Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)
1973-06-17 / 24. szám, Vasárnapi Új Szó
1972-ben a lengyel export Csehszlovákiába 19 százalékkal, a csehszlovák áruk exportja Lengyelországba 11 százalékkal növekedett. A képen látható komíni lengyel alumíniuniüzem gépi berendezéseit a plzeňi Škuda-niíívek szállították. eddigi történelme az 1949-es alapítástól kezdve meggyőző tanúbizonyságát adja annak, hogy a tagállamok sokoldalú kölcsönös együttműködése olyan tényező, amely lényegesen meggyorsította azok gazdasági, tudományos és műszaki fejlődését és ezzel a szocializmus építését. Az együttműködés által a KGST-tagállamok gazdasági és politikai függetlensége is megerősödött. A szocialista államok kölcsönös sekalmazottak reálbére 1960-tól 1970 ig a CSSZSZK-ban 27, Bulgáriában 43, Magyarországon 29, az NDK-ban 37, Lengyelországban 19, Romániában 46, a Szovjetunióban 49 százalékkal nőve-, kedett. A KGST-tagállamok a személyi fogyasztás terén gyorsan utolérik a fejlett kapitalista államokat, a társadalmi fogyasztás színvonalát tekintve, vagyis az egészségügy, az iskolaügy, a kultúra és a szociális gondoskodás területén pedig felülmúlják. A tagállamok kölcsönös együttműnépgazdaságok kölcsönös kapcsolatainak elmélyítését eredményezte. A KGST-tagállamok egymás közötti kereskedelme az alapítás óta soha nem csökkent a külkereskedelem egész terjedelmének 60 százaléka alá. A kölcsönös kereskedelem az egyes tagállamok külkereskedelmében mindig alapvető és meghatározó jellegű volt. A tagállamok kereskedelmi kapcsolataiban állandóan növekvő szerepet játszik a Szovjetunió külkereskedelme. 1950-ben a Szovjetunió 32,5 százalékos arányban vett részt a KGST-tagállamok külkereskedelmében, s ez az arány 1968-ra 37,4 százalékra növekedett. Az utóbbi időben a Szovjetunió részesedése némileg csökkenő irányzatot mutatott, éspedig azért, mert a gazdaságilag legfejlettebb másik két állam, az NDK és a CSSZSZK gyorsabban növelte külkereskedelmi forgalmát a KGST-tag- államokkal, mint a Szovjetunió. A Szovjetunió részesedése a KGST-tag- államok kölcsönös kereskedelmében (százalékban) 1950 1960 1970 1972 CSSZSZK 50,8 53,7 50,7 49,3 Bulgária 50,9 64,8 70,7 69,8 Magyarország 44,1 48,6 55,4 54,7 NDK 54,9 66,6 57,7 54,5 Lengyelország 45,7 54,9 57,8 52,2 Románia 62,3 59,3 54,4 52,2 A KGST-tagállamok kölcsönös kereskedelme elsősorban az ipar fejlesztésével kapcsolatos. A KGST-tagállamok iparosítási folyamatát elsősorban a Szovjetunióból, a Csehszlovákiából és újabban az NDK-ból történő gépszállítások tették lehetővé. Az utóbbi években ezek az államok a KGST-tagállamok gépszükségletének csaknem 60 százalékát fedezték. A gépek, berendezések és szállítóeszközök kivitele a KKST-tagáUamokba (millió rubelben) 1960 1970 1972 Szovjetunió 379 1365 1970 CSSZSZK 522 1314 1558 NDK 787 1691 2228 egyre jelentősebb szerep jut a közszükségleti cikkeknek is. 1960-tól 1972« ig a közszükségleti cikkek árucsere- forgalma 3,3 szorosan növekedett. A közszükségleti cikkek jelenleg a KGST-tagállamok külkereskedelmének 13 százalékát képezik. A közszükségleti ipari cikkek legjelentősebb szállítói az NDK, Lengyelország és a CSSZSZK, legnagyobb átvevője pedig a Szovjetunió. A szállított termékek elsősorban a ruházati cikkek, a gyógyszerek, bútorok és a cipők. A Szovjetunió a KGST-tagállamokban gyártott közszükségleti cikkek számára tág piacot biztosít, melynek jelentősége állandóan növekszik. Jelenleg a Szovjetunió behozatali szükségletét 60 százalékban a KGST-tagállamokból fedezi, emellett a gépek és az ipari közszükségleti cikkek szovjet importjának csaknem háromnegyed részét a KGST-tagállamok szállítják. A nagy szovjet megrendelések lehetővé tették a KGST-tagállamokban a nagy sorozatgyártás és a gépipari szakosítás bevezetését. A Komplex Program előirányozta a KGST-tagállamok kölcsönös árucsereforgalmának további fejlesztését. A kölcsönös kereskedelem szorosabb ösz- szefüggésbe kerül a népgazdasági tervezéssel, a termelési szakosítással és a kooperációval, a pénzügyi kapcsolatok és a külkereskedelmi árrendszer tökéletesítésével. A külkereskedelem aktívan fog hatni valamennyi KGST- tagállam gazdaságának további