Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)

1973-06-18 / 143. szám, hétfő

NYELVISKOLÁK VAKOK SZAMARA A Rokkantak Szövetségének központi bizottsága megfontolás tárgyává lelte, hogy milyen for­mában létesítsenek nyelviskolát a vakok levoőai intézetében, mert úgy tapasztalták, hogy a több nyelv Ismeretével rendel­kező vakok jobban érvényesül­nek az életben. A nyelviskola megvalósítása érdekében szep­tember elsejétől a vakok isko­lájában a nem kötelező tantár­gyak sorában világnyelvek ok­tatását kezdik meg. A vak és látássérült fiatalok számára ide­gen nyelvek oktatásával egybe­kötött üdülést szerveznek a nyár folyamán. A szükséges tananyagot pontírásos könyvek­ben és hangszalagokra előké­szítik. Ugyanakkor elhatározták azt is, hogy a nyelviskolából kikerülő fiatalok érvényesülési lehetőségeit rendszeresen szá- montartják majd. (haj.) FELMÉRÉS A legutóbbi lengyel népszám­lálás adatai szerint a lengyel- országi városokban 1970-ben 5H1 ezer olyan fiatal házaspár élt közös háztartásban, ahol még sem a feleség, sem a férj nem lépte túl 30. életévét. Mi­lyen életkörülmények közölt él­nek, miiyen körülmények befo­lyásolják a családi viszonyok további alakulását, a gyermekek számát és nevelését, a szakkép­zettségi szint emelését, a mun­kához való viszonyt és a társa­dalmi aktivitást? Ezekre a kérdésekre kísérelt válaszolni a lengyel statisztikai hivatal, amikor tavaly novem­berben felmérést végzett az em­lített korhatáron aluli házaspá­rok körében. A felmérés adatait a közelmúltban tették közzé. A mai fiatal házaspárok kö­zött szinte általános jelenség, hogy mindketten dolgoznak. A vizsgált házaspárok közül csu­pán 24,8 százalék volt olyan, ahol az egyik fél — az esetek túlnyomó többségében az asz- szony — nem volt munkavi­szonyban. A nem kereső fele­ségek az asszonyok 23,2 száza­lékát tették ki és a szakmai passzivitás okául a gyermekne­velést jelölték meg. A kereső asszonyok több mint a fele kijelentette, hogy gyer­mekszülés esetén igénybe sze­retné venni a fizetés nélküli szabadságot, de csupán 11 szá­zalékuk kívánja erre szánni a törvényben meghatározott tel­jes három évet, inert a többi nem akar lemondani ilyen hosz- S7.ú időn át a keresetről. ' SZMN) Leiáncelf könyv A Széchenyi Könyvtár — ahol 3ü ezernél több 1700 előtti nyomtatványt őriznek — sok értékes ritkasággal gyarapo­dott. Ezek közé tartozik a XV. sz.-i hatalmas vaknyomásos, barna bőrkötésű fóliáns, ame­lyet használata idején leláncol- va őriztek: ez a jeromos-kötet, amely Strassbourgban jelent meg, s a könyvnyomtatás első évtizedeiből való. Ugyancsak ősnyomtatvány a disznóbőrbe kötött „Gratianus decretuma“, amely elsőként foglalja össze a törvényeket. (Gratianus a XII. sz. közepén élt és tanított Bolognában.) A régi művek restaurálásánál nagyon gyakran kerülnek elő töredékek a legkülönbözőbb művekből. Ilyen volt az egyik kötéstáblában talált „Széphis­tória Ádámnak eleséséről“, amelyről az irodalomtörténet korábban egyáltalán nem tu­dott. Mint kiderült, a mű szer­zője Dobozi Veres Mihály, s a história 1634-ben jelent meg Kolozsvárott. Tudománytörténeti jelentősé­gű új szerzemény Geszner Kon- rádnak, a neves polihisztornak „Von der Vögeln“ című (mada­rakról) szóló munkája, ami tu­dományos áttekintésekhez még ma is felhasználható. A XVII. századból származó „Gyulafe­hérvári limitáció“ árszabály­ként szolgált különböző ipar­cikkek eladásához. Huszár Gál XVI. sz.