Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)
1973-06-19 / 144. szám, kedd
Ú J FILMEK [ana Preissová, Az arany Buddha titka című cseh film egyik női főszereplője AZ ARANY BUDDHA TITKA [cseh) Josef Nesvadba azonos című regénye alapján készült ez a bűnügyi film, mely a cselekményt s a megvalósítás eszközeit tekintve semmiben sem különbözik a hagyományos krimiktől. A film azonban mégis több, mint a szabályos bűnügyi történetek, a cselekményt ugyanis autentikus történelmi események övezik, konkrétan a múlt században lezajlott szociális összetűzések, az 1870 es észak-csehországi svárovi munkássztrájk. A cseh munkásosztály első szervezett fellépése, a nevezetek márciusi sztrájk — melyet a csendőrosztagok kegyetlenül vérbe fojtottak — azonban csak a film hátterében játszódik le, tehát csupán az írói fantázia szülte bűnügyi történet kerete. A cselekmény tulajdonképpen egy gyilkosság, illetve a tettes leleplezése körül bonyolódik. Dušan Klein rendező a két központi szereplő: Krasl tanító ós Riessig gyáros alakját hitelesen és erőteljesen rajzolta meg. Kár, hogy magát a bűnügyi cselekményt túlságosan kidomborította, emiatt a történelmi események a háttérbe szorultak, holott szerencsésebb megoldásnak bizonyult volna, ha a kettő párhuzamos síkon mozog. A főszereplők: Eduard Cupák, Otakar Brousek, lanu Preissová és Blanka Wuleská játéka közvetlen, bár helyenként kissé színpadias. Az alkotóművészek világszerte gyakran visszatérnek a klasszikus mesék világába, hogy témát merítsenek ebből a kiapadhatatlan forrásból, s életre keltsék gyermekkorunk kedvenc hőseit. Nem véletlen, hogy a mesefilmek igen népszerűek, s közel férkőznek nemcsak a gyermekszívekhez, hanem csodálattal töltik el a felnőtteket is. Az új, korszerű mesék és ötletek hiányával magyarázható, hogy a klasszikus mesék időről időre új köntösben jelennek meg a filmvásznon. Ki tudja, már hányadszor rögzítették celluloid szalagra a Cirimm testvérek halhatatlan Csipkerózsiká- ját is, melyet ezúttal a DEFA stúdió alkotói költöttek a film nyelvére. A Walter Beck rendezte alkotásban a klasszikus mese motívumai, a naivan kedves történet éled újjá — színesen, ötletesen. A mese varázsa, erkölcsi tanulsága ós végső kicsengése biztosítja a film sikerét. A legfiatalabb nézők számára készült A magányos farkas című jugoszláv film is, mely egy kisfiú és egy kutya barátságáról szól. Obrad Gluscsevics rendező filmje hazájában nagy közönségsikernek örvendett, s a pulaí fesztiválon dijat nyert. A történet csodálatos környezetben, a horvátországi hegyekben játszódik; a második világháború befejezése után itt, távol a világtól él egy farskas- kutya, amelyet a németek nyomozásra használtak. Szlavko Sliniac, a kisfiú szerepében igen közvetlen ós rokonszenves, ezért bizonnyal elnyeri a nézők tetszését. Az izgalmas kalandtörténet egyébként hagyományos, nem emelkedik a műfaj átlagos színvonalú filmjei fölé. Izgalmas kémtörténet a második világháború idejéből. A helyszín ezúttal a Földközi-tenger partja, Alekszandria, Görögország. Zbiqniew Kuzminszki színes filmjében a fordulatok megszokottak, a rendezés azonban hatástkeltő és ez teszi a filmet izgalmassá —um — A DOBSINAI JÉGBARLANG Közép-Európa egyik legsajátosabb természeti érdekessége a Dobsinai jégbarlang. Évente sok tízezer látogató keresi föl ezt a „csillogó föld alatti jégpalotát“, s az ember évek múltán sem felejti el lenyűgöző hatását, pompás jégtermei- nek, áttetsző jégoszlopainak szépségét. Most, az új turistaidény kezdetén, felelevenítjük ennek a természeti látványosságnak néhány érdekes vonatkozását. Akit érdekel a barlang feltárásának története, bizonyára szívesen olvassa, hogy az egykori Dobsina bányavároska határában, a Gölnic patak völgyének mészkőszik- 1 ás, fenyőerdőkkel borított oldalán már régen Ismertek úgy „jéglyuk“-nak nevezett töbröt, amelynek fenekén kőtörmelékkel rejtett nyílás körül még nyáron sem olvadt el a jég. Erről 1865-ben Hunfalvy János, egykori neves magyar földrajztudós is éppen csak megemlékezett Gö- mör megyéről írt monográfiájában. 1870. június 15-én azonban a dobsinai férfiak kis csoportja: Ruffiny Jenő bányamérnökkel és dr. Fehér Nándor városi orvossal az élen két fiatalabb természetbarát, valamint négy bányász kötelekkel, létrákkal, lámpákkal felszerelve leereszkedett a töbör alján tátongó nyíláshoz. Kőtörmelék és fatorlaszok között egyre a jég irányát követve mind mélyebbre hatoltak. Egy kur- tácskább jéglejtőn leereszkedve tágas barlang- üregbe érkeztek, ahol a bányászlámpa fénye ragyogó jégfalat, jégoszlopokat világított meg. Ruffiny még azon a nyáron feltérképezte a barlangot. A töbör alját rendbe hozatta és elkészítette az első lépcsőlejárót a barlang belsejébe. Így még abban az esztendőben számos barlanglátogató tekintette meg ezt a természet adta nevezetességet. Az első hőmérsékletméréseket az 1870—71-ben végezték el a barlangban. A Természettudományi Társulat Krenner János neves ásványtani kutatót bízta meg a barlang alaposabb helyszíni tanulmányozásával és leírásával. Krenner a feladatot kitűnően megoldotta, 1874- ben magyar és német nyelven megjelent remek, nagyméretű rajzos táblákkal illusztrált műben ismertette a barlangot. D obsina helység lakossága a barlang hű gazdájának bizonyult. Turistaházat, majd szállodái építettek és gondoskodtak állandó vezetőről, világításról stb. jó ideig csupán petróleumlámpa és magnéziumalagok világították meg a barlangot. A fáklyák bevitelét eleve megtiltották. 1886-ban bevezették a villanyt isi Olyan időszakban, amikor a turisztika még világszerte gyermekkorát élte, a Dobsinai jégbarlangról már ország világ hírt hallhatott. Annak ellenére, hogy a szépen gondozott s rendezett barlang nehezen volt megközelíthető, a 90-es években már ezrek keresték fel. Az elsők között tekintette meg Jókai Mór is, aki „A lőcsei fehérasszony“ című regényének egyik fejezetében költői szárnyalással számol be élményeiről. A jégbarlang üregének java része jégképződmény. Az, amit mi „barlang“-nak észlelünk, voltaképpen szabadon maradt, viszonylag kisebb légtér a jégtömegek és a sziklaboltozat közötL A barlang belsejében 7000 négyzetméternél nagyobb a jégfelület, a jégtömeget pedig legalább 100 000 köbméterre becsülik. Az évi középhőmérséklet valamivel a fagypont alatt van. A legnagyobb nyári melegben emelkedik csak kevéssel a fagypont fölé (plusz 2—3 C fok|, viszont télen sem hűl le túlságosan (mínusz 1 és 5 C fok). H ogyan képződött és miképpen maradhat fenn a barlang jeges belseje? A mészkőben keletkezett óriási üreg valószínűleg még a nagy eljegesedés idején, a régebbi földtörténeti időszakban töltődött meg f okozatosan jéggel, s a jégképződés évről évre fokozódott. Ezt bizonyítja a barlang jegének réteges felépítése. A rétegek alapján — akárcsak a fa évgyűrűi szerint megállapítható a jégképződés időtartama. A jég fő tömege pedig régebbi földtörténeti korokból származónak, ,,fosszilis“-nak tekinthető. A jégtömeg határfelületein és a beszivárgási helyeken fejlődött képződményekben azonban évről évre a kisebb olvadás és a jéggyarapodás váltogatják egymást. Tavasszal és nyár elején, valamint ősszel a víz a sziklarepedéseken beszivárog és a belső hőmérséklet következtében megfagy. Nyár végén, amikor a barlang hőmérséklete kevéssel a fagypont fölé emelkedik, a jég felülete olykor egészen kis mértékben felolvad. Az olvadékvíz azonban az alsó szinten keresztül elvezetődik. A barlang nyílása az üreg legmagasabb pontján 970 méternyire a tenger színe fölött van, Ha melegebb a levegő a barlangban, könnyebb faj- súlya miatt megemelkedik és eltávozik innen. Viszont a téli hideg, nehezebb levegő szinte megülepszik benne. A nyílás észak felé tekint, napfény tehát sohasem éri. Az évi középhőmérséklet itt meglehetősen alacsony, nem több, mint plusz 5 C fok. A nyári minimális olvadékvíz maradék nélkül elszivároghat. De az elszivárgást biztosító járat nem olyan tágas, hogy olvadást előidéző nagyobb légmozgást, „huzatot“ keltene. A természeti tényezők szerencsés találkozásaként keletkezett tehát a Dobsinai jégbarlang., ahol mint egy hatalmas „jégveremben“ az évezredek óta felhalmozódott jég fennmaradt, és mennyisége érdemlegesen nem változik. A jégbarlangok száma világviszonylatban jóval kevesebb, mint a cseppkőbarlangokó. Általában megtalálhatók a nagy tengerszint feletti magasságban (ilyen az ausztriai Eisriesenwelt). A dobsinai azonban éppen azzal vált Európa-szerte híressé, hogy nincs nagy magasságban és mérete, gazdag jégképződménye mégis felejthetetlen élményt nyújt. Kalapáccsal és vésővel a tudomány szolgálatában A Katarina Padychová vétke című új szlovák film ünnepélyes bemutatásával országszerte megkezdődött a Dolgozók Filmfesztiváljának nyári szakasza. A szemle filmjei ezekben a napokban hasznos szórakizási lehetőséget nyújtanak az érdeklődőknek. A -felvételen: a Martin HolLý rendezte film egyik jelenete A természetes gyémántból csak akkor lesz értékes drágakő, ha megcsiszolják. A csiszolatlan gyémánt egyszerű kvarckavicsnak látszik, amit az avatatlan mint értéktelen holmit elhajít. Valahogy így állunk a kőzetbe zárt állati és növényi ősmaradványokkal is. Értéktelennek látszó mészkődarabot tartunk a kezünkben. Elhajítanánk, de a szakember éles szeme megakad egy parányi, alig észrevehető mintázott felületen. Egy ősi puhatestű állat mészvázának csipetnyi előbukkanó részecskéje az. Több százmillió évvel ezelőtt éltek ezek az alacsonyrendű állatok. Pusztulásuk után megüresedett mészvázuk a tengerfenékre süllyedt. Ott azután lassan beborította őket az iszap, ami maga is parányi egysejtű lények mészvázának tömegéből áll. Hogy mit rejteget a kődarab, azt sokszor a szakember sem tudja rögtön megállapítani. Csak akkor derül ki, hogy mit talált — növényt-e vagy állatot, ép maradványt-e vagy csak értéktelen töredéket, —, ha kibontja a kőzetből. Ezt a kifejtési műveletet preparálásnak nevezik. Az ősmaradványokat tartalmazó kőzet tehát bekerül a „tudomány boszorkánykonyhájába“, a preparáló laboratóriumba. Az acetón, a benzol, az éter, a denaturált szesz és az egyéb fontos vegyi anyagok szagát minden preparáló laboratóriumban érezzük. Első benyomásra valóban modern boszorkánykonyhának látszik ez a helyiség: lezárható üvegezett fülkében vízlégszivattyúval egybekötött lombikok és hatalmas üvegedények; mély iszapolómedence, mellette vödrök teli vízbe áztatott vörös agyaggal. A falak mellett ládák tornyosulnak. Mindegyik tele van preparálásra váró anyaggal. A preparátor asztalán vésők, fogók, kalapácsok, acéltűz, csipeszek, kefék és ecsetek, törlőrongyok, vegyszeres üvegek és tégelyek sorakoznak. Láthatók itt homokosládák ós homokzsákok, nagyítók, gumicsészék és egy fogorvosi fúrókészü lék fúrófejei. Éppen egy alaktalan, tégla nagyságú kőtömbön folyik a munka. A kőtömb homokkal teli zsákon nyugszik. A homokzsák azért nélkii'öz- hetetlen a preparáláshoz, inert puha, mégis ellenálló „asztala“ a sokszor törékeny maradványnak. A kőzet, amin dolgoznak, egyáltalán nem puha, de nem is törékeny. Kemény juramészkő. Ebből kell az ősmaradványt kiszabadítani. A preparátor a kalapáccsal néhány ütést mér a nagy kőtömbre, és az máris két-hároin kisebb darabra esik. A kövületek egyes részei már-már előkandikálnak belőle. A további kibontás egyre hegyesebb ós fino* mabb vésőkkel, egyre óvatosabban történik. A végső mindig csak a felesleges kőzet lepattintására való, és sohasem érintheti a mészváž felületét. A legnehezebb feladat a ragadozó madár csőréhez hasonlóan előregörbülő búb kiszabadítása, különösen az annak finom belső hajlá- sa alatt levő felesleges kőzetanyag eltávolítása. Itt már nem alkalmas a véső és a kalapács. A finom hajlású búb feltétlenül letörne a leggyengébb kalapácsütéstől is. A preparátor tehát előveszi a fogorvosi fúrógépet, és egy rovátkolt, acélfogakkal ellátott kicsi gömbben végződő fúrófejet helyez belé. Szeme elé illeszti a fejre szerelhető kézi nagyítót, mert ami most következik, az tiszta látást, biztos kezet és nagy pontosságot követel. A lábpedál érintésével sebesen forogni kezd a kis fúrógömb, és acél fogai alatt milliméterről milliméterre pattogzik a búb alatti kőzet. Ezután jön a munka legkeményebb része. A parányi marófej nem tesz különbséget kőzet és ősmaradvány közt. A preparátor anyagismeretének, éles szemének, biztos kezének és szinte ösztönös megérzésének kell megtalálnia azt az alig- alig látható határfelületet, amely a kőzet és az ősmaradvány héja között van. A milliméter tört részével kifejezhető eltérés tönkreteheti az értékes ősmaradványt, egy pillanatnyi késedelem: és a fúrófej acélfoga máris beremart az ősmaradvány mószhéjába. Ez az ún. mechanikai eljárás azonban csak egyik módja a preparálásnak, és csak bizonyos fajta kövületeken alkalmazható. Más eljárást kell alkalmazni a puhatestűek (csigák, kagylók, Ammoniteszek), megint mást a tüskésbőrűek (például a tengeri sünök | kövületei vagy a gerincesek csontmaradványai esetében. Bátran elmondhatjuk, hogy ahány állatcsoport, annyiféle a preparálási eljárás. Ha a mechanikai eljárás nem alkalmazható, akkor a vegyi preparálásra térnek át. Vegyi módszereket elsősorban akkor alkalmaznak, ha ősi kagyló, csiga vagy más puhatestű állat finom mintájú törékeny mészhéját megkövesedett iszapréteg burkolja be. Ezt mechanikai úton (vésővel) a finom mészváz megsértése nélkül sehogyan sem lehet eltávolítani. Ilyenkor szilárd káliíúgszemcséket helyeznek el a megtisztítandó felületre. Ezek a szabad levegőn néhány óra alatt megolvadnak és a m gkövesedett iszapréteget annyira megpuhítják, hogy vízcsap alatt finom kefével dörzsölve könnyen eltávolítható (dj) 1973. VI. 19. AZ 1. SZÁMÚ ÜGYNÖK ____________________(lengyel) A MAGÁNYOS FARKAS__________________(jugoszláv) CSIPKERÓZSIKA (N DK-beli)
