Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)
1973-06-17 / 24. szám, Vasárnapi Új Szó
1973 VI. 17. 5 —■ A Csehszlovákia és a KGST-tagálla- mok közötti külkereskedelmi forgalomban a gépeké és a berendezéseké a vezető szerep. 1960-ban a csehszlovák gépipari kivitel kétharmada irányult a KGST-tagállamokba, 1972-ben már 77,5 százaléka. A csehszlovák gépipari kivitel fő termékei: komplett beruházási egységek és berendezések, fémfeldolgozó gépek, cipőipari, bőripari és textilipari gépek, autók, motorkerékpárok, traktorok, villanymozdonyok stb. A gépek és beruházások szállításával Csehszlovákia nem kis mértékben járul hozzá a KGST-tagál- lamok gyors ipari fejlesztéséhez és a szocialista államok pozícióinak megerősítéséhez a világgazdaságban. Gépipari kivitelünk terjedelmét jól szemlélteti például az a tény, hogy 1971-ben csaknem hétezer fémmegmunkáló gépet, 319 millió rubel értékű vegyipari, papír- és építőipari berendezést, 143 millió rubel értékű élelmiszer- és könnyűipari berendezést, több mint négyezer teherautót, több mint 36 ezer személyautót és csaknem 86 ezer motorkerékpárt szállítottunk a KGST-tagországokba. A csehszlovák gépek és berendezések kivitelének 71,8 százaléka a KGST-tagállamokba irányul. (1972). Csehszlovákia korlátozott nyersanyagalapjára való tekintettel a KGST- tagállamokból főleg a fűtőanyagok, az anyagok és a nyersanyagok behozatalának van jelentősége. A KGST- tagállamok, elsősorban a Szovjetunió fedezi Csehszlovákia ilyen irányú szükségleteinek kétharmadát. A CSSZSZK fő behozatali tételei főleg a kohóipari, a gépipari és a vegyipari nyersanyagok.' 1971-ben például 11 millió tonna vasércet, 217 ezer tonna mangánércet, 279 ezer tonna ként, 740 ezer tonna nyersvasat és 11 millió tonna kőolajat hoztunk be. A KGST-tagállamokba irányuló csehszlovák fűtőanyag-, anyag- és nyersanyagkivitel 1950 óta állandóan csökken, bár egyes tételekből ma is jelentős mennyiséget szállítunk. 1971-ben reskedelmi választék bővítésében nyilvánul meg. E termékcsoportban Csehszlovákia 1971-ben 25 000 hűtőszekrényt, 92 000 fényképezőgépet, 112 000 rádiókészüléket, 75 000 tévékészüléket, órákat, háztartási cikkeket, textil- és bőripari termékeket stb. importált. Legnagyobb kereskedelmi partnerünk a Szovjetunió A csehszlovák népgazdaság számára rendkívül nagy jelentőségű a Szovjetunióval folytatott kereskedelem, amely 1972-ben az egész csehszlovák külkereskedelem 33,7 százalékát képezte, s több mint a felét adta a KGST-tagállamokkal kapcsolatos árucsere-forgalomnak. A háború előtti időszaktól eltérően, amikor a Szovjetunióval folytatott kereskedelem szinte elenyésző volt — alig érte el a csehszlovák külkereskedelem egy százalékát — a háború utáni kölcsönös árucsere gyors fejlődésnek indult, 1972-ben az árucsere-forgalom értéke elérte a 2,7 milliárd rubelt, ami 7,6-szor volt több az 1950-es szintnél. Ez a széles körű árucsere lehetővé teszi népgazdaságunk számára a termelés koncentrálását, a munkaszervezés tökéletesítését és a termelés távlati tervezését. Terjedelmét és stabilitását tekintve ez olyan árucsere, amilyen a kapitalista államok között nem tapasztalható. Népgazdaságunk folyamatos és zökkenőmentes fejlődése szempontjából életbevágó jelentőségű a feldolgozó ipar termékeinek felcserélése nyersanyagokra és élelmiszerekre. A Szovjetunióból származó behozatalnak 73 százalékát nyersanyagok, anyagok és élelmiszerek képezik, ezekért gépekkel, gépi berendezésekkel és közszükségleti cikkekkel, vagyis a feldolgozó ipar termékeivel fizetünk. 1971-ben például a Szovjetunióból szállítottuk a kőolaj 93 százalékát, a hengerelt anyagok 86 százalékát, a színes fémek A KGST-tagállamok részesedése a csehszlovák külkereskedelmi forgalomban (százalékban) 1950 1960 1970 1972 Bulgária 4,5 4,9 3,9 4,5 Magyarország 8,7 8,6 8,0 8,3 Mongólia — 0,5 0,2 0,3 NDK 9,2 16,4 18,7 17,7 Lengyelország 18,9 10,0 11,9 12,8 Románia 7,6 5,3 6,1 5,2 Szovjetunió 50,8 53,7 50,5 50,7 Az együttműködés további formái A KGST-tagállamok közötti együttműködés új, hatékonyabb formáinak bevezetéséhez össze kell egyeztetni a népgazdasági terveket. A tervek koordinációja már az eddigi időszakban is lehetővé tette a kölcsönös árucsere- forgalom terjedelmének pontosabb meghatározását, s a termelési szakosítás problémáinak megoldását. A továbbiakban távlati vonatkozásban is megnövekszik a tervek koordinálásának jelentősége, amely egyúttal a nemzetközi munkamegosztás számára is pontos irányt szab. A KGST-tagállamok termelésében és fogyasztásában bekövetkező szerkezeti változások, a gépesítés elért foka, s a termelés automatizálása a racionális termelés szempontjából nagy kapacitások építését teszi szükségessé, melyek termelése túlnövi a kisebb, vagy közepes államok piacainak felvevőképességét. Ezért a KGST-tagállamok már több éve a termelés nemzetközi szakosítására törekednek, amely a szocialista gazdasági integráció további fejlődésének elkerülhetetlen feltétele. A termelési szakosítás és kooperáció elsősorban a gépiparban, a kohászatban, a vegyiparban és az elektrotechnikai iparban valósul meg. A fő figyelem elsősorban a gépipari termelésre irányul, ahol a szakosítás elfogadott irányelvei ma már több ezer gépipari termékre vonatkoznak. 1970-ig a KGST-tagállamok tudományos-kutató szervezetei több mint 700 feladat megoldásában működtek együtt. A kutatás elsősorban az energiatermelés jelenlegi módszereinek tökéletesítésére és új módszerek kutatására, a nyersanyag-lelőhelyek új geológiai kutatás^ módszereire, a számítási technika fejlesztésére, az automatizációra és az elektronikus vezérlésre, a mező- és az erdőgazdaság intenzitásának növelésére, a tudományos irányításra, a termelési folyamatok szervezésére stb. irányul. E feladatok tanulmányozásában és megoldásában a KGST-tagállamok több mint 500 tudományos-kutató szervezete vesz részt, néhány jugoszláviai szervezettel is együttműködve. A KGST-tagállamok tudományos-műszaki együttműködésében Csehszlovákiának is jelentős része van. A közvetlen tudományos-technikai együttműködés keretében 1966-tól 1970-ig csaknem 12 000 kutató szakember érkezett Csehszlovákiába és több mint 9000 csehszlovákiai kutató vett részt a KGST-tagállamok kutatóintézeteinek munkájában külföldön. Jelenleg sikeresen fejlődnek a gazdasági és tudományos-technikai kutatás magasabb szintű formái. Megemlíthetjük ezek között az alapvető gazdaságpolitikai kérdések kutatását, a sokoldalú és a kétoldalú együttműködést a tervezésben és a gazdasági előrejelzésben, az egyes termelési ágazatok közös tervezését, a központi szervek közötti közvetlen kapcsolatok bővítését, a termelő szövetkezetek és tudományos intézetek közvetlen kapcsolatait, a kölcsönös kereskedelem hatékonyságának tervszerű növelését stb. Csehszlovákia részvétele a KGST-tagállamok nemzetközi szocialista munka- megosztásában nem kis mértékben járult hozzá az ország termelőerőinek gyors fejlesztéséhez és a szocializmus sikeres építéséhez. Főleg a Szovjetunióval való együttműködés jelentett stabilizáló és egyúttal dinamikusan ható tényezőt. A gazdasági integráció a szocialista gazdasági integrációban I / például Csehszlovákia 1,6 millió tonna kokszot, 490 ezer tonna hengerelt acélt. 300 000 tonna acélcsövet, 6500 tonna műanyagot, 4,1 millió négyzet- méter táblaüveget szállított a KGST- tagállamokba. Az élelmiszerek és élelmiszeripari nyersanyag behozatala a KGST-tagál- lamokbcl szintén csökken, bár még mindig jelentős mértékben függ a csehszlovák élelmiszeripar anyagellátása és a lakosság élelmezése a behozataltól. A csehszlovák élelmiszerimportnak több mint a felét a KGST- tagállamok szállítják. 1971-ben például 1,5 millió tonna búzát, 37 000 tonna húst, 104 000 tonna zöldséget és 140 000 tonna gyümölcsöt hoztunk be. A közszükségleti iparcikkek a csehszlovák kivitel hagyományos tételeit képezik. A CSSZSZK 1971-ben például 23 millió pár bőrcipőt, 33 millió rubel értékű bútort, 22 millió rubel értékű gyógyszert, továbbá textilárut, üveget, porcelánt, divatcikkeket stb. exportált. A közszükségleti iparcikkek behozatala a KGST-tagállamokból aránylag alacsony volt, az utóbbi években azonban ezen a szakaszon is gyors növekedés tapasztalható, ami elsősorban a belkeés ötvözetek 76 százalékát, valamint a gabonafélék 72 százalékát. Ezeken kívül a Szovjetunió jelentős mennyiségben szállít Csehszlovákiának gépeket, gépi berendezéseket és beruházási egységeket, 1971-ben a gépek és berendezések a Szovjetunióba irányuló csehszlovák kivitel 56,4 százalékát képezték. A Szovjetunióba irányuló csehszlovák gépipari export jelentőségét az alábbi adatokkal szemléltethetjük: Csehszlovákiából származik a Szovjetunióba importált megmunkáló gépek 23 százaléka, a textilipari gépek 46 százaléka, a konfekcióipari gépek 38 százaléka, a motorkerékpárok 68 százaléka stb. Jelentős a közszükségleti cikkek Szovjetunióba irányuló exportja is, melyekből 1971-ben 245 millió rubel értékű árut szállítottunk. A szovjet megrendelések a csehszlovák üzemek és kereskedelmi szervezetek számára szilárd termelési programot és biztos jövőt jelentenek. A Szovjetunió' mellett Csehszlovákia további jelentős kereskedelmi partnerei az NDK és a Szovjetunió. 1950 óta főleg az NDK-val kapcsolatos kereskedelmi forgalmunk növekedett. Á KGST-tagállamok gazdasági együttműködésében jelentős helye van a tudományos-technikai együttműködésnek. Terjedelmét és intenzitását az a tény is bizonyítja, hogy a KGST-tagállamok az elmúlt húsz év alatt több mint 80 ezer különböző nagyobb jelentőségű tervdokumentációt és több mint félmillió szakembert cseréltek ki egymás között. Az évek folyamán a műszaki dokumentációk egyszerű kicserélése mellett az együttműködés magasabb formái is kialakultak, mint például a tudományos technikai feladatok közös megoldása, a munkamegosztás a tudományos kutatásokban, közös munkahelyek szervezése stb. A tudományos kutatásra vonatkozó együttműködési tervek alapján 1966-tól A „Bobov Dol“-i hőerőmű a bolgár energetika egyik legnagyobb létesítménye. A hőerőmű építésén szovjet, lengyel, NDK-beli, csehszlovák, magyar és jugoszláv technikusok vetlek részt. komplex programja a mi gazdaságunk számára is széles lehetőséget nyújt ahhoz, hogy bekapcsolódhassunk a szocialista világgazdasági rendszer fejlesztésébe, s e kapcsolatból új erőt, áj forrásokat nyerhessünk gazdaságunk hatékonyságának fejlesztéséhez és növeléséhez“ — mondotta Husák elvtárs a CSKP XIV. kongresszusán. A KGST-tagállamok egyre jobban elmélyülő együttműködése gazdasági fejlődésük állandóan növekvő jelentőségű tényezőjévé válik. A termelőerők jelenlegi magas színvonala ezekben az országokban nemcsak megköveteli, hanem feltételezi is az együttműködés magasabb formáinak fejlesztését. MIROSLAV KOŠŤÄL — Dr. ZDENEK VESELÝ A motoros mozdonyok gyártásában a Szovjetunió második helyen áll a világon. A volgográdi üzem M—B2-es mozdonyait többek között Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK és Magyarország is vá.- sarodja. . ' ~
