Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)
1973-06-23 / 148. szám, szombat
HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK A VILÁGBÉKE ÜGYÉNEK NYERESÉGE „Az SZKP abból indul ki — mutatott rá Leonyid Brezsnyev tavaly decemberi jubileumi beszédében — bogy a két rendszer, a kapitalista és a szocialista rendszer osztályharca gazdasági, politikai és természetesen ideológiai téren folytatódik. Ez másként nem is lehet, minthogy a szocializmus világnézete és osztálycéljai ellentétesek és kibékithetetlenek a kapitalizmuséval. Arra törekszünk azonban, hogy ez a történelmileg elkerülhetetlen harc olyan mederbe terelődjék, amely nem jenyeget háborúkkal, veszélyes konfliktusokkal, ellenőrizhetetlen fegyverkezési hajszával. Ez hatalmas nyereség lesz a világbéke ügyének, valamennyi nép, valamennyi állam érdekeinek.” A békeszerető erők világszerte ezért üdvözlik az SZKP főtitkárának mostani egyesült államokbeli látogatását, mert tárgyalásai éppen e nagy cél elérését hivatottak előmozdítani. Szovjet—amerikai párbeszéd A világ két vezető országának kapcsolatait nagymértékben befolyásolja a nemzetközi helyzet alakulása. Nixon amerikai elnök tavalyi májusi moszkvai látogatása óta, s különösen Leonyid Brezsnyev mostani amerikai útja előtt számos sokrétű elemzés látott napvilágot azokról a tényezőkről, amelyek meghatározták a kapcsolatok javulását. A nemzetközi porondon megváltoztak az erőviszonyok, s az amerikai kormánynak is fel kellett ismernie, hogy az Egyesült Államok külpolitikája olyan formában, ahogy az a háború utáni időszakban kialakult, nagyon sok vonatkozásban már nem felel meg azoknak az adottságoknak, amelyekkel Washingtonnak ma szembe kell néznie. Ilyenek például az élesedő ellentétek az Egyesült Államok és fő szövetségesei — Japán és a nyugat-európai országok — között valutafronton és a nemzetközi piacokért folytatott konkurrenciaharcban. A szovjet—amerikai párbeszéd egyik fél részéről sem jelenti az osztályérdekek feladását. Ezek az osztályérdekek változatlanok, viszont változnak azok a körülmények, amelyek között érvényesülnek. A szocialista közösség nemzetközi sikerei, az erőviszonyok eltolódása a szocializmus javára teszi lehetővé a jelenlegi kedvező változásokat a világhelyzetben. Ebből is következik — amit egyébként az SZKP főtitkára látogatása során is leszögezett —, hogy a szovjet—amerikai együttműködés nem irányul egy harmadik ország, más országok ellen, ellenkezőleg: összhangban áll minden békeszerető állam politikájával. A két állam viszonyának alapelveit tavaly Moszkvában rögzítették a Brezsnyev és Nixon által aláírt dokumentum első cikkelyében, amely kimondja: „a Szovjetunió és az Egyesült Államok abból a közös meggyőződésből indul ki, hogy az atomkorszakban nem lehetséges más alapja kapcsolatuk fenntartásának, mint a békés egymás mellett élés. A Szovjetunió és az Egyesült Államok ideológiájának és társadalmi rendszerének különböző volta nem akadálya a normális kapcsolat kialakításának, amely a szuverenitás, az egyenjogúság és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, valamint a kölcsönös előnyök elvein alapul.“ Ennek nagy jelentősége abban rejlik, hogy a világ két vezető hatalmának kölcsönös viszonyában szerződéses elvvé vált a békés egymás mellett élés. Ez kétségtelenül a Szovjetunió következetes, lenini elveken alapuló politikájának nagy sikere, az SZKP XXIV. kongresszusán kitűzött békeprogram megvalósításának fon tos mérföldköve. Leonyid Brezsnyev jelenlegi amerikai útja pedig — az eddigi eredményekre építve — megszilárdította ezt a nemzetközi javulási folyamatot, s újabb hatalmas lendületet ad a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés kapcsolatok fejlődésének. Gyümölcsöző együttműködés A világsajtó megnyilatkozásaiból egyértelműen az a meggyőződés csendül ki, hogy Leonyid Brezsnyev és Richard Nixon mostani amerikai csúcstalálkozója a szovjet—amerikai kapcsolatok történetében legalább olyan nagy jelentőségű lesz, mint a tavaly májusi, amely alapvető fordulatot hozott a két ország viszonyában. Moszkvában ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a szovjet— amerikai kapcsolatokban bekö vetkezett változás objektív irányzat. A Szovjetunió és a szocialista közösség országai következetes békepolitikájának eredményeként a hidegháború korszakából a világ a békés egymás mellett élés, a kölcsönös előnyök alapján megvalósuló együttműködés korszakába lép. A kedvező politikai légkör nagymértékben elősegíti a kereskedelmi kapcsolatok alakulását is. Nyilvánvaló azonban, hogy a nagyszabású kereskedelmi megállapodások megkövetelik a legnagyobb kedvezmény elvének érvényesítését, amelynek útjába az amerikai jobboldali körök még mindig akadályokat igyekeznek gördíteni. A mostani szovjet—amerikai csúcs már eddig is számos fontos új lépést eredményezett. Nagy jelentőségű az a megállapodás, amelyben elfogadták a stratégiai támadófegyverek korlátozására vonatkozó irányelveket. Genfben hamarosan folytatódnak a SALT-tárgyalások, amelyeken a két fél szakértői a most jóváhagyott irányelvekhez igazodva állapodnak majd meg az öt év tartamára szóló ideiglenes moszkvai megállapodás helyébe lépő végleges szerződés kulcsfontosságú pontjaiban. Ezeknek az irányelveknek a lefektetése tehát belátható időn belül a stratégiai erőviszonyok tartós, szerződéses rögzítését eredményezheti, • az „egyenlő biztonság" elve alapján. Ugyancsak a két vezető hatalom kapcsolatainak jelentőségét meghaladó esemény volt, az atomenergia békés felhasználásában megvalósítandó szovjet—amerikai együttműködésről szóló megállapodás aláírása. Az együttműködés más területeken való kiszélesítésének lehetőségeit tükrözik a washingtoni csúccsal kapcsolatos további fontos egyezmények is, amelyeknek a világszerte meggyorsuló tudományos-technikai fejlődés különös jelentőséget kölcsönöz. Az óceánográfiai kutatás egybehangolásáról szóló egyezmény a világtengerek mélyének együttes feltárását, felhasználását alapozza meg. A mezőgazdasági-tudományos munka egybehangolásának formáit körvonalazó egyezmény lehetővé teszi a legkorszerűbb technikai eljárások és új módszerek kicserélését. A tudományos, kulturális és művelődésügyi egyezmény hosszú távra, 1979-ig előirányozza az együttműködés bőví tését. Egy további, ugyancsak e napokban aláírt egyezmény pedig a közlekedés szakértőinek együttes munkaprogramját teszi lehetővé. Az adóügyi egyezmény úgyszintén arra hivatott, hogy kedvező feltételeket teremtsen a két ország kölcsönösen előnyös kereskedelmi-gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális együttműködése terén. A Szovjetunió kész nagyszabású és hosszú távú, 10—15 évre szóló megállapodást kötni az Egyesült Államokkal a gazdasági együttműködésről. A világ békeszerető közvéleménye méltán van meggyőződ ve arról, hogy a szovjet—ame rikai kapcsolatokban elért nagy eredmények a lehető legkedvezőbben befolyásolják az általános helyzetet, megjavítják a nemzetközi légkört, megszilárdítják a békét és a nemzetközi biztonságot. PROTICS JOLÁN SZOVJET-AMERIKAI EGYEZMÉNY A FEGYVERKEZÉSI VERSENY CSÖKKENTÉSÉRŐL ÉS AZ ATOMENERGIA BÉKÉS FELHASZNÁLÁSÁRÓL Csütörtökön közép-európai idő szerint a késő esti órákban a washingtoni Fehér Ház szovjet és amerikai zászlókkal díszített keleti termében Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke aláírta a szovjet—amerikai csúcstalálkozó két kiemelkedő fontosságú okmányát. Az egyik megegyezés az atomenergia közös békés felhasználásáról szól, a másik a stratégiai fegyverrendszerek korlátozásával kapcsolatos további tárgyalások alapelveit rögzíti. A két okmány a washingtoni csúcs eddigi mérlegének legfontosabb eleme. Az atomenergia békés felhasználásával kapcsolatos egyezmény közös kutatásokat irányoz elő és emellett intézményesíti a tudományos és technikai információk cseréjét. A S ALT-tárgyalások tovább folytatásának alapelveiről aláírt okmány vezérfonalul szolgál a Szovjetunió és az Egyesült Államok Genfben tárgyaló küldöttségei számára és — nyitva hagyva további ideiglenes megállapodások lehetőségeit is — célul tűzi ki, hogy a támadó fegyverrendszerek korlátozásáról létrejött 1972. május 26-1 ideiglenes egyezményt állandó egyezménnyel váltsák fel. A hétpontos deklaráció mindjárt az elején rögzíti: a következő esztendőben a két fél komoly erőfeszítéseket tesz, hogy kidolgozza egy állandó egyezmény rendszabályainak összességét, azzal a céllal, hogy azt még 1974 ben alá lehessen írni. A támadó hadászati fegyverzet további korlátozására folytatandó tárgyalások alapelvei aláírásakor a felek hangsúlyozták, hogy a további intézkedések elfogadása ezen a területen „óriási hozzájárulás lenne a nukleáris háborúk keletkezé se veszélyének csökkentéséhez és a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításának ügyéhez". A dokumentum megállapítja „a tárgyalásokon már elért haladást“. A felek az év folyamán komoly erőfeszítéseket tesznek anak érdekében, hogy kidolgozzák a hadászati támadó fegyverzet korlátozására vonatkozó teljesebb intézkedésekről szóló állandó egyezmény tételeit, annak 1974 ben történő aláírása céljából. „A felek a régebben megkötött egyezményekre hivatkozva kijelentették: „Egymás egyenlő biztonsága érdekének elismerése és annak az elismerése vezérli majd őket, hogy az egyoldalú előnyök közvetlen, vagy közvetett módon való megszerzésére irányuló kísérletek ösz- szeegyeztethetetlenek lennének a Szovjetunió és az Egyesült Államoknak közötti békés kapcsolatok megerősítésével“. A dokumentum kimondja, hogy a korlátozások érinthetik a hadászati támadó fegyverzetnek mind a mennyiségét, mind a minőségi tökéletesítését. „A nemzeti műszaki eszközökkel megfelelő ellenőrzést kell gya korolni“ a korlátozás fölött. Mindegyik fél a jövőben is megteszi a szükséges szervezeti és műszaki intézkedéseket, hogy „megakadályozza az el lenőrzése alatt álló nukleáris fegyver véletlen, vagy nem szankcionált alkalmazását“ — hangzik a dokumentum. Ae. atomenergia békés fel- használásának területén megvalósítandó szovjet—amerikai tu dományos-műszaki együttműkö désről, a Brezsnyev és Nixon által aláírt egyezmény bevezetője hangsúlyozza: A megállapodás célja „az ezen a területen megvalósítandó együttműködés szilárdabb és hosszú távú alapra helyezése a két ország népeinek és az egész emberiségnek a javára". A Szovjetunió és az Egyesült Államok „bővíteni és mélyíteni fogja az együttműködést az atomenergia kutatásában, előállításában és feldolgozásában, elsőrendű célnak tekintve új energiaforrások megteremtését. Ez az együttműködés a kölcsönös előnyök, az egyenlőség és a kölcsönösség alapján valósul majd meg“. A szovjet—amerikai együttműködés három területre fog összpontosulni: az irányított termonukleáris szintézis, gyors neutronokkal működő reaktorok, az anyag alapvető sajátos ságalnak kutatása. Kölcsönös megállapodás alapján az együttműködés további más területek re is kiterjedhet. A felek — hangzik a megállapodás — megfelelő módon ösztönözni, támogatni és Irá nyítani fogják az együttműkö dés és a két ország szervezetei és intézményei közötti közvetlen kapcsolatok fejlődését“. A megállapodás végrehajtása az atomenergia békés felhasználásában megvalósítandó együttműködéssel foglalkozó szovjet—amerikai vegyes bizottságot hoznak létre. A megállapodás rögzíti e bizottság feladatait. A megállapodás az aláírással lép életbe, és tíz évig marad érvényben. A megállapodást a felek kölcsönös egyetértésével meg lehet változtatni, vagy meg lehet hosszabbítani. Az ENSZ-ben jóváhagyták a két német állam jelentkezését Neu) York — Csütörtökön öszeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy megvitassa a Német Demokratikus Köztársaság, valamint a Német Szövetségi Köztársaság tagfelvételi kérelmét az ENSZ-be. Először a Biztonsági Tanács e havi elnöke, Jakov Malik, szovjet fődelegátus hivatalosan ismertette a testület tagjaival a két felvételi kérelmet, majd — az ügyrendi szabályoknak megfelelően — a BT tag- felvételi bizottsága elé utalták a kérelmeket, s felkérték a bizottságot, hogy haladéktalanul kezdje meg munkáját. Jakov Malik azzal zárta a tanácskozást, hogy a Biztonsági Helyreigazítás A lapunk csütörtöki számában megjelent „A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kölcsönös kapcsolatairól szóló szerződés“ II. cikkely 3. bekezdésének szövege helyesen így hangzik: Ez a szerződés a müncheni egyezményről szóló nyilatkozataival nem alkot jogi alapot anyagi igények támasztására a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és annak fizikai és jogi személyei számára. Tanács „olyan kérdéssel kezdett foglalkozni, amelynek egyaránt különleges jelentősége van az európai és a nemzetközi helyzet, valamint az ENSZ tevékenysége szempontjából." Közben befejezte tanácskozását a tagfelvételi bizottság is, amely egyhangúlag jóváhagyta a két német állam tagfelvételi kérelmét. • « • Az NDK és az NSZK alap- szerződésének életbeléptével megindult a kishatárforgalom az NDK 57 határmenti járása és városa, illetve az NSZK ugyancsak a határ mentén fekvő 66 járása és városa között. Az eddigi öt országúti határ-átkelő helyen felül további négyet nyitottak meg. CHILÉBEN a népi egység tömegei és a szocialista átalakulás ellen mindenféle eszközzel küzdő reakciós jobboldal erőpróbájának jegyében teltek el az utóbbi napok. AZ ENSZ dekolonizációs bizottságában végétért a portugál gyarmati uralom alatt álló területekről folytatott általános vita. A határozat felszólítja Portugáliát, hogy haladéktalanul fejezze be összes gyarmati háborúit. A MONGOL Népi Forradalmi Párt meghívására tegnap vietnami párt- és kormányküldöttség érkezett Mongóliába. Fám Van Dong miniszterelnök vezetésével. EDWARD GIEREK, első titkár elnökletével pénteken plenáris ülést tartott a LEMP Központi Bizottsága. A HAGAI Nemzetközi Bíróság helyt adott Ausztrália és Új* Zéland kérésének és felszólította Franciaországot, álljon el a csendes-oceán-i nukleáris kísérletsorozat tervétől. A francia kormány elutasította a döntést és bejelentette, hogy végrehajtja a kísérleteket. BÉCSBEN folytatódnak a két- és többoldalú tárgyalások a fegyverzet és a haderő-csökkentés előkészítéséről. EL-ZAjJAT egyiptomi külügyminiszter befejezte dániai tárgyalásait és visszautazott Kairóba. A VATIKÁN tegnap hivatalosan bejelentette, hogy részt vesz a július 3-án Helsinkiben kezdődő európai biztonsági értekezleten. Peron egységre szólította tel Argentína népét Buenos Aires — Peron tábornok, volt argentin elnök, aki 18 éves emigráció után visszatért hazájába, a rádió- és tv útján üzenetet intézett az ország népéhez. Felszólította az összes argentinokat, politikai pártállásuktól függetlenül vegyenek részt az ország békés újjáépítésében. A beszéd elhangzása után Peron mellett a képernyőn látható volt Campora, az újonnan megválasztott argentin államelnök is. Perón biztosította hallgatóit, haragtól és előítéletektől mentesen tért haza. Híveit arra kérte, „felejtsék el a múlt rossz emlékeitMint mondotta, az ország helyzete olyan súlyos, hogy mindenkinek közre kell működnie a hibák kijavításában és olyan békés újjáépítő munkára kell törekednie, hogy az többé egyetlen eml>eré]etbe se kerülhessen. A kínai külügyminiszter ismét Pekingben Peking — Csí Peng-fej külügyminiszter hazaérkezett külföldi útjáról, amelynek eredeti programjában London, Párizs és Teherán szerepelt, de végül is kiegészült Karachival. Mint a körútnak a kínai sajtóban is nyilvánosságra hozott anyagából kitűnik, Csí útjának minden állomásán a nemzetközi helyzet kínai elemzését próbálta elfogadtatni partnereivel, akik a maguk részéről aktívan a kétoldali kapcsolatokra törekszenek Kínával, de a pekingi elemzésnek legfeljebb részelemeit osztják. Egyik fővárosban sem írtak alá közös közleményt. A kínai külügyminiszter beszédeinek vezér-motívuma a „hamis enyhülés" elleni figyelmeztetés volt Európában, az „expanziós erők“ elleni éberség sürgetése Ázsiában. Csi Peng-fej csak egyetlen olyan országot talált (Irán), amely kifejezetten hangsúlyozza fegyveres erejének növelését. Ezt Csi helyesléséről biztosította. Ugyanakkor a kínai külügyminiszternek tapasztalnia kellett, hogy mind Európában, mind Ázsiában tért hódít a tárgyalások irányzata, még a kínai miniszter egyik legjobb partnere, Douglas-Home is fontosnak látta Londonban megmagyarázni e tárgyalások szükségszerűségét. Karachiban Csi Peng-fej egyfelől Kína teljes támogatásáról biztosította a szubkontinenssel kapcsolatos pakisztáni diplomáciát, ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy a kínai nép baráti érzelmeket táplál a szubkontinens minden országának népe iránt.