-i prédikátor és nyom­dász énekeskönyve, mint ma­gyar nyelvű énekeskönyv kivé­teles emlék. Nagyon érdekes Tolnai Deczi Gáspár 1582-ben Debrencenben megjelent mun­kája, amely a puritán polgári erkölcsökre próbált nevelni. A részegséget, paráznaságot és a táncot, mint „költséges“ mulat­ságokat ostorozza. Nagy értékű szerzemény a II. Rákóczi Fe­renc idejében megjelent hadire­gula, amit 1706-ban adtak ki Nagyszombatban. (DL) Közlekedési krónika 1973 januárjában a Carnegie Mállón Institut tudósai befejez­ték több éven át tartó vizsgá­lataikat. E vizsgálatok kimutat­ták, hogy az Egyesült Államok ban a gépkocsi mint közleke­dési eszköz egyre kevésbé gaz­daságos. Az egy gallon benzint (1 gallon = 4,55 liter) fogyasztó amerikai gépkocsi átlagosan 1,2 személyt szállít egy kilométer távolságra. A városi autóbuszok a személygépkocsinál ötszörte gazdaságosabbak. Az USA-ban a hajtóanyag egyötödét a személygépkocsik fogyasztják. A személyautók ál­tal megtelt kilométerszám éven­te 4—5 százalékkal emelkedik. Fordított arányban csökken a nagyvárosokban a személyautók átlagos sebessége. 1950-ben a csúcsforgalom óráiban New Yorkban, Chicagóban és Los Angelesben az óránkénti álla gos sebesség 10 mérföld/óra volt. ma pedig már csak 6 mér föld. A személyautó tönkretette az Egyesült Államokban a városi tömegközlekedést. 1945-ben a városi közlekedést 20 milliárd utas vette idénybe, 1972-ben már csak 7 milliárd. Az elmúlt években több mint száz városi közlekedési társaság ment tönkre. Ezért a közlekedést részben a városi hatóságok vol­tak kénytelenek átvenni. Mivel magyarázható ez a helyzet? A közlekedési díjszabás min­den egyes emelése csökkenti az utasok számát. Ma már az ame­rikai városok többségében a városi tömegközlekedés fenn­tartását csak a város és az ál­lam szubvenciója teszi lehető vé. 1972-ben a városi tömeg- közlekedés 400 millió dollár költségvetési támogatást ka|)ott. A dolgozó amerikai inkább a fárasztóbb és nehezebb autó utat választja. A felmérés azt is megállapí­totta, hogy a gépkocsi nagy mértékben felelős az amerikai városok felbomlásáért és pusz­tulásáért, ugyanis az automo bllizmus a külső városnegyedek túlzott fejlődéséhez vezetett, a belső területek fejlődése vi szont teljesen megakadt. Sok amerikai város számára a kihalásra »léit belvárosok ,, fel támasztásának“ alapvető feltétele a városi közlekedés beindítása. A személyautó, az autóbusz és a gyorsvasút közti konfliktus tehát a mai Ameri­ka egyik jelentős ellentéte. (H) Sárkányfából * finn Kalle Vir- tanm érdekes kedvtelésnek bő túl: sajátos nö­vésű fákból me­sebeli hüllők alakjait formaija meg a gyermekek nagy ürömére, akik alkotásait játékaikra fel­használjak. Ké­pünkön: Kalle Virtauen egyik „sárkányával“, (felvétel: CSTK —Lehtikuva) ÉS A SZOCIALIZMUS VÉDELMEZŐ] MEGÉRDEMELT NYUGALOM Anton Strigač tiszt azok közé tartozik, akik számára már ha­marosan véget ér a mindenna­pos munka. Strigač elvtárs élete egész munkásságát szocialista társa­dalmunk szolgálatába állította. Az első csehszlovák köztársa­ság alalt a Szlovák Nemzeti Felkelésig mint munkás dolgo­zott. A helyét megtalálta a Szlovák Nemzeti Felkelés ide­jén is. Aktívan kapcsolódott be a fasisztaellenes mozgalomba. Együtt harcolt bajtársaival a megszállók ellen Handlová, Zvolen és Čierny Balog térsé geiben. Amikor a csehszlovák ejtőernyősbrigád Szlovákia te­rületére lépett, Strigác elvtár sat beosztották a brigádba, ahol egészen a háború végéig harcolt. 1945-ben belépett Csehszlová kia Kommunista Pártjába, és a Győzelmes Február szervezői közé tartozott a munkahelyén. Minthogy világosan látta, hogy az országnak jó és megbízható katonákra van szüksége, 1950- ben belépett a fegyveres erők szolgálatába. Itt, mint kommu­nista, néphadseregünk új, fiatal kádereinek a nevelésével fog­lalkozott. Tevékenységében mindig a marxizmus—leniniz­mus alapelveit tartotta szem előtt. Anton Strigáč tiszt ezekben a napokban megv nyugdíjba. Egész életében becsületes kom­munistaként dolgozott, és to­vábbra is aktívan vesz majd részt a fiatal nemzedék nevelé­sében. Hogy mit kívánjunk neki eb­ből az alkalomból? A társadal­munk érdekében kifejtett mun­kában gazdag, fáradságos élet utáni megérdemelt nyugalom­hoz talán csak sok egészséget. gl BEBIZONYÍTOTTAK FELKÉSZÜLTSÉGÜKET Alapos felkészülés után ren­dezték meg a bakai lőtéren és a Duna mellett erre kijelölt szakaszon a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járás alap­iskoláinak honvédelmi többtu- saversenyét. A két kategóriában lebonyolított rendezvényen 11 leánycsapat és 23 fiúcsapat vett részt. A többtusaverseny fő­rendezője a jnb iskolaügyi osz­tálya és a jnb tanácsának hon­védelmi bizottsága volt. A sike­res lebonyolításból kivették ré­szüket a járási tűzoltó szövet­ség, a járási katonai parancs­nokság, a PHSZ és a Vöröske­reszt lömegszervezetei. A hét versenyszámból összetevődő ve­télkedőn az elméleti felkészült­ség és a gyakorlati ismeretek váltották egymást, melyek sok­oldalú előkészítést igényeltek. A végleges eredmény kialakítá­sában a versenytáv megtételé­nek ideje és a versengés köz­ben összegyűjtött büntetőpon­tok döntöttek. A lányok cso­portjában az első helyre a Ba­kai Kilencéves Alapiskola együttese került Menyhárt Ágo­ta, Horváth Aranka, Mészáros Katalin, Fekete Zsuzsanna és Csízik Anna összeállításban. A kijelölt háromkilométeres tá­vot a hét akadály leküzdésével együtt 35 perc alatt tették meg és 26 hibapontot szereztek. Ä második helyezett a Zl. Klasy-i (nagymagyari) Szlovák Kilenc­éves Alapiskola csapata lett, míg a harmadik helyet a Trho­vé Mýto-i (vásárúti) alapisko­lások szerezték meg. A fiúknál a győzelmet a hro- boňovói (alistáli) alapiskola szerezte meg, mely a számukra megjelölt négy kilométeres tá­vot 26 perc alatt tette meg, mi­közben mindössze 18 büntető­pontot kaptak. Együttesüket ki­váló fizikai és elméleti felké­szültséggel rendelkező verseny­zők képviselték, László Sándor, Barnoky Iván. Horváth Endre, Tarr Kálmán és Kázmér Benő összeállításban. Második hely­re az okoőiak (ekecsiek), har­madik helyre a holicei (gellei) iskolások kerültek. Szalay őrnagy, a járási pio­nírtanács elnöke, aki a tájéko­zódási versenyszám főbírója volt, elismerőleg nyilatkozott a résztvevők felkészültségéről, ami egyben annak kifejezője is, hogy azok kellő tereprajzi is­meretekkel rendelkeztek. Ha­sonló értelemben nyilatkoztak a tűzvédelmi ismeretek szakbí­rálói, Vári Vladimír, a járási tűzoltó szövetség vezető titkára és Székács Sándor titkár is. Hajdušik főhadnagy, aki a köz­lekedési vetélkedő versenybírá- ja volt, elmondotta, hogy a ta­nulók gyorsan felismerték a jelzőtáblákat, elsajátították azo­kat az ismereteket, melyek a gyalogosok és a kerékpárosok számára vannak előírva, és ezeket a gyakorlatban is jól alkalmazták. Az ügyességi számok, a cél­ba lövés, a kötél mászás, és a gránátdobás színvonala is azt bizonyítja, hogy a járásban jó úton halad a honvédelmi ne­velés oktatása. A PHSZ képvise­lőjétől, Pörsök elvtárstól meg­tudtuk, hogy a céllövésben a legjobb eredményeket azok az iskolák érték el, ahol lövészeti érdekkörök is működnek. A verseny egyúttal jó alkalom volt arra is, hogy megismerked­jenek a még fellelhető fogyaté­kosságokkal és megtegyék a szükséges intézkedéseket mi­előbbi kiküszöbölésükre. A hon­védelmi nevelés oktatásában megmutatkozik az a gyümölcsö­ző együttmüködés, amely az egyes iskolák és tömegszerve­zetek között kialakult. Kará­csony Gyula járási tanfelügyelő zárszavában hangsúlyozta, hogy az egységes honvédelmi nevelés bevezetésének jegyében meg­rendezett többtusaverseny hoz­zájárult az akaraterő, az ed­zettség. a tudatos fegyelem és a kollektivizmus kialakításá­hoz, melyek fontos láncszemei a kommunista nevelés folyama­tának a tanulóifjúság hazasze­retetre és szocialista interna­cionalizmusra való nevelésében. SVINGER ISTVÁN A VIT szellemében Annál a katonai alakulatnál, ahol Zdenek Paroulek alhadnagy szolgál, a VIT tiszteletére sikere sen megrendezték a „Vörös zász­lóért“ című versenyt, s most I „Fesztivál virágért“ című verseny­be kapcsolódtak be. E verseny so rán figyelmüket a harci és poli­tikai felkészültség feladatainak teljesítésére, a politikai ismere­tekből jó és kltfinfi eredmények elérésére, továbbá a „Példás ka­tona“ jelvény megszerzésére, ai üzemanyagokkal való takarékos­kodásra. a fr ilesetinentes vezetés­re stb. fordítják. A versenybe 78 SZISZ tag és II kollektíva kap­csolódott be. A VIT tiszteletére rendezett sportakciók keretében már 75 SZISZ-tag szerezte meg a VIT sportjelvényét. Az alaknlatnál röp­labda-, valamint légpuska lövész­versenyt Is rendeznek a legköze lebbi napokban, hogy eldöntsék, ki az alakulat legjobb lövésze. Valamennyi megrendezett akció arról tanúskodik, hogy SZISZ-ka- tonajelöltjelnk tetteikkel és cse­lekedeteikkel is támogatják a vi­lág ifjúságának ezt a jelentős ak­cióját. (liber) Nyílegyenes sorban áll nak,. feszül rajtuk az új egyenruha, nyakkendőjük előírás szerint megkötött, ingjük kivasalt, de ott va­lahol belül mindegyikük mély meghatottságot érez. Zászlók, katonazenekar, pa rancsnokok, vendégek — és szüleik, hozzátartozóik A sport stadion felett meg szólal a kürt. Megkezdődik a katonaélet legjelentősebb pillanata. A katonai foga­dalom letétele. Petr Levt), Zdenék Báron, Pavel Volráf, Petr Patera, František Výda és Štefan Kohút, Miroslav Kareš fő hadnagy harckocsizó egy­ségének újoncai feszült fi­gyelemmel néznek maquk elé. Az egész ünnepség ne kik szól. A zene, a rövd katonás beszéd, a szívélyes üdvözletek és mosolyok. Az­után elhangzik a parancs­szó ... és az egész környék visszhangzott a fogadom szótól. A harckocsizó alakulat katonái letették a hűség fo­gadat mat. A zenekar hang­jai melett menetelnek, nem­csak parancsnokaik, hanem szüleik, feleségük és meny­asszonyuk előtt. Lépésük egyenletes, fejüket egyene­sen tartják, kezük erősen szorítja a fegyvert. Arra tettek fogadalmat, hogy a szocialista haza védelme érdekében a Varsói Szerző dés tagállamainak fegyve­res erőivel együtt becsülete­sen és felelősségteljesen teljesítik feladataikat. Arra is fogadalmat tettek, hogy hű követői lesznek a szoko lovoi és Belaja Cerkov-i harcok hagyományainak. Az ünnepélyes pillanat véget ért, arcuk mar mo­solygós, készséggel válaszol nak apjuk kíváncsi kérdé­seire, átölelik édesanyjukat és megnyugtatják, hogy jól megy soruk. Milyenek is a harckocsizó alakulat újoncai? Štefan Kohút katona Michalovcéről jött. Amikor az üzemben az utolsó műszakon azt mond ta társainak, hogy beruk­kol, kinevették, tréfálkoztak vele, mert a kőműves-mun­kacsoport tagjai nehezen tudták elképzelni Štefant katonai egyenruhában. Majd meglátjátok — mondta ne­kik. És valóban, Štefan jól fest a katonai egyenruhá­ban. És mi több, jó baráto­kat is szerzett. Az újoncok már megtekintették az új, modern harckocsikat, Šte­fan is, és az egykori ügyes kőművesből töltőkezelő lett. Szégyent nem hoz rá­juk, erre otthon is számíta­nak. František Výda katona­társa és barátja, „rá akarta beszélni Františeket, hogy a tüzérekhez jelentkezzen. A sors a katonai parancs alakjában úgy hozta, hogy harckocsizó lett. Ezt távira­tilag is közölte barátjával Vláďa Osladilnak. Majd ha találkoznak, lesz miről el­beszélgetni. Petr Levý katona nem messze lakik a kaszárnyá­tól. Mikor mehet szabadság­ra. ezt egyelőre nem tud\a. Iparkodni fog, hogy ez mi­nél előbb megvalósuljon. Sok mindent tud már „a katonaélet titkaiból“, mert mint hadköteles részt vett a Polgári Honvédelmi Szö­vetség újoncelőkészítő tan­folyamán. Topográfia, tere­pen való tájékozódás, lövé­szet, mind a kisujjában van. Ö is és társai is részt vesznek abban a munkában, amely öregbíti az egység jó hírnevét, így hű követői lesznek a szokolovoi és Bé­lája Cerkov i harci hagyo­mányoknak. (n) A harci ha^voráyok hű követői

Next

/
Thumbnails
Contents