Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)

1973-06-17 / 24. szám, Vasárnapi Új Szó

Fiataloknak ffl “ W' jOTW 1 á X sf * JS& »fi í-«* ; 1 JAJ : A 5 A í S pj a » ? { ''-3» SrnffiftiiVniiimmniFi mi iff iTTTi nbi°*7m O «1.Í11Í.C: i Látogatás a Veľké Kapušany-i gimnáziumban Vefké Kapušany (Nagykaposj az utóbbi időben nagy változásokon ment keresztül. Pár év alatt rengeteg új la­kóház épült fel és a lakosság száma is jelentősen megnövekedett. Ma már nyolcezer lakosa van ennek a kis vá­roskának. Magyarok, szlovákok békés egyetértésben élnek itt. Az internacio­nalizmus gyakorlati megvalósításának jó példájáról győződhettünk meg a nagykaposi gimnáziumban tett látogatá­sunk alkalmával is. Négy magyar és négy szlovák osztályban jelenleg 250 fiatal sajátítja el a középfokú ismere­teket. Egy igazgatóság alá tartozik az iskola vezetősége, párt- és SZISZ alap­szervezete is. Mi ezúttal a fiatalok aktivitására, a SZISZ-esek munkájára voltunk kíván­csiak. Elsőként Petrik Barnabás peda­gógust, a tanári kar SZISZ-megbízott- ját kértük meg, hogy számoljon be ar­ról, milyen támogatásban részesíti párt- alapszervezetük a SZISZ-t. Iskolájuk kommunistái milyen munkát fejtenek ki a diákok ideológiai nevelése terén? — Pártalapszervezetünk munkatervé- ben kitűzött feladataink teljesítését törvénynek tartjuk. Sikerült elérnünk, hogy SZISZ-eseink ugyanilyen köteles­ségtudattal teljesítsék az ő munkater­vükben lefektetett célkitűzéseket. Párt­alapszervezetünk minden, hónapban egyszer tagsági gyűlést tart. Erre min­den esetben meghívjuk a SZISZ-veze- tőség valamelyik tagját, már csak azért is, mert napirendi pontjaink között mindig szerepel a SZISZ-szel való fog­lalkozás is. Ügy érzem, hogy pártalap- szervezetünk és a SZISZ között nagyon jó a kapcsolat. Iskolánk diákjai szép dolgok megvalósítására fordítják sza­bad idejüket, energiájukat. Ezért nem véletlen, hogy a SZISZ járási bizottsá­gán ta nagyra értékelik munkájukat. Nagy súlyt helyezünk fiataljaink ideo­lógiai nevelésére is. Számunkra külön örömet jelent, hogy SZISZ-eseink több­sége kitűnő előmenetellel végezte el a tavaly megtartott politikai alapisko­lázást, négyen pedig a másodfokú poli­tikai iskolázáson folytatták tovább ta­nulmányaikat. Az ideológiai nevelés eb­ben a tanévben is jó ütemben halad, a diákok nagy érdeklődéssel vesznek részt rajta. A párttagjelöltek sorába ebben a tanévben tíz tanulót vettünk fel a negyedik osztályosok közül. Ezek a fiatalok mind a SZISZ-ben, mind szü­lőfalujuk társadalmi és kulturális éle­tében becsületesen dolgoznak, tanul­mányi eredményeik is a legjobbak, te­hát minden bizalmat megérdemelnek. Petrik Barnabástól a továbbiakban megtudtuk, hogy ideológiai-nevelő mun­kájuk eredményessége abban is meg­mutatkozott, hogy az írásbeli érettsé­gin a tanulók többsége politikai témát választott, ami szintén azt bizonyítja, hogy diákjaik mind a bel-, mind a kül­politikában jártasak. Igazat mondunk, ha azt állítjuk, hogy vannak még olyan SZISZ-alapszerveze- tek, ahol a tagság többsége idegenkedik a politikai előadásoktól. A nagykaposi gimnáziumban ilyen problémák már rég nincsenek. A fiatalok önként, lelkesen vesznek részt az ilyen akciókban. Hogy mivel érték el ezt a nagyfokú aktivi­tást — erre is választ kaptunk. — A politikai előadások, vitadélutá- nok időpontjára hetekkel előre felhív­juk a diákok figyelmét, hogy felkészül­hessenek rá, kérdésekkel tisztázhassák a számukra nem egészen világos dol­gokat, összefüggéseket. Ez a módszer nem igényel különösebb erőfeszítést, és mégis eredményes. Megvalósítását más SZISZ-alapszervezetekben is ajánlom. Ahol ilyen eredményesen