Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)

1973-06-23 / 148. szám, szombat

A X. nemzetközi tv-fesztivál margójára Milliók tudatának és érzéseinek alakítója Véget ért Prágában a Cseh­szlovák Televízió fennállása 20. évfordulójának legjelentősebb eseménye, a X. nemzetközi te­levíziós fesztivál. A Valdštejn palota termeiben elhelyezett tv- készülékek harminchat tv-társa- ság közel félszáz filmjét vetí­tették a három nemzetközi és két hazai zsűri, valamint a fesztiválra meghívott nagyszá­mú külföldi és hazai vendég előtt. Egy hétig tartott a ne­mes versengés. Elmondható, hogy a tv-filmszemle, noha mi­nőség tekintetében nem min­den esetlien nyújtotta a maximu­mot, tartalom szempontjából megfelelt a fesztivál jelszavá­nak: A képernyő a népek kö zötti megismerést és megértést szolgálja. Egy évvel ezelőtt, amikor a IX. fesztivál eredményeit össze­geztük, annak az óhajnak ad­tunk kifejezést, hogy a jövő­ben szeretnénk tv-operatőrein- ket olyan indokínai riportra küldeni, amelyben a vietnami nép békés építőmunkájáról ad­nának számot. Nos, ez a kívánsá­gunk teljesült, azóta Vietnam­ban alapvetően megváltozott a helyzet. A béke és a népek közti együttműködés szelleme hatja át a nemzetközi élet szá­mos területét. A fesztivál idő­pontja olyan jelentős nemzet­közi eseménnyel esett egybe, amikor a Szovjetunió vezetői a lenini békepolitika szellemé­ben újabb fontos lépéseket tet­tek. Ez a körülmény méltó ke­retet adott a fesztiválnak és még jobban kidomborította ne­mes és időszerű célkitűzését. Ma már közhelynek számít, hogy a televízió olyan hatal­mas eszköz, amellyel naponta hatunk az emberek millióinak tudatára, érzéseire, gondol ko­dásmódjának alakulására. Ez a körülmény önmagában is ele gendő ahhoz, hogy tudatosít­suk azt a nagy felelősséget, amely a tv-alkotőkra hárul. Külön szeretnénk említést ten­ni a fesztivál egyik díjnyertes filmjéről, Fedor Cádra és And­rej Lettrich „Az érzés tizede“ című alkotásról, amely tartal­mával társadalmunk egyik sar­kalatos kérdését, az emberek közti szocialista viszonyt érin­ti. A film cselekménye ötéves tervünk egyik nemzetközi je­lentőségű beruházásán, a Tran­zit-földgázvezeték építésén ját­szódik le. Egy emigrációból ha­zatért fiatal munkás konflik­tusba kerül a hegesztő-brigád vezetőjével, aki csak súlyos lel­ki válságok árán érti meg, hogy az embereket nem múltbeli hi­báik alapján, hanem elsősorban jelenlegi, a társadalom javát □ A SEGHERS KIADÓNÁL Bruns Derocher fordításában je lent meg a Chant de la Pologne című antológia, amely a husza­dik századi lengyel lírát mutat­ja be a francia olvasóknak, a „Skamander“ csoporttól Julian Przybosz, Czeslaw Milosz és Ta­deusz Rózewicz mai költésze­téig. A macedón költészet an­tológiája az Éditeurs Francais Réunis gondozásában jelent meg, a horvát költészet Seg- hersnél. ■ A VI. sanzon olimpiát jú­lius 13., 14. és 15-én tartják At­hénban. Az olimpiai Iroda Geor­ges Economidis és Takis Cam- bas irányításával megkezdte a szervezési munkákat. □ LEIF SEGERSTAM, a berli­ni Deutsche Oper első karmes­tere megválik a neves nyugat­német operaháztól. 1973 augusz­tusától kezdve, mint a Helsinki Nemzeti Opera igazgatója mű ködik tovább. □ Ártatlan gyilkosok cím mel — Maár Gyula a Zircire Péter forgatókönyvéből — ké szíti új filmjét Várkonyi Zol­tán. Főszereplők: Huszti Péter. Tahi Tóth László, Mensáros László. Benkő Gyula. □ Egyre több érdeklődő ke resi fel bel- és külföldről a vi­lághírű drezdai művészeti gyűj­teményeket. Mint a most köz­zétett statisztika bizonyítja, ta­valy hárommillió látogatója volt a drezdai múzeumoknak, kereken egymillióval több, mint 1971-ben. szolgáló becsületes munkájuk alapján kell megítélni. S ehhez az álláspont kialakításához ér­zés is kell, nem elég csak jól hegeszteni. A hazatérő emigráns szerepét Ropog József, a komá­romi Magyar Területi Színház tagja játssza, partnerét, a bri- gádost pedig Július Pántik ala­kítja. A fesztivál egyik sajtó- értekezletén a film rendezője az újságírók érdeklődésére így nyilatkozott: Rupug József nagyszerűen megjelelt ebben a szerepben. Egzotikus megjele nésével és egyéniségével is Jrisseséget hozott a forgatásba. Véleményem szerint tehetséges fiatal művész, aki előtt igére tes távlatok állnak. ürülünk annak, hogy a Ma­gyar Területi Színház fiatal mű­vésze tehetségével hozzájárult a film sikeréhez. A prágai tv-fesztiválok tör­ténetében már hagyományos, hogy a beküldött filmek egy ré­sze sajátos társadalmi és embe­ri problémákat tár a néző elé. Ez alkalommal is bebizonyoso­dott, hogy a gyermek — mint a jövő és a béke jelképe — több országban a tv alkotókat az ezzel kapcsolatos problémák feltárására ösztönzi. Az „Arany Prága“ fődíjat elnyerő NDK film, a „Férfi, nő és gyermek“ (Er, Sie, Es) arról szól, hogy egy grafikusnő ötéves kisfia, mivel anyjának nem jut rá ide­je, gyermekotthonban tölti a napot. Az ötéves Stefan azon­ban vágyódik az otthon, a csa­ládi fészek melege után. Éle­tében akkor történik változás, amikor a gyermekotthonba, télapóként egy fiatal szerelő érkezik, akit megismertet any­jával is, s ez az ismeretség megváltoztatja a kisfiú életét is. A film nem nyújt általános érvényű receptet, csupán a probléma megoldásának egy módját vázolja. Gyermek áll a csehszlovák tv-nézök zsűrije ál­tal jutalmazott film, a „Peter nénikéi“ középpontjában is. Ez a dokumentum azért érdekes, mert meggyőzően ábrázolja egy női szocialista munkabrigád tagjainak anyagi gondoskodá­sát egy árva fiúról. A bolgár „Legszebb mese“ című film középpontjában ugyancsak gyermek állt. Meg kell állapítanunk, hogy az idei fesztiválon is ritkaság- számba ment a sikerült, jó hu­morban gazdag tv-film. A fesz­tivál utolsó napján a magyar „1001. kilométer“ című film ezért hatott üdítő frisseséggel. Sziporkázott a szellemességtől, a rendezés nagyszerűen időzí­tette a helyzetkomikumokat, a tolmácsolás segítségével a né­zők pontosan reagáltak a cse­lekményre. A film, amely görbe tükör jellege ellenére is opti­mista kicsengésű, kiválóan ér­zékeltette a magyar falu válto­zásait, nemcsak a munkastílus, hanem a gondolkozás terén is, ugyanakkor éles szatírával mes­terien ábrázolta a szocializmus­tól idegen mellékhajtásokat. A fesztivál-díjak megoszlását elemezve megállapíthatjuk, hogy a bíráló bizottságoknak nem volt könnyű dolguk. Míg az előző fesztiválokon már az első napok után „favoritokról“ be­széltek a résztvevők, ezúttal biztos „helyezettekről" — az érzés tizedét kivéve — csupán a zsűri utolsó napi ülése után lehetett szó. Noha a fesztiválra benevezett filmek megfeleltek a szemle vezérgondolatának, az alkotások színvonala nem min­den esetben volt kielégítő. Tény, hogy egyes tv-társaságok évente száz, vagy annál is több filmet készítenek, ám kérdéses, hogy valóban sikerült e a leg jobb alkotásokat Prágába kül- deniök. Több filmből hiányzott a dinamizmus, a drámai elem. Mit várunk az elkövetkező fesztiváloktól? Azt, hogy to­vábbra is megfelelő keretet nyújtsanak tv-alkotók közti ba­ráti eszmecseréhez, hogy tart­sák meg a konstruktív kritika légkörét, de elsősorban azt, hogy az alkotások korunk nem­zedékét izgalomban tartó idő­szerű kérdéseket vessenek fel. Azt szeretnénk, ha a szemle a jövőben az eddiginél eredmé­nyesebben tenne eleget külde­tésének, a szemlén több átla­gon felüli, a mához szóló ki­váló alkotást láthatnánk. SOMOGYI MÁTYÁS Rudolf Nogo felvétele Milyen legyen a házunk tája Nincs szükség a legapróbb részletekig elemezni a háztáji udvarok, a ház körüli területek és kertek gazdaságosabb kihasz­nálásának lehetőségeit ahhoz, hogy megállapíthassuk, az itt rejlő tartalékok mily jelentősek. A falvak és a peremvárosok ezen a téren milliárdos értéke­ket rejtegetnek. A ház körüli területek és kertek minden talpalatnyi területének gazdasá­gos kihasználása természetesen nemcsak jelentős jövedelmet biztosít, ennek sokkal szélesebb, nagyobb társadalmi jelentősége is van. A községeket járva nem egy­szer és nem egy helyen figyel­tem fel arra, hogy milyen te­rületek hevernek parlagon, mennyi udvar és kert áll ki­használatlanul, nemcsak Kelet- Szlovákiában, hanem szerte az egész országban. A telkek föld­jének jó összetétele és a ked­vező éghajlati viszonyok nagyon megfelelnek a legtöbb gyümölcs és konyhakerti növény, továbbá a szőlő és a különféle virágok termesztésére. Nincs semmi, ami hátráltatná az üresen álló terü­letek korszerű megmunkálását és kihasználását. Az udvarokat és a ház mö­götti területeket a házi szárnya­sok tnyésztésére is jobban ki lehetne használni. Meg lehetne honosítani az értékes húst, bőrt és finom szőrt adó nyulak te­nyésztését. A méhészkedésre szintén több gondot lehetne for­Csökkentik a levegő szennyezettségét A CSSZSZK területének 8 százalékát, azaz 6200 négyzet­kilométernyi térséget, amelyen 3 millió ember él, veszélyeztet állandóan a levegő szennyező­désének nagyfokú telítettsége. A helyzet Prágában, az észak­csehországi és az észak-morva- országi kerületekben a legsú­lyosabb. A fővárosban, főleg annak középső részében a nagyfokú kéndioxid- és pernyeszennyező­désen kívül, nagy mennyiségű káros anyag kerül a gépkocsik kipufogó gázából is a levegőbe. Ez évente 20 000 tonna szén- monoxidot és 100 000 tonna ko­romrészecskét jelent. A légszennyeződés leggyako- iibb forrásai a hőerőművek, a fűtőházak, a házak és háztöm­bök kazánjai, az ipari vállala­tok áramfejlesztő telepei és a házi fűtőtestek. 1970-ben a szi­lárd halmazállapotú szennyező­dések mennyisége 2 millió 300 ezer tonna volt. Sokkal komo lyabb poblémát okoznak azon­ban a gáznemű szennyeződé­sek, amelyek mindenekelőtt a villanytelepekből, hőerőművek­ből és a kazánházakból kerül­nek a légkörbe. Jelenleg a le vegő szennyeződése okozza a legnagyobb károkat a termé­szetben, ami évente 3—4 mii liárd koronát jelent. A légszennyeződés negatív módon hat az erdőállományra és a mezőgazdasági ültetvé­nyekre is. Jelenleg több mint 130 000 hektárnyi erdő szenve­dett káit. dítani. Ugyanez vonatkozik a galambok tenyésztésére is. Mindez azt eredményezné, hogy a háztartások tagjai a jö­vőben egyszerűbben, olcsóbban és jobban el tudnák magukat látni egészséges és friss élelem­mel. Itt elsősorban a gyümölcs­re, a kerti veteményekre, a szőlőre, a húsra és a tojásra gondolok. Ezeken az „apró, de intenzív“ gazdálkodásra al­kalmas háztáji udvarokon a nyugdíjba vonult emberek nem­csak hasznos, hanem bizonyos mértékben kellemes elfoglalt­ságot is találhatnak. A felnőtte­ken kívül a fiatalok, a legki­sebbek, a pionírok is bekapcso­lódhatnának a gyümölcs és a szőlő gondozásába, a baromfi-, és a nyúhenyésztésbe. Az üre­sen álló földterületek kihaszná­lásával és megmunkálásával az egész környezet szebbé, kelle­mesebbé válna. Tegyük fel, hogy valaki 8Ü0 négyzetméter háztáji területtel rendelkezik. Mi mindent lehet termeszteni az ilyen területen? Mire lehet ezt a legjobban fel­használni? Nos, menjünk sorjában! A vá­laszt Zsebik Károlytól „A tiszta ház, rendes udvar“ járási ver­seny győztesétől idézzük: — Községünkben Borban (Boly) a telkek általában 800 —1000 négyzetméteresek. Ilyen területen 5 gyümölcsfa biztosan elfér. Legalább 10 tőke szőlőt is lehet ültetni és helyet kap­hatna a bogyós gyüinölcsűekből is (földieper, málna, ribizli) né­hány darab. Természetesen minőségi gyü­mölcsfajtákról van szó. A kü­lönféle fajták lehelnek korán vagy későbben érőek, attól füg­gően, milyen a háztartás tagjai­nak óhaja. A lényeg: a gyü­mölcsfák, a szőlő és a bogyós gyümölcsűek egészségesek le­gyenek, s jól gondozzák őket, hogy sokat teremjenek. Mellé­kesen megjegyzem, hogy főleg a város peremein a ház előtt valamivel több virágot is lehet­ne ültetni. Ehhez sem kell más, csak egy kis jóakarat, no és persze egy kis tudás. Az épület végében nyúlházat, baromfiólat vagy méhest lehet építeni. Ezeknek az elgondolásoknak és elképzeléseknek a megvalósí­tása sohasem késő. Azt monda­nám: a tétlenkedéssel kár az időt vesztegetni. A szabad te­rület, az üresen álló föld gaz­daságosabb kihasználásához APnOHIRDETES ■ Eladó családi okokból Skoda autó 1202 STV befuttatott új mo torral. Cím: Jerguš Árpád, Ban­ská Bystrica 45, telefon 234 88, sorozatszám 788. Ú-734 fl Eladó MB 1000. Bence József, Gorkého 16 B, Nové Zámky. 0-778 fl Eladó majdnem új, garázsolt Renault 16 TS — 16 000 km. Cím a hirdetőirodában. 0-779 ■ Eladó Octávta Combi jó álla­potban. Ár megegyezés szerint. Cím a hirdetőirodában. Ű-781 ■ Eladó MB 1000 kitűnő álló­ban. Telefon Bratislava: 288 49. Hívni lehet 18 óra után. Ű 782 minél előbb hozzá kellene lát* ni. A beruházás egy része már az első évben megtérül, a többi két-három év alatt. Mit mondanak a számítások? Vajon kifizetődik-e a felsorolt lehetőségek kihasználása? Mondjuk, hogy Kelet-Szlová­kiában minden udvarban és kertben négy-négy gyümölcsfát ültetnek el. Tegyük fel, hogy ezek általában törpefák, s ha­mar termőre fordulnak. Ilyen telepítés mellett néhány év alatt 70 000 telken mintegy 280 000 darabbal növekedne a gyümölcsfák száma. Jó gondo­zás, növényvédelem, parmetezés és öntözés mellett ezek a fák 3—5 év alatt termőre fordulnak és évente átlagosan 50 kg gyü­mölcsöt teremnek. Az összter­mésmennyiség 14 000 tonna ba­rack, őszibarack, körte, alma stb. ami 2,5 koronás kilogram­monkénti értékű gyümölcsöt je­lent. A gyümölcsfák között leg­alább 10 tőke szőlő is elfér. Jó gondozással egy-egy tőkén 3 kg szőlő is megterem. Tessék csak számolni: 10 tőke szőlő át­lagtermése 30 kg. Szorozzuk ezt meg 70 000-rel. A többlet 2100 tonna szőlő, ami 3 koronás ár mellett 6,3 millió korona ér­téket jelent. Tegyük mindehhez hozzá, hogy ezek a háztartások min­den különleges gondoskodás nélkül évente legalább 20 kg apró gyümölcsöt is termelhet­nek, azaz összesen 1400 tonnát. 4 koronás kilogrammonkénti áron az összérték újabb 5,6 mil­lió korona. És most adjuk össze a számo­kat. Gyümölcsösből és szőlőből az említett 70 000 háztartás na­gyobb értékű beruházások nél­kül, egy kis akarattal, valamint több munkával 46,9 millió ko­rona értékű gyümölcsöt termel­het. És ez csak a gyümölcs. A konyhakerti vetemények ter­mesztéséről nem Is beszélünk, pedig nyilvánvaló, hogy azon a téren is nagyok a lehetőségek. És milyen lehetőségek kínál­koznak a kisállattenyésztés te­rén? Említettem már, hogy a szó­ban forgó gazdasági udvarok kedvező lehetőséget nyújtanak apróbb állatok tenyésztésére. Itt sincs szükség nagyobb beruhá­zásokra. Mondjuk, hogy az említett gazdaságok évente mindössze 10 kg hússal (baromfi, nyúl és galamb) többet termelnek mint eddig, és tegyük fel, hogy en­nek a húsnak az értéke kilog­rammonként mindössze 10 ko­rona. Az összérték így Is eléri a 7 millió koronát. Ezek szerint egy-egy háztáji udvarban házkörüli területen és kertben átlagosan 770 koro­na értékben lehetne több árut termelni. Persze, nem lehet min­dent pénzben kifejezni. Meg keli említeni, hogy ezt a többlet- munkát egyesek szórakozásként végezhetnék és egészségük ja­vítására is felhasználhatnák. Mindebben jelentős szerepet játszhatnak a különböző szerve­zetek is (kis állattenyésztők, kertészek és a méhészek szer­vezete), valamint az iskolák, melyek ilyen irányban is kedve­ző hatást gyakorolhatnak a ta­nulóifjúságra. ILLÉS BERTALAN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents