Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)

1973-06-19 / 144. szám, kedd

Háromévi kitartó munka gyümölcse Június az iskolákban a vizsgák időszaka. A tanulók, a diákok nem kis izgalom­mal várják a vizsgákat, me­lyeken szorgalmukról, felké­szültségükről adnak szá­mot. Az eredményes vizsga nagy megkönnyebbüléssel iár. Sokan úgy vélik, az is­kola padjaiból kikerülve már sosem lesz szükségük tanulásra. Am ez óriási téve­dés, amire később — előbb vagy utóbb — mindenki rá jön. Rádöbbenünk, hogy a fejlődés nem állhat meg, s ha maradéktalanul. helyt akarunk állni, szüntelenül tanulnunk kell. Ez a felis­merés serkentette tanulásra azt a 82, Különböző életko­rú férfit és nőt is, akik a mi­nap (ámpalázasan várakoz­tak a narxizmus—leniniz­mus lunaszerdahelyi esti egyetemének előcsarnoká­ban. A tantermekben, me­lyekben három éven át csak­nem minden héten előadá­son vagy szemináriumon vet­tek részt, most Államvizs­gák folytak. Benyitottunk az egyik terem­be, ahol éppen Cséfalvay Ru- dolfné tanítónő vizsgázott. Pá­lyafutása alatt bizonyára sok nebuló feleletét hallgatta meg, ám most neki kellett beszélnie. Egyebek közt a kommunista párt harcáról 1945-től 1948-ig és — A szaktudás, ^ yyakoriun is­meretek és az elméleti felké­szültség egyaránt szükséges — vélekedik Szőcs László az osztályharcról. Persze azért az öttagú vizsgáztató bizottság Sem hallgatott: egymás után tett fel az anyaggal összefüggő kér­déseket — például a nemzeti bizottságok szerepéről az emlí­tett időszakban, az antikommu- nizmus mai céljairól stb. — Szívvel-lélekkel készül­tem a vizsgára — mondta a si­keres számadás után a már de­res hajú tanítónő. — Minden kérdést egyformán megtanul­tam. Az egyetemre azért jelent­keztem, mert a Nőszövetség­ben, ahol tevékenykedem, sok az olyan fiatal tag, akik közt csak akkor állom meg a he­lyem, ha tanulok. Most sietek haza, mert a tanulóim várnak (a Nagymegyeri Gyógypedagó­giai iskola igazgatónője), de a délutáni értékelésre visszaiö Vök. Szőcs László, a Balonyi Ba­romfitenyésztő Farm 26 éves vezetője az esti egyetem fiatal végzősei közé tartozik. Vele közvetlenül a vizsga előtt be­szélgettünk. — Véletlenül előfordult, hogy két vizsgán ugyanazt a kérdést húztam ki. Jó lenne, ha a vé­letlen jóvoltából ma is az lenne a borítékomban — mondja ne­vetve, majd hozzáteszi: — nem félek, csupán „hagyományos“ vizsga előtti lámpalázam van. Alaposan felkészültem. A felké­szülésre egy hét szabadságot is kaptam. A tananyag megérté­sét megkönnyítették a gyakorla­ti példákkal gazdagon illusztrált előadások. Legkedvesebb tan­tárgyam az esti egyetemen a politikai gazdaságtan volt. Mindennapi munkámban ennek veszem a leginkább hasznát. A szaktudás, a gyakorlati ismere­tek és az elméleti felkészültség egyaránt szükséges ahhoz, hogy eleget tehessünk azoknak a fel­adatoknak, melyeket a párt megszabott számunkra. Mi pél­dául a pártkonferencia határo­zatát teljesítjük azzal is, hogy elértük: egy tojóra 270 tojás jut évente. A tojás termelési költségeit állandóan csökkent­jük. Baromfitenyésztésünk és tojástermelésünk világviszony­latban is a legkorszerűbbek kö­zé tartozik. A fejlődés tőlem is állandó tanulást követel. Éppen ezért a közeljövőben mezőgaz­dasági főiskolára szeretnék je­lentkezni, állattenyésztési szak­ra. Az esti egyetemen tanultak­nak a főiskolán is hasznát ven- né!m. Szerzett ismereteimet nemcsak a mindennapi mun­kámban hasznosíthatom, hanem az üzemi pártszervezetben is, melynek elnöke, és a SZISZ he­lyi szervezetében, melynek