Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)
1973-06-19 / 144. szám, kedd
Háromévi kitartó munka gyümölcse Június az iskolákban a vizsgák időszaka. A tanulók, a diákok nem kis izgalommal várják a vizsgákat, melyeken szorgalmukról, felkészültségükről adnak számot. Az eredményes vizsga nagy megkönnyebbüléssel iár. Sokan úgy vélik, az iskola padjaiból kikerülve már sosem lesz szükségük tanulásra. Am ez óriási tévedés, amire később — előbb vagy utóbb — mindenki rá jön. Rádöbbenünk, hogy a fejlődés nem állhat meg, s ha maradéktalanul. helyt akarunk állni, szüntelenül tanulnunk kell. Ez a felismerés serkentette tanulásra azt a 82, Különböző életkorú férfit és nőt is, akik a minap (ámpalázasan várakoztak a narxizmus—leninizmus lunaszerdahelyi esti egyetemének előcsarnokában. A tantermekben, melyekben három éven át csaknem minden héten előadáson vagy szemináriumon vettek részt, most Államvizsgák folytak. Benyitottunk az egyik terembe, ahol éppen Cséfalvay Ru- dolfné tanítónő vizsgázott. Pályafutása alatt bizonyára sok nebuló feleletét hallgatta meg, ám most neki kellett beszélnie. Egyebek közt a kommunista párt harcáról 1945-től 1948-ig és — A szaktudás, ^ yyakoriun ismeretek és az elméleti felkészültség egyaránt szükséges — vélekedik Szőcs László az osztályharcról. Persze azért az öttagú vizsgáztató bizottság Sem hallgatott: egymás után tett fel az anyaggal összefüggő kérdéseket — például a nemzeti bizottságok szerepéről az említett időszakban, az antikommu- nizmus mai céljairól stb. — Szívvel-lélekkel készültem a vizsgára — mondta a sikeres számadás után a már deres hajú tanítónő. — Minden kérdést egyformán megtanultam. Az egyetemre azért jelentkeztem, mert a Nőszövetségben, ahol tevékenykedem, sok az olyan fiatal tag, akik közt csak akkor állom meg a helyem, ha tanulok. Most sietek haza, mert a tanulóim várnak (a Nagymegyeri Gyógypedagógiai iskola igazgatónője), de a délutáni értékelésre visszaiö Vök. Szőcs László, a Balonyi Baromfitenyésztő Farm 26 éves vezetője az esti egyetem fiatal végzősei közé tartozik. Vele közvetlenül a vizsga előtt beszélgettünk. — Véletlenül előfordult, hogy két vizsgán ugyanazt a kérdést húztam ki. Jó lenne, ha a véletlen jóvoltából ma is az lenne a borítékomban — mondja nevetve, majd hozzáteszi: — nem félek, csupán „hagyományos“ vizsga előtti lámpalázam van. Alaposan felkészültem. A felkészülésre egy hét szabadságot is kaptam. A tananyag megértését megkönnyítették a gyakorlati példákkal gazdagon illusztrált előadások. Legkedvesebb tantárgyam az esti egyetemen a politikai gazdaságtan volt. Mindennapi munkámban ennek veszem a leginkább hasznát. A szaktudás, a gyakorlati ismeretek és az elméleti felkészültség egyaránt szükséges ahhoz, hogy eleget tehessünk azoknak a feladatoknak, melyeket a párt megszabott számunkra. Mi például a pártkonferencia határozatát teljesítjük azzal is, hogy elértük: egy tojóra 270 tojás jut évente. A tojás termelési költségeit állandóan csökkentjük. Baromfitenyésztésünk és tojástermelésünk világviszonylatban is a legkorszerűbbek közé tartozik. A fejlődés tőlem is állandó tanulást követel. Éppen ezért a közeljövőben mezőgazdasági főiskolára szeretnék jelentkezni, állattenyésztési szakra. Az esti egyetemen tanultaknak a főiskolán is hasznát ven- né!m. Szerzett ismereteimet nemcsak a mindennapi munkámban hasznosíthatom, hanem az üzemi pártszervezetben is, melynek elnöke, és a SZISZ helyi szervezetében, melynek propagandistája vagyok. Pártszervezetünk két fiatalt — az egyik nő — javasol az esti egyetemen való tanulásra. Nagy fontosságot tulajdonítunk az alap fokú pártoktatásnak is, melyet éppen most értékeltünk. Az alapfokú pártoktatásban az ateista nevelésre helyeztük a fő súlyt. Ennek is köszönhetjük, hogy szervezetünk minden tagja a tudományos világnézetet vallja. Makky Ferenc, a Dunaszerda- helyi Lakásszövetkezeti Hivatal vezetője, így vélekedik a tanultakról: — Hivatali beosztásomnál fogva emberekkel dolgozom. Munkámnak tömegpolitikai jellege van. Az egyetemen szerzett ismereteim hozzásegítenek ahhoz, hogy jól helytálljak a helyes, szocialista lakáspolitika megvalósításában. Mi az épülő lakások mennyiségét nem tudjuk befolyásolni, de a minőség kérdésébe beleszólhatunk. Nem könnyű az embereknek megmagyarázni, miért helyes, ha nem a várakozási idő, hanem a szociális helyzet dönti el, ki kap hamarabb lakást. Szerzett ismereteim ezen a téren is segítségemre vannak. Az esti egyetemen való tanulást . különösen fiatal kommunistáknak javaslom. A tanulás sok nehézséggel jár és sok szabad időtől foszt meg. Ennek ellenére megérte tanulni. — az esti egyetemen szerzett ismereteim hozzásegítenek ah hoz, hogy helytálljak — mond ja Makky Ferenc Tóth Vince, a Felsőpatonyi Hnb 43 éves elnöke már megszokta a felnőtt korban való tanulást, hiszen 1961-ben végezte el a mezőgazdasági technikumot. — Nekem szabad szombatokon sincs időm a tanulásra, mivel akkor végezzük a faluszé1- pítési munkákat. Ezért többnyire éjjel tanultam. Jó lett volna, ha az esti egyetemre már fiatalabb koromban eljutottam volna. Régebben ösztönösen végeztem azt, amire most már elméletileg is felkészültem. Hozzáállásom az egyes dolgokhoz é»s jelenségekhez még szilárdabb lett. A tanultaknak főleg az emberekkel való munkában veszem hasznát. A nemzeti bizottságnak, mint végrehajtó szervnek különösen jó munkát kell végeznie a párt politikájának megvalósításában. Ehhez pedig alapos eszmei felkészültségre is szükség van. Az ember a tanulásban sohasem állhat meg. Az esti egyelem elvégzése igen jó formája a tanulásnak. Jó lenne, ha minél többen elvégeznék a marxizmus—leninizmus est i epvetT-m'' — Régebben ösztönösen uégez tem azt, amire most már elmé letileg is felkészültem — állít ja Tóth Vince A végzős hallgatók nemcsak a dunaszerdahelyi járásból voltak, hanem a galántaiból is. Egyikük Papp József, a nemrég egyesült Vágkirályfai és Vág- sellyei Efsz üzemi pártszervezetének elnöke, a CSEMAIJOK KB tagja. Az előadásokra Du- naszerdahelyre előbb autóbusz- szal, majd saját gépkocsijával járt. — Az esti egyetemen tanultaknak főleg a politikai tömegmunkában veszem hasznát — mondja. — Az emberek sokat kérdeznek, s ahhoz, hogy helyesen válaszoljak, nagy felkészültségre van szükségem. Meg kellett magyaráznunk például a szövetkezetek egyesítésének helyességét, az automatizálás, a racionalizálás szükségességét. Sok mindent összeolvastam már, de szükségem volt ismereteim rendszerezésére. Ebben az egyetem nagy segítségemre volt. Ma már nem lehet vezető tisztséget elméleti felkészültség nélkül betölteni. Fontosnak tartom, hogy azokat, akik elvég zik az esti egyetemet, osszák is be megfelelő tisztségekbe. Legyenek a pártszervezet propagandistái vagy másképpen járuljanak hozzá az emberek tudatának formálásához. Az anti- kommunizmus hamis állításait csakis alapos elméleti felkészültséggel lehet megcáfolni. A galántai járás hallgatóinak osztályfőnöke a tornóci veterán pártharcos, Poszpis József volt, aki szintén jelen volt a vizsgáknál. Poszpis elvtárs egyben az 1961-ben létrehozott esti egyetem lelkes szervezője. A kezdetre így emlékezik: — üt osztállyal alakult meg az egyetem. Azok, akik az első turnusban végeztek, ma is ve- lamennyien helytállnak. Az elsők közt volt a dunaszerdahelyi járási pártbizottság mai négy titkára is. A hallgatók nagy része tanító volt. Az egyetem színvonala egyre emelkedik. A hallgatók ma már jobb anyagi helyzetben vannak: megtérítik nekik az útiköltséget, vizsgák előtt szabad idő áll rendelkezésükre, lehetővé teszik számukra a jelenlétet az előadásokon. Kezdetben gondot okozott az előadók biztosítása — az ÜJ SZÓ, a CSEMADOK, a Párttörténeti Intézet és a nitrai pedagógiai kar segített ki bennünket. Ma már állandó előadói káderrel rendelkezünk. A fejlődést mi . sem bizonyítja jobban, mint az, hogy kezdetben a hallgatókat verbuváltuk, ma pedig válogatjuk, mégpedig a KB határozata értelmében. Az egyetem működése a dunaszerdahelyi járásban mérhető le a leg jobban. Rendkívül érdekesek és ta nulságosak voltak Poszpis elv társnak azok a szavai is, melyeket arról mondott, hogy a kommunisták a múltban is milyen fontosnak tartották az ideológiai fejlődési és az állandó tanulást. Persze a feltételek régen merőben másak voltak. Ezt bizonyítja az a konkrét példa is, melyet felidézett: 1924-ben Vágsellyén rendeztünk pártiskolázást. A ma Ungváron élő Weisz elvtárs volt az előadónk. Ö volt az érsekújvári párttitkár. Tizenhét előadásra került sor, de a csendőrök tizenkétszer szétkergettek bennünket. Az iskolázást mindig vasárnap délelőtt és szerdán este tartottuk, rendszerint az állomási vendéglőben. A környékről mintegy 23-an gyalog jártunk az előadásokra. Az iskolázást, mely nem volt engedélyezett, de a KB tudott róla, a nagy kockázat ellenére valamennyien elvégeztük. Az előadások a bolsevik párt történetéről, a csehszlovákiai munkásmozgalom történetéről és a párt szervezeti felépítéséről szóltak. Azt is megtárgyaltuk, hogyan lendíthetjük fel a szervezeti életet, hogyan szervezzünk sztrájkokat és hogyan dolgozzunk a tömegek közt. Amit Poszpis elvtárs felidézett, az ma már történelem. Ám a mai valóság megértése a múlt ismerete nélkül elképzelhetetlen. Éppen ezért az esti egyetemen is meg kell ismerniük a hallgatóknak a párttörténetet. Ugyancsak fontos a tudományos kommunizmus ismereteinek elsajátítása. Ebből a tantárgyból az egyik vizsgáztató Fillér Gyula elvtárs volt, aki az SZKP KB mellett működő Társadalomtudományi Egyetem as A kelet-szlovákiai kerület népkönyvtáraiban napjainkban az elkötelezett tevékenység fellendülése, a politikai nevelőmunka hatékonyságának elmélyülése, a könyvtárosoknak a politikai és a társadalmi életbe való nagyobb mértékű bekapcsolódása tapasztalható. Nagy szerepe van ebben a „Példás népkönyvtárat építünk" jelmondattal meghirdetett szocialista munkaversenynek, mely ösztönzően hat a könyvtári dolgozók aktivitására. A Kelet-szlovákiai Knb tanácsa nemrég értékelte a verseny kerületi fordulóját. A leg- lobb eredményt elért könyvtárakat pénzjutalomban részesítette és „A Kelet-szlovákiai Knb tanácsának elismerő oklevéléivé] tüntette ki. Az elismerésben és pénzjutalomban részesült könyvtárak közé tartozik a rožňavai (rozsnyói) járás Ardo- vo (Pelsőcardó) és Rozložná, valamint a Košice-vidéki járás Mokrance, Ortáše, Slanské Nové Mesto, Sokol, Svinica és Lucia Baňa helységének népkönyvtára is. Az Ardói Népkönyvtárat mely a Plešiveci (Pelsőci) Köz ponti Könyvtár fiókrészlege — Anna Bodonovú tanítónő vezeti. Munkájának eredményességéről elsősorban az tanúskodik, hogy a falu lakosainak a 23 százaié kát sikerült megnyernie a könyvtár olvasóivá, de a jól megszervezett könyvekről szóló beszélgetések, a helyi hangplránsa. Moszkvából utazott haza, hogy vizsgáztathasson. A vizsgákon szerzett tapasztalatairól így vélekedett: — Kellemesen meglepett a hallgatók nagy tudása. Külön figyelmet érdemel, hogy a vizsgázók elméleti ismereteiket gyakorlati példákon is bizonyítani tudják. A hallgatókat, az előadókat ős az egyetem vezetőségét egyaránt dicséret illeti. Az elismerés és a dicséret hangján szólt az egyetem végzőseihez Nyári István, a jpb titkára is, aki a vizsgáztatók nevében értékelte a vizsgák színvonalát. Annak a reményének adott kifejezést, hogy a kommunista párt az esti egyetemet végzett elvtársakra és elvtársnőkre az egyre igényesebb feladatok megoldásában a jövőben még jobban számíthat. Befejezésül Presinszky Lajostól, az intézet igazgatójától az iránt érdeklődtünk, hogyan érték el kimagasló eredményeid két. miau L ............................ •— — ____ Pa pp józsej vizsga k.ui, (Kanovits György felvételei) — Mindenekelőtt hadd említsem meg a hallgatók helyes kiválasztását és a szigorú felvételi vizsgákat — mondotta az igazgató. — Nagy szerepe van az eredményben annak is, hogy mindhárom évre központilag biztosítottuk a szükséges alap- irodalmat, méghozzá a hallgatók anyanyelvén. Azt az irodalmat, melyet nem tudtunk Magyarországról átvenni, belső használatra lesokszorosítva kiadtuk. Tanmenetünk stabil, s nemcsak a témákat tartalmazza, hanem az előadások idejét is. Az intézet gazdag könyvtárral rendelkezik. Az előadók kommunista példaadással végezték munkájukat és a hallgatók is szorgalmasak voltak. A járási pártbizottság elnöksége a három év alatt végig rendszeresen értékelte az oktatást és támogatta az esti egyetem munkáját. Mindent egybevetve: becsületes munka és összefogás eredménye az, ami az államvizsgákon megmutatkozott. Példaképül szolgálhat a kommunisták és a pártonkívüliek nevelésének helyes értelmezésére. FtíLÖP IMRE szóróban közölt relációk, a könyvkiállítások, továbbá a hnb- vel, a CSEMADOK, a SZISZ, a Nőszövetség és a CSSZBSZ helyi szervezetével kiépítet* kapcsolatai is igyekezetét dicsérik. Rozložnán Magdaléna Gallo- vá szövetkezeti dolgozó a könyvtáros. Ebben a kis községben az olvasók — nagy rész ;k tanuló — egy év alatt 1602 kötetet kölcsönöztek ki. A Kosice-vidéki járási Mok- rancei Népkönyvtár a Moldava nad Bodvou-i Központi Könyvtárhoz tartozik. Alžbeta Kočišo- vú a könyvtár olvasóinak számát rendszeres propagációs tevékenységgel igyekszik gyarapítani. A Ploské község melletti Ortáše településnek mindössze 205 lakosa van. Anna Mokrá könyvtáros itt a lakosok 40 százalékát nyerte meg a könyvtár rendszeres olvasóivá. Egy .a- kosra 8,1 könyvkölcsönzés jut, s ez feltétlenül dicséretre méltó eredmény. Az említetteken kívül szép eredményeket értek el más könyvtárak is. Természetesen csak azok, amelyek dolgozóinak szívügye a kultúra terjesztése. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyon sok múlik a könyvtárosok kezdeményezésén, a tömegszervezetekkel való együttműködésén, a polgárok körében végzett propagációs tevékenységén. NEMČEK BOHUS Munka és elismerés KITÜNTETETT KÖNYVTÁRAK Vizsga közben ...
