Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)

1973-06-19 / 144. szám, kedd

A munkában nincs megállás

Beszélgetés egy mesterrel, oki értékes politikai kezdeményezést indított el

Nagy úr a megszokás. Nem véletlenül használják ezt a már- már közmondássá módosult fogalmat: a szokás hatalma. Amit (vagy akit) éveken át egy bizonyos formában megszoktak érzékszerveink, nem egykönnyen szokjuk meg új formában. Ilyenkor mondjuk: nem hiszek a szememnek, fülemnek. így voltam én is Hajnali Péter elvtárssal, a komárnói (komáromi) hajógyár 4020-as számú munkaközpontjának egyik mesterével, akit mindig „montér- kában“, az első üzemrészleg zajos kovácsműhelyében sürög ve-forogva láttam, most pedig frissen borotválva, vasalt ing- fjen csendes otthonának ajtajában áll és igém szívesem tessékel a lakásba. Így néz ki hát „civilben“ egy örökmozgó mester? Neim egykönnyen szoktam meg ezt a változást, kicsit za varban van 6 Is, de amikor rátér a szögvasakra, a „vinklik- re“, a külhójlemezekre, hajótörzsre, gyártáselőkészítésre, úgy tűnt, tágulnak a falak s már nem is az elsőszámú lakótelep egyik emeleti lakásában, hanem a kovácsműhelyben vagyunk. És így van ez jól, így érezzük Jól magunkat mind a ketten. 0 azért, mert huszonegyedik éve él, mozog az iromba vaslemezek között, én pedig azért, mert közel egy évtizedet töltöttem el ugyanott.

Hajnali elvtárs szívesen be szél mindarról, ami a gyárral kapcsolatos.

— Egyszerűen nem találtam a helyemet — mondja —, mert két hétre kiírt az orvos, de szerencsére tegnap már dolgozhattam. Rettenetes, milyen lassan és eseménytelenül múlik az idő itthon. Az az idő, ami a gyárban gyors szárnyakon repül.

Hát igen: Ilyen ember ő: élete, mindene a gyár. Elmondja azt is, hogy amikor néhány évvel ezelőtt rosszalkodott a szíve, nem az infarktus szorítása fájt igazán, hanem az, hogy nem mehetett be a gyárba.

— Feküdni az ágyon, amikor a szerelőcsarnok dolgozói újabb munkadarabot kérnek, amikor annyi gondja van az embernek, hogy majd szétpattan a feje! Tulajdonképpen ez a szörnyű, nem is a betegség.

Borúra előbb-utóbb megérkezik a várva várt derű is. Most újra intézkedik, szervez, irányít a műhelyben s ami volt, volt, elmúlt, fene bánja...

Hajnali Péter kitűnő szakember, fáradtságot, időt nem ismer, ha a terv teljesítéséről van szó. Emellett aktívan bekapcsolódik a politikai munkába is. Tagja Csehszlovákia Kommunista Pártjának, fő szervezője és egyik elindítója volt a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért folytatott versenynek, s mint a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség régi tagja, megalapította a Weiss elvtárs vezette munkaközponton a gyárban működő hat CSSZBSZ brigád egyikét.

Új üzem és lakóházak

(ČSTK) — Kiilen cvemanillió korona benüiázással Dunajská Stredán (Dunaszerdahelyen) modern baromfifeldolgozó üze met építenek. Az új létesítményt a jövő évben adják át rendeltetésének. Évente majd több mint ti 00 tonna baromfipástétomo>t és más baromfihús-termékeket készítenek itt.

— A Bratislava! Magasépítő Vállalat dolgozói az elmúlt 25 év alatt 43 000 új lakóházat építettek Szlovákia fővárosában, s az idén még további 3500 új lakóházait adnak át rendeltetésének.

— Üzemünkben régi hagyományai vannak a csehszlovák— szovjet barátságnak — mondja, mert hajógyárunk nagyobbrészt szovjet megrendelésre dolgozik, az átvevőszervekkel, üzletkötő mérnökökkel napjában találkozunk és kölcsönösein tiszteljük, becsüljük egymást. Amikor az általam vezetett 15 tagú, ko rabban már a szocialista munkabrigád címért is versenyző kollektívával elhatároztuk,

hogy bekapcsolódunk a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség cím elnyeréséért folytatott versenybe, értékes szocialista munkavállalást fogadtunk el. A vállalás politikai részéből legfontosabbnak azt tartom, hogy minden tag különféle tanfolyamok, vagy esti iskolák látogatásával bővíti politikai ismereteit, a gazdasági részből pedig azt a pontot, amely szerint a brigád tagjai — ha a helyzet úgy kívánja — mindem időpontban, tehát munkaszüneti napokon is, a műszaki ellenőrzés vagy az átvevőszervek részéről javasolt módosításokat elvégzik az épülő hajókon.

Ez az értékelés kötelezettségvállalás, az üzemben dolgozó hat Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség brigád cím elnyeréséért versenyző csoport, a napról napra erősödő szervezet tagjainak aktivitása rombolja szét a legmeggyőzőbben azoknak az opportunista elemeknek a ferde szemléletét, akik 1968- ban és 1969-ben meg akarták szüntetni a CSSZBSZ üzemi szervezetét. A Szovjetunióhoz hű, a szövetség nemes céljait ismerő tagok azonban nem inogtak meg, már a politikai és gazdasági konszolidáció első évében munkához láttak. Az üzemi párt- és szakszervezet segítségével új tagokat toboroztak, a tízperces gyűléseken ismertették a szövetség célkitűzéseit, beszélgetéseket rendeztek a fiatalokkal és a tagsági alap bővítésével párhuzamosam hozzáláttak a szervezeti munka beindításához.

Beszélgetésünk során sok ha jóépítési-szakmai és politikai kérdést érintettünk. Ez is bizonyítja, hogy a termelőmunka és a politikai elkötelezettség mennyire elválaszthatatlan egymástól. A mester és funkcionárius a műhelytől, irodától távol is ugyanolyan lelkesen beszél az elért sikerekről, mint egy üzemi párt- vagy CSSZBSZ gyűlésen, de ugyanúgy kesereg, ha a fogyatékosságokról esik szó. Hajnali elvtársnak például még ma is fáj, hogy az elmúlt év végén szervezési hibák folytán sok dolgozó — főleg CSSZBSZ-tag — nem juthatott el Prágában a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója alkalmából rendezett kiállításra, hogy a brigád tagjai közül az idén valószínűleg senki sern vehet részt szovjet unióbeli tanulmányi kiránduláson.

— Ezek a brigádok az újra magára talált szervezet munkáját, tekintélyét erősítik mondja Hajnali elvtárs. A CSSZBSZ tevékenysége javítá sának azonban több formája is van. Tovább kellene mélyíte ni a testvérvárosok együttműködését, az eddiginél több, kul turális rendezvényekkel egybe kapcsolt összejövetelt kellene rendezni, melyekem a CSSZBSZ brigádja címért versenyző cső portok és azok családtagjain kívül részt vehetnének a sző vétség fiatal dolgozói is. Eredményesebb propagációs tevékenységet fejthetne ki a szövet ség üzemi szervezete. A szov jet embereknek a tudományban, technikában, művészetben elért világraszóló eredményeit összejöveteleken, változatosan szer kesztett faliújságokon ismertethetnénk nemcsak a tagokkal, hanem üzemünk valamennyi dolgozójával. A munka további javítása érdekében gyakrabban kellene ellenőrizni azoknak a feladatoknak a teljesítését, melyek a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség legutóbbi orszá gos kongresszusának határoza tálból hárulnak üzemi szervezetünkre ...

Minderre természetesen egy vagy két tevékeny ember nem elég. Mozgósítani, aktivizálni kell az egész tagságot. Az üzemben működő hat CSSZBSZ brigád példája világosan mutatja, hogy a tömegszervezetek munkája is állandóan gazdagítható új és új formákkal. Hajnali Péter azon vezetők és tisztviselők közé tartozik, akik nem zárkóznak el az új dolgoktól és ezzel példát mutatnak a többieknek.

KOMLÓS1 LAJOS

A bratislavai gép- és kohóipari üzemben nemrégen megkezdték a hidraulikus hengerek gyártását, melyek 40 százalékát a Szovjetunióba exportálják Az üzem dolgozói az export tervét 115 százalékra teljesítik. Képünkön az üzemrészleg, ahol a hengerfuratokat készítik.

(Felvétel: Ján Lofaj — ČSTK)

m - Erdő, mező virágai

Gyógynövények kiállítása egy városi iskolában

Amint a tavasz a nyárba hajlik, annyi különféle virág virít erdőn-mezőn, hogy nehéz lenne számon tartani, melyik nyílik előbb, melyik később. Célszerű és okos dolog azonban, ha számon tartjuk a gyógynövényeket, mert gyűjtésük népgazdasági érdek. Hasz nos, ha megismerik a gyógynövényeket a diákok. így köny- nyebben tesznek szert biológiai ismeretekre, s ha kirándulnak egy-egy gyógynövénygyűjtő körútra, megismerik, megszeretik a természetet, és még zsebpénzt sem kell feltétlenül a szüleiktől kérni.

Erre gondolt Fullajtár Péter tanár, a bratislavai Duna-utcai magyar gimnázium pedagógusa, amikor tavasszal néhány tanítványával együtt megkezdte a gyógynövények kiállításának megszervezését.

A bódító illatú fehér gyöngyvirágból az Óligeti erdőszélen sokat lehet találni. Lándzsa alakú levelek között fehérlenek csengettyűi, s egymás mel lett annyit találhatunk, hogy már érdemes gyűjteni. Kék virágú a kőmagvú gyöngyköles, s nehéz illatot áraszt az ezerjófű. Kedves, fehér virágú a szagos müge, sárga virágú az árvacsalán. Mezőt járva búzavirágot, pipacsot találhatunk. Gyűjtsük csak őket! Legalább egy csokorravalót. Tegyük vázába, írjuk mellé a magyar, a latin, a szlovák nevét! Keressük meg a növény színes képét is, majd dobozkába helyezzük azt a bizonyos részét, melyet felhasználhatnak a gyógyszerkészítésnél.

így kezdődött... És ahogy a tavasz a nyárba fordult, s teltek a hetek, egyre több növény gyűlt össze. Már nem volt elég a lépcsőházban kijelölt hely, a folyosóra is állítottak egy másik asztalt. Éppen számlálgatni kezdtük, hogy már 37 növényt

gyűjtöttek össze, amikor Fekete Olga, a II. B osztály tanulója meghozta a harmincnyolcadik növényt: a kék búzavirágot.

Otthon, Mallnovón (Éberhar dón) találta a mezőn.

A kiállítás felkeltette a diákok érdeklődését, s amikor egyik napon Pillanka István tanár vezetésével az 1. A és az

I. B osztályok tanulói, másnap Tóth 7ános tanár vezetésével fi

II. B és a III. Ti osztályok tanulói kirándultak a város szélére, kamillát gyűjtöttek. Ügyesen megszervezték a gyűjtést, mert a Vörös hadsereg utcái gyógynövénygyüjtő kirendeltségtől szedőfésűket kölcsönöztek. Zsákszámra gyűlt a kamilla. Szárított állapotban több mint 30 kg-ot adtak át a gyógynövény gyű jtő-hel yen.

A gyűjtőhelyen azután már többen a diákok közül önként, egyénileg is gyógvnövénygyűj tőnek jelentkeztek. Természetek következményként jelentkezett a probléma: Hova menjünk

gyógynövényeket gyűjteni? Ki mutatja meg, hogy melyik növényt érdemes gyűjteni? Legjobb lenne, ha közös kirándulásokat szerveznénk, bogy biztosan rátaláljunk a jyvős?vnövé- nyekre...

így folytatódott . .. És azóta szombatonként az Iskola földrajz-biológia szakos tanára, Fullajtár Péter, aki megszervezte a gyógynövények kiállítását, maga köré gyűjti az érdeklődőket, kirándulásra, gyógynövénygyűjtő körútra viszi a tanulókat. További folytatás is várható: A gyűjtők közül taláh

valamelyik diák, vagy diáklány a biológiai olimpiászra szabadon választott témaként, önálló tanulmányként majd feldolgozza a gyógynövények gyűjté sének módszerét.

Érdemes volt megrendezni ezt a kiállítást.

HAJDÜ ANDRA&

F

++ * M +* I « I

ozesbol jeles

A nyár és a turistaidény kezdetével a vemdéglátóipari üzemek forgalma is nő, így növekszik dolgozóik tennivalója is. )ó felkészüléssel és jó munka- kollektívákkal azonban a növekvő feladatok is megfelelően teljesíthetők.

Felkerestük a Rimavská Sobo ta-i (rimaszombati) Tatra vemdéglátóipari üzem szakácsnőkollektíváját, de nem választottunk jó időpontot a látogatásra, mert a szakácsnők keze alatt javában „égett a munka“. Éppen reggelit készítettek egy negyven-tagú turistacsoportnak, s az ebéd elkészítéséről is idejében kellett gondoskodniuk, mivel újabb kirándulókat jeleztek. Terézia Hažíkovától érdeklődtünk a ma már szocialista munkabrigádként működő kollektíváról.

— Üzemünk konyhájának ez a négytagú kollektívája 1972 márciusában a szakszervezeti konferencián kapta meg a szocialista munkabrigád címet. Vezetőjük Emödy Ilona. Célul a szolgáltatások minősége javítását tűzték ki. Azóta havonként értékeljük a brigád munkáját, s eredményeiről az üzem vezetőségét is tájékoztatjuk.

Arra a kérdésemre, hogy milyen kötelezettségvállalásokat tettek, Bažíková elvtársnő egy szépen bekötött krónikát vesz elő, melyet a brigád megalakulása óta vezet. Az első oldalon a négy fénykép és a megalakulás dátuma. Meglepődve tapasztálon^ hogy négy fiatal arc mosolyog rám a képekről. Megtudom, hogy a legidősebb is csak 24 éves. A képek után következnek - a kötelezettségvállalások. A brigád tagjai vállalták többek közt, hogy a tavaszi nagytakarításnál munkahelyükön mindegyik 16—16 brigád órát dolgozik le; jobban fognak gazdálkodni a vízzel, a villanyárammal, fokozatosan ügyelnek a biztonsági előírások megtartására és mindenekelőtt a higiéniára.

— Ezeket a felajánlásokat azonban még minden hónapbah megtoldják egy-két feladattal, — teszi hozzá Terézia Bažíková. Nemrégiben például ők szolgálták fel a járási pártkonfe- remcia részvevőinek az ebédet.

A Tatra üzem vezetői és főleg vendégei elégedettek a szakácsnők munkájával, főztjével. A brigád megalakulása óta már tíz új ételkülönlegesség szerepel a vendéglő étlapján. S hogy a vendégek is elégedettek, arról nemrégiben úgy győződtek meg, hogy véleménykutatási nyomtatványokat osztottak ki, melyeken vendégeik az ételek minőségéről is nyilatkoztak. Szakácsnőik ezek alapján is jelesre vizsgáztak.

Elmenőben még bepillantottam a nyitott konyhaajtón. ínycsiklandozó illat áradt, a katlanokból sistergett a gőz, a szakácsnők arca melegtől piros- lott. S nekem az jutott eszembe, hogy nem éppen könnyű munkát vállal az, aki ezt a szakmát választja. M. M.

197a. VI. 19.

4