fejlesztésére, s a szocialista gazdasági integráció elmélyítésére. Csehszlovákia külkereskedelmének fejlődése a KGST-tagállamokkal Csehszlovákia 1972-ben 12,8 %-os arányban részesedett a KGST-tagálla- mok külkereskedelmi forgalmában, ezáltal a Szovjetunió (37,2 %) és az NDK (16,3 %) után a harmadik helyet foglalja el. A csehszlovák külkereskedelem háború utáni fejlődését a KGST-tagállaÄ KGST A csehszlovák népgazdaság szerepe gítségnyújtása a KGST keretében lehetővé tette a kapitalista államok részéről megnyilvánult gazdasági blokád és diszkriminációs politika következményeinek leküzdését, jelentősen hozzájárult a tagállamok termelőerőinek fejlesztéséhez, a termelési források racionálisabb kihasználásához, a termelés szerkezetének progresszív változásaihoz, a tudományos-technikai forradalom kibontakoztatásához, a lakosság anyagi és kulturális színvonalának emeléséhez, valamint a tagországok gazdasági színvonalának kiegyenlítéséhez. A KGST-tagállamok termelőerőinek gyors fejlődését elsősorban a nemzeti jövedelem növekedési üteme tükrözi, amely az 1950-től 1972-ig terjedő időszakban átlagosan 5,4-szeresére növekedett, míg az Európai Gazdasági Közösség tagállamainak együttes nemzeti jövedelme azonos időszakban csupán a 3,2 szeresére nőtt. E fejlődés következtében lényegesen megnövekedett a KGST-tagállamok részesedése az egész világgazdaság teljesítésében. Megközelítő számítások szerint a KGST-tagállamok az egész világ nemzeti jövedelmének 27 százalékát adják. A KGST-tagállamok gyors gazdasági fejlődését még kifejezőbben tükrözi az ipari termelés növekedése, amely az 1950-től 1972-ig terjedő időszakban 7,8 szorosára, a fejlett kapitalista államokban viszont csupán háromszorosára nőtt. Jelenleg a KGST-tagállamok a világ ipari termelésének egyharma- dát adják. A mezőgazdaság és más népgazdasági ágazatok viszonylag gyors fejlődése mellett az ipari termelés fejlődési üteme még gyorsabb volt, ezáltal megnövekedett az ipar részaránya valamennyi tagállam népgazdaságában, és eléri a legfejlettebb kapitalista államok színvonalát. Az ipari termelés növekedése új, korszerű ágazatok kialakításával és progresszív szerkezeti változásokkal járt együtt. Az energetika, a gépipar és a vegyipar részesedése meghaladja a KGST-tagállamok bruttó ipari termelésének kétötödét, ami megfelel a legfejlettebb kapitalista államok ipari szerkezetének. A KGST-tagállamok gyors gazdasági növekedése magával hozta a lakosság életszínvonalának gyors ütemű emelkedését. így például a munkások és alködésének egyik elsődleges célja az egyes országok népgazdaságának fejlettségében megnyilvánuló különbségek kiegyenlítése. Az eddigi fejlődés azt bizonyítja, hogy a kölcsönös gazdasági együttműködés, a fejlettebb államok részéről nyújtott segítség a különbségeket lényegesen csökkentette. Míg 1950-ben az egyes tagállamok gazdasági színvonalában megnyilvánuló maximális különbség (a nemzeti jövedelem egy lakosra eső értéke alapján) 107 pont volt, 1972-ben ez 44 pontra csökkent. A kölcsönös együttműködés minőségileg új szakaszának kezdetét jelentette „A KGST-tagállamok közötti szocialista gazdasági integráció fejlesztésének és az együttműködés elmélyítésének komplex programja“, amely 15—20 évre vonatkozó gazdasági és szervezési intézkedéseket tartalmaz. Ezekben az intézkedésekben főleg a gazdaságpolitika alapvető kérdéseit illető konzultációkról, a tervezésben és a gazdasági előrejelzésben kifejtett együttműködés elmélyítéséről, a termelés, a tudomány és a műszaki fejlesztés területén kibontakozó nemzetközi szakosításról, a nyersanyagok feltárásában, a termelő kapacitások építésében, a tudományos-kutató munkában, s a kölcsönös kereskedelemben megnyilvánuló együttműködésről van szó. Az intézkedések célja a tagállamok termelőerőinek gyors fejlesztése, a lehető legmagasabb tudományos-műszaki színvonal elérése, a társadalmi munkatermelékenység maximális növelése, a lakosság anyagi és kulturális színvonalának emelése, a tagállamok gazdasági szintjének kiegyenlítése stb. Az együttműködés alapja a kölcsönös kereskedelem A KGST-tagállamok gazdasági együttműködésének fő formája a kölcsönös kereskedelem, amely a termelés szakosításával párhuzamosan gyorsan bővül. Az 1950-től 1972-ig terjedő időszakban a KGST-tagállamok kölcsönös kereskedelmi forgalma 8,8-szorosára növekedett. Figyelemre méltó jelenség, hogy a külkereskedelem növelése minden tagállamban megelőzte a nemzeti jövedelem növekedését, amely az egyes Az ipari termelés növekvő aránya a gépek és berendezések kereskedelmi forgalmának további növekedését eredményezte. 