pro­pagandistája vagyok. Pártszer­vezetünk két fiatalt — az egyik nő — javasol az esti egyete­men való tanulásra. Nagy fon­tosságot tulajdonítunk az alap fokú pártoktatásnak is, melyet éppen most értékeltünk. Az alapfokú pártoktatásban az ate­ista nevelésre helyeztük a fő súlyt. Ennek is köszönhetjük, hogy szervezetünk minden tag­ja a tudományos világnézetet vallja. Makky Ferenc, a Dunaszerda- helyi Lakásszövetkezeti Hivatal vezetője, így vélekedik a tanul­takról: — Hivatali beosztásomnál fogva emberekkel dolgozom. Munkámnak tömegpolitikai jel­lege van. Az egyetemen szerzett ismereteim hozzásegítenek ah­hoz, hogy jól helytálljak a he­lyes, szocialista lakáspolitika megvalósításában. Mi az épülő lakások mennyiségét nem tud­juk befolyásolni, de a minőség kérdésébe beleszólhatunk. Nem könnyű az embereknek megma­gyarázni, miért helyes, ha nem a várakozási idő, hanem a szo­ciális helyzet dönti el, ki kap hamarabb lakást. Szerzett isme­reteim ezen a téren is segítsé­gemre vannak. Az esti egyete­men való tanulást . különösen fiatal kommunistáknak javas­lom. A tanulás sok nehézséggel jár és sok szabad időtől foszt meg. Ennek ellenére megérte tanulni. — az esti egyetemen szerzett ismereteim hozzásegítenek ah hoz, hogy helytálljak — mond ja Makky Ferenc Tóth Vince, a Felsőpatonyi Hnb 43 éves elnöke már meg­szokta a felnőtt korban való ta­nulást, hiszen 1961-ben végezte el a mezőgazdasági techniku­mot. — Nekem szabad szombato­kon sincs időm a tanulásra, mi­vel akkor végezzük a faluszé1- pítési munkákat. Ezért többnyi­re éjjel tanultam. Jó lett volna, ha az esti egyetemre már fiata­labb koromban eljutottam volna. Régebben ösztönösen végeztem azt, amire most már elméleti­leg is felkészültem. Hozzáállá­som az egyes dolgokhoz é»s je­lenségekhez még szilárdabb lett. A tanultaknak főleg az emberekkel való munkában ve­szem hasznát. A nemzeti bizott­ságnak, mint végrehajtó szerv­nek különösen jó munkát kell végeznie a párt politikájának megvalósításában. Ehhez pedig alapos eszmei felkészültségre is szükség van. Az ember a ta­nulásban sohasem állhat meg. Az esti egyelem elvégzése igen jó formája a tanulásnak. Jó lenne, ha minél többen elvégez­nék a marxizmus—leninizmus est i epvetT-m'' — Régebben ösztönösen uégez tem azt, amire most már elmé letileg is felkészültem — állít ja Tóth Vince A végzős hallgatók nemcsak a dunaszerdahelyi járásból vol­tak, hanem a galántaiból is. Egyikük Papp József, a nemrég egyesült Vágkirályfai és Vág- sellyei Efsz üzemi pártszerve­zetének elnöke, a CSEMAIJOK KB tagja. Az előadásokra Du- naszerdahelyre előbb autóbusz- szal, majd saját gépkocsijával járt. — Az esti egyetemen tanul­taknak főleg a politikai tömeg­munkában veszem hasznát — mondja. — Az emberek sokat kérdeznek, s ahhoz, hogy he­lyesen válaszoljak, nagy felké­szültségre van szükségem. Meg kellett magyaráznunk például a szövetkezetek egyesítésének helyességét, az automatizálás, a racionalizálás szükségességét. Sok mindent összeolvastam már, de szükségem volt ismere­teim rendszerezésére. Ebben az egyetem nagy segítségemre volt. Ma már nem lehet vezető tiszt­séget elméleti felkészültség nél­kül betölteni. Fontosnak tar­tom, hogy azokat, akik elvég zik az esti egyetemet, osszák is be megfelelő tisztségekbe. Le­gyenek a pártszervezet propa­gandistái vagy másképpen já­ruljanak hozzá az emberek tu­datának formálásához. Az anti- kommunizmus hamis állításait csakis alapos elméleti felké­szültséggel lehet megcáfolni. A galántai járás hallgatóinak osztályfőnöke a tornóci veterán pártharcos, Poszpis József volt, aki szintén jelen volt a vizs­gáknál. Poszpis elvtárs egyben az 1961-ben létrehozott esti egyetem lelkes szervezője. A kezdetre így emlékezik: — üt osztállyal alakult meg az egyetem. Azok, akik az első turnusban végeztek, ma is ve- lamennyien helytállnak. Az el­sők közt volt a dunaszerdahe­lyi járási pártbizottság mai négy titkára is. A hallgatók nagy része tanító volt. Az egye­tem színvonala egyre emelke­dik. A hallgatók ma már jobb anyagi helyzetben vannak: meg­térítik nekik az útiköltséget, vizsgák előtt szabad idő áll rendelkezésükre, lehetővé te­szik számukra a jelenlétet az előadásokon. Kezdetben gondot okozott az előadók biztosítása — az ÜJ SZÓ, a CSEMADOK, a Párttörténeti Intézet és a nitrai pedagógiai kar segített ki ben­nünket. Ma már állandó előadói káderrel rendelkezünk. A fej­lődést mi . sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy kezdetben a hallgatókat verbuváltuk, ma pe­dig válogatjuk, mégpedig a KB határozata értelmében. Az egye­tem működése a dunaszerdahe­lyi járásban mérhető le a leg jobban. Rendkívül érdekesek és ta nulságosak voltak Poszpis elv társnak azok a szavai is, me­lyeket arról mondott, hogy a kommunisták a múltban is mi­lyen fontosnak tartották az ide­ológiai fejlődési és az állandó tanulást. Persze a feltételek ré­gen merőben másak voltak. Ezt bizonyítja az a konkrét példa is, melyet felidézett: 1924-ben Vágsellyén ren­deztünk pártiskolázást. A ma Ungváron élő Weisz elvtárs volt az előadónk. Ö volt az ér­sekújvári párttitkár. Tizenhét előadásra került sor, de a csendőrök tizenkétszer szétker­gettek bennünket. Az iskolázást mindig vasárnap délelőtt és szerdán este tartottuk, rendsze­rint az állomási vendéglőben. A környékről mintegy 23-an gyalog jártunk az előadásokra. Az iskolázást, mely nem volt engedélyezett, de a KB tudott róla, a nagy kockázat ellenére valamennyien elvégeztük. Az előadások a bolsevik párt tör­ténetéről, a csehszlovákiai munkásmozgalom történetéről és a párt szervezeti felépítésé­ről szóltak. Azt is megtárgyal­tuk, hogyan lendíthetjük fel a szervezeti életet, hogyan szer­vezzünk sztrájkokat és hogyan dolgozzunk a tömegek közt. Amit Poszpis elvtárs felidé­zett, az ma már történelem. Ám a mai valóság megértése a múlt ismerete nélkül elképzelhetet­len. Éppen ezért az esti egye­temen is meg kell ismerniük a hallgatóknak a párttörténetet. Ugyancsak fontos a tudomá­nyos kommunizmus ismeretei­nek elsajátítása. Ebből a tan­tárgyból az egyik vizsgáztató Fillér Gyula elvtárs volt, aki az SZKP KB mellett működő Tár­sadalomtudományi Egyetem as A kelet-szlovákiai kerület népkönyvtáraiban napjainkban az elkötelezett tevékenység fel­lendülése, a politikai nevelő­munka hatékonyságának elmé­lyülése, a könyvtárosoknak a politikai és a társadalmi élet­be való nagyobb mértékű bekap­csolódása tapasztalható. Nagy szerepe van ebben a „Példás népkönyvtárat építünk" jelmon­dattal meghirdetett szocialista munkaversenynek, mely ösztön­zően hat a könyvtári dolgozók aktivitására. A Kelet-szlovákiai Knb ta­nácsa nemrég értékelte a ver­seny kerületi fordulóját. A leg- lobb eredményt elért könyvtá­rakat pénzjutalomban részesí­tette és „A Kelet-szlovákiai Knb tanácsának elismerő oklevéléi­vé] tüntette ki. Az elismerésben és pénzjutalomban részesült könyvtárak közé tartozik a rožňavai (rozsnyói) járás Ardo- vo (Pelsőcardó) és Rozložná, valamint a Košice-vidéki járás Mokrance, Ortáše, Slanské No­vé Mesto, Sokol, Svinica és Lu­cia Baňa helységének népkönyv­tára is. Az Ardói Népkönyvtárat mely a Plešiveci (Pelsőci) Köz ponti Könyvtár fiókrészlege — Anna Bodonovú tanítónő vezeti. Munkájának eredményességéről elsősorban az tanúskodik, hogy a falu lakosainak a 23 százaié kát sikerült megnyernie a könyvtár olvasóivá, de a jól megszervezett könyvekről szó­ló beszélgetések, a helyi hang­plránsa. Moszkvából utazott ha­za, hogy vizsgáztathasson. A vizsgákon szerzett tapasztala­tairól így vélekedett: — Kellemesen meglepett a hallgatók nagy tudása. Külön figyelmet érdemel, hogy a vizs­gázók elméleti ismereteiket gyakorlati példákon is bizo­nyítani tudják. A hallgatókat, az előadókat ős az egyetem ve­zetőségét egyaránt dicséret il­leti. Az elismerés és a dicséret hangján szólt az egyetem vég­zőseihez Nyári István, a jpb titkára is, aki a vizsgáztatók nevében értékelte a vizsgák színvonalát. Annak a reményé­nek adott kifejezést, hogy a kommunista párt az esti egye­temet végzett elvtársakra és elvtársnőkre az egyre igénye­sebb feladatok megoldásában a jövőben még jobban számíthat. Befejezésül Presinszky Lajos­tól, az intézet igazgatójától az iránt érdeklődtünk, hogyan ér­ték el kimagasló eredményeid két. miau L ............................ •— — ____ Pa pp józsej vizsga k.ui, (Kanovits György felvételei) — Mindenekelőtt hadd említ­sem meg a hallgatók helyes ki­választását és a szigorú felvé­teli vizsgákat — mondotta az igazgató. — Nagy szerepe van az eredményben annak is, hogy mindhárom évre központilag biztosítottuk a szükséges alap- irodalmat, méghozzá a hallga­tók anyanyelvén. Azt az irodal­mat, melyet nem tudtunk Ma­gyarországról átvenni, belső használatra lesokszorosítva ki­adtuk. Tanmenetünk stabil, s nemcsak a témákat tartalmaz­za, hanem az előadások idejét is. Az intézet gazdag könyvtárral rendelkezik. Az előadók kom­munista példaadással végezték munkájukat és a hallgatók is szorgalmasak voltak. A járási pártbizottság elnöksége a há­rom év alatt végig rendszere­sen értékelte az oktatást és tá­mogatta az esti egyetem mun­káját. Mindent egybevetve: becsüle­tes munka és összefogás ered­ménye az, ami az államvizsgá­kon megmutatkozott. Példaké­pül szolgálhat a kommunisták és a pártonkívüliek nevelésé­nek helyes értelmezésére. FtíLÖP IMRE szóróban közölt relációk, a könyvkiállítások, továbbá a hnb- vel, a CSEMADOK, a SZISZ, a Nőszövetség és a CSSZBSZ he­lyi szervezetével kiépítet* kap­csolatai is igyekezetét dicsérik. Rozložnán Magdaléna Gallo- vá szövetkezeti dolgozó a könyvtáros. Ebben a kis község­ben az olvasók — nagy rész ;k tanuló — egy év alatt 1602 kö­tetet kölcsönöztek ki. A Kosice-vidéki járási Mok- rancei Népkönyvtár a Moldava nad Bodvou-i Központi Könyv­tárhoz tartozik. Alžbeta Kočišo- vú a könyvtár olvasóinak szá­mát rendszeres propagációs te­vékenységgel igyekszik gyara­pítani. A Ploské község melletti Or­táše településnek mindössze 205 lakosa van. Anna Mokrá könyv­táros itt a lakosok 40 százalé­kát nyerte meg a könyvtár rendszeres olvasóivá. Egy .a- kosra 8,1 könyvkölcsönzés jut, s ez feltétlenül dicséretre mél­tó eredmény. Az említetteken kívül szép eredményeket értek el más könyvtárak is. Természetesen csak azok, amelyek dolgozóinak szívügye a kultúra terjesztése. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyon sok múlik a könyv­tárosok kezdeményezésén, a tö­megszervezetekkel való együtt­működésén, a polgárok körében végzett propagációs tevékeny­ségén. NEMČEK BOHUS Munka és elismerés KITÜNTETETT KÖNYVTÁRAK Vizsga közben ...

Next

/
Thumbnails
Contents