Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)

1973-06-23 / 148. szám, szombat

A nevelőszülői pdoskodäsrfl szóló üj törvény A nevelőszülői gondoskodás­ról szóló 1973/50. sz. új törvény 1973. június 1-én lépett hatály­ba. AZ*ŰJ TÖRVÉNY CÉLJA A szülők kötelessége, hogy gyermekeiket szocialista álla­munk rendes, dolgos állampol­gáraivá neveljék. Ha a szülők ezt a feladatot nem tudják el­látni (válás után szétesett csa­ládok, az egyik, vagy mindkét szülő betegsége, halála, slb.), a családi törvénykönyv és más előírások nyújtottak eddig mó­dot a megoldásra: nevelőinté­zetben való elhelyezésre, eset­leg rokon, vagy más személyek­nél való elhelyezés formájában. Az új törvény az utóbbi lehető­ség törvényes feltételeit szabá­lyozza oly módon, hogy a ne­velőszülői gondozásra bízott gyermek eltartásának jogl-er- kölcsi és anyagi feltételeit meg­határozza. A nevelőszülői gon­dozás főként olyan gyermekeket érint majd, akiknek testi és lel­ki fejlődése szempontjából ál­landó jellegű fa rendes családi környezetet lehetőleg a leg­nagyobb mértékben pótló) kör­nyezetre van szükségük. Az új törvénynek nem szándéka pó­tolni az örökbefogadást, sőt számol azzal, hogy a nevelőszü­lői gondozás a hosszabb időn át való együttélés és jó érzelmi kapcsolat kialakulása eredmé­nyeként gyakran az örökbefo­gadáshoz fog vezetni. A NEVELŐSZÜLŐI GONDOZÁS LÉNYEGE Nevelőszülői gondozásra ak­kor lehet a gyermeket bízni, ha nevelését, rendszerint hosszabb időre, a szülők nem tudják ren­desen ellátni, főként, ha az ilyen elhelyezést a gyermek ér­dekei indokolják. A törvény módot nyújt arra, hogy közös megállapodás alap­ján házaspár is vállalhasson nevelőszülői megbízatást, egyébként a házastársak egyike csak a másik beleegyezésével vállalhatja ezt a feladatot. Ha az egyik házastárs elvesztette jogi cselekvőképességét, vagy más, komoly akadály forog fenn, nincs szükség ilyen bele egyezésre. A nevelőszülői gondozásról szóló megbízatás bírósági dön­tés alapján jön létre, és a gyer­mek nagykorúságának elérésé­vel ér véget. Megszűnik akkor is, ha a nevelőszülő meghal. A házaspár által gyakorolt közös nevelőszülői megbízatás meg­szűnik még a házasság felbon­tásával, vagy az egyik házas­társ halálával is. Az utóbbi esetben az életben maradt há­zastárs nevelőszülői megbízatá­sa továbbra is érvényben ma­radhat. A nevelőszülői gondo­zásról szóló megbízatást fon­tos ok alapján jogerős határo­zattal a bíróság is megszüntet­heti. KI LEHET NEVELŐSZÜLŐ? Nevelőszülő csak olyan sze­mély lehet, akinek személyes feltételei, erkölcsi magatartása, egészsége, saját maga és család­ja életmódja kezeskedik arról, hogy a gyermek neveléséről a szocialista társadalom érdekei­vel összhangban fog gondos­kodni. A törvény azért is hangsú­lyozza a nevelőszülői megbíza­tás említett, főként morális előfeltételeit, mert előre ki akar zárni minden visszaélést, amely a régebbi tőkésvilágban az akkori hasonló intézkedés­sel kapcsolatban elég gyakran előfordult (a falvakon cselédek­nek használták az ilyen gyer­mekeket). A törvény a nevelőszülő fele­lősségét azzal is hangsúlyozza, hogy a nevelőszülő számára a gyermek nevelése kérdésében a szülő jogait és