1960-ban a gépek, a gépi berendezések és a szállítóeszközök részaránya a kereskedelmi forgalom 32,6 százalékát képezte, 1972-ben pedig már 41,8 százalékra növekedett. A gépek és a berendezések a KGST-tagállamok árucsere-forgalmának leggyorsabban növekvő tételét jelentik. 1960- tól 1972-ig a gépek és beruházások kölcsönös szállítása 3,8-szorosára növekedett. 1972-ben a gépek, a beruházások és a szállítóeszközök kivitele az egyes államok exportjában a következő arányban szerepelt: CSSZSZK 56,6 %, Bulgária 36,6 °/o, Magyarország 44,3 °/o, NDK 60,5 %, Lengyelország 50,9 °/o, Románia 32,5 %, Szovjetunió 26,1 °/o. Jelenleg a KGST-tagállamok gépi és berendezési szükségleteik 72 százalékát a kölcsönös kereskedelemből fedezik. A KGST-tagállamok iparának és gazdaságának fejlesztése szempontjából kulcsfontosságúak a szovjet fűtőanyag- és nyersanyag-szállítások. 1960-ban a Szovjetunióból 1576 millió rubel értékű fűtőanyag és nyersanyag érkezett a tagállamokba, amellyel azok 42,4 %- ban fedezték behozatali szükségleteiket. 1972-ben a szovjet fűtőanyag- és nyersanyag-kivitel 4169 millió rubel értékű volt, 1960-hoz viszonyítva tehát 2,6-szorosára növekedett, s a tagállamok szükségleteinek 45,5 százalékát fedezte. A Szovjetunió a KGST- tagállamok szükségleteit 1971-ben nyersvasból 95, vasércből 84, kőolajból 83, kőszénből 61 százalékarányban fedezte. A Szovjetunió emellett jelentős mennyiségű építőanyagot és szerkezeti elemeket is szállít a tagországok beruházási akcióihoz. Az állandóan növekvő nyersanyag- szükséglet a KGST érdekelt tagállamait arra késztette, hogy szerződéses alapon részt vegyenek a szovjet nyersanyagok kitermelésében és így biztosítsák azok tervszerű behozatalát. A KGST-tagállamok közül a Szovjetunión kívül jelentős fűtőanyag-, anyag- és nyersanyag-szállító még az NDK, a CSSZSZK és Lengyelország. 1972 ben ez a három állam az említett termékekből 2003 millió rubel értékű terméket szállított, amivel a tagállamok szükségleteinek 16 százalékát fedezte. A kölcsönös árucsere-forgalomban mokkái folytatott árucsere-forgalom részarányának állandó növekedése jellemezte. 1950-től 1972-ig a KGST-tagállamokkal kapcsolatos kereskedelmi forgalmunk több mint 7,5-szörösére növekedett. A jelzett időben a KGST- tagállamokkal folytatott külkereskedelem aránya az egész csehszlovák külkereskedelemben 54,4 százalékról 67,1 százalékra növekedett. A csehszlovák külkereskedelemnek ez az irányvétele teljesen megfelel népgazdaságunk érdekeinek és szükségleteinek, s egyúttal garantálja szocialista társadalmunk gazdasági alapjának további biztos fejlődését. A KGST-tagállamokkal folytatott külkereskedelem Csehszlovákia számára nemcsak mennyiségi, hanem szerkezeti szempontból is jelentős. Az együttműködés kezdeti időszakához viszonyítva a csehszlovák kivitel szerkezete több irányban jelentősen megváltozott. A KGST-tagállamokba irányuló csehszlovák árukivitel szerkezeti összetétele (százalékban) 1950 1960 1970 1972 gépek, berendezések és szállítóeszközök 38,3 47,3 59,5 56,6 fűtőanyagok, anyagok és nyersanyagok 36,6 28,4 23,2 22,8 élelmiszeripari nyersanyag, félkész áru és késztermék 6,8 3,3 1,4 1,9 közszükségleti iparcikkek 18,3 21,0 15,9 18,7 A behozatalban a fűtőanyagok, az anyagok és a nyersanyagok képezik a legjelentősebb tételeket, de növekszik a gépek és a berendezések, valamint az ipari közszükségleti cikkek behozatala is. A KGST-tagállamokból származó csehszlovák behozatal szerkezeti összetétele (százalékban) 1950 1960 1970 1972 gépek, berendezések és szállítóeszközök 6,6 29,1 34,8 35,6 fűtőanyagok, anyagok és nyersanyagok 53,3 44,8 44,8 45,2 élelmiszeripari nyersanyag, félkész áru és késztermék 38,3 22,1 11,9 11,1 közszükségleti iparcikkek 1,8 4,0 8,3 7,9 1973. VI. 17.
