó kulturális forradalom is lezajlott. Ennek okai mindenekelőtt a szovjet rendszer lehetőségeiben kereshetők. A szovjet rendszer nemcsak a nagy és kis nemzetek politikai egyenjogúságát biztosította, hanem lehetővé tette azt is, hogy fokozatosan kiegyen 1 í tőd j ék ga zdas ági és kulturális fejlettségük színvonala. A szovjet állam politikája a múltban és ma is a nemzetek élete összes haladó oldalainak fejlesztésére irányul, ugyanakkor életünk internacionalista alapjainak, a soknemzetű szovjet társadalom egységének szilárdítására törekszik. Természetesen, ez az egység feem valósul meg egyszerre. A különböző fajú és nemzetiségű embereik kapcsolatainak területe érzelmeik: finom árnyalatait és évszázados hagyományokat érint. Nagy tapintat kellett, mert sok nemzedék életén át ezen a téren halmozódtak fel a legerősebben a bizalmatlanság és elidegenedés elemei. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége valameny- nyi szovjet nép nagy erőfeszítései árán jött létre és szilárdult meg. Lépésről lépésre küzdötték le a sovinizmust és a nacionalista felfuvalkodottsá- got, más' népek megvetését, a nemzeti önzést és a más népektől való elkülönölési törekvést. A Szovjetunió nemzeteinek és nemzetiségeinek egységét a társadalmi fejlődés jelenlegi szakasza — a fejlett szocializmus szakasza egyik jellegzetes sajátosságának tekintjük. Ennek az egységnek a forrása a célok azonossága, a gazdasági, kulturális, szociális és nemzeti egyenlőség, az újtípusú nemzeti kapcsolatok — a barátság, együttműködés, a kölcsönös testvéri segítség megerősítése. Ma méltán állítjuk, hogy hazánkban létrejött egy új történelmi közösség — a szovjet nép. Mit jelent a szovjet nép társadalmi-gazdasági, politikai és szellemi szempontból? Miben különbözik a tőkés államok soknemzetű alakulataitól? A nemzeti közösségek eltűnését jelenti-e az internacionalista közösség kialakulása? E kérdések nemcsak elméleti szempontból érdekesek. A Szovjetunió soknemzetű állama, amelyben először sikerült a szocializmus alapján megoldani a megoldhatatlannak tűnő nemzeti kérdést. Nem csoda, hogy a társadalmi életnek ez a területe a szovjetország baráti és ellenségei figyelmének egyaránt a központjában áll. Sok feltevést terjesztenek a szovjet néppel mint új internacionalista közösséggel kapcsolatban. Ez érthető is. A Szovjetunió elkerülhetetlen felbomlását és széthullását jövendölő burzsoá jóslatok ellenére félszázada fejlődik és erősödik a testvér- népek szövetsége, bizonyítva ezzel rendszerünk szilárdságát és életképességét. 1973. A szovjet nép szociális, ősz tálylényegét tekintve a Szovjetunió összes dolgozóinak szocialista szövetsége. Minden osztályt, társadalmi csoportot, nemzetet és nemzetiséget felölel, amelyeket társadalmi törekvéseik és politikai érdekeik egyesítenek. A történelem sok olyan álla,mala kula tot ismer, amelyek különféle népcsoportokat fogtak össze, mint amilyenek Ma- kedóniai Nagy Sándor meghódított országai, a római birodalom, Dzsingiszkán birodalma s mások voltak. Ezek az ingatag katonai-közigazgatási alakulatok különböző társadalmi- gazdasági fejlettségű és politikai sorsú népeket erőszakosául egyesítettek. Éppen olyan gyorsan felbomlottak, mint amilyen gyorsan, keletkeztek. A soknemzetű szovjet nép nem ideiglenes, nem mesterséges, hanem az idő próbáját kiállt, szabad és önkéntes egyesülése nemzeteknek és nemzetiségeknek, hogy egységes nemzetközi közösséget alkossanak. Ennek az egységnek politikai alapja a szovjet rendszer, az egységes, soknemzetű szocialista állam. Gazdasági alapját a szocialista tulajdonra és tervrendszerre épülő egységes népgazdaság alkotja, amely lehetővé teszi a természeti kincsek legésszerűbb felhasználását, a köztársaságok közti helyes munkamegosztást a Szovjetunió összes népei érdekében. A marxista—leninista ideológia győzelme hazáinkban megteremtette a szocialista nemzetek egységének eszmei alap jót. A szocializmus, a kommunizmus építésének folyamatában a szovjetköztársaságokban győzedelmeskedett a népek barátságának, a proletár internacionalizmusnak ideológiája, amely tartósan összeforrasztja a szovjet haza népeinek testvéri szövetségét. Jelenti-e a szovjet nép ilyen szilárd egysége a nemzetekre és nemzetiségekre osztódás feladását, elnyelődésüket és feloldódásukat valamilyen nemzetek fölötti alakulatban? Ilyen állítások egyes nyugati „szovjetológusok“ műveiben látnak napvilágot. A szovjet népek élete általános vonásainak fejlődésére hivatkozva a népeknek „szovjet-orosz típusú egységes nemzetbe“ való erőszakos egyesítésére irányuló törekvéssel vádolnak bennünket. Ez persze a dolgok való helyzetének nyilvánvaló elferdítése. A nemzet nemcsak a kapitalizmusban, hanem a szocializmus, sőt, bizonyos mértékben a kommunizmus viszonyai között is a társadalmi fejlődés objektív tényezője, ezért a nemzetek „megszüntetése“ lehetőségének még a gondolata is esztelen. Ugyanúgy ostobaság így feltenni a kérdést: nemzeti vagy nemzetközi, mintha az utóbbi az előbbinek az ellentéte vagy tagadása volna. A burzsoá nacionalizmus krédója ugyanis abban van, hogy elhatárolja a nemzetit a külső hatásoktól, konzerválja azt és teret nyit nacionalista öntetszelgésnek. Könnyű megérteni, hogy századunkban, a népek közti különféle kapcsolatok fejlődésének és a tudományos-műszaki forradalmaknak korában anakronizmusnak tűnik az ilyen követelés. Az igazi internacionalizmus megteremti a nemzeti és a nemzetközi dialektikus egységét. A nemzeti megszűnik zárt és váltó aha tat lan lenni. Változásoknak van alávetve, mint minden a világon, új tartalommal gazdagodva és új formát öltve fejlődik. A modern termelőerők túllépik az egyes köztársaságok kereteit. A szakosítás és kooperálás megköveteli a nemzetek együttműködését. A társadalmi élet internacio- nalizálódásának objektív folyamata a nemzetek szociális és szellemi rokonságának erősödéséhez vezet, de az egyáltalán nem jelenti azt, hogy a nemzetek és nemzetiségek elveszítik nemzeti sajátosságukat. A szovjet kultúra — a Szovjetunió összes népei alkotta legjobb művek szintézise. Nagyon természetes, hogy az orosz kultúra progresszív formái, amelyek megfelelnek hazánk más népei életmódjának, életük elválaszthatatlan részévé váltak. Az orosz nép viszont sokat merít abból, ami más népek sajátossága. Nem vonunk egyenlőségjelet a „szovjet“ és „orosz“, „ukrán“, vagy „üzbég“ fogalma között. Mély meggyőződésünk, hogy a szovjet kul túra magas színvonala hazánk valamennyi népének érdeme. A szocializmus eltávolítja a nemzetek közötti korlátokat, lehetővé teszi nekik, hogy részesedjenek a világértékekben, felhasználva a számukra hozzáférhető nemzeti eszközöket és formákat. Ugyanakkor a szó cializmus elősegíti a nemzetközi kapcsolatok eszközeinek rohamos fejlődését. Ezzel kap csolatban érdekes az orosz nyelv kérdése. A Szovjetunió népei a nemzetközi érintkezés, valamint a nemzeti nyelvek érintkezésének eszközeként önként fogadták ej az ojx>sz nyelvet. A szociológusok egy része általában úgy véli, hogy a többnyelvűség a szociális konfliktusok egyik forrása marad. Konfliktusok azonban csak ott lehetségesek, ahol nemzeti és nyelvi kiváltságok vannak, ahol