kötelességeit biz­tosítja, de a gyermeket képvi­selni és vagyonát kezelni csu­pán a folyó, egyszerű ügyekben van joga. Ha a nevelőszülő fel­tételezi, hogy a gyermek tör­vényes képviselőjének (rend­szerint a szülők) döntése a gyermek egyes ügyeit illetően nincs összhangban a gyermek érdekeivel, a bíróság döntését kérheti. A nevelőszülői gondozásban levő gyermek — a rendes, har­monikus családi élet mintájá­ra — képességei szerint köte­les a nevelőszülő háztartásá­ban segíteni. Ha a gyermeknek saját munkájából keresete van, míg a nevelőszülővel közös ház­tartásban él, köteles a közös szükségletekhez, kiadásokhoz hozzájárulni. A törvény abban az esetben, ha a nevelőszülő a gyermeket örökbe kívánja fogadni, nem követeli meg, hogy az örökbe­fogadás előtt legalább 3 hóna­pon keresztül saját költségeire gondoskodjék a gyermekről (az ú. n. örökbefogadást megelőző próbaidő). Feltétel azonban, hogy a nevelőszülői gondosko­dás legalább már három hónap­ja tartson. A GYERMEK ELTARTÁSÁHOZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁS A nevelőszülői gondozásra bí­zod gyermekre az iskulai kötele­ző látogatás idejére hozzájárulás jár. Ezen túl esak akkor van igény a hozzájárulásra, ha a gyermak tovább, rendszeresen készül hi­vatására az előírt gyakorlat vagy tanulmány keretében; ba betegség miatt nem tud jövő hivatására felkészülni; ba hosszan tartó, kedvezőtlen egészségi állapota miatt nem ké­pes jövő hivatására rendszeresen, vagy csupán rendkívüli feltételek mailett felkészülni; ha hosszan tartó, kedvezőtlen egészségi állapota miatt nem ké­pes rendszeres munkát végezni, vagy ba az ilyen munka veszé­lyeztetné egészségi állapotát. Az említett kivételek esetében a hozzájárulás legfeljebb a gyer­mek 26. életévéig folyósítható, ter­mészetesen csupán akkor, ha a gyermek nevelőszülőjével tovább­ra is közös háztartásban él (bár annak formális megbízatása a gyermek nagykorúságával véget ért. A törvény azonban számol az­zal, hogy valószínűleg tartós kap­csolatok alakulnak ki a gyermek és a nevelőszülő között.) Ha a gyermek a társadalombiz­tosításból járadékot élvez (pl. árvajáradékot vagy szociális se­gélyt, esetleg rokkantjáradékot), vagy ha a nevelőszülőnek saját magának is eltartási kötelezettsé­ge van a gyermakkel szemben (pl. szülők hiányában a nagyszülők­nek van ilyen eltartási kötelezett­sége), az eltartási hozzájárulás csak a különbözet erejéig jár (pl. a 450 korona összegű árva já­radék és a Böll koronás hozzájáru­lás közötti 150 korona összegben). Ha a nevelőszülő említett törvé­nyes eltartási kötelezettsége még nein ismert, erről a jnb indítványa alapján a járásbíróság dönt. A hozzájárulást még az említett kivételek esetében sem lehet fo­lyósítani abban az esetben, ha az iskolai kötelezettség megszűnte után a gyermek saját jövedelme meghaladja a havi B20 koronát. A hozzájárulás folyósítását meg lehet szüntetni akkor is, ha a gyermek házasságot köt, és a csa­ládban egy egy főre több mint 620 korona jnt havonta. A HOZZÁJÁRULÁS ÖSSZEGE A gyermek 10 éves koráig a hozzájárulás összege 500, aztán már havi 600 korona. A hozzá­járulást egész hónapra folyó­sítják még abban az esetben is, ha a feltételek a