folyik az eszmei-politikai nevelés, öntudatos fia­talok vannak, ott a munkaeredmények is bizonyosan jók. Hogy Kaposon is így van-e, arról Kissi Erzsébet, a SZISZ kultúrfelelőse számolt be: — SZISZ-szervezetünkre legjellem­zőbb a kulturális tevékenység. Iskoiáuk énekkarának már régi hagyományai vannak. Sajnos, pár évvel ezelőtt ezen a téren mégis pangás állott be. A jö­vőre nézve viszont optimizmussal tölt el az a tény, hogy ez évben Kovács Aladár tanár újjászervezte énekkarun­kat. Rendszeres próbákkal, odaadó munkával, a szlovák és magyar ajkú lányokból álló csoport egyre szebb eredményeket ér el. Kráľovský Chlme- cen (Királyhelmecen J a CSEMADOK já­rási bizottsága által rendezett énekka­rok járási versenyén a legjobbaknak bizonyult. A közeljövőben már a kerü- leti döntőn csillogtathatják tudásukat. Szintén gazdag hagyományokkal rendel­kezik SZISZ-szervezetünk Erdélyi János nevét viselő ifjúsági klubja. Nemrégen egy író-olvasótalálkozót rendeztünk. I.ovicsek Béla, Gyurcsó István, Ordódy Katalin és Tőzsér Árpád látogatott el körünkbe. Iskolánk diákjai nagyon sze­retik a szépprózát, verseket. Sok jó szavalónk is van. SZISZ-szervezetünk méltán büszke vegyespáros népi tánc- csoportunkra is, mely Móri Júlia tanár­nő vezetésével szép sikereket ér el. Amint azt a továbbiakban megtud­tuk, a gimnázium diákjai a tanuláson, a kulturális munkán kívül brigádok al­kalmával az aktív termelésből is kive­szik részüket. Főleg az őszi munkákban segítenek a mezőgazdasági dolgozók­nak. Tavaly brigádokból közel 20 000 korona anyagi bevételre tettek szert. Tervbe vették, hogy ezért az összegért vesznek egy személygépkocsit és így lehetőségük lesz arra, hogy az érettség gi bizonyítványhoz a hajtási jogosít­ványt is megszerezhessék a diákok. A kaposi gimnáziumban csupán a sportélet terén vannak hiányosságok. Nincs tornatermük, és így az aktív sportolásra nincs lehetőség. Jövőre azonban megkezdik egy új, minden igényt kielégítő modern iskola építését, melyben már tornaterem is lesz. Mi úgy érezzük, hogy kaposi fiatalok a tornatermet és az új iskolát méltán megérdemlik. SZASZÁK GYÖRGY Fiatalok visszhangja — 73 Ezzel a címmel rendezett nemrégiben az üzem évszázadus fennállása alkalmából műsoros estet a G. Dimitrov Vegyi Üzemek szakszervezeti klubja és SZISZ-szer- vezete. Az esten két SZISZ-alapszervezet tagjai versenyben is összemérték tudá­sukat. A műsor keretében felléptek a Szlovák Nemzeti Színház balett-táncosai is. Az V. Világifjúsági Találkozó színhelye Varsó volt. 1955 augusztusában 114 ország ifjúságának nevében 30 000 küldött érkezett a lengyel fővárosba. A lengyel ifjúságot 140 000 fiatal képviselte. Bár az előző fesz­tiváloknak is voltak művészeti és sportversenyei, Varsó minden eddigit felülmúlt. A sportversenyek színvonalára jellemző, hogy hat új világcsúcs szüle­tett. A kulturális programok gazdagságát bizonyítja, hogy ha a rendezvények idejét összeadnánk, akkor 728 napon keresztül tartó műsort tenne ki. Mint tudjuk, a II. világháború éveiben Lengyelor­szág szenvedett a legtöbbet a hitleri fasizmus járma alatt. A fesztivál résztvevői közül sokan ellátogattak Oswiecimbe, a fasiszták egykori koncentrációs tábo­rába. A háború itt az emberi elaljasodás olyan meg­rázó élményanyagát nyújtotta számukra, amely csak megerősítette bennük elszántságukat az új háborús tervek és a fasizmus újraéledése elleni küzdelemben. A lengyelek a háború utáni években csodálatra méltó energiával láttak hozzá elpusztított országuk újjáépí­téséhez. A fesztivál keretén belül megszervezték a fiatal építőmunkások találkozóját is. Eric McCinnel manchesteri fiatal angol építőmunkás is felszólalt ezen a találkozón. Nagyon jó érzés látni — mondotta — a háborús pusztítás után a vöröstéglás vagy már fehérre meszelt új varsói házakat. Szóba került, hogy a fesztivál valamelyik napján összegyűlnek majd a különféle nemzetiségű építő­munkások, hogy varsói barátaikkal együtt a háború elleni tiltakozás és az építőmunkás fiatalok barátsága jeléül felépítsenek egy iskolát. Ezt az egy példát azért írtuk le, hogy érzékeltessük, milyen konstruk­tív jellege volt minden időben a haladó ifjúság össze­fogásának. Egyébként nemcsak az építőmunkások, de más szakmabeli fiatalok is egy teljes napon át segí­tettek Varsó újjáépítésében lengyel barátaiknak. A varsói fesztivál egyik napja, augusztus 6., egybe­esett a Hirosima ellen intézett atomtámadás 10. évfor­dulójával. Bruno Bernini, a DÍVSZ elnöke a küldöttek nagygyűlésén kijelentette, hogy a világ ifjúságának 1973 VI. 17. „SOHA B9 TÖBBE HIROSIMÁT!“ követelnie kell a tömegpusztító fegyverek általános betiltását. Alfredo Varella világhírű latin-amerikai író ugyanezen a gyűlésen hangsúlyozta, hogy az ed­dig elért eredmények után továbíara is tevékenyen kell folytatni a küzdelmet, hogy egyszer s minden­korra betiltsák az atom és nukleáris fegyverek hasz­nálatát. Az előző fesztiválok ismertetésében szó esett nép­szerű küldöttekről is. A varsói fesztivál egyik leg­népszerűbb küldöttje Motojasi hirosfmai fiatal volt, aki túlélte az 1945-ös amerikai atomtámadást. Mo­tojasi a küldötteknek drámai szavakkal ecsetelte a tíz év előtti atomtámadás történetét, és felhívta az ifjúságot, hogy harcoljon azért, hogy az ilyen borzal­mak soha többé ne ismétlődhessenek meg. A nagy­gyűlésen ezer és ezer torok harsogta a jelszót: „Soha többé Hirosimát!“ Volt abban valami szimbolikus, hogy Varsó volt a színhelye ennek a gyűlésnek. Ez a város Európában a legborzalmasabb háborús káro­kat szenvedte el. A varsói fesztiválra ismét ellátogatott Raymonde Dién is, akit már a berlini fesztiválról jól ismertünk. Néha az újságírók elől menekülnie kellett. Gyakran üldögélt a Visztula partján. Egyszer elpanaszolta, hogy ugyanabban a szállodában helyezték el, ahol a sajtóközpont volt. így hát Raymondet könnyen meg­találták az újságírók és tíz nap múlva már nem ma­radt más hátra, minthogy elszökjön előlük. így fest a népszerűség árnyoldala. " Igen sokan voltak azok, akik a VIT napjaiban el akartak látogatni Chopin szülőházába is. A lengyel vendéglátók ezt lehetővé is tették. Mindennap az autóbuszok egész karavánjai hajtottak a Varsótól nem messze fekvő Zselazowa Wola falu irányába, hogy aztán Chopin szülőháza előtt várják a küldöt­teket, akik bent a házban rögtönzött hangversenye­ken hallgathatták végig Chopin halhatatlan műveit. A varsói fesztiválnak voltak nagy esküvői is. A3 egyik jegyespár az olaszországi Modenából érkezett. Megismerkedésük története igen érdekes volt. Buka­restben a fesztiválon ismerkedtek meg. Bár egy vá­rosból voltak, azelőtt csak látásból ismerték egy­mást. Néhány száz kilométernyire kellett utazniuk hazájuktól távol, hogy egymásbaszeressenek. A kö­vetkező fesztiválra Varsóba már mint jegyesek érkez­tek. Azt állították, hogy mint házasok két év múlva a moszkvai fesztiválra is elmennek A fiatalasszony azonban hozzátette, lehet hogy nem. A kérdésre, hogy miért, egy pillanatra egy játékbabát vett a kezébe, és ringatni kezdte. így olasz tudás nélkül is min­denki megértette, mit akar mondani. Az élet ilyen megnyilvánulása is a fesztiválok hangulatához tar­tozott. SZIGETI GYÖRGY A VII történ étéből# AVI" történetéből f A VI történetéből

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents