Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)

1973-06-21 / 146. szám, csütörtök

Kicserélték az alapszerződés ratifikációs okmányait Kétórás munkaülés a Fehér Házban Szerdán délelőtt Bonnban Michael Kohl, az NDK állam­titkára és Egon Bahr nyugatné­met államminiszter rövid ün­nepség keretében kicserélte a két állam kapcsolatainak alap­jairól szóló szerződés ratifikált okmányait. Az alapszerződés ezzel csü­törtökön — a 10. cikkely ér­telmében „a megfelelő okmá­nyok kicserélését követő nap­tól“ életbe lép. Az okmánycsere a kancellári hivatal Gobelin-termében folyt le, ugyanott, ahol annak ide­jén a parafálásra is sor került. A színhely azonossága egyben folytonosságot is jelez — Kohl és Bahr már az ünnepségeket követő munkaebéden hozzálá­tott az államközi kapcsolatok további „menetrendjének“ kidol­gozásához, mindenekelőtt pedig az ENSZ felvétellel kapcsolatos teendők megvitatásához. Miközben a két német állam képviselői lezárták a kapcsola­tok megjavításának alapvető szakaszát és már a soron lévő lépéseken munkálkodnak, Bonn­ban még mindig nem ült el egé­szen az a vihar, amelyet az ellenzékben levő szélsőjobbol­dali CSIJ vezetői kavartak. Mint már beszámoltunk róla, a ba­jor tartományi kormány veze­tői mindenáron azt igyekeztek elérni, hogy a karlsruhei al­kotmánybíróság ideiglenesen függessze fel az alapszerződés életbeléptetését mindaddig, amíg — ugyancsak bajor ja­vaslatra — meg nem vizsgálja, nem alkotmányellenese az NDK és az NSZK szerződése. A bíróság a felfüggesztési kérelmet hétfőn végleg elutasí­totta, kedden pedig — bár ez a diplomáciai eseményeket már egyáltalán nem befolyásolta — megkezdte az alkotmányellenes­ség! óvás megtárgyalását. Mint dr. Bennhard Leverem, a szö­vetségi kormány jogi képvise­lője a tárgyalás első napján rámutatott, a bajor óvás nem tartható, hiszen egyetlen új ér­vet, egyetlen új tényt sem tud felmutatni azokhoz képest, ame­lyek annak idején a Bundestag alapszerződés-vitájában már el­hangzottak és amelyeket a kép­viselők többsége a szavazáskor elutasított. Bonni megfigyelők szinte biztosra veszik, hogy az alkotmánybíróság június végén meghozandó döntésével ezt az óvást is elutasítja. A két német állam tagfelvételi kérése a BT előtt New York — Az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa valószínűleg ma foglalkozik az NDK és az NSZK tagfelvételi kérelmével a világszervezetbe — jelentette be egy ENSZ-szóvivő. A BT tagjai szerdán nem hi­vatalos jelleggel tanulmányoz­ták a két tagfelvételi kérelem­mel kapcsolatos eljárási kérdé­seket. Az ENSZ új tagjait a Bizton­sági Tanács ajánlatára a világ- szervezet közgyűlése veszi fel. A közgyűlés legközelebbi ülés­szaka 1973. szeptember 18-án kezdődik. Perón hazatelepül Buenos Aires — Argentína fővárosában, Buenos Airesben sikertelen merényletet kísérel­tek meg luan Manuel Abal Me­lina, a peronista nemzeti jusz- ticialista mozgalom új főtitká­ra ellen. Abal Medina Hector Campora helyét foglalta el a juszticialista mozgalom ólén, amikor Camporát a mozgalom jelöltjeként államelnökké vá­lasztották. ö egyben a peronis­ta ifjúság vezetője is. Madrid — Juan Peron tábor­nok egykori argentin elnök 18 éves emigráció után szerdán reggel elindult Madridból Bue­nos Airesbe. Kíséretében uta­zott párthíve, Hector Campora, a Juszticialista Párt jelöltjeként újonnan megválasztott argentin államelnök. Szerdán reggel hat órakor Francisco Franco spanyol ál­lamfő és Hector Campora, aki hivatalos látogatást tett Spa­nyolországban, váratlanul közös közleményt írt alá. Ebben meg­erősítették a „két ország barát­ságát és együttműködési kész­ségét“. Politikai megfigyelők szerint az „utolsó pillanatban“ aláírt spanyol—argentin közös közle­mény hivatott eloszlatni az ar­ra vonatkozó találgatásokat, hogy Campora hivatalos látoga­tása során politikai vélemény­különbségek merültek volna fel. Szervezkedik a chilei reakció 1973. VI. 21. Santiago — Chilében az el­lenzék továbbra is saját céljai­ra használja ki a parlamentet. Az utóbbi időben a törvényho­zás az ellenzéki többség szem­benállása következtében gya­korlatilag beszüntette a rend­szeres munkát és tevékenysége szinte kizárólag arra szorítko­zik, hogy ún. „alkotmányos vá­dakat“ gyárt a kormány tagjai és más tisztségviselők, ellen. A Népi Egység képviselői kényte­lenek tartózkodni az üléseken való részvételtől, hogy jelenlé­tükkel ne kedvezzenek akarat­lanul is a jobboldal felforgató kísérleteinek. A népi kormány és a chilei dolgozók minden erőt mozgó­sítanak, hogy gátat vessenek a fasizmusnak, a polgárháború ki- robbantására Irányuló kísérle­teknek. Kedden a centrista és Jövőre hárommilliárd dollár űrkutatásra Washington — Az amerikai szenátus kedden jóváhagyta az Egyesült Államok 1962 óta leg­nagyol)!) összegű űrkutatási költ­ségvetését. Ennek keret ében az 1974-es pénzügyi évben 3 mil­liárd dollárt fordítanak az űr­kutatásra, ami 30 millió dollár­ral több annál, amennyit a kor­mány kér, de 27 millióval ke­vesebb a képviselőház által megszavazott összegnél. A költségvetés előirányzatai szerint 90 millió dollárt költe­nek a szovjet—amerikai közös űrkisérleti programra, 233,8 mil­lió dollárt a Sfcyíaö-programra és 475 milliót a tervezett „űr­kompra“. konzervatív ellenzék Santiágó- ban tüntetést szervezett, hogy kifejezésre juttassa szolidaritá­sát az El Teniente rézbányában 64 napja sztrájkoló bányászok­kal. A tüntetésre Santiago bel­városában, az elnöki palota kö­zelében került sor. A szónokok a Népi Egység kormányát és a kommunista pártot támadták. A kb. 4 óra hosszat tartó tünte­tést végül a rendőrség szórta szét, tíízoltófecskendők beve tésével. Ugyancsak kedden tartották meg. Santiagóban a Chilei Dol­gozók Egységes Központjának közgyűlését lorge Godoy elnök­letével. Ebből az alkalomból az ország minden részéből távira­tok érkeztek az elnöki palotá­ba. A táviratokban a dolgozók kifejezésre juttatták eltökéltsé­güket, hogy megvédik a forra­dalmi vívmányokat. A hatóságok erélyes rendsza­bályokat foganatosítanak az ak­namunkát folytató reakciósok kai szemben. A rendőrség ház­kutatás során egy illegális tele fonközpontot fedezett fel, és el­kobozta annak berendezését. Ugyanott a rendőrség lőfegyve­reket, nagy mennyiségű benzin­nel töltött palackot és különbö­ző robbanószereket talált. En­gedély nélküli fegyverviselés miatt mintegy 30 személyt őri­zetbe vettek. A Chilei Kommunista Párt novemberben sorra kerülő XV. kongresszusa kapcsán ország­szerte folyik a tagkönyvcsere. A chiliéi kommunisták, parasz­tok. alkalmazottak ezrei kap­nak új párttagsági igazolványo­kat. (Folytatás az 1. oldalról) natkoztatva ezt a két ország nagyszabású gazdasági együtt­működésének távlati lehetősé­geire és kölcsönös előnyeire. Fulbright