egyes népek nemzeti érdekei ellentétben vannak egymással. A Szovjetunióban mintegy 130 különféle nyelv van. Egyenlőségüket, nemzeti kiváltságok nem létezését törvény rögzíti. Az a tény, hogy a szovjet emberek többsége tud oroszul, mind gyorsabb szellemi fejlődés távlatait nyitja meg előttük. Hisz elsősorban orosz nyelvre fordítanak le mindent, ami a világkultúrában értékes. Ennek a ténynek egyáltalán nem mond ellent az, hogy a szövetségi köztársaságok őslakosságának 90—99 százaléka az adott nemzetiség nyelvét tartja ainyanyelvének és liasz- náilja aktívan. Minden szövetségi köztársaságban van saját nyelvű irodalom, színházak vannak, óriási példány szám ban jelennek meg újságok, folyóiratok, könyvek. Az iskolákban 57 nemzeti nyelven folyik az oktatás. A különféle nemzetiségű emberek büszkén vallják magukat elsősorban szovjet embereknek. Természetesen, minden nép szellemi arculatában megvolt és megvan a sajátosságát („nemzeti jellegét“) meghatározó vonások összessége s ez továbbfejlődik. Emellett mindem alapunk megvan arra, liogy most a szovjet jellegről beszéljünk, azaz olyan vonásokról, mint a hazaszeretet, a kollektív szellem, a népek barátsága, engesztelhetetlenség a szó cial i zimus ellenségeivel szemben, segítőkészség osztály tes t v é re i n k tá moga fására stb. Ezek a Szovjetunió népeinek közös vonásai. A kommunista párt nemzetiségi politikájában nem engedi meg, hogy túlbecsüljék vagy figyelmen kívül hagyják a nemzeti tényezőt. Mi most is az olyan fogalmak reális tartalmáról beszélünk, mint a „nemzeti érzések“, „nemzeti büszkeség“, „nemzeti érdek“, noha emellett vannak nálunk olyan fogalmak is, mint a „szovjet hazafiság“, „szovjet büszkeség“, „internacionalista kötelesség“. Rendszerünk szocialista demokratizmusa minden dolgozónak, mindeii — nagy vagy kis nemzet — képviselőjének lehetőséget biztosít arra, hogy aktívan részt vegyen a politikai életben, a társadalmi ügyek irányításában. A szocializmus szorosan egybekötötte az egyéni érdekeket a társadalmi érdekekkel, az emberek egyéni sorsát az egész nép, az egész ország sikereivel. Minden egyénnek érdeke a közös siker. Ezért joggal beszélünk arról, hogy országunk gazdasági és kulturális fejlesztése sikereinek alapja a szovjet népek szövetsége és felzárkózottsága. EDUARD BAGRAMOV profesz- szor, a filozófiai tudományok doktora (APN) A trslenái Túród Gépgyárban LKT—75 típusú lánctalpas erdet traktorokat gyártanak, amelyeket elsősorban a nehéz hegyi terep- munkáknál sikeresen használnak. Képünkön: az LKT—75 típusú új erdei traktor. ((Felvétel: L. Lofaj — ČSTK) A Liko konzervgyártási, hűtőipari, halfeldolgozó és kemény ítőipaú szakigazgatóságévek kel ezelWt egyezményt kötött a budapesti Konzervipari Vállalatok Trösztjével, melynek célja a kölcsönös együttműködés és a nemzetközi munkamegosztás kiaknázása a konzervgyártás műszaki fejlesztésének meggyorsítása érdekében. A tudományos-műszaki együttműködésről szóló egyezmény már több éve a kölcsönös hasznosság, a tapasztalatcsere alapján lehetővé teszi a feladatok megoldását, melynek célja a kutatási idő lecsökkentése. Az egyezmény leszögezi, a tapasztalat- és az információcserét a különféle zöldségek termesztése és betakarítása terén, valamin! a konzervgyártásban a technológiai és szervezési kérdések terén. A Liko megrendezte az új technika napjait, továbbá a konzervgyártás új technikájával foglalkozó szimpóziumot, amelyen magyar szakemberek vettek részt. Kölcsönös tapasztalat- és informá ciócserére került sor. A Liko konzervipari vállalatban például felhasz:'/ilják a magyar kísérletek eredményeit, amelyeket a zöldborsó teljes feldolgozása terén szereztek, kezdve a fajta megválasztásától, a vetéstől egészen a konzervipari végtermékig. Magyarországról zöldbab betakarítására alkalmas kombájnokat vásárolunk. Minden kombájn naponta 3 hektárnyi területről takarítja be a hüvelyest, tehát 150 dolgozó munkáját pótolja. Ez a betakarítási módszer lehetővé teszi, hogy hazánkban is bővítsük a konzervgyártás számára fontos termény vetésterületét. A sikeres együttműködést a magyar partnerekkel az idén is folytatjuk. Sor kerül majd a tudományos-kutatási munka elmélyítésére, a kutatási feladatok tervének összeegyeztetésére, hogy kiküszöböljék a dupli- citást és konkrét legyen a kutatási dolgozók munkája mindkét ország konzervgyártási iparában. A berlini VIT-re készülnek a fiatalok Kiváló eredményeket érnek el A Szocialista Ifjúsági Szövetség bratislavai alapszervezetei - nek 450 funkcionáriusa találkozott szerdán a fesztivál előtti kampány keretében a bratislavai Dimitrov Vegyipari Művek üzemi klubjában. Az értekezleten megjelent Gerhardt Grahl, az NDK bratislavai alkonzulja, aki a résztvevőket tájékoztatta a berlini Vi- 1 ági f j úsúgi Tál ál kozó e lő készí - tésével. Biztosította őket, hogy az FDJ tagjai és az NDK fiataljai mindent megtettek és megtesznek azért, hogy a kilenc fesztivál-nap a béke és a népek barátsága igazi manifesz- tációja legyen. A Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának nevében Ľudmila Kory- tárová titkár üdvözölte a megjelenteket. Elismerőleg nyilatkozott fiataljaink kezdeményezéséről, akik fokozott munkateljesítményükkel lehetővé teszik a fejlődő országok sok fiataljának, hogy részt vehessen a fesztiválon. A bratislavai fiatalok 280 000 koronával járultak hozzzá a fesztivál szolidaritási alapjához. A SZISZ valamennyi alapszervezete az ipari és a mezőgazdasági üzemekben, az iskolákban, de a legkisebbek — az úttörők is — hozzájárulnak alihoz, hogy jól sikerüljön a fesztivál. A bratislavai Matador vállalat SZISZ-tagjai számára is ösztönzésül szolgál a X. Világifjúsági Találkozó. A SZISZ üzemi szervezetének 220 tagja az egész világ demokratikus ifjúságának ezt az ünnepét már az év elején azzal üdvözölte, hogy vállalta: 500 órát dolgozik önkéntes társadalmi munkában és 100Ü koronát ajánlott fel a SZISZ SZKB által létesített szolidaritási alapra. Vállalásukat már teljesítették, sőt 270 órát dolgoztak a felajánláson felül. Ezenkívül rendkívüli műszakot ajánlottak fel a X. Világifjúsági Találkozónak az SZLKP városi konferenciája alkalmából. A rendkívüli műszak alatt 154 000 korona értékű munkát végeztek. A fesztivál jegyében zajlanak le a sportversenyek is, minthogy az üzemi szervezet tagjainak csaknem egynegyede elhatározta, hogy megszerzi a fesztivál sportjelvényét. A fesztivál jegyében folynak rendszeresen társas esték is, amelyeken a fiatalok vetélkedők és kvízek formájában is* merkednek meg a haladó ifjúsági mozgalom történetével, és a X. VIT színhelyével, Berlinnel, az NDK fővárosával. A Szlovák Tudományos Akadémia tudósainak az utóbbi időben eddigi legjelentősebb sikerei közé tartozik a qyergülő szívműködés támogatására szolgáló műszer kísérleti kipróbálása, és a jövőben már gyakorlati alkalmazása is. A műszert a Szlovák Tudományos Akadémia mérnök- és technikus-csoportja, valamint a kísérleti kémiai intézet orvoskollektívája fejlesztette ki: Képünkön: Éva Marek óvá labor ánsnö, a Tesla ultramikrométervágó készüléknél előkészíti az elektronos mikroszkópiák vágását. (Felvétel: M. Vojtek —• CSTK) Eredmenves együttmükíides