hónap egy ré­szében nem voltak megadva. A hozzájárulás havonta előre ese­dékes. A NEVELŐSZÜLŐ JUTALMAZÁSA A nevelőszülőnek az állam (jnb) a nevelőszülői gondozás idejére a gyermek nagykorúsá­gáig minden gyermekre havon­ta előre 200 korona jutalmat fi­zet ki. A gyermek továbbtanulá­sa, rokkantsága, betegsége stb. esetén addig, míg az eltartási hozzájárulást folyósítják, to­vábbra is folyósítani kell a 200 korona jutalmat. MÁS ELŐÍRÁSOKON ALAPULÓ IGÉNYEK A törvény fontos intézkedése még, hogy a nevelőszülői gon­dozásban levő gyermekre a be­tegbiztosítási, a társadalombiz­tosítási és a munkajogi előírá­sok értelmében úgy kell tekin­teni, mint a nevelőszülő saját gyermekére, éspedig a nagyko­rúsága után is, feltéve, hogy a fentiek értelmében továbbra is igénye van az állami eltar­tási hozzájárulásra. A polgári törvénykönyv 179. §-ának 1. bek. és 181. §-a a lakás hasz­nálati jogának átszállásáról és a lakásgazdálkodási törvény vonatkozó előírása a lakás hasz­nálójának halála, illetve tartós, szándékos elköltözködése ese­tében szintén vonatkoznak a fentiek értelmében a nevelő­szülői gondozásban részesülő gyermekre is. A törvény szerint a társada­lombiztosítás szempontjából a nevelőszülői gondozásban levő gyermeket a következő vonat­kozásokban lehet mint saját gyermeket figyelembe venni*. a nyugdíjpótidő beszámítha- téságánál a gyermek három­éves koráiig való gondoskodás idejét, vagy az olyian rokkant gyermek gondozása idejének beszámításánál, akivel állan­dóan törődni kell (nincs inté­zetben elhelyezve); a nőknél az öregségi nyug­díj szempontjából számításba jövő gyermekek számánál; az özvegyi nyugdíjat munka- viszonyból származó keres©: következtében nem lehet ad­dig csökkenteni, amíg a neve­lőszülői gondoskodás tart; végül számításba kell venni a nevelési pótlék folyósítása szem po n t j á bó l is. A törvény megállapítja, bogy a nevelőszülői gondozásban részesülő gyermeknek nevelő szülőjének halála után nincs igénye árvajáradékra. NEVELŐSZÜLŐ ÉS GYÁM Ha a bíróság által kinevezet' gyám személyesen gondosko­dik a gyermekről, őt is meg­illetik a nevelőszülők jogai az állami eltartási hozzájárulásra és a havi 200 korona jutalom­ra. KÜLÖN INTÉZMÉNYEK A törvény alapján a nevelő­szülői gondozási k ülőn (kol­lektív) intézetben is lehet nyújtani, de csak abban az esetben, ha ezeket erre a célra a nemzeti bizottságok létesítet­ték és kezelik. A TÖRVÉNY TOVÁBBI INTÉZKEDÉSEI A törvény további intézke­dései szabályozzák a hozzájá­rulás módosításának, és vissza­térítésének feltételeit, az el­évülést (az igény maga nem évül el, de az egyes juttatá­sokra szóló igény azok esedé­kességétől számítva egy éven belül évül el). AZ ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK Az eljárásra az a járásbíró­ság illetékes, amelynek terü­letén a gyermeknek állandó lakhelye van (a szülők meg­egyezése vagy bírósági döntés alapján). A bíróság döntésének meg­hozatala előtt mindig kikéri a leendő nevelőszülő lakhelye szerinti illetékes hnb vélemé­nyéit, vajon az illető al'kailmas- e az ilyen feladatra. Továbbá a bíróság kikérheti az egész ségügyi intézmények és isko­láik véleményét mind a gyer­meket, mind a nevelőszülőt