szenátor és az ebé­den ugyancsak részt vett Mike Mansfield, a szenátus demokra- tapárti többségének vezére kije­lentette. hogy fenntartás nélkül támogatja a kongresszusban a legnagyobb kedvezmény elvé­nek a szovjet—amerikai keres­kedelemre való kiterjesztését, mindketten helytelenítették azoknak a törvényhozóknak ma­gatartását, akik a legnagyobb kedvezmény elvének alkalma­zását bizonyos „szovjet enged­mények“ feltételéhez próbálják kötni. Amerikai megfigyelők a szovjet—amerikai közeledés ellenzőinek erőfeszítéseire tett utalást látnak Brezsnyev hétlő esti pohárköszöntőjének abban a részében, amelyben a szov­jet vezető hangoztatta: „Arra is szükség van, hogy leküzdjüU a „hidegháború“ tehetetlenségi nyomatékát, valamint a nemzet­közi ügyekre és az emberek gondolkodásmód fára gyakorolt utóhatásait“. Brezsnyev és a szenátorok be­szélgetését a részvevők benyo­másai alapján a CBS tudósítója kedden este így összegezte: „Az SZKP főtitkára nagy meg­győző erővel fejtette ki, hogy a Szovjetunió a maga részéről lezártnak tekinti a hideghábo­rút, s arra számít, hogy az ame­rikai törvényhozók túlnyomó többsége hasonló felelősségtel jes szellemben közelíti meg a két ország kapcsolatainak to­vábbfejlesztésével kapcsolatos nagy kérdéseket“. Leonyid Brezsnyev az ameri­kai szenátus külügyi bizottságá­nak számos tagjával folytatott OSLÓBAN befejeződött a csehszlovák és norvég külügy­minisztérium képviselőinek két­napos konzultációja a két or­szág közötti kapcsolatok to­vábbfejlesztéséről. A konzultá­ción Miloslav Rňžek csehszlo­vák külügyminiszter-helyettes és T. Svennevig, a norvég kül­ügyminisztérium államtitkára vett részt. A BOLGÁR—CSEHSZLOVÁK gazdasági együttműködési bi­zottság ülésszakán részt vevő csehszlovák delegáció vezetője, Miloslav Hruškovič, a CSKP KB elnökségének póttagja, Szlová­kia Kommunista Pártja KB tit­kára tegnap Burgaszba látoga­tott. Az ottani mezőgazdasági és ipari termeléssel ismerke­dett. HENRY KISSINGER, Nixon el­nök nemzetbiztonsági főtanács­adója kedden a washingtoni Fehér Házban fogadta Huang Csent, a Kínai Népköztársaság egyesült államokbeli összekötő irodájának vezetőjét. INDIRA GANDHI indiai mi­niszterelnök kedden befejezte háromnapos hivatalos kanadai látogatását. Indira Gandhi még néhány napig Kanadában ma­rad és körutazást tesz az or­szágban. A ZAIRE Köztársaság főváro­sában befejeződött az ENSZ Nambia-ülésszaka, mely ez al­kalommal károm helyen, Kins- hasában, Dar es Salaamban és Lusakában ülésezett. A SZOV|ETUNIÖ új zélandl diplomáciai képviseletét nagy­követségi rangra emelték. Nagykövetté Anatolij Ivancovot neVezték ki. Új-Zéland is még ebben az évben megnyitja nagykövetségét Moszkvában. LIMÁBAN megnyílt az Ameri­kai Államok Szervezete külön­bizottságának ülése. A tanács­kozás részvevői a szervezet át­alakításának kérdéseit vitatják meg. A tanácskozás foglalkozik a kontinens országainak leg­időszerűbb kérdéseivel is, így a chilei helyzettel, a peróniz­mus ismételt hatalomra jutása következtében kialakult argen­tínai helyzettel és a perui kor­mány újabb forradalmi intézke­déseivel. eszmecsere alkalmával részlete­sen kifejtette a béke és a nem­zetközi biztonság szilárdítására irányuló szovjet külpolitika cél­kitűzéseit. A főtitkár értékelte a szovjet—amerikai kapcsola­tok 1972 május óta történt ala­kulását. — Nem kívánom régebbi kap­csolataink történetét boncolgat­ni, de most — és ez meggyőző­désem — kapcsolataink új tör­ténelmi formájú. Ezt annál is inkább állíthatom, mivel az el­múlt esztendők bebizonyították helyességét a szovjet —amerikai kapcsolatok rendezésére irányu­ló politikának, amelyet a Ri­chard Nlxoniwl való moszkvai találkozásunk eredményeként aláírt okmányok rögzítenek. — Ezt a politikát — folytat­ta Leonyid Brezsnyev — to­vább kell szilárdítani és fejlesz­teni; a jelenlegi szovjet—ame rikai tárgyalások célja éppen ez. Brezsnyev nagyra értékelte a kedden aláírt négy új megálla­podást, amely — mint mondot­ta — bővíti a kölcsönösen elő­nyös szovjet—amerikai együtt­működés szféráját. Közölte hall­gatóságával, hogy újabb fon­tos megállapodások vannak ké­szülőben, amelyek a többi kö­zött a hadászati fegyverrend­szerek korlátozásának kérdését is érintik. A szovjet—amerikai gazdasá­gi kapcsolatok fejlesztésével foglalkozva Brezsnyev kijelen­tette: az együttműködés ezen a síkon nagy lehetőségeket biz­tosít mindkét fél számára ab­ban az esetben, ha ez az együtt­működés átfogó, hosszú távú lesz és kizárja a diszkriminá­ciókat. — Egyes országainkat — a fogalom sajátos értelmében — szuperhatalmaknak nevezik, amelyek állítólag összeesküvést szőnek más országok érdekei rovására — mondotta a főtit­kár. — De vajon mindaz, ami­ben Moszkvában megállapod­tunk, és az, amit most itt vita­tunk, valamilyen kárt tesz más népeknek? Ellenkezőleg, a szou- jet— amerikai kapcsolatokban elért haladás a lehető legked­vezőbben befolyásolja az álta­lános helyzetet, leginkább a nemzetközi légkört, szilárdítja a békét és a nemzetközi bizton ságot. Brezsnyev a továbbiakban eu­rópai problémákkal foglalko­zott. Mint mondotta, Európa fej­lett gazdasággal rendelkező kontinens, ahol óriási kulturális értékek halmozódtak fel. Mégis, ezen a kontinensen robbantak ki a történelem legszörnyűbb háborúi. Köztük a két világhá» ború. Fontos tehát, hogy Euró­pa népei békében éljenek, ne kelljen aggódniok gyermekeik sorsáért, az új nemzedékek jö­vőjéért. Éppen ezek a célok áll­nak a Szovjetunió Kommunista Pártja külpolitikájának közép­pontjában. Ennek érdekében fá­radoznak a szocialista országok is: „Megelégedéssel szögezzük le, hogy az európai béke szilár~ dításának eszméje támogatásra talált Franciaország, az NSZK és más nyugat európai államok kormányánál“ — hangoztatta a főtitkár. Leonyid Brezsnyev kijelentet­te, igenis jelentős volt az a tény. hogy az Egyesült Álla­mok elnöke és szenátusa támo­gatta az európai biztonság esz­méjét. Ez pozitív szerepet ját­szott a helsinki előkészítő ta* lálkozó során. Az Európában állomásozó fegyveres erők és a kontinen­sen elhelyezett fegyverzet csökkentésének kérdését érint­ve Brezsnyev megemlítette, hogy ezt a gondolatot a Szov­jetunió vetette fel. Ma már megvan a közös megegyezés az e témával kapcsolatos tárgyalá­sok folytatására. Ezeket a tár­gyalásokat. — mondotta az SZKP főtitkára — nyugodt lég­körben, tárgyszerűen és vala­mennyi ország biztonsága ér­dekeinek figyelembe vételével kell megtartani. A nemzetközi problémák kö­zött Brezsnyev külön megemlí­tette a vietnami háború befeje­zésének kérdését. Hangsúlyoz­ta, hogy a Szovjetunió, amely aláírta a Vietnammal kapcsola­tos párizsi konferencia záró­jegyzőkönyvét, szigorúan betart­ja a jegyzőkönyvben foglalta­kat. Elvárjuk —• mondotta —, hogy ugyanígy járjon el a meg­állapodás többi részvevője is. Leonyid Brezsnyev a beszél­getés során arra is kitért, hogy a népek közötti kölcsönös meg­értés és bizalom szilárdítása szempontjából rendkívül fon­tos a kulturális értékek cseré­je, a kölcsönös tájékoztatás, a turisztika kiszélesítése. Termé­szetesen csak akkor — 'fűzte hozzá —, ha kellőképpen tiszte­letben tartják az egyes orszá­gok törvényeit, hagyományait és szokásait. Síkra szállt amel­lett, hogy bővítsék az érintke­zéseket az amerikai és a szov­jet parlament között. Mint han­goztatta, nagy jelentőségű len­ne az is, ha kapcsolatok jön­nének létre a két ország szak- szervezetei között. Leonyid Brezsnyev ezután vá­laszolt a szenátorok kérdéseire. POMPIDOU RAGASZKODIK AZ ELNÖKI SZEKHEZ Párizs — Pompidou elnök kedden a két nemzetgyűlési bizottság tagjait látta ebéden vendégül, s a velük folytatott beszélgetés során kijelentette, a legközelebbi választáson is­mét jelöltetni kívánja magát. Hozzátette azt is: „babonás va­gyok és még senkinek sem si­került kétszer egymás után hét évig elnöknek maradni. Szíve­sebben lennék kétszer öt évig el­nök“. Pompidou elnök már koráb­ban bejelentette, hogy alkot­mánymódosítást javasol, mely­nek értelmében az elnöki man­dátum Időtartamát a jelenlegi hét évről ötre csökkentenék. Mostani kijelentéseiből sokan arra következtetnek, hogy az elnök esetleg nem várja be, amíg jelenlegi mandátuma 1976- ban lejár, hanem az alkotmány- módosítás után már 1974-ben lemond s újból jelölteti magát az azt követő elnökválasztáson. Az elnök a fehér asztal mel­lett tett kijelentései, amelyek­ről az ebéden részt vett képvi­selők számoltak be, politikai körökben általános feltűnést keltettek, s a francia hírmagya­rázók egyöntetűen hangsúlyoz­zák: az elnök így akart véget vetni azoknak a híresztelések­nek, amelyek szerint komolyan megrendült volna egészségi ál-> lapota. Párizs Brezsnyevet várja Párizs — A francia közvéle­mény széles rétegei nagy ér­deklődéssel tekintenek Leonyid Brezsnyev közelgő franciaorszá­gi látogatása elé. A francia üz­leti körökben nagy jelentősé­get tulajdonítanak Brezsnyev párizsi útjának és azt a meg­győződést hangoztatják, hogy a szovjet—francia csúcstalálkozó tovább szélesíti a két ország kö­zötti kölcsönös előnyös együtt­működés fejlesztésének távlata­it. — írja szerdán Oleg Sirokov, a TASZSZ hírügynökség párizsi tudósítója, akinek több francia üzletember is nyilatkozott Brezs­nyev párizsi látogatásával kap­csolatban. George Villiers, a francia munkáltatók országos tanácsá­nak tiszleletbeli elnöke, a ke­let-európai gazdasági kapcsola­tok bizottságának elnöke, egye­lek között elmondotta: „a fran­cia üzleti körök őszintén elé­gedettek a szovjet—francia együttműködés fokozódásával és üdvözlik a francia és szov­jet vezetők csúcstalálkozóit, mert ezek a találkozók mindig új ösztönzést adnak országaink gazdasági és kereskedelmi kap­csolatainak növelésére.“ A francia munkáltatók orszá­gos tanácsában rámutattak a francia üzleti köröknek a Szov­jetunióval folytatott együttmű­ködés fejlesztése iránti érdek­lődése azzal magyarázható, hogy Franciaországban jó hír­névnek örvendenek a szovjet szerszámgépek, préskovács-be- rendezések, golyóscsapágyak, markológépek, pneumatikus be­rendezések ós számos egyéb szovjet gyártmányú gép, készü* lék Is.

Next

/
Thumbnails
Contents