il­letően. Ha a gyermek meg tudja ítélni a nevelőszülői in­tézmény jelentőségét, szüksé­ges kikérni az ő nyilatkozatát is. A nevelési hozzájárulásról a jogosult kérelmére az illeté­kes jnb dönt. A hozzájárulást a gyermek nagykorúságát a nevelőszülőnek, aztán pedig a gyermeknek folyósítják. Ha mindkét házaspár, nevelőszülő, a hozzájárulási és a jutalmat is a feleség kezéhez folyósít­ják. A JOGOSULTAK KÖTELESSÉGEI ÉS A NEMZETI BIZOTTSÁGOK FELÜGYELETE A jogosultak (a nevelőszü­lőik, később maga a gyermek) a törvény szerinti igények változását, megszűnését köte­lesek idejében jelenteni (leg­később 15 napon belül). A nemzeti bizottságok nyil­vántartást vezetnek azokról a személyekről, akik alkalmasak a nevelőszülői feladatok ellá­tására. Továbbá tanáccsal és egyéb módon is segítik a ne­velőszülőket munkájukban. A nemzeti bizottságok rend szeresen felügyelnek arra, hogy a nevelőszülők rendesen ellát­ják-e a feladatukat, teljesítik-e megbízatásukat. Joguk van a családi törvény és az új tör­vény értelmében megfelelő in téz kedések megtételé re. A törvény még több átmene­ti intézkedést tartalmaz és megállapítja, ha a törvény el­térően nem rendelkezik, a családi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Feltehető, hogy az új tör­vény, amellyel államunk jelen tős terhet vállal magára, elmé­lyíti azokról a gyermekekről való gondoskodást, akik saját hibájukon kívül nem részesül­nek harmonikus családi neve­lésben. Dr. FÖLDES JÓZSEF A brnói Králuvo Pole-i Gépgyárban ebben a hónapban befejezik az NDK részére készülő, műtrágyát előállító második nagy telje­sítményű reaktor gyárfását. A 29 méter hosszú és 209 tonna súlyú reaktor napi teljesítménye 1050 tonna műtrágya. Képünkön: Ru­dolf Sedlák az előmelegítést végzi a magasnyomású keret forrasz­tásához. (Felvétel: Nesvadba — ČSTK) 15 millió elmulasztott munkanap A biztonságos munkáért a vezető dolgozók felelősek A Szövetségi Gyűlés kamarái­nak szociálpolitikai bizottságai — mint már annyiszor — a napokban ismét a munkabalese­teket vették nagyító alá. Fel­méréseik eredménye nem sok örömöt okozott. Megállapították ugyanis, hogy az emiatt elmu­lasztott munkanapok száma a CSSZSZK-ban tavaly több mint 6 millió volt. Nagyon helyesen abból a tényből indultak ki, hogy ez az óriási népgazdasági kár a vállalatok és az üzemek vezetőinek a biztonságos mun­kára irányuló feltételek megte­remtése — körültekintőbb gon­doskodása — esetén minden bi­zonnyal elkerülhető, de leg­alábbis lényegesen csökkenthe­tő lett volna. Ezért indokoltan vonták le a következtetést, mely szerint a biztonságos munkára vonatkozó felhívások, határozatok és hir­detmények nyilván célt tévesz­tenek. Erélyesebb intézkedésre van szükség. Mi tehát a teendő a helyzet javulása, a munkabalesetek szá­mának csökkentése érdekében? A tanácskozások során felve­tett kérdésre az egyöntető vá­lasz így hangzott: a biztonsá­gos munka feltételeinek megte­remtése nem választható el az egyes vállalatok gazdasági ered­ményeinek értékelésétől, illet­ve annak az értékelés szerves részét kell képeznie, inert a kettő egymással szorosan össze­függ. Ezért az elhangzott javas­lat értelmében ennek a szem­pontnak a vezető gazdasági dolgozók prémiumára is befő lyást kell gyakorolnia. A képviselők tehát azt akar­ják elérni, hogy a különböző hirdetmények és felhívások he­lyett a vezető gazdasági dolgo­zók anyagi és erkölcsi felelős­séggel tartozzanak a munka biz­tonságos végzéséért. És ha ezt sikerül megvalósítani, akkor minden bizonnyal megtalálták a munkabalesetek okozta távol- maradások számának csökken­téséhez vezető utat. Más kérdés a sokkal gyako­ribb, a munkán kívüli balesetek számának a csökkentése, mely­nek következtében a múlt évben a dolgozók 9 millió munkanapot mulasztottak, ami 25 ezer mun­kaerő távolmaradásának felel meg. Ez a további gazdasági károkat okozó jelenség, me­lyért valamennyien felelősek va­gyunk, még nagyobb elővigyáza­tosságra int, különösen a köz­lekedésben, de a háztartásban végzett munkánk közepette is, egészségünk és a társadalom ér­dekében.-km— Felkészültek az aratásra A trebišovi járásban már ha­gyományosan, minden éven a Kráf. Chlmeci (Királyhelmec) Állami Gazdaság főijein kezdik meg az aratást. Felkerestük a gazdaság igazgatóját, Lefkovics József elvtársat s az idei aratás felől érdeklődtünk. — Néhány évvel ezelőtt ilyenkor már arattunk — tájé­koztat az igazgató — az idén elhúzódott a kenyércsata kezde­te. Ez talán jó is, nincs nagy meleg és a gabonaszemek nem sülnek be ... Természetesen in­dulásra készen állunk, gépek és emberek egyaránt. Az 1948 hek­táron termesztett kalászosok termésének begyűjtését 15 saját és 25 „vendég“ kombájnnal, 8 remdrakóval 12 munkanap alatt szeretnénk elvégezni. Felméré­seink szerint elérjük a tervezett 33—35 mázsás átlaghozamot, ha­bár a mi körülményeink közölt ez elég magasnak tűnik... Ha az időjárás engedi, július 8—10 körül elkezdjük a kalászosok aratását. Lefkovics elvtárs tájékozta­tott, hogy most sem tétlenked­nek, szorgos munka folyik má­jus 15 óta a takarmányok be­gyűjtése körül. Több mint 1300 hektárról, első ízben önjáró szecskavágógép segítségével — napi teljesítménye 7—8 hektár — vágják a lucernáit, lóherét, és 6—7 traktor pótkocsival reg­geltől estig hordja a jóminősé­gű takarmányt a battyányi rész­leg udvarára, ahol hatezer má­zsa gyűlt össze a „silókazal- l>a“. Okosan szervezett munka­folyamat ez. A gépek segítségé­vel jelentős munkaerő- és idő­megtakarítást érnek el, s ami a legfontosabb, tápanyagdús ta­karmányt tartósítanak. — Eddig sok embert igényelt a takarmánybegy űjtés, s a sok­sok szárítás, forgatás után úgy­szólván azt gyűjtötték be, amit kint hagyhattak volna a földe­ken, viszont a tápaanyag ott ve­szett — jegyzi meg Lefkovics elvtárs. — A mostani módszer­rel eddig már hatszáz vagonra való tápdús zöldtakarmán yt be- silóztunk az első kaszálatból, s az év végéig ezt a mennyiséget 2500 vagonra növeljük — gaz­daságunk közel 4500 szarvas- marhája és hatezer sertés részé­re lesz elegendő jóminőségű ta­karmányunk. A battyányi részlegen késő estig folyt a munka, a „sllóka- zal“-ra felkerült a „takaró“. Ilyen mennyiségű takarmány a gazdaság minden részlegén ta­lálható már. jöhet a kenyércsa­ta, ember és gép felkészülten várja az indulást. I kulik J űj szó 1973 VI. 23.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents